Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-31 / 201. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 31. KOMMENTÁR Fico alulról söpörne TÓTH MIHÁLY Egy bizonyos szempontból nehezen ellensúlyozható Robert Fico elő­nye a kiábrándultság miatt „porban heverő” szavazatokért folyó ver­senyben. A hatalomgyakorlásban rajta kívül már minden pártelnök megmérettetett, és kévésük bizonyult nehézsúlyúnak. Ugyanakkor 1990 óta az ország lakosságát annyira nem kényeztették el a kormá­nyok, hogy eleve esélytelenségre ítélhetnénk egy (lósportból vett szakkifejezéssel élve) „nyeretlen háromévest”. Fico megnyilatkozása­inak súlypontozásából kiindulva következtetéseket lehet megfogal­mazni arról, pozícióba kerülve hol kezdené a társadalom betegségei­nek gyógykezelését. Figyelembe véve, hogy a XX. században sereg­nyi olyan politikus volt, aki pályáját mániákus rendteremtéssel kezd­te, majd diktátorként fejezte be, továbbá tudatosítva, hogy a Smer el­nöke is minden alkalmat megragad rendteremtési hajlamának ki­domborítására, Robert Ficóban kis hazánk legbátrabb politikusát is tisztelhetjük. Nem tart attól, hogy szalonképtelen elődökkel hason­lítják össze. Vladimír Meüar meglehetősen rámenős személyiség, kedveli a hatalmat, de Benito Mussolini, Adolf Hitler és a többi nagy rendteremtő esetéből tanulva, Ficónál sokkal óvatosabban ragozza a rendteremtést. Mečiar öreg róka, megpróbál szalonképessé válni. Ezzel szemben az ország második legnépszerűbb pártjának ifjú elnö­kétől bármit kérdezhet az újságíró, a válasz mindig ugyanaz: rendte­remtés. Tény, nincs akkora rend ebben az országban, hogy egy politi­kust éppen a rendteremtési mánia hangsúlyozása tenne népszerűt­lenné. Fico ezzel tisztában van. Legutóbbi nagyinteijújában mindjárt az első, pedig máshova irányított kérdésre válaszolva azt is elárulta, hol kezdené a söprést. Történt ez mindössze 5 nappal azután, hogy kiderült, 11 milliárd tűnt el nyomtalanul a Devín Bankban. E szituá­cióban a Smer elnöke azzal lepte meg a vüágot, hogy ő a krumplim lvajok megregulázásával kezdené. „Szélsőséges intézkedésekkel” - nyilatkozta. Koncentrációs tábort létesítene? Elrendelné a tolvajok kezének levágását? Nem árulta el. De mindenképpen arra a részeges házmesterre emlékeztet, aki a lépcsóház söprését nem az 5. emele­ten kezdi, hanem az alagsorban. Ismeri a szlovákiai viszonyokat. Tudja, Európa összes detektívje számára is megoldhatadan feladat az elmúlt évtized szemérmetlen lopásai elkövetőinek kinyomozása. Viszont egy perc alatt felgöngyölíthetők a burgonyalopási ügyek. A politikai populizmus legprimitívebb változatával van itt szerencsénk találkozni. JEGYZET az elfogadott jövő évi állami költségvetés hiánya nem mé­lyült tovább. Ebben vagy némi turpisság, számmágia lakozik, vagy pedig Ivan Miklós minisz­terelnök-helyettesnek van iga­za, aki szerint az adóterhek mérséklése korántsem jár ko­moly bevételkieséssel. S hogy a sikerélmény teljes legyen, az MKP vezette tárcák is valamivel többől gazdálkodhatnak, mint idén. Mindezek dacára nem lehetünk biztosak abban, hogy az állami költségvetés elfogadása zökke­nőmentes lesz. A tervezet ugyan ravaszul 1 milliárd koro­nát különített el arra a célra, hogy ebből finanszírozzák a képviselők pénzigényes ötleteit, azonban az igazi veszély nem a kiadási oldal felpumpálásában rejlik, hanem abban, hogy a jö­vő évi általános választásokat szem előtt tartva a büdzsé egyes tételemek megvitatása során olyan fantáziadús alkalmi véd­és dacszövetségek jöhetnek lét­re a törvényhozásban, amelyek esetleg teljesen deformálhatják a 2002-es, mérsékelten korsze­rű költségvetés szándékait. :# Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly- sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zacharias István. Szerkesztőség: Prievozská 14/Á, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostqjevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@uiszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,055/6709548,6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. (Lngedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, a«ííLÍ^.u3z ellenőrzés eredménye a wvfw.sme.sk honlapon található, oi circuiotioni E-mail: redakcia@ujszo.com Kész a közös kassza SIDÓ H. ZOLTÁN A Dzurinda-kormány tegnap el­fogadta a 2002-es állami költ­ségvetés törvénytervezetét. Ná­lunk ennek már hírértéke van, ugyanis az elmúlt években a bü­dzsé kidolgozásának halogatá­sát már-már művészi tökélyre csiszolták. Az idei lépéselőny­nek köszönhetően a parlamenti képviselőknek talán most már nem kell a karácsonyi vásárlás lázában, az utolsó utáni pilla­natban megvitatniuk és elfo­gadniuk az egyik legfontosabb törvényt. A kabinet dicséretes igyekezete egy kisebb csodával párosult. Nevezetesen azzal, hogy a múlt héten az adócsök­kentések miatt még látványosan berzenkedő SDĹ a lemondásá­val fenyegetőző Brigita Schmögnerová pénzügyminisz­terrel az élén nem akadékosko­dott újra. S bár a számok unta- tóak, mégis érdemes jelezni, a baloldal által mumusként emle­getett adócsökkentések ellenére TALLÓZÓ PRAVDA Oroszország megnyilatkozásán is múlik, hogy Belorusszia az elnökválasztás után elindulhat-e a demokrácia rögös útján Csak el ne lopják a biciklijüket! Turócszentmártonban nem lovat adtak a városi rendőrök alá, hanem kerékpárt. * (TASR-felvétel) „Örülnék, ha a következő kormány­ban olyan pártok is lennének, mint a HZDS. Ez azonban csak akkor le­hetséges, ha a HZDS-ben lesz önref­lexió” - nyilatkozza a napüapnak adott inteijúban Robert Fico, a Smer elnöke. „Nem helyes, ha en­gem valaki Vladimír Mečiar ellensé­gének tart. Inkább Mečiar úr az, aki nagyon agresszívan támad engem, néha egyenest övön aluli ütésekkel. Én nem fogok így viselkedni, min­dig alapvető tisztelettel viseltetem majd iránta, de Mečiar már Szlová­kia múltja” - vélekedik Fico. A mi­niszterelnökről még lesújtóbb a vé­leménye: „Bár azt mondtam, Me­čiar számomra a múlté, Dzurindát lényegesen rosszabb kormányfőnek tartom, mint amilyen Mečiar volt. Nekem ő ugyanúgy a múlt, s úgy vé­lem, az egész szlovák nyilvánosság­nak. Nagy a csalódottság amiatt, ahogy ez a kabinet kormányzott. Ez felkészültség kérdése. Azok, akik 1998-ban a kabinetbe kerültek, vég­képp felkészületlenek voltak” - mondja a Pravdának Fico. „A poli­tikába 1992-ben, 27 évesen kerül­tem. Sohasem voltam a végrehajtó hatalomban, s oda kerülni az egyet­len törekvésem. Mindenki ismeri ál­láspontomat: ha a Smer sikertelen lesz, vállalom a politikai felelőssé­get” - ígéri Fico. Az utolsó európai diktátor Belorussziában a szeptember 9-i elnökválasztáson eldől, marad-e Európa utolsó diktá­tora a helyén, vagy a kelet-eu­rópai diktatúrák sorsát követ­ve, az ország elindul a de­mokrácia rögös útján. JARÁBIK BALÁZS Ez utóbbi nem lesz könnyű. Luka- enko mellett Milosevics csak kisdiák lehetett. A belorusz elnök ugyanis szülte nyíltan beszél az ellenzéki po­litikusok eltüntetését szolgáló halál­brigádról, s arról, hogy esetleges el­lenzéki győzelem esetén is hatalom­ban marad. Amellett a belorusz népben nem buzog a forradalmi vágy. A havi 40-50 dolláros jövede­lemre, a nehéz megélhetésre csak legyintenek, mondván, a n. világhá­ború alatt nehezebb volt. Ebben nem kételkedünk, a gond ott kezdő­dik, hogy ezzel gyakran még a negy­venesek generációja is érvel. A kol­lektív „emlékezésť’ az állami televí­zió csak fokozza a világháborús fil­mek folyamatos vetítésével. A kato­nák mellett szinte csak Lukasenko tűnik fel a képernyőn, a médiafigye­lők szerint ez napi kb. 2-3 órában ál­landósult. Lukasenko azonban még mindig elég népszerű a lakosság körében. Az idősebb generáció által kedvelt sármos és szálfatermetű hokistát azonban egyre többen okolják a la­kosságot sújtó gazdasági megszorí­tásokért, a rossz életkörülménye­kért, az ország elszigetelődéséért. Ráadásul az ország jelképe, a belo­rusz bölény nevét viselő ZUBR szer­vezet hónapok óta kampányban fi­gyelmeztet az eltűnt személyekre, illetve a halálbrigád egyéb tetteire. A felvilágosító és mozgósító kampá­nyok lassan elérik a kívánt hatást. Az országban eddig teljesen isme­retlen pártadan kampányok ugyan­is a szavazás fontosságára hívják fel a figyelmet, és nem közvedenül va­lamelyik elnökjelölt mellett kam- pányolnak. A kampány megtervezé­sében nagy szerepet kaptak a szlo­vák és szerb kormányon kívüli szer­vezetek, akik tapasztalataikkal segí­tették a belorusz aktivistákat. Az Economist brit hetilap szerint a választásokat alapvetően két ténye­ző jócskán befolyásolhatja. Az egyik, hogy az öt ellenzéki jelölt au­gusztusban végleg megegyezett, visszalépnek a legerősebb jelölt, a szakszervezeti vezető Vladimir Goncharik javára. A döntést azon­ban nem Idsérte általános lelkese­dés, főleg a leginkább kampányoló Lukasenko még min­dig elég népszerű a lakosság körében. civil szervezetek részéről. Az általuk favorizált Semjon Domas ugyanis a felmérések szerint valóban az egyik legnépszerűbb jelölt volt, de nacio­nalizmusa távol áll a minden újtól rettegő fehérorosz polgártól. U- gyanakkor kétségek merültek fel Goncharikkal kapcsolatban is. A tá­volról sem a legdemokratikusabb nézeteket valló jelölt egyes vélemé­nyek szerint könnyen beleszerethet a hatalomba. A felmérések ugyan­akkor azt mutatták, hogy Goncha- riknak van a legnagyobb esélye a több mint 30%-ot kitevő bizonyta­lan választók szavazatainak meg­szerzésére. A kedélyek csak akkor csillapodtak, amikor augusztus 14- én Domas és Goncharik írott megál­lapodással rukkolt elő, ami garan­tálja a parlamenti választások hat hónapon belüli kiírását, valamint a gazdasági és a törvényalkotási re­formot. Az idő azonban nagyon szo­rítja az ellenzéket. A két héttel ez­előtti felmérés szerint Lukasenkót a szavazók 38%-a, míg a közös ellen­zéki jelöltet 22%-a támogatja. Azonban Lukasenkónak nincs esé­lye preferenciái növelésére, és Gon­charik helyzete sokkal biztatóbb a bizonytalan szavazók körében. A számok kísértetiesen emlékeztet­nek az előző szlovákiai és szerbiai választásokra, ami pozitív előjel.A másik fontos, választásokat befolyá­soló tényező Oroszország. Az orosz medve megnyüatkozása Lukasenko mellett, vagy vele szemben önma­gában eldöntheti a voksolást. Szak­értők szerint Putyin számára az ide- güeg enyhén szólva labilis Luka­senko egyre kevésbé kifizetődő. Be­lorusszia a piaci értékénél jóval ke­vesebbet fizet a gázért és olajért, azonkívül Lukasenko szűnni nem akaró, a Szovjetunió feltámasztásá­ra üányuló terveiért sem lelkesed­nek Moszkvában. Egy Nyugat-kom­patibilis, gazdaságüag erősebb, de lojális Belorusszia jobban megfelel­het Putyinnak. Ezért feltűnő, hogy Kucsma, Putyin és Lukasenko júliusi vityebszki találkozóján elmaradt a megszokott ölelés, mindössze egy hűvös kézfogás jutott Lukasen­kónak Putyin részéről. Mindenesetre Goncharik kitűnő moszkvai kapcsolatai újabb érvet jelentettek jelölése mellett, hiszen Moszkvának megbízható ember kell Goncharik moszkvai kap­csolatai újabb érvet jelen­tettek jelölése mellett. az elnöki székbe. Biztató, hogy az orosz média egyre gyakrabban kö­zöl anyagokat a Belorussziában el­tűnő politikusokról, újságírókról, immáron egyre nyíltabban az elnö­köt nevezve meg felelősnek. További kérdés a választások tiszta­sága. Helyesebben a kérdés vala­hogy úgy hangzik, mint tavaly Szer­biában: mennyit lesz képes csalni az elnök? Bár az EBESZ megfigyelői hosszú huzavona után már úton vannak az ország felé, Lukasenko, mégiscsak tanulva a szerb példából, figyelmét a nem kormányzati szer­vezetek párhuzamos szavazatszám­lálására és a hazai megfigyelők felé fordítja. Vidéken mindennapos az aktivisták megfélemlítése és a szá­mítógéppark elkobzása. Kulcskér­dés lesz, vajon a különféle erősza­kos akciók mennyire fordítják a la­kosságot az elnök ellen, s mire lesz­nek képesek a belorusz polgárok a demokráciáért közvetlenül a válasz­tások után. Képesek lesznek-e szem­beszállni az elnökkel, mint ahogy azt a szerbek tavaly megtették? OLVASÓI LEVÉL Tanévnyitó előtt Újra őszi szelek járnak a kertek alatt. Vége a felhőtlen és gondtalan vakációnak, előttünk a 2001/2002- es tanév. Ez azonban cseppet sem ígérkezik felhőtlennek és gondta­lannak. Régi igazság: amit ma meg­tehetsz, ne halaszd holnapra! Isko­láink tájékán az elmúlt években alig változott valami. A kétnyelvű peda­gógiai dokumentáció (bizonyítvá­nyok) bevezetésén és az iskolataná­csokról szóló törvény (fércmű?!) életbe lépésén kívül szülte semmi nem történt. Teendő persze volt és van is. És célok. Csakhogy Szlováki­ában sok mindenben - iskolarend­szerünk tájékán is - még mindig a politikum dominál a szakmaiság előtt. Tudjuk (és tudják az illetéke­sek is), mi mindent kell(ene) meg­tenni, hogy e rendszer kompatíbilissá váljon az európai or­szágok iskolarendszereivel, a refor­mokat mégis halogatjuk. Egyik po­litikai garnitúra megy a másik után, közben pedig az évek egyre csak múlnak... Tudom, nem túl szeren­csés déli szomszédunkat követendő példaként emlegetni, mégis megte­szem, okulásként. Egy uniós politi­kus szerint a csatlakozásra váró or­szágok közül Magyarországnak kb. 10-15 éves lemaradása van a tagál­lamokhoz képest. Az a Magyaror­szág, ahol az utóbbi években az ok­tatási rendszer mélyreható, demok­ratikus változásokon ment keresz­tül: nemzeti alaptanterv, új finan­szírozási rendszer, iskolai autonó­mia - autonóm iskola, pedagógiai program, minőségbiztosítás, minő­ségmérés, tankönyvpiac, korszerű érettségi-felvételi vizsgarendszer... Ennek ellenére - vagy éppen ezért - elégedetlenek az elért eredmények­kel. Rengeteg a kritika, jogos és jog­talan egyaránt. Kérdezem: hol va­gyunk mi ehhez képest? Hány éves a mi lemaradásunk? Mit kell(ene) termünk, hogy ne mélyüljön a már amúgy is mély szakadék? Nemigen marad más, mint az egyén felelős­ségteljes hozzáállása. Minden tenni tudó, tenni akaró részéről. Hogy mit jelent ez a Valóságban? Címsza­vakban: modem iskolavezetést, szakmaiságot szem előtt tartó, hu­mánus nevelési elveket valló peda­gógusokat, kreatív, segítem, tenni akaró, együttműködést kereső isko­laszéket. Igyekezzünk megtenni mindazt, amit a kor megkövetel (és a törvény nem tilt!): építsünk kap­csolatokat az iskolák közt, készít­sünk pedagógiai programot, és ahol már van, valósítsuk meg(!), építsük fel minőségbiztosítási rendszerün­ket, rendszeresen ellenőrizzük isko­láink minőségét... Igyekezzünk di­ákközpontú iskolában gondolkod­ni. Mindenekelőtt az alábbi két do­logra gondolok: 1. A tanmenetek megírásakor jusson eszünkbe: ne terheljük túl a már amúgy is túlter­helt gyerekeket! 2. Iskolánkon ala­kítsuk olyanná a környezetet, hogy a diákok otthon érezhessék magu­kat! Előttünk a 2001/2002-es tan­év, amely cseppet sem ígérkezik fel­hőtlennek és gondtalannak. Hagyo­mányosan. Munkánk során mégse feledjük: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Kankulya László, a tornaijai gimnázium mate­matika-fizika szakos tanára

Next

/
Oldalképek
Tartalom