Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-12 / 210. szám, szerda

Régióink ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 12. Bezárták az urológiai osztály fekvőbetegrészlegét, az egészségügyi tárca indoklása szerint a 62 000 lakosú járás nem teszi indokolttá teljes osztály fenntartását Kicsi a rozsnyói kórház vonzáskörzete A Szent Borbála Kórház jelenlegi épületét még a hetvenes évek elején tervezték, és a kilencvenes évek elején fejeződött be az építése (A szerző felvétele) KMOTRIK PÉTER egészségügyi mi­nisztérium utasí­tására szeptem­ber elsejétől megszűnt a rozs­nyói Szent Bor­bála Kórház urológiai osztályának fekvőbetegrészlege. A tárca azzal indokolta az intézkedést, hogy a 62 000 lakosú Rozsnyói járás nem teszi indokolttá teljes urológiai osztály fenntartását. A részleg dol­gozóit a létesítmény vezetése a többi osztályra helyezte át, ennek ellenére midenki úgy tudja, hama­rosan elbocsátások lesznek a kór­házban. Az urológiai osztály dol­gozói tiltakozó petíciót fogalmaz­tak a bezárás ellen, s alá­írásgyűjtésbe kezdtek a Rozsnyói és a Nagyrőcei járás lakosainak kö­rében, mivel állításuk szerint a rozsnyói kórházba Nagyrőce és Tornaija környékéről is érkeznek betegek. Az ellenzők a dokumen­tumot elküldték az egészségügyi minisztériumnak. A kórházban ki­alakult helyzetről Čajka Csaba, a Szent Borbála Kórház igazgatója számolt be lapunknak. Az igazgató szerint az intézkedésre főleg az egészségügyi minisztéri­um által elrendelt országos rest- rukturalizáció és a közigazgatási területek előző kormányzat idején történt felszabdalása miatt volt szükség. Ez utóbbi során ugyanis a Kassai kerülethez tartozó Rozsnyói járásból kihasították Nagyrőcét és környékét, s ráadásul ezt az új já­rást a Besztercebányai kerületbe sorolták. Ennek következtében a rozsnyói kórház elvesztette nagyrőcei vonzáskörzetét. „Az egészségügyi tárca által megsza­bott kvóta alapján a rozsnyóihoz hasonló II. osztályú kórházak von­záskörzetében élő lakosok száma A leépítés nem a megszüntetett urológiai osztály dolgozóit érinti majd. szerint kell meghatározni az egyes osztályok fekvőhelyeinek számát. A kvóta szerint ezer lakosra 4,6 ak­kut betegnek járó kórházi fekvő­helynek kell jutnia, az urológiai osztály esetében pedig ez a szám 1000 lakos/0,12 ágy. Mivel a Rozs­nyói járásnak 62 000 lakosa van, ezért az urológiai osztályunkra hét fekvőhely jut. Egy kórházi osztály­nak viszont legalább 15 férőhelyes­nek kell lennie ahhoz, hogy üze­meltetése kifizetődő legyen, ezért kényszerültünk az osztály fekvőbetegrészlegének megszün­tetésére. Hangsúlyoznom kell vi­szont, hogy az urológiai szakren­delő, valamint az endoszkópiai vizsgálatokat végző részleg to­vábbra is működik, azok a betegek pedig, akik a vizsgálatok miatt kór­házi ápolásra szorulnak, a sebésze­ti osztály fekvőbetegrészlegén kap­nak elhelyezést. Ami az elbocsátá­sokat illeti, egyrészt nem tömeges és nem egyik napról a másikra tör­ténő leépítést tervezünk, hanem hosszú távú létszámcsökkentést, másrészt pedig a leépítés nem ki­mondottan a megszüntetett osz­tály dolgozóit érinti majd. Kórhá­zunk azoktól az alkalmazottaktól fog megválni, akiknek munkájával a vezetés a legkevésbé elégedett. Az urológiai osztály fekvőbetegrészlegének bezárása ellen tiltakozók hiába érvelnek az­zal, hogy nagyobb a kórházunk vonzáskörzete, mert a Nagyrőcei járásból is érkeznek hozzánk bete­gek. Az Általános Egészségbiztosí­tó ugyanis - amelyhez pácienseink hetven százaléka tartozik - nem hajlandó fizetni nekünk a Nagy- rőcei járásból érkező betegek ellá­tásáért, nekik a nagyrőcei kórház­ba kellene járniuk, ha pedig ott nem tudnak számukra megfelelő szakorvost biztosítani, akkor Nagyrőcéről Breznóbányára küldik őket, mivel az ottani kórházzal tar­toznak egy csoportba” - jelentette ki az igazgató, aki két éve vezeti a kórházat. Elmondta továbbá, hogy a rozsnyói az ötödik helyet foglalja el azok között a kórházak között, amelyekre a „túlfoglalkoztatott­ság” a jellemző - kétszáz alkalma­zottal lépik túl a szlovákiai átlagot. Egyébként a környéken elterjedt híresztelések szerint, korábban nem volt túl nehéz munkát találni a Szent Borbála Kórházban, főleg, ha némi anyagi áldozatra is haj­landónak mutatkozott az állásért kilincselő személy. Erről a mostani igazgató nem óhajtott nyilatkozni, elmondta viszont, hogy kinevezé­se óta százhatvannal csökkent a kórház alkalmazottainak száma, most 938 dolgozójuk van. Ez még mindig kétszázzal több, mint a többi kórház által átlagosan foglal­koztatottak száma. A vezető egyébként ettől lényegesen kisebb leépítést tervez. A munkahelyek lehető legna­gyobb számának megmentése ér­dekében a kórház először nyugdí­jasotthon létesítését fontolgatta abban az épületrészben, amely a jelenleg kihasználatlan fertőző osztálynak ad helyet. A terv azon­ban nem valósulhatott meg, mivel Szociális Biztosítónak nem akadt rá pénze. Most ugyanezen a rész­legen a pelsőci elmegyógyintézet­tel együttműködve 100 fekvőhe­lyet szeretne létesíteni krónikus, 26 ágyat pedig akkut pszichiátriai megbetegedésekben szenvedő páciensek számára. Ha a terv si­kerrel jár, az is megtörténhet, hogy egyetlen alkalmazott elbo­csátására sem lesz szükség. A kórház jelenlegi épületét még a hetvenes évek elején tervezték, és a kilencvenes évek elején fe­jeződött be az építése. A szakem­berek nagyon bőkezűek voltak a tervek készítésénél, s a vonzás- körzet nagysága már akkor sem tette indokolttá ilyen nagy épület- komplexum létesítését. A Szent Borbála kórháznak ha­vonta 26 millió koronára lenne szüksége a zavartalan működés­hez, ennek ellenére havonta átlag­ban 13,8 millió koronából - az egészségbiztosítóktól befolyt ösz- szegből - kénytelen gazdálkodni. Ez az összeg nem teszi lehetővé az épület karbantartási munkálatai­nak finanszírozását - ezért kellett megtiltani például az egyes osztá­lyokon kezelt betegeknek a kilé­pést az erkélyre, fennáll ugyanis a veszélye, hogy a fejükre hullik egy-egy vakolatdarab. Nincs pénz új berendezések vásárlására sem, sőt, néha az egyre avuló eszközök javítására is alig akad. A havi 13,8 millióból a létesítmény 10 milliót fizet ki bérekre, a többit pedig a diagnosztikai berendezések üze­meltetésére, gyógyszerekre, a be­tegek és alkalmazottak élelmezé­sére, üzemanyagra, s a már elke­rülhetetlen javításokra költi. A víz-, villany- és gázszámlák, vala­mint az alkalmazottak bére után fizetendő adók és biztosítások ál­talában a kifizetetlen tételek gar­madáját gyarapítják. Ennek kö­szönhetően a Szent Borbála Kór­háznak jelenleg mintegy 187 mil­lió koronás tartozása van. Külön­ben a szlovákiai kórházak többsé­gében sem rózsásabb a helyzet, mint Felső-Gömörben. Hogy mi az oka ennek az áldatlan állapotnak, s hogy mikor lesz vége, arra valószínűleg nem a rozsnyói kórházban fog választ kapni a ked­ves olvasó. Egy dolog azonban biz­tos, hogy Szlovákia dolgozó polgá­rainak többsége havi rendszeres­séggel befizeti az adóelőlegét, szo­ciális- és egészségügyi biztosítását, s azt kapja érte az államtól, amit... Átszervezések a kórházakban A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma néhány éve a kórházak átszervezésén munkálkodik. Ennek keretében idén ta­vasztól kórházak olyan csoportjainak - úgynevezett komplexuma­inak- létrehozását szorgalmazza egy-egy adott kerületen belül, amelyeknek felszereltsége, valamint osztályaik és szakrendelőik száma eltérő, de néhány speciális területtől eltekintve mindegyik csoportnak biztosítania kell az oda tartozó kórházak vonzáskör­zetében élő páciensek számára - mintegy 150-200 000 lakos - a gyógyászat összes szakterületét felölelő teljes orvosi ellátást. Az átszervezés során a minisztérium szigorú szabályok szerint méri fel az egyes kórházak fekvőhelyeinek és alkalmazottainak számát, s az egészségügyi létesítmények vonzáskörzetének nagyságát. A vizsgálatokat követően a minisztérium rendeli el a kórházak egyes osztályainak átszervezését vagy megszüntetését, és a léte­sítmény dolgozóinak létszámleépítését, (kp) A zeneoktatás lényege, hogy a teremtő szimbólumokkal - egyebek között körrel és a végtelenjellel - hullámvonal alakú mozdulatokkal szólaltatjuk meg a hangszereket Ifjabb Csoóri Sándor: „Én a zenei szabadságot tudom megtanítani" Ifjabb Csoóri Sándor olyanokkal is szívesen foglalkozik, akik még nem tartottak hang­szert a kezükben (A szerző felvétele) GAÁL LÁSZLÓ zene lényege, hogy azonos hullámhos­szon tudjon az em­ber muzsikálni a má­sik emberrel. A hang pedig ne legyen telje­sen egyenes, hiszen a szívműkö­dést jelző gép képernyőjén se jó, ha az egyenest mutat. Az egyenes a halál jele, az élet mindig görbül, emelkedik - maga a hullámzás. Ez a módszeremnek az alapja. Ezek ifjabb Csoóri Sándor szavai, akitől újszerű zenetanítási mód­szerének alapjai felől érdeklőd­tem. Ezt a módszert egy éve al­kalmazza a Budapesthez közeli Üröm művészeti alapiskolájában. Mi azonban nem ott, hanem a de- áki kultúrházban beszélgettünk, annak a háromnapos tanfolyam­nak az egyik szünetében, ame­lyen a Galánta környéki gyereke­ket oktatta a híres Muzsikás együttes egykori tagja, a mai Ifjú Muzsikás alapítója. A tanfolya­mot Zenejóga címmel hirdették meg. Hogy miért? A zenepedagó­gustól erre is választ kaptunk. A zeneoktatás lényege az, hogy a teremtő szimbólumokkal - töb­bek között körrel és a végtelenjel­lel - hullámvonal alakú mozdula­tokkal szólaltatjuk meg a hang­szereket. Nem húzzuk a vonót, hanem vonjuk, ezeket a jeleket ír­va le a kézfejjel. Az ebben a jóga, hogy az ember megtanul figyelni, mert a jóga magyarul figyelem­gyakorlatot jelent. Hogy mi a kü­lönbség a Csoóri-féle és a klaszi- kus zeneiskolai módszerrel tanu­ló gyerekek tudása között? Ez a szabadság kérdése. „A kotta meg­köti az embert, és köti az a gond- kolkodás is, hogy csak egyféle­képpen lehet tartani a hegedűt, egyféleképpen húzni a vonót és nem lehet másként. Ilyen dológ nincs! Mindent ki kell próbálni, hogy az ember szabad legyen, ne legyen kötött. Én abban tudok se­gíteni, hogy a zenei szabadságot tudom megtanítani. Olyan gyere­kek is bátran jöhetnek Csoóri Sándor tanfolyamára, akik még sosem fogtak hangszert a kezük­ben. Most, ezen a tanfolyamon is volt ilyen gyerek és úgy játszott, mint a kis angyal. Hiszen azt meg tudja csinálni, hogy a kezével lefelé húz két kis hullá­mot, kettőt meg vissza, és ezt lehet ismételgetni. Hiszen az egész világ egy hullámzás, és ezt gyakoroljuk.” Nem feltétel, hogy a gye­rek ismerje a kottát. Ha igényli, később majd azt tanulja meg leírni, amit már el tud játszani. Ki várná el egy négyé­ves gyerektől, hogy le is írja amit beszél? „A gyereket hagyni kell, hogy a hang­szert ismerje meg, ezért nagyon sokféle technikát tanulunk már az elején, olyanokat, hogy a vonó hogyan pattog a húron, meg a varázsjele­ket, a kör, a végtelenjei, a hullá­mok írását a vonóval. Az erdélyi népzenében lévő dallamokat el tudjuk játszani a teremtő szimbó­lumokkal, úgy hogy a vonót tartó kéz kört, végtelenjelet, hullámo­kat ír le különféle ritmusban.” Az sem elengedhetetlen, hogy a gye­reknek nagyon jó zenei hallása legyen. A hallás nagyon is fej­leszthető, Kodálynak is ez volt a véleménye. Csoóri Sándor nyolc évig tanulta a Kodály-módszert, majd azt to­vábbfejlesztette. Mint mondja, ma már mások a módszertan le­hetőségek, hiszen már van mag­nó. Űrömön tanítókazettákat gyártanak, mert minden gyere­keknek más kazetta kell. „Az Ürö­mön működő módszert azért sze­retném elterjeszteni, mert kell a megújulás a magyar zenetanítás­ban, mint az más tanításban is. Új módszereket kell felfedezni, Egy-egy dallamot például már a kezdet kezdetén nagyon sokféleképpen tanítok meg. amelyek felszabadítják az em­bert. Az Ürömön alkalmazott módszer kimondottan magyar szellemű, magyar népdalöröksé­gen alapuló játék. Egy dallamot például rögtön a kezdet kezdetén nagyon sokféleképpen tanítok meg, hogy a gyerek tanulja meg, hogy egy dolog sokféleképpen le­het. Igazából figyelni tanulunk, meg, ez a jóga benne” - vallja Csoóri. Csoóri Sándor azt a tervét is el­árulta, hogy a széki, az ürömi és a galántai ifjú zenészekkel szeret­ne együtt foglalkozni. „Szeret­ném Erdélyt a Felvidékkel zenei­leg összekötni, létrehozni egy Szék-Üröm-Galánta-tengelyt, még ha földrajzilag nem is egy tengelyen vannak. Azt szeret­ném, ha ezt valamilyen politikai szervezet felvállalná, hogy ez ne legyen se a székieknek, se a felvi­dékieknek, se senkinek anyagi függőség. Szeretnék rendes hangszereket beszerezni, és jó lenne, ha valaki szervezné az uta­kat, a találkozókat, hogy a gyere­kekkel találkozhassunk akár itt Deákiban, akár Ürömben vagy Székben, és akár egy közös zene­karral is produkálhatnánk a ta­nultakat” - mesélte a zeneoktató. A deáki tanfolyamon tucatnyi gyerek vett részt, de Csoóri Sán­dor szerint akár százat is lehet egyszerre tanítani, úgyhogy bát­ran jelentkezhetnek a tanulni vá­gyó gyerekek. Aki szeretne részt venni ifjabb Csoóri Sándor követ­kező tanfolyamain a következő címeken jelentkezhet, illetve ér­deklődhet: a 031/7804669-es te­lefonszámon Szarka Mariannái, vagy a Hamvas Béla Klub elnöké­nél, Rusznák Gábornál a 0905/ 593495-ös telefonszámon. P A mellékletet szerkesztette: Fábián Éva Levélcím: Régióink, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310

Next

/
Oldalképek
Tartalom