Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-12 / 210. szám, szerda
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 12. Milosevics védelmében Belgrád. Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök egyik kijelölt ügyvédje szerint a hágai perben a védelem egyik fő érve arra épül majd, hogy a hágai törvényszék törvénytelenül működik. A holland Mischa Wladimiroff - egyébként Hága jelölte ki védőügyvédnek - kijelentette: „Milosevics úr nem ismeri el a törvényszéket. Amicus curiae- ként a bíróság előtt felsorakoztatunk minden érvet, amely a vádlott érdekeit szolgálja. Az a feladatunk, hogy megtegyünk mindent, amit egy klasszikus értelemben vett védőügyvéd megtenne a védence védelmére.” (MTI) Két bíboros kész távozni Róma. Két nagy tekintélyű bíboros is benyújtani készül lemondását a pápának hivatali beosztásából amiatt, hogy hamarosan betölti 75. életévét. Az egyik Joseph Ratzinger, a Hittani Kongregáció prefektusává másik Carlo Maria Martini, Milánó érseke. A pápa szuverén döntése, hogy elfogadja-e lemondásukat. (MTI) Létszámleépítés a Pentagonban Washington. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szerint 15%-kal csökkenteni kell a Pentagon alkalmazottainak számát. Rumsfeld úgy véli, a védelmi tárcánál túlburjánzó bürokrácia „súlyos fenyegetést jelent az USA biztonságára nézve”. (MTI) Maszud hadúr mégis él Kabul. Hétfőn még egymásnak ellentmondó jelentések érkeztek arról, hogy a szovjetek elleni háborúban hírnevet szerzett afgán hadúr életben maradt-e az ellene elkövetett robbantásos merénylet után. Tegnap a tálib kormányzat ellen harcoló Ahmed Sah Maszud vezette csapatok szóvivője bejelentette: meglátogatta Maszudot a tádzsik főváros közelében lévő kórházban, ahol a merénylet után ellátták sérüléseit. (MTI) Maszudot tegnap állítólag már haza is szállították a Du- sanbe melletti kórházból (TASR/AP) Feloldották a fegyverembargót Washington. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este feloldotta a Jugoszlávia ellen 1998 márciusában elrendelt fegyverszállítási embargót, a Belg- ráddal szemben eddig még hatályban volt utolsó nemzetközi szankciós intézkedést. A döntés egyhangúlag született a 15 tagú testületben, amit a soros elnök, a francia Jean-David Levitte úgy értékelt mint a nemzetközi közösség és a demokratikus belgrádi hatóságok között helyreállt bizalom és építő szellemű együttműködés bizonyítékát. (MTI) Chilében tegnap emlékeztek meg az 1973. szeptember 11-i véres puccsról, melynek során a hadsereg Augusto Pinochet tábornok vezetésével megdöntötte Salvador Allende kormányát. Archívumi felvételünkön: a katonák elszállítják Allende holttestét az elnöki palotából. (TASR/AP-archívum) Izrael szerint Arafat palesztin elnök nem változtatott eddigi politikájának lényegén Először a nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételével Csökkent a feszültség MTI-JELENTÉS Budapest. Eredményes kezdetnek nevezte a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának budapesti tárgyalását Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. Erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral közösen tartott. Közölte, hogy a tárgyalásokat hétfő este felfüggesztették és a jövő héten Bukarestben folytatják. Tájékoztatása szerint a román fél kérdéseket fogalmazott meg a státustörvénnyel kapcsolatban, főleg az eljárási rend, a munkavállalás és a támogatások célba juttatása iránt érdeklődtek a román partnerek. Németh Zsolt, aki külön kétoldalú megbeszélést folytatott tegnap román partnerével, emlékeztetett arra, hogy a bizottság három év óta először ült össze a nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételével. Németh rámutatott: a magyar fél a bizottság működésének előfeltételeként szabta meg azt, hogy a nemzeti kisebbségek legitim képviselői részt vegyenek a testület munkájában. „El szeretnénk kerülni, hogy a kisebbségek háta mögött tárgyaljunk és a fejük felett egyezzünk meg” - tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy csökkent a feszültség a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény körül. A magyar kormány figyelembe fogja venni a törvénnyel kapcsolatos román észrevételeket; ugyanakkor szeremé a törvényről folyó vitát az év végéig lezárni, hogy januárban már elkezdődhessen a jogszabály végrehajtása. Diaconescu azt hangsúlyozta, hogy a térség szempontjából kiemelkedő fontosságú Magyarország és Románia viszonya, és ennek meghatározó része a kisebbségek helyzete. Kifejtette, hogy más a helyzet a magyar státustörvény, mint Szlovákia és Horvátország hasonló jogszabálya esetében. Hangsúlyozta azt is, hogy most a cél a törvénnyel kapcsolatban felvetődő kérdések tisztázása a tárgyalásokon. A szakbizottság feladata ajánlásokat készítem a két ország kormánya számára. Egyre távolodik a béke Csaknem újabb incidens történt a Csendes-óceán fölött Játszadozó orosz pilóta MTI-HÍR Jeruzsálem. Lapzártáig nem érkezett hír arról, hogy egyáltalán sort kerítenek-e az eredetileg tegnap késő estére tervezett Peresz-Arafat találkozóra, és arról sem, hogy ha igen, akkor hol. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Még a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni tegnapi döbbenetes merénylet előtt (amelyért azonnal egy palesztin szervezet vállalta a felelősséget) mondta a következőket egy izraeli védelmi illetékes: „Ha találkozik is egymással a héten Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jasszer Arafat palesztin elnök, aligha kötnek tűzszünetet, és a harcok is folytatódni fognak.” A szakértő szerint semmi jele nem tapasztalható annak, hogy Arafat megváltoztatta volna MTI-HÍR Canberra/Melbourne/Sydney. Az ausztrál legfelsőbb bíróság tegnap arra kötelezte a kormányt, hogy engedje be az országba azt a 433 menekültet, akiknek befogadását Canberra nemrégiben elutasította. A többségében afgán menekülteket a Tampa norvég teherhajó augusztus végén mentette ki egy süllyedő indonéz kompról. Az ausztrál kormány azonban megtagadta befogadásukat és egy hadieddigi stratégiáját, amelynek a lényege az engedmények erőszak útján történő kicsikarása. A megelőző, amerikai közvetítéssel nyélbe ütött fegyvernyugvás kudarca semmi jóval nem kecsegtet, és ezúttal a palesztinok úgy hiszik, hogy Peresznek csak korlátozott tárgyalási jogköre van, Ariel Sáron izraeli kormányfő pedig továbbra is bizalmatlan Arafat szándékait illetően. Az AP szerint a palesztinok Izraellel szembeni keményedő fellépésének a jele, hogy Arafat mára damaszkuszi találkozót ígért Basár el-Aszad szíriai elnöknek, aki köztudottan ellenzi az izraeli-palesztin békülési egyeztetéseket. Az AFP úgy tudta, a Peresz-Arafat találkozó eredményességének biztosítása érdekében hétfőn felújította telefondiplomáciáját Colin Powell amerikai külügyminiszter: kétszer is tanácskozott Peresszel. hajó fedélzetén útnak indította őket Pápua Új-Guinea felé, ahonnan, Canberra eddigi tervei szerint, Új-Zélandra és a csendes-óceáni Naura szigetére mentek volna tovább. Az ausztrál legfelsőbb bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány jogtalanul tartotta fogva a menekülteket, amikor katonákat küldött a Tampára, hogy meggátolja partra szállásukat az Ausztráliához tartozó Karácsony-szigeten. A taláros testület ezért kötelezte a kabinetet, hogy Négy palesztin megsebesült, közülük három súlyosan azoknak az izraeli harckocsiknak a lövedékeitől, amelyek tegnap hajnalban behatoltak Dzsenín palesztin autonóm városba. Palesztin források szerint kilenc harckocsi vett részt az akcióban, és a kirobbant heves tűzpárbaj még reggel is folytatódott. A palesztin rádió azt jelentette, hogy Arafat testőrségének, a 17-es Erőnek és a nemzetbiztonsági szolgálatnak egy állása megsemmisült. Arafat bátorító üzenetet küldött a körzet parancsnokának, és kitartása szólította fel a lakosságot. Szavait az utcákon hangosbeszélők továbbították. Az izraeli hadsereg szóvivője pedig közölte: gyalogsági egységek páncélosokkal és buldózerekkel vették körül Dzsenínt, s a városba be-, illetve onnan kivezető összes utat lezárták, megakadályozandó, hogy terroristák azokon keresztül bejussanak Izraelbe, (m, ú) kormány engedje be a menekülteket az ország szárazföldi részére. A bíróság pénteken délutánig adott időt az ítélet végrehajtására. A döntés a Reuters szerint akadályozza a menekültek elszállítását. A taláros testület egy nappal azután hirdette ki ítéletét, hogy Ausztrália megállapodott Nauruval: 10,2 millió dollár értékű támogatást nyújt a miniállamnak a menekültek befogadásáért cserébe. Az ausztrál kormány máris jelezte fellebbezési szándékát. Washington. A The Washington Times tegnap arról adott hírt, hogy egy orosz harci repülőgép pilótája veszélyesen közel repült a Csendesóceán fölött egy amerikai felderítő repülőgéphez. Az eset a múlt héten történt: MiG-31-es típusú orosz vadászgépek befogtak egy P-3-as amerikai kémrepülőgépet, amely a Csendes-óceán északi térségében, a Kamcsatka-félsziget közelében, nemzetközi vizek fölött jogszerűen járőrözött, és egy orosz tengeralattjáró-gyakorlatot figyelt meg. Az egyik MiG veszélyes mértékben, Orbán Viktor Berlinben Elismerés Schrödertől Berlin. Kétnapos hivatalos látogatásra a német fővárosba érkezett tegnap a magyar kormányfő. Orbán Viktor részt vett a berlini magyar nagykövetség új épületének ünnepélyes felavatásán, délután pedig megnyitotta a német-magyar gazdasági fórumot. Találkozott Gerhard Shröder kancellárral, aki kijelentette: Magyarország tiszteletet érdemel, mert példamutatóan teljesíti az EU-tól kapott feladatokat a csatlakozás érdekében és kétségtelenül ott lesz a bővítés első körében. Shröder köszönetét fejezte ki amiatt, hogy a magyar-EU tárgyalásokon a magyar fél rugalmas magatartásának köszönhetően gyorsan sikerült lezárni a munkaerő áramlásának rendkívül kényes fejezetét. (MTI) mintegy 15 méterre megközelítette a P-3-ast, ekkor az orosz pilóta hirtelen „gázfröccsöt” adott gépének, és a léglökéstől az amerikai gép megrázkódott. Az amerikaiak műszerei rögzítették, hogy az orosz pilóta jelentette a földi irányításnak: radarja ráállt a célpontra. Ezután azonban az orosz pilóta megszakította a befogó manővert, és távolabbra repült. Amerikai katonai illetékesek szerint az eset nem hasonlítható össze azzal az emlékezetes, halálos kimenetelű április elsejei incidenssel, melynek során egy kínai vadászpilóta összeütközött egy amerikai kémrepülőgéppel. Választások előtt Jerzy Buzek kórházban Varsó. Kivizsgálásra kórházba szállították tegnap Jerzy Buzek lengyel kormányfőt. Krzysztof Luft szóvivő hangsúlyozta, hogy nincs semmi rendkívüli Buzek állapotában, és az orvosi vizsgálatokat követően elhagyhatja a kórházat. A szóvivő egyéb részletekkel nem szolgált a kormányfő rosszullétéről. Buzek távollétében Janusz Steinhoff miniszterelnök-helyettes elnökölt tegnap a Szolidaritás vezette, jobboldali kabinet heti ülésén. A 61 éves Buzek a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök a rendszerváltozás utáni Lengyelország történetében. A koalíció várhatóan alulmarad a jövő hét végén esedékes választásokon az ellenzéki baloldali pártkoalícióval szemben. (MTI) Legfelsőbb bírósági döntés: Canberrának be kell fogadnia a 433 afgán menekültet Gondban az ausztrál Magyarország az első NATO-tagállam, amely a svéd Gripen típusú vadászgépek mellett döntött - az F-16-osok helyett Ukrán-EU csúcs Prágára hatással lehet, Varsóra nem Terítéken a demokrácia HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Prága/Varsó/Stock- holm. Jaroslav Tvrdík cseh védelmi miniszter úgy véli, hogy a magyar kormány hétfői döntése a svéd Gripen típusú vadászgépek bérléséről befolyásolni fogja a cseh kormány döntését is a vadászgépek ügyében. „Kezdettől fogva létezik ugyanis egy olyan igyekezet, hogy a visegrádi csoporton belül valamiképpen koordinálva legyen az új fegyverzet beszerzése” - nyüatkozta TVrdik újságíróknak. A cseh kormány januárban versenytárgyalást írt ki a vadászgépekre. Az eredetileg öt pályázó közül négy visszavonta ajánlatát, s végül csak a Gripent gyártó brit-svéd Saab-BAE Systems maradt versenyben. A cseh kormány szerint az üzlet értéke mintegy 100 milliárd korona lenne, s ezért cserébe a kabinet a szállítótól 150 százalékos ellentételező programokat, tehát csehországi beruházásokat is kíván. A cseh kormány végleges döntése őszre várható. Az, hogy Magyarország a svéd Gripen vadászgép mellett döntött, nem lesz hatással arra, hogy Lengyelország milyen típusú többfeladatú gépet vásárol az ugyancsak folyamatban lévő versenytárgyaláson. Ezt a lengyel nemzetvédelmi minisztérium szóvivője közölte. Lengyelország az amerikai F-16-os és a francia Mirage 2000-5-ös mellett szintén kapott ajánlatot Gripen- gépekre. Mint ismeretes, hétfőn Budapesten a nemzetbiztonsági kabinet a svéd kormány Gripen típusú vadászrepülőgépekre vonatkozó ajánlatát találta a legkedvezőbbnek: a tárgyalások 14 darab többfunkciós harcászati repülőgép 12 éves bérléséről folynak majd, a fegyverzetet az USA-tól szerzik be. A beszerzés összköltsége a fegyverzettel együtt mintegy 130-140 milliárd forint lesz. A svéd fél a vadászgépbérlés 30 százalékát beruházásokkal ellentételezi majd. A nemzetbiztonsági kabinet ugyancsak döntést hozott a jelenleg hadrendben lévő MiG-29-es vadászgépek üzemidőhosszabbításáról: ezt, illetve az alkatrészellátást 14 repülőgépre engedélyezte, amelyet az orosz gyártó cég fog elvégezni. Kővári László repülési szakértő elmondta: a svéd légierő 1995-ben állította hadrendbe az első Gripent, jelenleg 110 darabot használ, a későbbiekben további 94-et tervez kötelékébe állítani. A szakértő szerint a repülőgép előnyének tartják, hogy kommunikációs rendszerekkel támogatott, s nagy távolságú légi harcban nagyon jól teljesíthet, viszont nincs tényleges harci tapasztalata, s a repülési tapasztalat sem túl nagy, a svéd légierő 110 gépe mindösszesen 20 ezer órát töltött a levegőben. Björn von Sydow svéd védelmi miniszter szerint a magyar döntés azért különösen nagy jelentőségű, mert Magyarország az első NATO- tagállam, amely Gripeneket vásárol. A Neue Zürcher Zeitungban Andreas Oplatka tegnap meglepőnek minősítette a döntést, főleg annak fényében, hogy a magyar sajtó még hétfőn is az F16-osokban látta a nyertest, és nem adott esélyt a Gripeneknek. (MTI) Brüsszel. Jaltában megnyílt az EU és Ukrajna 4. csúcstalálkozója, fő témái az ukrán gazdaság átalakulása és a demokratizálódás. Az EU-t a soros elnökséget ellátó Belgium kormányfője, Guy Verhoftadt és külügyminisztere, Louis Michel, továbbá Romano Prodi, az EB elnöke és Javier Solana, az EU közös kül- és biztonsági politikájának főképviselője, Ukrajnát pedig Leonyid Kucsma elnök, Kinah miniszterelnök és Anatolij Zlenko külügyminiszter képviseli. Zlenko kijelentette: Ukrajna egy szép napon az EU tagja lesz. Ukrajna Európához tartozik, és jelenleg jobban áll, mint egyes, már tagjelölt országok. Belga források szerint nagy figyelmet fordítanak az ukrajnai demokratizálás és a sajtó- szabadság helyzetére. (MTI)
