Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-17 / 213. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 17. Politika 5 Beszélgetés Paszternák Tamással, a Komáromi Zsidó Hitközség programkoordinátorával Mától 5762. zsinagógiai esztendő A zsidóság számára az esz­tendő egyik legnagyobb ün­nepe az új év kezdete. Az ün­nep a zsidó szóhasználat sze­rint ma este fél hét tájban , jön be”, és két napig - azaz szeptember 19-ig- tart. Pasz­ternák Tamás, a Komáromi Zsidó Hitközség programko­ordinátora eleveníti fel a zsi­dó ünnepek szokásait. KAMONCZA MÁRTA Hogyan ünnepli a zsidóság az új zsinagógiai év kezdetét? A zsidó naptár a holdat és a napot is követi, ezért minden évben min­dig más időpontra esnek a zsidó ünnepek. A napok este kezdődnek és a következő este végződnek. Az ünnep szeptember 17-én este fél hét tájban ,jön be”. Az ünnep ak­kor ,jön be”, amikor a harmadik csillag megjelenik az égen, és más­nap ugyancsak addig tart, amíg a harmadik csillag feljön az égre. A zsinagógiai év a tisri hónap első napján kezdődik. Idén az 5762. esztendő veszi kezdetét. Az ünnep lényege, hogy a zsidó család együtt van, és ilyenkor minden zsi­dó elmegy a zsinagógába. Két olyan ünnep van, amikor még az olyan zsidó vallású ember is be­megy a zsinagógába, aki egész ében nem jár oda. Melyek ezek? Az egyik: a ma kezdődő újév, amit Ros Hasanának - az „év fejének” - hívnak, a másik ilyen ünnep, a tíz nap múlva beköszöntő Engesztelő­nap, a Jom Kippur. Az ünnep na­» Sajnos, Komárom- r ban is találkozni az antiszemitizmus je- . leivel. gyón fontos része, a bűnbánat. A hagyomány szerint három könyv nyílik meg az égi bíróságon. Az egyikbe kerülnek a jók, akik az el­múlt évben csak jót cselekedtek, őket az élet könyvébe írják be, A másik könyvbe kerülnek a rosszak, a harmadikba - ez a legnagyobb könyv - pedig azok kerülnek, akik jót és rosszat egyaránt cselekedtek. Nekik az Engesztelőnap beköszön­téséig tíz napjuk van arra, hogy megbánják bűneiket. Müyen különleges ételeket tálal­nak fel az ünnepen? Az ünnep jelképei közé tartozik az is, hogy valami édeset eszünk. Min­den pénteken a zsidó házban sül egy barchesznek nevezett kalács. Ilyenkor nem sózzák meg, hanem mézzel fogyasztják, hogy édes le­gyen a következő év. Milyen jelképei vannak a zsidó ünnepeknek? Csak a zsinagógiai év kezdetén használják a zsinagógában a sófárt, ami egy kosszarvból készült kürt és száz különböző hangot lehet vele kiadni. A következő héten szerdán kezdődik az Engesztelőnap, amely csütörtökön este ér véget. Mit kell tudni erről a napról? Tulajdonképpen egy szigorú böjt­nap az Engesztelőnap, Jom Kippur, amit Hosszúnapnak is hívnak. Ez alatt a 25 óra alatt a zsidó ember semmilyen ételt és italt nem vesz magához. Vannak egyéb tilalmak is, melyek ugyancsak erre az ünnepre vonatkoznak. Szombatok szombat­jának is nevezik, mert a szombaton megtartanadó szabályokat hatvá­nyozottan be kell tartam. Ilyenkor az egész napot a zsinagógában töl­tik az emberek. Este van egy ima - a Kol Nidre -, ilyenkor olyan fogadal­mak alól kapunk feloldozást, me­lyeket nem tudtunk teljesíteni, bár szerettük volna. Másnap tartjuk az emlékező imákat a halottakért, az utolsó ima neve Neila, ekkor zárul­nak be a jelképes kapuk az égi bíró­ságon. A zsidó újév kezdetén önök is megfogalmaznak valamilyen célt, amelyet szeremének elérni a kö­vetkező esztendőben? Igen. A zsinagógiai év elején megfo­galmazzuk célkitűzéseinket. Idén az egyik célunk, hogy nyitottabbá tegyük a hitközséget. A harmadik évezred küszöbén, ebben a rohanó világban meg­tartják-e az ünnepek szigorú sza­bályait? Komáromban, sajnos, már nincs sok vallásos zsidó ember. Környékün­kön Galántán és Pozsonyban élnek még nagyon vallásos hittestvéreink. Budapesten pedig egyre gyarapodik azoknak a zsidó embereknek a szá­ma, akik visszatérnek a gyökereik­hez, hűek a hagyományokhoz és szigorúan betartják az ünnepek elő­írásait. Meg kell jegyezni azonban, hogy ez elég nehéz, főleg, ha valaki olyan környezetben nőtt fel, amely­ben nem gyakorolta a vallását. A rendszerváltás után - más egy­házak közösségeihez hasonlóan Az antiszemitizmus a tudatlanságból fakad (Archívum)- a nagy múltú Komáromi Zsidó Hitközség mindennapjaiban is nagy változások álltak be. Mi­lyen feladatok hárulnak a hit­községre? A Komáromi Zsidó Hitközség a má­sodik világháború előtt, amikor a városban több mint 2000 zsidó élt, nagyon gazdag tevékenységet foly­tatott. Azon felül, hogy biztosította tagjai számára a hitéletet, működ­tek itt különböző egyletek, Komá­romban volt kóser mészárszék, volt maceszsütöde, egy rituális fürdő, melynek nagy szerepe van a zsidó vallásban. Jelenleg van egy titkársá­gunk, ahol az adminisztratív dolgo­kat intézzük, s most már immár ötö­dik éve működik a hitközségben a Salom Klub és a Hitközségi Híradó című újság. Hány tagja van a Komáromi Zsidó Hitközségnek? Mintegy hetven. Az imádkozási gyakorlatot is nehezen tudjuk megtartani, mert a zsidó istentisz­teletnek van egy olyan feltétele, hogy tíz felnőtt férfinak jelen kell lennie. Az idős generációnak na­gyon kevés tagja van, s mi fiatalok \\ Idén az egyik cé- * lünk, hogy nyitot­tabbá tegyük a hit- >> községet. ^ sem vagyunk sokan, hiszen azok a zsidók, akik fontosnak tartották vallásukat, rég távoztak innen. Amerikában vagy Izraelben tele­pedtek le. A komáromi közösség idén be­kapcsolódott a Zsidó Kultúra Eu­rópai Napja elnevezésű rendez­vénysorozatba. A zsidóság sokáig tabutémának szá­mított, s számít még ma is. Ennek a rendezvénynek az volt a célja, hogy az érdeklődőknek bemutassuk val­lásunkat, értékeinket, kultúránkat. Sajnos, Komáromban is találkozni az antiszemitizmus jeleivel. Nemré­gen egy idős embert - aki a zsidó te­metőben szerettei sírjánál tartózko­dott - illették antiszemita kijelenté­sekkel. Az antiszemitizmus a tudat­lanságból fakad, olyanok szidják a zsidóságot, akik erről a népről sem­mit sem tudnak. Egyebek mellett ezért is van szükség az ilyen rendez­vényekre, hogy megismerjenek bennünket. A kisebbségügyi bizottság értékelte a kormány roma stratégiájának teljesítését Elhamarakodott belga kijelentés LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Csáky Pál miniszterelnök­helyettes szerint elhamarkodott volt Pierre Chevalier, a belga parlament külügyi bizottsága elnökének kije­lentése, mely a nagyidai romák helyzetét látva azt mondta, hogy megérti, miért akatják ezek az em­berek elhagyni Szlovákiát. A képvi­selő a belga parlament küldöttségé­nek élén járt hazánkban, és a roma kisebbség helyzetével ismerkedett. „Csütörtökön személyesen beszél­tem a bizottság tagjaival, az elnök úrnak sajnos az amerikai terrorcse­lekmények miatt haza kellet utaz­nia. A küldöttség helyettes vezetője kicsit szabadkozott az említett kije­lentés miatt, mely a nagyidai hely­zet hatására született. Miután meg­ismerkedtek a romák helyzetének megoldására tett javaslatainkkal, és megvalósulásuk ütemével, látták, hogy a kormány igyekszik a roma kisebbség helyzetén javítani. Az ál­lam kialakíthat ugyan kedvező fel­tételeket, de a helyzet megoldásá­ban a roma értelmiségnek is szere­pet kell vállania, és végső soron minden ember saját sorsának ková­csa”, mondta az Új Szónak Csáky Pál. A kormány kisebbségügyi bi­zottságának pénteki ülésén értékel­ték a kormány stratégiájának teljesí­tését, amely a romákkal kapcsolatos problémák megoldására született. A 2000-es év tapsztalatai alapján a bizottág tagjai kifogásolták, hogy a kerületi hivatalok minden romákkal összefüggő feladatukat a kormány­stratégia teljesítésének nevezik. Klá­ra Orgovánová roma kormánybiztos elmondta, hogy stratégián belül sor­rendbe állítják a parlamenti válasz­tásokig megvalósítható feladatokat. A 2001-es évet már ennek a sorrend­nek a fényében értékelik. Újabb kizárás az SNS-ben Ján Slotát is kizárták Rózsahegy. A Szlovák Nemzeti Párt(SNS) Központi Tanácsa tegnap Ján Slota expártelnök-képviselőt és négy társát távollétében kizárta a pártból. Maradhat Eva Slavkovská és Melánia Koláriková, akik kötelez­ték magukat, hogy küépnek a Šte­fan Zelnik vezette parlamenti frakci­óból, amelynek ezzel meg kell szűn­nie, mert nem lesz meg a nyolc tag­ja. Anton Bukovskýt, a dunaszer- dahelyi és Milan Zachart, a nagy- szombati járási SNS-tanács elnökét is megfosztották tagságuktól, (s) VILLÁMINTERJÚ Pálffy Dezsővel, Nagyszarva polgármesterével a községben tartandó népszavazásról Az önkormányzat döntése értel­mében szeptember 22-én helyi népszavazást tartanak a falu te­rületén tervezett menekülttábor­ról, ami a belügyi szervek szerint nagy valószínűséggel októberben megnyílik. Miért tartja mégis fon­tosnak, hogy az emberek elmen­jenek szavazni? A falu lakóinak mindenképpen véle­ményt kell mondaniuk egy ekkora horderejű, a falu életét hosszú időre befolyásoló kérdésben. Az emberek félnek, és az illetékesek még azt ä fáradságot sem vették maguknak, hogy megkérdezzék őket. A népsza­vazás egy lehetőség, aminek segít­ségével nyilvánosságra hozhatják ellenvéleményüket. Mondom ezt annak tudatában, hogy belügymi­niszter és más hivatalos szervek nyi­latkozatai szerint a népszavazás jo- güag nem sokat nyom a latban. A falu önkormányzata nehéz helyzetbe kerül, ha végre akarja hajtani a népszavazás vélhetően elutasító végeredményét. Hogyan próbálnak majd érvényt szerezni a döntésnek? A népszavazás eredményét eljuttat­juk a kormányfőnek, az államelnök­nek, a parlament elnökének és ter­mészetesen a belügyminiszternek is. Ha ennek nem lesz foganatja, ak­kor más tiltakozó akciókat is szerve­zünk majd, amelylyekkel kifejez­zük, hogy semmiképpen sem nyug­szunk bele a tábor megnyitásába. Önnek tehát az a véleménye, hogy a falunak és az önkormány­zatnak mindenképpen szüksége van arra, hogy a népszavazás ér­vényes legyen. Természetesen, hiszen az önkor­mányzat akkor tud hatékonyan til­takozni, ha maga mögött tudja a la­kosságot, és ennek a legjobb bizo­nyítéka a népszavazás. Minél na­gyobb számban jelennek meg az emberek, annál nagyobb súlya lesz a népszavazásnak. Ez a döntés hatá­rozza majd meg, hogy milyen állás­pontot képviseljen a továbbiakban az önkormányzat. Ezért mindenkit arra kérek, hogy a népszavazáson vegyen részt, és ne hagyja magát befolyásolni a belügyi szervek kije­lentéseitől. (lpj) RÖVIDEN Az SDSS marad a koalícióban Kassa. A kormánykoalícióban maradás mellett döntött a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt (SDSS) szombati országos közgyűlése. Ľubo­mír Šlahor pártvezető a kilépésre tett javaslatot, a küldöttek viszont elődje, Jaroslav Volf expártelnök ellenjavaslatára a maradást válasz­tották. Šlahor nem fontolgatja a lemondását, amiért a kilépési javas­lata megbukott. A pártelnök a szociáldemokrata erők integrációját sürgeti, mert szerinte előfordulhat, hogy a „hiteles baloldalnak” a kö­vetkező választások után nem lesz parlamenti képviselete. (SITA) Szatelit telefon a kormány különgépére Pozsony. Legkésőbb az évvégéig szatelit telefon kerülhet a kormány különgépére, ha elfogadják a belügyiminisztérium repülésügyi illeté­keseinek kérvényét, és pénzt különítenek el a készülékre. Egy közepes minőségű szatelit telefon 70-100 ezer dollárba kerül, megvásárlására ezért versenypályázatot kell kiírni. Mikuláš Dzurinda kormányfő a múlt heti kanadai útja után kifogásolta, hogy csak a különgép leszál­lása után értesülhetett az amerikai merényletekről. (SITA) Štefan Harabín furcsa kérése Besztercebánya. Štefan Harabín, Legfelsőbb Bíróság elnöke ahhoz kéri a Besztercebányai Kerületi Bíróság beleegyezését, hogy a Nagy­kürtösi Járásbíróság egy a hivatala gyakorlásától egy évvel ezelőtt el­tiltott bírája, Slavomír Cimerman szakmai gyakorlaton vehessen részt a Legfelsőbb Bíróságon. Cimermant nem csak a bíráskodástól tiltották el, hanem feljelentést is tettek ellene, ezért a kerületi bíróság elnöke tanácstalanul áll Harabín kérése előtt. A Legfelsőbb Bíróságon eltöl­tött szakmai gyakorlat előfeltétele annak, hogy valaki indulhasson a Legfelsőbb Bíróság bírói posztjára kü'rt pályázaton. (SITA) Ejtőernyős kereszténydemokraták Pozsony. Az Szlovákiai Ifjú Kereszténydemokraták szervezétenek tíz tagjával együtt szombaton a pozsonyszőlősi repülőtéren múlt év decemberi súlyos hátgerinc-sérülése óta másodszor ugrott ejtőer­nyővel Ján Čarnogurský. A közel négy évtizede ejtőernyőző igaz­ságügy-miniszter szerint az először próbálkozó kereszténydemok­rata ifjak talán éppen tőle kaptak kedvet ehhez a sporthoz, látva az ő előző, augusztusi sikeres ugrását. (TASR) Mikuláš Dzurinda az MKP-ról Pozsony. Bugár Béla pártelnök és más MKP-vezetők bölcsességé­nek és körültekintésének köszönhető, hogy a magyar párt nem lé­pett ki a kormányból - jelentette ki szombaton a Twist rádióban Mikuláš Dzurinda kormányfő. Az MKP ezzel szerinte egyértelműen bizonyította, legfőbb érdeke, hogy Szlovákia NATO-tagállammá válhasson. „Az MKP az államérdeket emelte piedesztálra, a pártér­dek csak azt követte” - hangsúlyozta a miniszterelnök. A koalíció szerinte jó eséllyel kormányozhat a választásokig. (SITA) Dzurinda kormányfő a merényletek utáni helyzetről Pozsony ha tud, segít SITA-HÍR Pozsony. Szlovákia minden kért tá­mogatást megad az Egyesült Álla­moknak a terrorizmus elleni harc­hoz - jelentette ki szombaton Edu­ard Kukán külügyminiszter. Miku­láš Dzurinda kormányfő szerint azonban Szlovákia ezzel nem „üres váltód’ állít ki Washingtonnak, mert ismeri és nem vonja kétségbe a nagyhatalom értékrendjét. Ha Szlo­vákia eltűrné a merényletekben megnyilvánuló „szörnyűséges rosz- szat”, Dzurinda szerint éppen a rossz oldalára állna, s hozzájárulna ahhoz is, hogy további emberéletek kerüljenek veszélybe. Úgy véli, Szlo­vákiának igazolnia kell, a jövőbeni NATO-tagságából nem csak hasznot akar húzni, hanem a közös felelős­ségvállalásra is kész. Dzurinda meggyőződése, a NATO-ban az események folytán új értékrend alakulhat ki, amely világos válasz­tóvonalat húzhat az egyöntetűen, illetve a kevésbé demokratikus ál­lamok között, s ez arra is hatással lehet, „ki és mikor bővíthetné az Észak-atlanti Szövetséged’. Dzu­rinda abban is bízik, a merényletek Szlovákiában növelhetik a NATO- pártiak arányát. A miniszterelnök megerősítette, november 5-én vár­hatóan Pozsonyba látogat George Robertson NATO-főtitkár. A közigazgatási bizottság ma véleményezi a tervezetet Holnaptól érdemi vita ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Mivel a parlament sürgős­séggel tárgyalja a múlt héten szer­dán, illetve kedden második olva­satba utalt közigazgatási reformtör­vényeket, a törvényhozás hat illeté­kes bizottságának legkésőbb ma ál­lást kell fogalma a tervezetekről. Az egyes bizottságok ajánlatait a köz- igazgatási bizottság egy átfogó ha­tározatban összegzi és véleményezi, s ezt a határozatot teijesztik a ple­náris ülés elé. A parlament mától ülésezik, a reformtörvények máso­dik olvasató, tehát érdemi vitája azonban csak kedden kezdődik, hogy az egyes frakciók ma külön- külön és együtt is egyeztethessenek refromügyben. A környezetvédelmi, illetve a védel­mi bizottság javasolja a parlament­nek az egyik legfontosabb reform- törvény, a hatásköri jogszabály elfo­gadását. Köteles László képviselő (MKP), a bizottság tagja lapunknak elmondta, javaslatára a környezet­védelmi bizottság határozatban ajánlja a plénumnak, hogy jogsza­bályilag rendezzék, miként állapí­tandó meg a központi kulturális in­tézmények (köztük színházaink) éves költségvetése. A kulturális és sajtóbizottság három törvény (a ha­tásköri, a helyi, illetve a megyei va­gyonról szóló jogszabály) kormány­tervezetét tárgyalta, és Bárdos Gyu­la MKP-frakcióvezető szerint lénye­gi változtatások nélkül jóváhagyás­ra javasolja. A testület javaslatát csak koalíciós bizottsági tagok tá­mogatták. A közigazgatási bizottság mint gesztori testület ma hoz hatá­rozatot. Kvarda József képviselő, a bizottság tagja egyelőre csak kisebb javaslatok bizottsági elfogadásáról számolhatott be, amelyek akkor ke­rülhetnek ajánlásként a T. Ház elé, ha a végső bizottsági határozat ré­szeként is elfogadják azokat. Példá­ul a községi önkormányzatokból és költségvetési szabályzókról szóló tervezetekbe tételesen is kerüljön bele, hogy az úgynevezett részadók­kal a községek rendelkezhetnek. A bizottság a községekkel szembeni csődeljárás feltételeinek enyhítését is javasolja, (korp)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom