Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-31 / 201. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 31. KOMMENTÁR Fico alulról söpörne TÓTH MIHÁLY Egy bizonyos szempontból nehezen ellensúlyozható Robert Fico előnye a kiábrándultság miatt „porban heverő” szavazatokért folyó versenyben. A hatalomgyakorlásban rajta kívül már minden pártelnök megmérettetett, és kévésük bizonyult nehézsúlyúnak. Ugyanakkor 1990 óta az ország lakosságát annyira nem kényeztették el a kormányok, hogy eleve esélytelenségre ítélhetnénk egy (lósportból vett szakkifejezéssel élve) „nyeretlen háromévest”. Fico megnyilatkozásainak súlypontozásából kiindulva következtetéseket lehet megfogalmazni arról, pozícióba kerülve hol kezdené a társadalom betegségeinek gyógykezelését. Figyelembe véve, hogy a XX. században seregnyi olyan politikus volt, aki pályáját mániákus rendteremtéssel kezdte, majd diktátorként fejezte be, továbbá tudatosítva, hogy a Smer elnöke is minden alkalmat megragad rendteremtési hajlamának kidomborítására, Robert Ficóban kis hazánk legbátrabb politikusát is tisztelhetjük. Nem tart attól, hogy szalonképtelen elődökkel hasonlítják össze. Vladimír Meüar meglehetősen rámenős személyiség, kedveli a hatalmat, de Benito Mussolini, Adolf Hitler és a többi nagy rendteremtő esetéből tanulva, Ficónál sokkal óvatosabban ragozza a rendteremtést. Mečiar öreg róka, megpróbál szalonképessé válni. Ezzel szemben az ország második legnépszerűbb pártjának ifjú elnökétől bármit kérdezhet az újságíró, a válasz mindig ugyanaz: rendteremtés. Tény, nincs akkora rend ebben az országban, hogy egy politikust éppen a rendteremtési mánia hangsúlyozása tenne népszerűtlenné. Fico ezzel tisztában van. Legutóbbi nagyinteijújában mindjárt az első, pedig máshova irányított kérdésre válaszolva azt is elárulta, hol kezdené a söprést. Történt ez mindössze 5 nappal azután, hogy kiderült, 11 milliárd tűnt el nyomtalanul a Devín Bankban. E szituációban a Smer elnöke azzal lepte meg a vüágot, hogy ő a krumplim lvajok megregulázásával kezdené. „Szélsőséges intézkedésekkel” - nyilatkozta. Koncentrációs tábort létesítene? Elrendelné a tolvajok kezének levágását? Nem árulta el. De mindenképpen arra a részeges házmesterre emlékeztet, aki a lépcsóház söprését nem az 5. emeleten kezdi, hanem az alagsorban. Ismeri a szlovákiai viszonyokat. Tudja, Európa összes detektívje számára is megoldhatadan feladat az elmúlt évtized szemérmetlen lopásai elkövetőinek kinyomozása. Viszont egy perc alatt felgöngyölíthetők a burgonyalopási ügyek. A politikai populizmus legprimitívebb változatával van itt szerencsénk találkozni. JEGYZET az elfogadott jövő évi állami költségvetés hiánya nem mélyült tovább. Ebben vagy némi turpisság, számmágia lakozik, vagy pedig Ivan Miklós miniszterelnök-helyettesnek van igaza, aki szerint az adóterhek mérséklése korántsem jár komoly bevételkieséssel. S hogy a sikerélmény teljes legyen, az MKP vezette tárcák is valamivel többől gazdálkodhatnak, mint idén. Mindezek dacára nem lehetünk biztosak abban, hogy az állami költségvetés elfogadása zökkenőmentes lesz. A tervezet ugyan ravaszul 1 milliárd koronát különített el arra a célra, hogy ebből finanszírozzák a képviselők pénzigényes ötleteit, azonban az igazi veszély nem a kiadási oldal felpumpálásában rejlik, hanem abban, hogy a jövő évi általános választásokat szem előtt tartva a büdzsé egyes tételemek megvitatása során olyan fantáziadús alkalmi védés dacszövetségek jöhetnek létre a törvényhozásban, amelyek esetleg teljesen deformálhatják a 2002-es, mérsékelten korszerű költségvetés szándékait. :# Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly- sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zacharias István. Szerkesztőség: Prievozská 14/Á, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostqjevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@uiszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,055/6709548,6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. (Lngedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, a«ííLÍ^.u3z ellenőrzés eredménye a wvfw.sme.sk honlapon található, oi circuiotioni E-mail: redakcia@ujszo.com Kész a közös kassza SIDÓ H. ZOLTÁN A Dzurinda-kormány tegnap elfogadta a 2002-es állami költségvetés törvénytervezetét. Nálunk ennek már hírértéke van, ugyanis az elmúlt években a büdzsé kidolgozásának halogatását már-már művészi tökélyre csiszolták. Az idei lépéselőnynek köszönhetően a parlamenti képviselőknek talán most már nem kell a karácsonyi vásárlás lázában, az utolsó utáni pillanatban megvitatniuk és elfogadniuk az egyik legfontosabb törvényt. A kabinet dicséretes igyekezete egy kisebb csodával párosult. Nevezetesen azzal, hogy a múlt héten az adócsökkentések miatt még látványosan berzenkedő SDĹ a lemondásával fenyegetőző Brigita Schmögnerová pénzügyminiszterrel az élén nem akadékoskodott újra. S bár a számok unta- tóak, mégis érdemes jelezni, a baloldal által mumusként emlegetett adócsökkentések ellenére TALLÓZÓ PRAVDA Oroszország megnyilatkozásán is múlik, hogy Belorusszia az elnökválasztás után elindulhat-e a demokrácia rögös útján Csak el ne lopják a biciklijüket! Turócszentmártonban nem lovat adtak a városi rendőrök alá, hanem kerékpárt. * (TASR-felvétel) „Örülnék, ha a következő kormányban olyan pártok is lennének, mint a HZDS. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a HZDS-ben lesz önreflexió” - nyilatkozza a napüapnak adott inteijúban Robert Fico, a Smer elnöke. „Nem helyes, ha engem valaki Vladimír Mečiar ellenségének tart. Inkább Mečiar úr az, aki nagyon agresszívan támad engem, néha egyenest övön aluli ütésekkel. Én nem fogok így viselkedni, mindig alapvető tisztelettel viseltetem majd iránta, de Mečiar már Szlovákia múltja” - vélekedik Fico. A miniszterelnökről még lesújtóbb a véleménye: „Bár azt mondtam, Mečiar számomra a múlté, Dzurindát lényegesen rosszabb kormányfőnek tartom, mint amilyen Mečiar volt. Nekem ő ugyanúgy a múlt, s úgy vélem, az egész szlovák nyilvánosságnak. Nagy a csalódottság amiatt, ahogy ez a kabinet kormányzott. Ez felkészültség kérdése. Azok, akik 1998-ban a kabinetbe kerültek, végképp felkészületlenek voltak” - mondja a Pravdának Fico. „A politikába 1992-ben, 27 évesen kerültem. Sohasem voltam a végrehajtó hatalomban, s oda kerülni az egyetlen törekvésem. Mindenki ismeri álláspontomat: ha a Smer sikertelen lesz, vállalom a politikai felelősséget” - ígéri Fico. Az utolsó európai diktátor Belorussziában a szeptember 9-i elnökválasztáson eldől, marad-e Európa utolsó diktátora a helyén, vagy a kelet-európai diktatúrák sorsát követve, az ország elindul a demokrácia rögös útján. JARÁBIK BALÁZS Ez utóbbi nem lesz könnyű. Luka- enko mellett Milosevics csak kisdiák lehetett. A belorusz elnök ugyanis szülte nyíltan beszél az ellenzéki politikusok eltüntetését szolgáló halálbrigádról, s arról, hogy esetleges ellenzéki győzelem esetén is hatalomban marad. Amellett a belorusz népben nem buzog a forradalmi vágy. A havi 40-50 dolláros jövedelemre, a nehéz megélhetésre csak legyintenek, mondván, a n. világháború alatt nehezebb volt. Ebben nem kételkedünk, a gond ott kezdődik, hogy ezzel gyakran még a negyvenesek generációja is érvel. A kollektív „emlékezésť’ az állami televízió csak fokozza a világháborús filmek folyamatos vetítésével. A katonák mellett szinte csak Lukasenko tűnik fel a képernyőn, a médiafigyelők szerint ez napi kb. 2-3 órában állandósult. Lukasenko azonban még mindig elég népszerű a lakosság körében. Az idősebb generáció által kedvelt sármos és szálfatermetű hokistát azonban egyre többen okolják a lakosságot sújtó gazdasági megszorításokért, a rossz életkörülményekért, az ország elszigetelődéséért. Ráadásul az ország jelképe, a belorusz bölény nevét viselő ZUBR szervezet hónapok óta kampányban figyelmeztet az eltűnt személyekre, illetve a halálbrigád egyéb tetteire. A felvilágosító és mozgósító kampányok lassan elérik a kívánt hatást. Az országban eddig teljesen ismeretlen pártadan kampányok ugyanis a szavazás fontosságára hívják fel a figyelmet, és nem közvedenül valamelyik elnökjelölt mellett kam- pányolnak. A kampány megtervezésében nagy szerepet kaptak a szlovák és szerb kormányon kívüli szervezetek, akik tapasztalataikkal segítették a belorusz aktivistákat. Az Economist brit hetilap szerint a választásokat alapvetően két tényező jócskán befolyásolhatja. Az egyik, hogy az öt ellenzéki jelölt augusztusban végleg megegyezett, visszalépnek a legerősebb jelölt, a szakszervezeti vezető Vladimir Goncharik javára. A döntést azonban nem Idsérte általános lelkesedés, főleg a leginkább kampányoló Lukasenko még mindig elég népszerű a lakosság körében. civil szervezetek részéről. Az általuk favorizált Semjon Domas ugyanis a felmérések szerint valóban az egyik legnépszerűbb jelölt volt, de nacionalizmusa távol áll a minden újtól rettegő fehérorosz polgártól. U- gyanakkor kétségek merültek fel Goncharikkal kapcsolatban is. A távolról sem a legdemokratikusabb nézeteket valló jelölt egyes vélemények szerint könnyen beleszerethet a hatalomba. A felmérések ugyanakkor azt mutatták, hogy Goncha- riknak van a legnagyobb esélye a több mint 30%-ot kitevő bizonytalan választók szavazatainak megszerzésére. A kedélyek csak akkor csillapodtak, amikor augusztus 14- én Domas és Goncharik írott megállapodással rukkolt elő, ami garantálja a parlamenti választások hat hónapon belüli kiírását, valamint a gazdasági és a törvényalkotási reformot. Az idő azonban nagyon szorítja az ellenzéket. A két héttel ezelőtti felmérés szerint Lukasenkót a szavazók 38%-a, míg a közös ellenzéki jelöltet 22%-a támogatja. Azonban Lukasenkónak nincs esélye preferenciái növelésére, és Goncharik helyzete sokkal biztatóbb a bizonytalan szavazók körében. A számok kísértetiesen emlékeztetnek az előző szlovákiai és szerbiai választásokra, ami pozitív előjel.A másik fontos, választásokat befolyásoló tényező Oroszország. Az orosz medve megnyüatkozása Lukasenko mellett, vagy vele szemben önmagában eldöntheti a voksolást. Szakértők szerint Putyin számára az ide- güeg enyhén szólva labilis Lukasenko egyre kevésbé kifizetődő. Belorusszia a piaci értékénél jóval kevesebbet fizet a gázért és olajért, azonkívül Lukasenko szűnni nem akaró, a Szovjetunió feltámasztására üányuló terveiért sem lelkesednek Moszkvában. Egy Nyugat-kompatibilis, gazdaságüag erősebb, de lojális Belorusszia jobban megfelelhet Putyinnak. Ezért feltűnő, hogy Kucsma, Putyin és Lukasenko júliusi vityebszki találkozóján elmaradt a megszokott ölelés, mindössze egy hűvös kézfogás jutott Lukasenkónak Putyin részéről. Mindenesetre Goncharik kitűnő moszkvai kapcsolatai újabb érvet jelentettek jelölése mellett, hiszen Moszkvának megbízható ember kell Goncharik moszkvai kapcsolatai újabb érvet jelentettek jelölése mellett. az elnöki székbe. Biztató, hogy az orosz média egyre gyakrabban közöl anyagokat a Belorussziában eltűnő politikusokról, újságírókról, immáron egyre nyíltabban az elnököt nevezve meg felelősnek. További kérdés a választások tisztasága. Helyesebben a kérdés valahogy úgy hangzik, mint tavaly Szerbiában: mennyit lesz képes csalni az elnök? Bár az EBESZ megfigyelői hosszú huzavona után már úton vannak az ország felé, Lukasenko, mégiscsak tanulva a szerb példából, figyelmét a nem kormányzati szervezetek párhuzamos szavazatszámlálására és a hazai megfigyelők felé fordítja. Vidéken mindennapos az aktivisták megfélemlítése és a számítógéppark elkobzása. Kulcskérdés lesz, vajon a különféle erőszakos akciók mennyire fordítják a lakosságot az elnök ellen, s mire lesznek képesek a belorusz polgárok a demokráciáért közvetlenül a választások után. Képesek lesznek-e szembeszállni az elnökkel, mint ahogy azt a szerbek tavaly megtették? OLVASÓI LEVÉL Tanévnyitó előtt Újra őszi szelek járnak a kertek alatt. Vége a felhőtlen és gondtalan vakációnak, előttünk a 2001/2002- es tanév. Ez azonban cseppet sem ígérkezik felhőtlennek és gondtalannak. Régi igazság: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Iskoláink tájékán az elmúlt években alig változott valami. A kétnyelvű pedagógiai dokumentáció (bizonyítványok) bevezetésén és az iskolatanácsokról szóló törvény (fércmű?!) életbe lépésén kívül szülte semmi nem történt. Teendő persze volt és van is. És célok. Csakhogy Szlovákiában sok mindenben - iskolarendszerünk tájékán is - még mindig a politikum dominál a szakmaiság előtt. Tudjuk (és tudják az illetékesek is), mi mindent kell(ene) megtenni, hogy e rendszer kompatíbilissá váljon az európai országok iskolarendszereivel, a reformokat mégis halogatjuk. Egyik politikai garnitúra megy a másik után, közben pedig az évek egyre csak múlnak... Tudom, nem túl szerencsés déli szomszédunkat követendő példaként emlegetni, mégis megteszem, okulásként. Egy uniós politikus szerint a csatlakozásra váró országok közül Magyarországnak kb. 10-15 éves lemaradása van a tagállamokhoz képest. Az a Magyarország, ahol az utóbbi években az oktatási rendszer mélyreható, demokratikus változásokon ment keresztül: nemzeti alaptanterv, új finanszírozási rendszer, iskolai autonómia - autonóm iskola, pedagógiai program, minőségbiztosítás, minőségmérés, tankönyvpiac, korszerű érettségi-felvételi vizsgarendszer... Ennek ellenére - vagy éppen ezért - elégedetlenek az elért eredményekkel. Rengeteg a kritika, jogos és jogtalan egyaránt. Kérdezem: hol vagyunk mi ehhez képest? Hány éves a mi lemaradásunk? Mit kell(ene) termünk, hogy ne mélyüljön a már amúgy is mély szakadék? Nemigen marad más, mint az egyén felelősségteljes hozzáállása. Minden tenni tudó, tenni akaró részéről. Hogy mit jelent ez a Valóságban? Címszavakban: modem iskolavezetést, szakmaiságot szem előtt tartó, humánus nevelési elveket valló pedagógusokat, kreatív, segítem, tenni akaró, együttműködést kereső iskolaszéket. Igyekezzünk megtenni mindazt, amit a kor megkövetel (és a törvény nem tilt!): építsünk kapcsolatokat az iskolák közt, készítsünk pedagógiai programot, és ahol már van, valósítsuk meg(!), építsük fel minőségbiztosítási rendszerünket, rendszeresen ellenőrizzük iskoláink minőségét... Igyekezzünk diákközpontú iskolában gondolkodni. Mindenekelőtt az alábbi két dologra gondolok: 1. A tanmenetek megírásakor jusson eszünkbe: ne terheljük túl a már amúgy is túlterhelt gyerekeket! 2. Iskolánkon alakítsuk olyanná a környezetet, hogy a diákok otthon érezhessék magukat! Előttünk a 2001/2002-es tanév, amely cseppet sem ígérkezik felhőtlennek és gondtalannak. Hagyományosan. Munkánk során mégse feledjük: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra! Kankulya László, a tornaijai gimnázium matematika-fizika szakos tanára