Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-17 / 213. szám, hétfő

6 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 17. SZÍNHÁZ NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Esküvő 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Macskák és kutyák (am.) 15.30, 17.15 Fast and the Furious (am.) 19, 21 MLADOSŤ: Maléna (am.-ol.) 15.30,17.30, 20 MÚZEUM: Macska-jaj (ném.-fr.-jug.) 19 OBZOR: Segíts, én segítek (cseh) 18,20.30 CHARLIE CENTRUM: Fűbenjáró bűn (ang.) 20.45 Csokoládé (amerikai) 18.15 About Adam (ír-ang -am.) 18.45 Kondomédia (fr.) 19 Lázadók és szeretők (cseh) 18 Ryan közlegény megmentése (am.) 17.30 A fiúk nem sírnak (am.) 20.15 Dr. Dolittle 2. (am.) 16.30 Mamma Roma (ol.) 20.30 Sastoll (szí.) 20 KASSA DRUŽBA: Macskák és kutyák (am.) 16,18 Mátrix (am.) 20 TATRA: Shrek (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Sötétkék világ (cseh) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Fast and the Furious (am.) 16,18, 20 IMPULZ: Az an­gol beteg (am.) 16.15,19.15 GYŐR PLAZA: Belphégor (fr.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Betépve (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Bridget Jones naplója (ang.-am.) 14, 16, 18, 20 Dr. Dolittle 2. (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Evolúció (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Final Fantasy - A harc szelleme (am.-jap.) 20 Jurassic Park 3. (am.) 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Lara Croft: Tomb Raider (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Pearl Harbor - Égi háború (am.) 13.30, 16.45, 20 Shrek (am.) 13.15, 15.30, 17.45 A pók hálójában (am.) 13.30, 15.45, 18, 20 A szünidő alatt a cég kialakította a sportpályákat Megvalósult álmok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Nagy örömömre szolgál, hogy a különböző vállalatok szpon­zorként felfedezik maguknak az ok­tatásügyet is, és segítenek olyan lé­tesítményeket, felszerelést biztosí­tani az iskoláknak, amelynek bizto­sítása optimális esetben a tárca fel­adata lenne, de amire az adott kö­rülmények között nincs lehetőség” - hangsúlyozta az elmúlt hét végén Milan Ftáčnik oktatásügyi minisz­ter abból az alkalomból, hogy az Opavia-Lu élelmiszeripari cég Po­zsonyban, az oktatási minisztérium székházában is bemutatta a nyár folyamán három iskolában általa kialakított sportpályákat. Idén februárban a cég rajzpályáza­tot hirdetett az alapiskolák számá­ra: a gyerekek feladata az volt, raj­zolják íe, hogyan képzelik azt a ját­szóteret, sportpályát, amelyen ját­szani szeremének. A felhívásra 343 pályamű érkezett, ebből 130 alko­tás a pályázat minden kritériumá­nak megfelelt. A gyermkrajzokat áprilisban a pozsonyi Bibianában, azaz a gyermekek nemzetközi alko­tóházában tekinthette meg a kö­zönség, s itt szemrevételezte és ér­tékelte azokat a képzőművészekből és újságírókból alakult zsűri is. A három győztes pályaművet be­küldő iskolában - Margecanyban, Radoleban és Szenicen - a nyári szünidő alatt az Opavia-Lu megva­lósította a gyerekek álmait. A hely­beli terveknek és adottságoknak megfelelően olyan sportjátszótere­ket épített fel, amelyek egyaránt ki­elégítik a kisebb és nagyobb gyere­kek igényeit: a kicsiket mászókák, csúszdák, trambulinok; a nagyob­bakat gördeszkapályák, mászófa­lak, különböző labdajátékokhoz (streetball, röplabda, aszfalthoki) szükséges terek és felszerelések várják. A pályázat egyik legfonto­sabb feltételének értelmében a nyertes iskolák a szélesebb közön­ség előtt is megnyitják az új létesít­ményeket. (as) A komáromi Jókai Színház társulata tegnap Budapesten a Bárka-fesztivá­lon, azaz a magyar stúdiószínházi műhelyek seregszemléjén mutatta be Peter Schaffer Amadeus című drámáját, Czajlik József főiskolai hallgató rendezésében. Felvételünkön jelenet az előadásból: Salieri (Mokos Attila) és az egyik Venticello (Lucskay Róbert). (Dömötör Ede felvétele) Gáspár Zoltán, a losonci alapiskola új igazgatója: erős a konkurenciaharc a szlovák és a magyar iskola között A változás igényével lépett elő Gáspár Zoltán: „Nagyon sok példa van arra, hogy a magyar szülők gyer­meke nem magyar iskolába kerül. Feladatunk, hogy megnyerjük őket is az iskola számára, és bizonyítanunk kell, hogy érdemesek vagyunk a biza­lomra." (Archív felvétel) Az elmúlt tanév végén új ve­zetése lett a Losonci Magyar Tannyelvű Alapiskolának. Az igazgatói székbe az iskolata­nács egyhangú jóváhagyásá­val Gáspár Zoltán, az iskola fiatal pedagógusa került. Kell egy kis bátorság ahhoz, hogy alig túl a harmincon ilyen fe­lelős, s nem kis gondokat ho­zó posztot megpályázzon va­laki. Az új igazgatót a miér­tekről és a tervekről kérdez­tem. PUNTIGÁN JÓZSEF Nem kis merészség kellett ahhoz, hogy megpályázza az igazgatói állást. Honnan e bátorság? Annak ellenére, hogy az iskolában eltöltött nyolc év nem hosszú idő­szak, nagyon sok mindent meg tud­tam figyelni. A jó és a rossz oldala­kat, s azt is, hogy min lehetne javíta­ni. A szülők, a tanári kar, a barátaim többször is biztosítottak arról, hogy a személyem mint iskolaigazgató el­fogadható lenne a számukra. Az volt a legnehezebb, hogy önmaga­mat meggyőzzem: vállalhatom a megmérettetést. Mit tartalmazott a pályázata? A bevezetőmben megemlítettem, hogy az iskola hivatalosan megkap­ta a jóváhagyást, hogy felvegye Kár­mán József nevét. Ez nagyon fontos pillanat, az iskolának azonban nem csak viselnie kell a nevet, de azzal is kell törődnie, hogy tanulói s az itt dolgozók is ismerjék a névadó éle­tét, munkásságát, szellemi öröksé­gét. Ugyanitt vetettem fel a jogala­nyiság témáját, annak lehetséges pozitív és negatív következményeit. A járásunkban már van rá példa, né­hány alapiskola vállalta ezt az eny­hén szólva göröngyös utat. Ha a fel­tételek és lehetőségek adottak lesz­nek, s a felsőbb szervek is jóváhagy­ják, akkor én is nyitott leszek erre. Az iskola legfontosabb feladata a színvonalas oktatás és nevelés biz­tosítása. Mindenki számára jól érzé­kelhető, hogy az utóbi tíz évben na­gyon erőteljesen tört előre a számí­tástechnika. Fontosnak tartom, hogy a számítógépek mind nagyobb helyet kapjanak a tanítási órákon, a matematikától kezdve egészen a nyelvekig. Az alapfeltételek adot­tak, iskolánk egyike azon szerencsé­seknek, amelyek az ÍNFÜVEK prog­ram jóvoltából szorosabb kapcsolat­ba kerültek az internettel. Nagy hangsúlyt szeretnék fektetni az ide­gen nyelvek oktatására. Gyakran mondjuk, hogy ép testben ép lélek, ugyanakkor nem mondhatom, hogy a sport és testnevelés terén az iskola lehetőségei, például a tornaterem minden kritériumnak megfelelne. Fel kell újítanunk a tornatermet, ki kell cserélnünk a tornaszereket, el­fogadhatóvá kell tennünk a tisztál­kodási lehetőségeket. Iskolánk egy régi, nagy múltú, történelmi épület­ben működik, amely azonban nem minden tekintetben felel meg a je­len követelményeinek. Van egy ki­dolgozott tervezetünk az iskola ud­varának az átalakítására, amely an­nak sokrétű kihasználtságot biztosí­taná. Végül, de nem utolsósorban fontosnak tartom az emberek kö­zötti jó kapcsolatokat. Meggyőző­désem, hogy a rendszeres közös programok, beszélgetések, viták ha­tékony eszközei a problémák meg­oldásának. Munkájában kiktől vár segítsé­get? A tervek megvalósítását nem tudom elképzelni a kollégáim támogatása, az iskolatanács, a szülők, s termé­szetes a tanulók részvétele nélkül. Kiemelném a szülőket, mert össze­tételük sokrétű, s így sok új ödettel, javaslattal állhatnak elő. - csak kér­dezni kell őket. A tervek kivitelezé­sénél a fokozatosság elvét akarom megvalósítani. Az iskola a város, a losonci körzet egyetlen nagyobb magyar iskolá­ja, ami könnyen kényelmessé te­szi, teheti az iskola vezetését, ta­nárait. Elejét lehet ennek venni? Nagyon sok példa van arra, hogy a magyar szülők gyermeke nem ma­gyar iskolába kerül. Feladatunk, hogy megnyerjük őket is az iskola számára, és bizonyítanunk kell, hogy érdemesek vagyunk a biza­lomra. Erős a konkurenciaharc a szlovák iskolákkal, s ebből adódóan is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szlovák nyelv oktatására. Szükség van erre azért is, hogy a közép- és főiskolai felvételiknél tanulóink egyenrangú partnerei legyenek a szlovák iskolát tanulóinak. Feltétle­nül erősítenünk kell a szülőkkel, a községek magyar iskoláival és óvo­dáival való kapcsolatokat, ezekbe rendszeresen el kell látogatnunk. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a jövendőbeli tanulóink szülei is részt vehessenek az iskolai szülői értekezleteken, hogy megismerked­jenek az iskolánk életével. Felada­tomnak tekintem, hogy megszólít­suk az egyházakat is. A fentebb vázolt tervek közül me­lyek a prioritások? A felsorolt területek között nem igen lehet fontossági sorrendet fel­állítani. Kapcsolódnak egymáshoz, s együtt kell, hogy haladjanak. Most elő kell készítenünk a névadó ün­nepséget, s ki kell használnunk az ebben rejlő lehetőségeket. Az isko­lánkat nem egyszer érte bírálat, hogy az iskola alkalmazottai keve­set járnak az emberek közé, keveset tesznek az iskolában és az iskolán kívül. Én ezt másképpen látom, mert sok minden történik az iskolá­ban, sok jó eredményünk van. Ami valóban gond, hogy erről kifelé na­gyon kevés jelzést küldünk. Ezen a téren, beleértve a médiákkal való kapcsolatot, nagyon sok a javítani való. Tehát dicskednünk kell, s büszkéknek kell lennünk az ered­ményeinkre. Szombaton Új Nő-i magazin indult a Pátria rádióban Határon Túli Magyar Bábszínházak II. Fesztiválja Keresd a témát! Nagydíjas Meseszínház JUHÁSZ KATALIN Szombaton Új Nő-i magazin indult a Pátria rádióban Keresd a nőt cím­mel. Népszerű havilapunk és audio­sajtóorgánumunk frigyéből szüle­tett, a lap munktársai szerkesztik, és tényleges hiányt igyekszik pótolni, ezért igazi szurkolóként kapcsoltam be a rádiót. Első benyomásaim meg­lehetősen felemásak. A két műsor- vezetőnő amúgy kereskedelmi rádi­ós módra tímeázza és enikőzi egy­mást konferálás és felvezetés köz­ben, emiatt az ultralazára dizájnolt filing brechti elidegenítő hatásba siklik, lévén, hogy emberek egymás közt nem így csevegnek. A közönség célba vétele sem kecsegtet sok jóval, ugyanis huszonegytől hetvenéves korig számítanak a kedves hallga­tókra, ami első hallásra elég merész ötletnek tűnik. A legelső interjúban megismerkedhettünk egy vállalko­zónővel, aki egyszerre üzemeltet vi­rágboltot és utazási irodát, éjt nap­pallá téve dolgozik, ám a hét perc alatt semmi érdekeset nem mon­dott, nem tudni, milyen apropóból akadt meg rajta a szerkesztők sze­me. Zene, majd egy német tulajdo­nú multicég igazgatója, akinek ve­zetékneve érdekes módon meg­egyezik az egyik műsorvezető-szer­kesztőével. Riporter és alanya néhol hallhatóan küzdenek a nyelvvel („Ilyenkor, amikor ön dönt, akkor mi dönt végül?”, „Sajnos a munka­helyen nem néznek a nőkre úgy, mint a nőkre, csak úgy, mint egy munkaerőre.”), ám ez még megbo- csájtható lenne, ha a hölgyekről több szó esne az interjúban, mint amennyi esik. Ezután a havüap di­vatszakértője ismerteti a legújabb trendeket, amivel tényleg semmi baj nem volna, ha láthatnánk is azo­kat a bizonyos színpárosításokat, szabásvonalakat. A divat igazi tévés műfaj, a blokk hallgatása közben a fafaragókkal készített „pátriarádi­ós” interjúk emléke kísértett („Ezt itt lekerekítem, így ni, látja?”). A ro­vat egyébként kozmetikai tanács­adóval váltakozik majd, a legköze­lebbi élmény tehát akár maradékta­lan is lehet, mivel a bőrápolást nem feltétlenül keli látnunk, hogy prakti­zálni tudjuk. Ennyi fért bele az első adásba, amely alapján természetesen lehe­tetlen messzemenő következtetése­ket levonni, az azonban észrevehe­tő, hogy a lapszerkesztőknek bele kell még tanulniuk a rádiós műfaj­ba. A női hallgatóság felfedezése mindenesetre örömteli tény, kell egy ilyen műsor, mint a falat kenyér. Lehet majd beszélgetni színésznők­kel, érdekes vállalkozásokat futtató nőkkel, pincérnőkkel, bántalma­zott, hátrányos helyzetű, vagy ép­pen sikeres nőkkel; arról nem is szólva, hogy az arcbőr minden év­szakban más gondoskodást kíván, és a receptek, házi praktikák, divat- tippek terén is történnek nagy dol­gok a vüágban, meg itt van persze a kimeríthetetlen férfi-nő téma. Lel­kesen drukkolok tehát a műsor ké­szítőinek, sok sikert és jó témákat kívánok nekik. Egy okos férfi nem­rég azt mondta, hogy ez a század a nők százada lesz. Úgy legyen. Kap­junk több teret rádióban, tévében, úton, sínen, vízen, levegőben... ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Nyíregyháza. Nagydíjat nyert a rozsnyói Meseszínház a Határon Túli Magyar Anyanyelvű Hivatásos Bábszínházak II. Fesztiválján, me­lyet az elmúlt héten rendeztek meg Nyíregyházán. A bábművész­világszövetség, azaz az UNIMA égisze alatt zajlott négynapos ren­dezvényen tíz határon túli magyar társulat (nyolc erdélyi, a Vajdaság képviseletében a szabadkai, Szlo­vákiából pedig a Meseszínház) egy-egy versenyprodukcióját, va­lamint három magyarországi együttes előadását mutatták be. A rozsnyói Meseszínház A juhász­nak jól van dolga című népmese­ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány kisebbségügyi bizottságának pénteki ülésén a má­sodfokú önkormányzatok hatáskö­reit meghatározó törvény kisebbsé­gi kulturális intézmények működé­sére gyakorolt hatásáról tárgyaltak a kisebbségi színházak igazgatói­nak jelenlétében. Az igazgatók fél­tik intézményeik jövőjét a másodfo­kú önkormányzatok felügyeletétől, mert elégtelennek tartják a színhá­zak működési feltételeit biztosító törvényi garanciákat. A bizottság javasolja, hogy a nemzetiségi intéz­mények működési feltételeit külön feldolgozásával, „közösségi masz­kos játékával” lépett a közönség elé Nyíregyházán, s előadásával nemcsak a fesztivál nagydíját, ha­nem a zsűrinek a néphagyomány újszerű megközelítéséért odaítélt különdíját is elnyerte, a Meseszín­ház vezetője, Badin Ádám pedig a legjobb bábszínész díjával térhe­tett haza. A nagydíjas produkciót a közeljö­vőben egyhetes magyarországi turné várja, ezen kívül bemutatják Budapesten, a Millenáris Parkban is. Itthon legközelebb szeptember 30-án, Losoncon, a gyermek folk­lórfesztivál egyik előadásaként ta­lálkozhatunk a juhásszal, akinek jól van dolga, (as) törvény szabályozza. Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes érdeklődé­sünkre elmondta, hogy terveik sze­rint részben egy új törvény szabná meg a kisebbségi kulturális intéz­mények (színházak, múzeumok, könyvtárak) támogatását, mely a jelenlegi állapothoz hasonlóan a kulturális és az oktatási minisztéri­um költségvetéséből biztosítaná az intézmények támogatását. A tör­vény melléklete tételesen tartal­mazza majd a támogatandó intéz­mények és szervezetek listáját. A törvény kidolgozását a kulturális minisztérium szakemberei október­ben kezdik meg. (lpj) Törvény készül a kisebbségi kultúrák támogatásáról Bizalmatlan színházak

Next

/
Oldalképek
Tartalom