Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-03 / 178. szám, péntek
Életmód ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 3. Régi ruhadarab sok-sok új részlettel gazdagodott: a legforradalamibb újítást nyaraláskor értékeljük igazán, amikor egy nadrágot csomagolunk be, de kettőt pakolunk ki! megoldása: a térdmagasságig felérő szexis hasíték. így a hivalkodóan felhasított szűk szoknya erős konkurrenciát kapott. A felhasított nadrág óriási előnye, hogy a nem teljesen ideális lábúak is bátran hordhatják, mert eltünteti a girbe- görbe, vagy túl vékony lábakat - ilyenkor mindenki csakis a hasíték látványára figyel. Aki úgy gondolja, a hatást még fokozhatja: strasszkirakásokkal, hímzéssel. Nagyon érdekes eredményt érhetünk el, ha a nadrágot többféle anyagból állítjuk össze, a térd alatti bővülő rész készülhet teljesen eltérő színű anyagból is. Az anyagok közül az idei nyár színe az egyszerre csábos és elegáns fehér, viszont a bordűrös minták, a merész virágminták, a piros-fehér társítás is nagyon divatos. A nadrágok másik érdekessége, hogy el- túlzottan hosszú a száruk, még magas sarkú cipővel viselve is szinte kötelezően söprik a földet. A nyár másik újdonsága a kétféle célt szolgáló nadrág, melynek lényege, hogy egyetlen nadrágot az időjárás szerint apró mozdulattal átalakíthatunk kaprinadrággá. Ez a nadrág a térd magasságában gombolással, esetleg cipzárral van ellátva. A forradalmi újítást nyaraláskor értékeljük igazán, amikor egy nadrágot csomagolunk be, de kettőt pakolunk ki! Ezekhez a jó, de legalábbis karcsú alakot igénylő nadrágokhoz rövid derekú felsőrészek vi- selendők: fiatal lányok szűk topokat, a többiek pedig érdekes kurta blúzokat, merész kivágású, hátat, derekat szabadon hagyó pólókat hordjanak. A legideálisabb, ha a parányi felső is a nadrág anyagából készül. MALIK ÉVA A z idei szeszélyes nyár nagy divatja a nadrág. Az elmúlt években ebben az évszakban gamgmi eléggé mellőzött ruhadarab most virágkorát éri, hiszen a sok-sok érdekes új részlettel leheteden őszig várni, azonnal viselni kell. (Még szerencse, hogy a mostanáig tartó áldaüan esőzések miatt is nagyon jól jött ez a szupermodem ruhadarab.) A trapéz nadrágok nagyon szexisek lettek. Alapkövetelmény, hogy a csípőre lecsúsztatva viseljük őket, viszont újdonságnak számít a nadrág aljának bolondos nyári Ha nem ismerjük a déli tengerpartok nyári szerelemeinek pontos játékszabályait, jobb, ha nem bonyolódunk bele, mert érzéseink könnyen magukkal ragadhatnak Utazás az élvezetekért, avagy a szexturizmus (Illusztrációs felvétel) FELDOLGOZÁS A mit nálunk romantikus nyári szerelemnek vagy hirtelen fellángolásnak nevez- fggggmggn nek, azt a világ egyéb részem sokkal durvább szavakkal fejezik ki: szexturizmus. Több tízezer nyugat-európai turista, főként nő folytatja ezt a gyakorlatot nyárról-nyárra a tizenhét éves korútól a hatvanévesig, gyakran idősebbek is. Az ilyen szexturista már előre tudja, hogy nem a tenger, a gyümölcs és a homár miatt utazik délre, hanem elsősorban a szép fiatal férfiakért. Ezért barátját, férjét feltétlenül otthon hagyja. Egyedül utazik vagy a gyerekeivel és a barátnőjével - ez a változat elterjedtebb, mert nem feltűnő. A közép-európai nőkkel ellentétben, akik romantikus szerelmi kapcsolatként élik meg a déli férfiakkal való találkozást, hosszabb ideig tart, amíg hagyják magukat elcsábítani, s hazatérésük után esetleg a folytatásról ábrándoznak, a nyugat-európaiak megérkezésük után azonnal a gyönyörök élvezetébe vetik magukat. Nem járnak egész héten az illatozó éttermek körül, hogy az utolsó napon kóstolják meg a tenger gyümölcseit, és nem küldözgetnek csábító tekintettel üzeneteket az érdeklődő férfiaknak, hanem kielégítik vágyaikat. Ráksalátát rendelnek az első adandó alkalommal, s ugyanilyen gyorsan vetik magukat az első forró vérű szerető karjaiba. Egy pillanatra sem merül fel azonban bennük, hogy a déli csábítót összehasonlítsák a férfivel, aki otthon várja őket. Az egyik a biztonságot, a hátországot és a szerelmet jelenti számukra, a másik viszont a szenvedély fellobba- nását és a nyári kalandot. A nyaralásról hazavisznek néhány kagylót, ajándéktárgyat és Juan, Francesco vagy Nikos fényképét, s ezzel véget is ért számukra a nyár. S ugyanúgy, ahogy otthon a fürdőkádba nem szórnak tengeri sót, hogy a tenger képzetét keltsék, s a kiszáradt kagylóhéjat sem akarják életre kelteni, a szenvedélyes déli férfit is meghagyják emlékeik egyik zugában. Egy felmérés szerint, amelyet néhány éve az olasz idegenforgalmi minisztérium készített, a nyugat-európai nők negyven százaléka nyü- tan bevallotta, hogy Olaszországba azzal a reménnyel utazik, hogy a szenvedélyt találja meg ott, míg harminc százalékuk elsősorban a gasztronómiai élvezeteket keresi. Hasonló vágyakkal utaznak Spanyolországba, Portugáliába, Horvátországba és Görögországba is. A helyi férfiak mindezt nagyon is jól tudják, büszkék erre, és ennek mefelelően viselkednek. A tengerpart csábítói perzselő tekintettel bűvölik a fürdőző hölgyeket. Mindig akad egy-egy hölgy, aki ezt a tekintetet viszonozza. Mindkét fél tudja azonban, hogy a bűvölet csupán néhány napig tart, ismerik a játékszabályokat. „Ha délelőtt a strandra indulok, az apám csak vállon vereget és elmosolyodik.” Mondja a harmincnégy éves Jorgosz. „Tizenkét vagy tizenhárom éves lehettem, amikor nagybátyám így szólt hozzám: Nézd meg alaposan a keletről érkező férfiakat. Vüágos, seszínú, ritka haj, lógó hasukon fényképezőgép, hátuk leégett, foszladozik a bőrük. Feleségeiknek nem sok örömük telik bennük. A mi feladatunk, hogy egy kis boldogságot nyújtsunk nekik.” Jorgosz ezt meg is próbálta két évvel később, és azonnal siker aratott. „Ha elcsábítasz egy külföldi nőt, az szinte társadalmi érdek. Jó neked, mert a szex szórakozás, jó neki is, mert nagyszerűen érzi magát veled, és főként az idegenforgalomnak hozol hasznot, mert a nő otthon elmondja a barátnőinek az élményeit, és a következő évben ők is eljönnek.” A szerelem, amit mindebbe a kitűnően működő képletbe belekevernek a keletről jövő lányok, meglepi az itteni férfiakat. Többnyire egyáltalán nem értik, mit akarnak ezek a nők, miért nem akarnak velük azonnal lefeküdni, az utolsó vagy utolsó előtti napon aztán megteszik, és egyszerre csak sírni kezdenek, és látogatóba hívják őket hazájukba. Persze, elméletileg megtörténhet, hogy egymásba szeretnek, de ennek nagyon nagy véletlennek kell lennie. „Nem tudok egyetlen házassággal végződő tengerparti szerelemről sem. Azt hiszem, ha valamelyik barátom azzal jönne haza, hogy az egyik turistalányt akarja feleségül venni, a rokonai az hinnék, hogy megőrült.” A nyári „szerelemnek” ez a formája is létezik tehát, s jó előre tudni, mire számíthat az ember, ha egy idegen ország földjére lép. Mindenkinek szíve joga, hogy mit választ, csak ismerje a játékszabályokat, egy nyári kalandtól ne várjon sírig tartó szerelmet, s hazatérése után ne adja be azonnal a válókeresetet hirtelen unalmassá vált férje ellenében, (-da) TM O D MBintHÉlBI A mellékletet szerkeszti Bolemant Lilla E-mail: reklama@ujszo.com , levélcím: Új Szó, Prievozská 14/A, Bratislava, tel.: 077/ 582 38 308 A nadrágok virágkora
