Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-12 / 210. szám, szerda
Régióink ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 12. Bezárták az urológiai osztály fekvőbetegrészlegét, az egészségügyi tárca indoklása szerint a 62 000 lakosú járás nem teszi indokolttá teljes osztály fenntartását Kicsi a rozsnyói kórház vonzáskörzete A Szent Borbála Kórház jelenlegi épületét még a hetvenes évek elején tervezték, és a kilencvenes évek elején fejeződött be az építése (A szerző felvétele) KMOTRIK PÉTER egészségügyi minisztérium utasítására szeptember elsejétől megszűnt a rozsnyói Szent Borbála Kórház urológiai osztályának fekvőbetegrészlege. A tárca azzal indokolta az intézkedést, hogy a 62 000 lakosú Rozsnyói járás nem teszi indokolttá teljes urológiai osztály fenntartását. A részleg dolgozóit a létesítmény vezetése a többi osztályra helyezte át, ennek ellenére midenki úgy tudja, hamarosan elbocsátások lesznek a kórházban. Az urológiai osztály dolgozói tiltakozó petíciót fogalmaztak a bezárás ellen, s aláírásgyűjtésbe kezdtek a Rozsnyói és a Nagyrőcei járás lakosainak körében, mivel állításuk szerint a rozsnyói kórházba Nagyrőce és Tornaija környékéről is érkeznek betegek. Az ellenzők a dokumentumot elküldték az egészségügyi minisztériumnak. A kórházban kialakult helyzetről Čajka Csaba, a Szent Borbála Kórház igazgatója számolt be lapunknak. Az igazgató szerint az intézkedésre főleg az egészségügyi minisztérium által elrendelt országos rest- rukturalizáció és a közigazgatási területek előző kormányzat idején történt felszabdalása miatt volt szükség. Ez utóbbi során ugyanis a Kassai kerülethez tartozó Rozsnyói járásból kihasították Nagyrőcét és környékét, s ráadásul ezt az új járást a Besztercebányai kerületbe sorolták. Ennek következtében a rozsnyói kórház elvesztette nagyrőcei vonzáskörzetét. „Az egészségügyi tárca által megszabott kvóta alapján a rozsnyóihoz hasonló II. osztályú kórházak vonzáskörzetében élő lakosok száma A leépítés nem a megszüntetett urológiai osztály dolgozóit érinti majd. szerint kell meghatározni az egyes osztályok fekvőhelyeinek számát. A kvóta szerint ezer lakosra 4,6 akkut betegnek járó kórházi fekvőhelynek kell jutnia, az urológiai osztály esetében pedig ez a szám 1000 lakos/0,12 ágy. Mivel a Rozsnyói járásnak 62 000 lakosa van, ezért az urológiai osztályunkra hét fekvőhely jut. Egy kórházi osztálynak viszont legalább 15 férőhelyesnek kell lennie ahhoz, hogy üzemeltetése kifizetődő legyen, ezért kényszerültünk az osztály fekvőbetegrészlegének megszüntetésére. Hangsúlyoznom kell viszont, hogy az urológiai szakrendelő, valamint az endoszkópiai vizsgálatokat végző részleg továbbra is működik, azok a betegek pedig, akik a vizsgálatok miatt kórházi ápolásra szorulnak, a sebészeti osztály fekvőbetegrészlegén kapnak elhelyezést. Ami az elbocsátásokat illeti, egyrészt nem tömeges és nem egyik napról a másikra történő leépítést tervezünk, hanem hosszú távú létszámcsökkentést, másrészt pedig a leépítés nem kimondottan a megszüntetett osztály dolgozóit érinti majd. Kórházunk azoktól az alkalmazottaktól fog megválni, akiknek munkájával a vezetés a legkevésbé elégedett. Az urológiai osztály fekvőbetegrészlegének bezárása ellen tiltakozók hiába érvelnek azzal, hogy nagyobb a kórházunk vonzáskörzete, mert a Nagyrőcei járásból is érkeznek hozzánk betegek. Az Általános Egészségbiztosító ugyanis - amelyhez pácienseink hetven százaléka tartozik - nem hajlandó fizetni nekünk a Nagy- rőcei járásból érkező betegek ellátásáért, nekik a nagyrőcei kórházba kellene járniuk, ha pedig ott nem tudnak számukra megfelelő szakorvost biztosítani, akkor Nagyrőcéről Breznóbányára küldik őket, mivel az ottani kórházzal tartoznak egy csoportba” - jelentette ki az igazgató, aki két éve vezeti a kórházat. Elmondta továbbá, hogy a rozsnyói az ötödik helyet foglalja el azok között a kórházak között, amelyekre a „túlfoglalkoztatottság” a jellemző - kétszáz alkalmazottal lépik túl a szlovákiai átlagot. Egyébként a környéken elterjedt híresztelések szerint, korábban nem volt túl nehéz munkát találni a Szent Borbála Kórházban, főleg, ha némi anyagi áldozatra is hajlandónak mutatkozott az állásért kilincselő személy. Erről a mostani igazgató nem óhajtott nyilatkozni, elmondta viszont, hogy kinevezése óta százhatvannal csökkent a kórház alkalmazottainak száma, most 938 dolgozójuk van. Ez még mindig kétszázzal több, mint a többi kórház által átlagosan foglalkoztatottak száma. A vezető egyébként ettől lényegesen kisebb leépítést tervez. A munkahelyek lehető legnagyobb számának megmentése érdekében a kórház először nyugdíjasotthon létesítését fontolgatta abban az épületrészben, amely a jelenleg kihasználatlan fertőző osztálynak ad helyet. A terv azonban nem valósulhatott meg, mivel Szociális Biztosítónak nem akadt rá pénze. Most ugyanezen a részlegen a pelsőci elmegyógyintézettel együttműködve 100 fekvőhelyet szeretne létesíteni krónikus, 26 ágyat pedig akkut pszichiátriai megbetegedésekben szenvedő páciensek számára. Ha a terv sikerrel jár, az is megtörténhet, hogy egyetlen alkalmazott elbocsátására sem lesz szükség. A kórház jelenlegi épületét még a hetvenes évek elején tervezték, és a kilencvenes évek elején fejeződött be az építése. A szakemberek nagyon bőkezűek voltak a tervek készítésénél, s a vonzás- körzet nagysága már akkor sem tette indokolttá ilyen nagy épület- komplexum létesítését. A Szent Borbála kórháznak havonta 26 millió koronára lenne szüksége a zavartalan működéshez, ennek ellenére havonta átlagban 13,8 millió koronából - az egészségbiztosítóktól befolyt ösz- szegből - kénytelen gazdálkodni. Ez az összeg nem teszi lehetővé az épület karbantartási munkálatainak finanszírozását - ezért kellett megtiltani például az egyes osztályokon kezelt betegeknek a kilépést az erkélyre, fennáll ugyanis a veszélye, hogy a fejükre hullik egy-egy vakolatdarab. Nincs pénz új berendezések vásárlására sem, sőt, néha az egyre avuló eszközök javítására is alig akad. A havi 13,8 millióból a létesítmény 10 milliót fizet ki bérekre, a többit pedig a diagnosztikai berendezések üzemeltetésére, gyógyszerekre, a betegek és alkalmazottak élelmezésére, üzemanyagra, s a már elkerülhetetlen javításokra költi. A víz-, villany- és gázszámlák, valamint az alkalmazottak bére után fizetendő adók és biztosítások általában a kifizetetlen tételek garmadáját gyarapítják. Ennek köszönhetően a Szent Borbála Kórháznak jelenleg mintegy 187 millió koronás tartozása van. Különben a szlovákiai kórházak többségében sem rózsásabb a helyzet, mint Felső-Gömörben. Hogy mi az oka ennek az áldatlan állapotnak, s hogy mikor lesz vége, arra valószínűleg nem a rozsnyói kórházban fog választ kapni a kedves olvasó. Egy dolog azonban biztos, hogy Szlovákia dolgozó polgárainak többsége havi rendszerességgel befizeti az adóelőlegét, szociális- és egészségügyi biztosítását, s azt kapja érte az államtól, amit... Átszervezések a kórházakban A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma néhány éve a kórházak átszervezésén munkálkodik. Ennek keretében idén tavasztól kórházak olyan csoportjainak - úgynevezett komplexumainak- létrehozását szorgalmazza egy-egy adott kerületen belül, amelyeknek felszereltsége, valamint osztályaik és szakrendelőik száma eltérő, de néhány speciális területtől eltekintve mindegyik csoportnak biztosítania kell az oda tartozó kórházak vonzáskörzetében élő páciensek számára - mintegy 150-200 000 lakos - a gyógyászat összes szakterületét felölelő teljes orvosi ellátást. Az átszervezés során a minisztérium szigorú szabályok szerint méri fel az egyes kórházak fekvőhelyeinek és alkalmazottainak számát, s az egészségügyi létesítmények vonzáskörzetének nagyságát. A vizsgálatokat követően a minisztérium rendeli el a kórházak egyes osztályainak átszervezését vagy megszüntetését, és a létesítmény dolgozóinak létszámleépítését, (kp) A zeneoktatás lényege, hogy a teremtő szimbólumokkal - egyebek között körrel és a végtelenjellel - hullámvonal alakú mozdulatokkal szólaltatjuk meg a hangszereket Ifjabb Csoóri Sándor: „Én a zenei szabadságot tudom megtanítani" Ifjabb Csoóri Sándor olyanokkal is szívesen foglalkozik, akik még nem tartottak hangszert a kezükben (A szerző felvétele) GAÁL LÁSZLÓ zene lényege, hogy azonos hullámhosszon tudjon az ember muzsikálni a másik emberrel. A hang pedig ne legyen teljesen egyenes, hiszen a szívműködést jelző gép képernyőjén se jó, ha az egyenest mutat. Az egyenes a halál jele, az élet mindig görbül, emelkedik - maga a hullámzás. Ez a módszeremnek az alapja. Ezek ifjabb Csoóri Sándor szavai, akitől újszerű zenetanítási módszerének alapjai felől érdeklődtem. Ezt a módszert egy éve alkalmazza a Budapesthez közeli Üröm művészeti alapiskolájában. Mi azonban nem ott, hanem a de- áki kultúrházban beszélgettünk, annak a háromnapos tanfolyamnak az egyik szünetében, amelyen a Galánta környéki gyerekeket oktatta a híres Muzsikás együttes egykori tagja, a mai Ifjú Muzsikás alapítója. A tanfolyamot Zenejóga címmel hirdették meg. Hogy miért? A zenepedagógustól erre is választ kaptunk. A zeneoktatás lényege az, hogy a teremtő szimbólumokkal - többek között körrel és a végtelenjellel - hullámvonal alakú mozdulatokkal szólaltatjuk meg a hangszereket. Nem húzzuk a vonót, hanem vonjuk, ezeket a jeleket írva le a kézfejjel. Az ebben a jóga, hogy az ember megtanul figyelni, mert a jóga magyarul figyelemgyakorlatot jelent. Hogy mi a különbség a Csoóri-féle és a klaszi- kus zeneiskolai módszerrel tanuló gyerekek tudása között? Ez a szabadság kérdése. „A kotta megköti az embert, és köti az a gond- kolkodás is, hogy csak egyféleképpen lehet tartani a hegedűt, egyféleképpen húzni a vonót és nem lehet másként. Ilyen dológ nincs! Mindent ki kell próbálni, hogy az ember szabad legyen, ne legyen kötött. Én abban tudok segíteni, hogy a zenei szabadságot tudom megtanítani. Olyan gyerekek is bátran jöhetnek Csoóri Sándor tanfolyamára, akik még sosem fogtak hangszert a kezükben. Most, ezen a tanfolyamon is volt ilyen gyerek és úgy játszott, mint a kis angyal. Hiszen azt meg tudja csinálni, hogy a kezével lefelé húz két kis hullámot, kettőt meg vissza, és ezt lehet ismételgetni. Hiszen az egész világ egy hullámzás, és ezt gyakoroljuk.” Nem feltétel, hogy a gyerek ismerje a kottát. Ha igényli, később majd azt tanulja meg leírni, amit már el tud játszani. Ki várná el egy négyéves gyerektől, hogy le is írja amit beszél? „A gyereket hagyni kell, hogy a hangszert ismerje meg, ezért nagyon sokféle technikát tanulunk már az elején, olyanokat, hogy a vonó hogyan pattog a húron, meg a varázsjeleket, a kör, a végtelenjei, a hullámok írását a vonóval. Az erdélyi népzenében lévő dallamokat el tudjuk játszani a teremtő szimbólumokkal, úgy hogy a vonót tartó kéz kört, végtelenjelet, hullámokat ír le különféle ritmusban.” Az sem elengedhetetlen, hogy a gyereknek nagyon jó zenei hallása legyen. A hallás nagyon is fejleszthető, Kodálynak is ez volt a véleménye. Csoóri Sándor nyolc évig tanulta a Kodály-módszert, majd azt továbbfejlesztette. Mint mondja, ma már mások a módszertan lehetőségek, hiszen már van magnó. Űrömön tanítókazettákat gyártanak, mert minden gyerekeknek más kazetta kell. „Az Ürömön működő módszert azért szeretném elterjeszteni, mert kell a megújulás a magyar zenetanításban, mint az más tanításban is. Új módszereket kell felfedezni, Egy-egy dallamot például már a kezdet kezdetén nagyon sokféleképpen tanítok meg. amelyek felszabadítják az embert. Az Ürömön alkalmazott módszer kimondottan magyar szellemű, magyar népdalörökségen alapuló játék. Egy dallamot például rögtön a kezdet kezdetén nagyon sokféleképpen tanítok meg, hogy a gyerek tanulja meg, hogy egy dolog sokféleképpen lehet. Igazából figyelni tanulunk, meg, ez a jóga benne” - vallja Csoóri. Csoóri Sándor azt a tervét is elárulta, hogy a széki, az ürömi és a galántai ifjú zenészekkel szeretne együtt foglalkozni. „Szeretném Erdélyt a Felvidékkel zeneileg összekötni, létrehozni egy Szék-Üröm-Galánta-tengelyt, még ha földrajzilag nem is egy tengelyen vannak. Azt szeretném, ha ezt valamilyen politikai szervezet felvállalná, hogy ez ne legyen se a székieknek, se a felvidékieknek, se senkinek anyagi függőség. Szeretnék rendes hangszereket beszerezni, és jó lenne, ha valaki szervezné az utakat, a találkozókat, hogy a gyerekekkel találkozhassunk akár itt Deákiban, akár Ürömben vagy Székben, és akár egy közös zenekarral is produkálhatnánk a tanultakat” - mesélte a zeneoktató. A deáki tanfolyamon tucatnyi gyerek vett részt, de Csoóri Sándor szerint akár százat is lehet egyszerre tanítani, úgyhogy bátran jelentkezhetnek a tanulni vágyó gyerekek. Aki szeretne részt venni ifjabb Csoóri Sándor következő tanfolyamain a következő címeken jelentkezhet, illetve érdeklődhet: a 031/7804669-es telefonszámon Szarka Mariannái, vagy a Hamvas Béla Klub elnökénél, Rusznák Gábornál a 0905/ 593495-ös telefonszámon. P A mellékletet szerkesztette: Fábián Éva Levélcím: Régióink, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310
