Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)

2001-09-08 / 207. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 8. Agrárvilág W1 A legtöbb bosszúságot a zöldségtermesztőknek a cserebogárpajorok, a lótetű és a drótférgek okozzák A talaj lakó kártevők ellenszerei gy mutatkozik a sárgarépa levelén az alternáriás levélfoltosság. Egyes évjáratokban súlyos lombpusztulást eredményezhet. (A szerző archívumából) A zöldségfélék döntő többsé­gét a gyökeréért termesztjük, ezért a növényvédelmi eljárá­sok nagy része a talajlakó kártevők elhárítására irányul. Megelőző védekezés szüksé­ges ellenük, mert kártételük nyomán a gyökér fogyasztha- tatlan, értékesíthetetlen és tá- rolhatatlanná válik."" CSEKES ZOLTÁN A levélzetet pusztító kórokozók és kártevők ellen már az első tünetek észlelésekor eredményesen véde­kezhetünk. A talajban élő kártevők közül a legtöbb bosszúságot a csere­bogárpajorok és a drótférgek okoz­zák. Számos fajuk károsít, lárváik 2- 6 évig fejlődnek a talajban. Életük első évében általában csak humusz­evők, ezért a száraz évjáratok kivé­telével nem okoznak kárt. Később azonban minden útjukba kerülő gyökeret megrágnak. A gyomnövé­nyek, noha a talaj zsarolásával je­lentős terméscsökkenést okoznak, dús gyökérzetük lévén felfogják a pajor és a drótférgek károsítását. A gyomos táblák kapálása után a zöld­ségfélék nedvdús gyökere szinte vonzza a kártevőket, ezért ezekben folytatják a károsítást. Természetesen a gyomokat nem tűrhetjük, mert kártételükön túl a környezet mikroklímája is megvál­tozik, és a kártevőknek jó tojásraká- si körülményeket, búvóhelyeket, a kórokozóknak pedig kedvező fertőzési feltételeket teremtenek. A talajlakó kártevők a talaj hőmér­sékletétől és nedvességtartalmától függően függőleges irányban ván­dorolnak. Száraz, meleg nyáron, őszön és télen olyan mélyre húzód­nak, hogy a vegyszeres kezelés elle­nük hatástalan. A legkedvezőbb időpont erre az április, amikor a te­lelőből feljövő kiéhezett kártevő a feltalajban serényen keresi a friss növényeket és mohón táplálkozik. Ilyenkor győződhetünk meg leg­könnyebben a fertőzés erősségéről. Ha 1 négyzetméteren 1-2 lárvát ta­lálunk, már indokolt a védekezés. A vegyszerezést vetés, vagy palán­tázás előtt, esetleg utána, felület­vagy sorkezelés formájában végez­hetjük. Az ajánlott készítmények a Diazinon 10 G vagy Basudin 5 G, 1,5-2 g/ m2. A kiszórt granulátu­mot sekélyen a talajba kell bedol­gozni, majd mérsékelten beöntöz­ni. Előnyös az ilyen helyekre rova­rölő szerrel csávázott magot vetni, vagy olyan vetőgéppel vetni, mely a magágyba juttatja a talajfertőtle­nítő készítményt. Gyakori kártevő a lótetű is. Táplál­kozása során a fiatal gyökereket át­rágja az idősebbeket kiodvasítja. A sértett növényeken kórokozók te­lepszenek meg és rothadás kez­dődik. A lótetű jelenlétét a talajfel­szín alatti vízszintes járatok jelzik. Ilyenkor a Diazinon 10 G vagy Ba­sudin 5 G (5 gr/5 m2) kiszórásával védekezhetünk ellene. Egyes termőtájakon sok gondot okoznak a gyökérlegyek. Ezüstfehér 6-8 mm nagyságú nyűi keresztül- kasul furkálják a gyökértestet. Az április végi, május eleji nemzedékük ellen Diazol 50 EW (0,1%), vagy Ba­Kevésbé ismert a homokos területeken támadó gyökértetű. sudin 600 EW( 0,1%) permetezés­sel védekezhetünk, július végi és au­gusztus eleji generációjukat pedig a következő permetszerekkel pusztít­hatjuk eredményesen: Pyrinex 48 EC (0,2%), Dursban 480 EC (0,2%), Metanion 48 EM (0,2%). Kevésbé ismert a homokos területe­ken támadó kékesszürke gyökér­tetű. Tavasszal nyárfákon fejlődik, és csak júniustól lepi el a zöldsége­ket. Kezdetben a gyökémyaki ré­szen, később a talajrepedések men­tén levándorolva szívogatnak. Ki­sebb nagyobb fehér gyapjas telepe­ket képeznek. Kártételük nyomán a gyökér torzul, felszínén mélyen be­süppedt, rozsdásbama foltok kép­ződnek. A kár különösen száraz években jelentős. A rendszeres ön­tözéssel, illetve a talajnedvesség megőrzésével csökkenthető a bete­lepedés veszélye. Ellenük használ­hatók a fent említett permetszerek. A gombabetegségek közül gyakori betegség a levelek színén és fonák­ján szürkésfehér bevonatot képező lisztharmat, melyből az idén Dél- Szlovákiában is nagyon erős fertőzés alakult ki. Szabálytalan foltjai előbb-utóbb összefolynak, a levél megsárgul, barnul, végül el­hal. A fertőzés a levélnyelekre is átterjed. Ellene főleg a kénkészít­mények - Kumulus WG (0,5%), Thiovit (0,4%), Sulika 80 WP (0,4%) - vagy Karathane LC (0,05%) használható. A vegysze­rek hatását nedvesítőszer hozzá­adásával fokozhatjuk. Más kórokozók is fertőzhetik a zöld­séget. Ilyen például a sárgarépa­rozsda. Ha megtámagdja a zöldsé­get, a répa levelén, levélnyelén sár­gászöld, majd sárga megvastago­dott foltok alakulnak ki. A beteg nö­vényrészek később elszáradnak. A betegség megjelenésekor Dithane M 45 (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%), Merpan 50 (WP 0,2%), Champion 50 WP(0,5%), Kuprotix 20 DKV (0,5%), Kuprikol 50 (0,5%) permetszerekkel kell védekezni. A sárgarépa alternáriás levélfoltossá­ga egyes évjáratokban súlyos lomb­pusztulást eredményezhet. Szabad­földön a nyár végén alakulhat ki nagymértékű lombpusztulás. Az idős levelek elpusztulása miatt a gyökérsúly növekedése mintegy egyharmadára visszaesik. A levele­ken apró, kerek vizenyős foltok mu­tatkoznak, melyek később megna­gyobbodnak, és sárgásbarna szí­nűek lesznek. Ha a foltok összeol­vadnak, a levélosztagok elszárad­nak és a levelek a földre fekszenek, elpusztulnak. A szabad földön csak az idős levelek pusztulnak el, ezek helyett a sárgarépa új leveleket hajt. Védekezésként ajánlatos megelőző permetezést végezni az előbb emlí­tett permetszerekkel. Befejezésként szeretném felhívni a figyelmet a Lamag levéltrágya kivá­ló gombaölő hatására. A készít­ményt a zöldségfélékben is ki­tünően fel lehet használni. Ez a le- véltrágyacsalád - magasan lúgos pH értékének köszönhetően - kitűnő gombafertőzés-gátló. Amíg ugyanis a lúgos kémhatás a levélfe­lületen tart, gombafertőzés nem tud kialakulni. A Lamag Ca (0,5%), a Lamag Mo (0,5%) és a Lamag B (0,5%) használatával nemcsak a termésmennyiséget, hanem a kellő minőséget is elérhetjük. A Komáro­mijárásban már több termelő alkal­mazza, főleg ott, ahol gombabeteg­ségek ellen - fóliákban és szabadföl­dön egyaránt - sokat kell permetez­ni. Tapasztalataink szerint a Lamag termékcsalád 3-4 egymást követő alkalmazása esetén meg lehet spó­rolni a gombaölőszerek árának 30- 50 százalékát. Ez nemcsak költség­megtakarítást jelent, de nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb vegyszerrel egészségesebb zöldség­féléket termeszthessünk. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony szeptember 6-án Komárom szeptember 6-án Rimaszombat szeptember 6-án Zselíz szeptember 6án Losonc szeptember 6án Kassa augusztus 30-án sárgarépa 12 Sk/kg 68 Sk/csomó 15 Sk/kg 8 Sk/kg 13-15 Sk/kg 12 Sk/csomó petrezselyem 30 Sk/kg 8-10 Sk/csomó 20 Sk/csomó 8 Sk/csomó 22-44 Sk/kg 13 Sk/csomó burgonya 7-8 Sk/kg 610 Sk/kg 8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 68 Sk/kg 6 Sk/kg karfiol 35-50 Sk/fej 15-20 Sk/fej 20-25 Sk/fej paprika 15-24 Sk/kg 14-26 Sk/kg 20 Sk/kg 20 Sk/kg 1628 Sk/kg 20-30 Sk/kg karalábé 10-12 Sk/db 3-5 Sk/db 10 Sk/db ' 8 Sk/db 10-11 Sk/db 6 Sk/db zeller 10-12 Sk/db 4-8 Sk/db 18 Sk/kg 8 Sk/db 8-13 Sk/db 8 Sk/db káposzta 8 Sk/kg 7-8 Sk/kg 8 Sk/kg 10 SÍ ■ 610 Sk/kg 10 Sk/kg szőlő 36-45 Sk/kg X X 20-25 Sk/kg 20-70 Sk/kg X görögdinnye 15-17 Sk/kg 18-20 Sk/kg 12 Sk/kg . t./ 14Sk/kg 12-15 Sk/kg 10 Sk/kg hagyma 12-14 Sk/kg 14-15 Sk/kg 15 Sk/kg 610 Sk/kg 13-15 Sk/kg 13 Sk/kg paradicsom 16-25 Sk/kg 8-12 Sk/kg 15 Sk/kg 1 610 Sk/kg 20-35 Sk/kg 15 Sk/kg gyenge kukorica i 4-6 Sk/db X X X 2 Sk/db X szilva 20 Sk/kg 22-26 Sk/kg J X 18 Sk/kg 1625 Sk/kg 15 Sk/kg őszibarack 45-55 Sk/kg 35 Sk/kg X 35 Sk/kg 3060 Sk/kg 36 Sk/kg kel 15-18 Sk/kg 8-12 SK/fej 15 SK/kg 15-16 Sk/kg 15 Sk/kg alma 20-44 Sk/kg 20-22 Sk/kg 30 Sk/kg 15 Sk/kg 1644 Sk/kg 25 Sk/kg zöldbab 40 Sk/kg 30-35 Sk/kg NHHMMHHÍ X 30 Sk/kg fokhagyma 80 Sk/kg 50 Sk/kg 55 Sk/kg 60 Sk/kg 5069 Sk/kg 55 Sk/kg uborka 18-20 Sk/kg 22-25 Sk/kg ■„-V-fl 20 Sk/kg mn 20 Sk/kg 13 Sk/kg tojás 2,20-2,80 Sk/db 2,30-3,00-Sk/db 2,50 Sk/db X 1,60-2,50 Sk/db 2,50-Sk/db tök 10-12 Sk/kg 7-10 Sk/db X 10 Sk/db ■ 10 Sk/db 12 Sk/kg AGRÁRMORZSÁK Megduplázta nyereségét Pozsony. Csaknem százszázalé­kos nyereségnövekedést könyvelt el az idei év első felében a múlt év azonos időszakához viszonyít­va a vágújhelyi Milex Rt. A 26,2 millió koronás nyereséget 503 millió koronás bevétel mellett ér­te el. A cégvezetés a jó ered­ményt a költségek, valamint az eladósodottság mértékének csök­kentésével magyarázza. A válla­lat évente 5,3 ezer tonna sajtot, 11 millió liter tejet, 900 tonna va­jat és 800 ezer liter tejfölt gyárt. A cég részvényeinek 51%-át a Novomilk, 46%-át a francia Bon- grain, a maradékot az osztrák Meinl Bank birtokolja. (Agris) 6 milliárd koronás hitel Pilzen. Összesen 6 milliárd cseh koronára szóló hitelfolyósítási szerződést írt alá a pilzeni Prazd- roj vezetése a Citibank, a ČSOB, a HSBC Investment Bank és to­vábbi 14 pénzintézettel. Az 5 év­re szóló szindikált hitellel a ko­rábbi hosszú lejáratú hitelszerző­déseket váltják fel, amelyeket a Prazdroj, a Radegast, a Veiké Po- povicei sörgyárak vettek fel. A pénzből idén 1,2 milliárd koro­nát fordítanak fejlesztésre, (s) Sörfogyasztás i rekord Pozsony. A meleg nyárnak kö­szönhetően a hazai sörgyárak 8 hónap alatt csaknem 3,3 millió hektoliter sört adtak el. A sörela­dásjúliusban és augusztusban el­érte 1,1 millió hektolitert, ami 11,3%-os évközi növekedésnek felel meg. A hazai sörgyárak ez­zel új rekordot állítottak fel. A gyártók abban reménykednek, hogy az idén sikerül túlszárnyal­ni a tavalyi 4,5 millió hektoliteres söreladást. (TASR) A búzára nincs exporttámogatás Budapest. A magyar búzater­melők nem számíthatnak export- támogatásra. Az agrárminiszter szerint a .keresztény emberek jó­érzését sérti, ahogy a feldolgo­zók, a kereskedők és a termelők az adófizetők pénzéhez szeretné­nek hozzájutni”. A terméktanács szerint az erős forint, az alacsony külpiaci árak és a magas szállítá­si költségek miatt a termelők rá­fordításaikhoz sem jutnak hozzá. Az idei termésből Magyarország szeptemberig 380 ezer tonna ga­bonát exportált. Az osztrák sajtó szerint Magyarország és Ukrajna elárasztotta az európai piacokat olcsó gabonával. A korábban Ausztriából vásárló olaszok „be­spájzoltak” magyar gabonából - írja a Die Presse. Ausztriában és Németországban idén több gabo­na termett, Franciaországban és Nagy-Britanniában viszont 20%- kal kevesebb. (Ng, t) Eddig 102 ember halt meg London. Nagy-Britanniában az elmúlt évben 20%-kal nőtt a BSE emberi formája, a Creutzfeldt— Jakob betegség előfordulásának a száma. Skóciában kétszer na­gyobb a veszélye annak, hogy az emberek megkapják a betegsé­get, mint az ország déli részén. Az egyik lehetséges magyarázat szerint északon több pástétomot és vagdalthús alapú ételt fo­gyasztanak. Nagy-Britanniában már 102 ember halálát okozta a gyógyíthatatlan betegség. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. szeptember 10-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,251 Magyar forint (100) 17,097 Angol font 70,338 Német márka 22,114 Cseh korona 1,267 Olasz líra (1000) 22,337 Francia frank 6,594 Osztrák schilling 3,143 Japán ien (100) 39,847 Spanyol peseta (100) 25,994 Kanadai dollár 31,039 Sváici frank 28,630 Lengyel zloty 11,430 USA-dollár 48,344 Hamarabb kezdődött idén a szüret Több a szőlő, magasabb felvásárlási árak ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Komárom. Úgy tűnik az idei év kedvez a szőlőtermelőknek: jó a termés és a felvásárlók is maga­sabb árat kínálnak a szőlőért, mint tavaly. A kedvező időjárásnak kö­szönhetően Dél-Szlovákia szőlőter­melő vidékein hamarabb kezdő­dött a szüret. A Komáromi járásban főleg Perbete, Bagota, Bátorkeszi, Dunamocs és Szentpéter térségé­ben termesztenek szőlőt. A járás­ban főleg borszőlőt termesztenek, ez teszi ki a termőterület 98 száza­lékát, ám egyre több helyen foglal­kozik csemegeszőlővel is, amely ki­válóan értékesíthető. „Tíz évvel ezelőtt a járásban még 2124 hektáron szüreteltek, tavaly viszont csak 1180 hektáron. A termőterület 44 százalékkal, a hek­tárhozam 21 százalékkal csökkent. Tavaly egy hektárra számítva mind­össze 3,66 tonna szőlő termett, ám az idén legalább 6-7 tonna szólót szeretnének a gazdák szüretelni” - tájékoztatott Földes Csaba, a Komá­romi Regionális Agrárkamara igaz­gatója. „A 2001-2005-ös időszak­ban szeretnék a termőterület nagy­ságát 2300-2400 hektárra növelni. Erre a célra az agrártárca támoga­tást nyújt a termelőknek. Az elöre­gedett tőkék felszámolására a valós költségek 50 százalékát, legfeljebb hektáronként 200 ezer koronát térít az állam. Az új tőkék telepítésére a valós költségek 40 százalékának megfelelő összeget, hektáronként 300 ezer korona támogatást igé­nyelhet a termelő.” A járás egyik legnagyobb szőlőter­melője a szentpéteri Agroekospol Kft., amely 80 hektáron foglalko­zik borszőlővel. „Az idén már szeptember 10-én elkezdjük a szü­retet. Egy hektárról 8 tonnás ho­zammal számolunk” - mondja Nyers Béla, a kft. ügyvivője, aki re­ménykedik, hogy az idén a tavalyi 11 koronás kilogrammonkénti ár­nál drágábban tudják értékesíteni a termést. „A felvásárlással nincs gond, a ter­melőnek csak azt kell eldöntenie, kinek adja a gyümölcsöt. Az árak a környéken egyformák: a fehér borszőlő kilója 11, a kéké 14 koro­na. Különbség van viszont a fizetés időpontjában, van olyan felvásár­ló, aki azonnal fizet, mások né­hány hét, hónap után” - állítja Ko­vács Ferenc köbölkúti polgármes­ter, a tíz község termelőit tömörítő Borszőlőtermelők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Elmondása szerint az idén már leszüretelték a muskotályt. A kilójáért 15-18 koro­nát kaptak a termelők, akik főleg morvaországi felvásárlóknak ad­ták el a gyümölcsöt, (cza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom