Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-30 / 200. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 30. KOMMENTÁR A pénz a tét PÉTERFI SZONYA Az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtók felhívással fordultak a kor­mányhoz, s követelik: az árak képzése során érvényesüljenek a gazda­sági elvek. Az egészségügyi minisztérium pénzügyi rendelete ugyanis nem veszi figyelembe a gyógyítás tényleges költségeit, jelentősen alul értékeli az orvosok munkájának árát. Rámutatnak arra is, hogy az egészségbiztosítók forrásai nem fedezik a betegellátás kiadásait. Köz­tudott, a pénzhiányért az állam felelős, hiszen az általa biztosítottak - nyugdíjasok, gyermekek - esetében a betegellátási költségeket csak részben téríti. A tömeges tiltakozás kissé meglepő, ugyanis a nyolc napja tartott egyeztető tárgyalásokról szóló sajtótájékoztató előtt csak dr. Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke tartotta elfo- gadhatadannak az egészségügyi minisztérium új pénzügyi rendele­tét. Pásztor kifejtette, ahelyett, hogy Roman Kováč tárcavezetó teljesí­tette volna ígéretét, és az általános orvosok fejpénzét, illetve a szakor­vosok munkájáért járó pontértéket megemelte volna, a fehérköpenye­sek bevételeinek jelentős csökkentésére szánta el magát. Bár a minisz­tériumi tervezet szerint lehetőség van arra, hogy bizonyos feltételek teljesítése mellett az orvosok megkapják a pontérték felső határának megfelelő összeget, félő, hogy az egészségbiztosítók pénz hiányában csupán az alsó érték megtérítésére képesek. A tények ismeretében az orvosok tehát joggal tartanak attól, hogy a mostani 30 fillér helyett nem 50 fillér, hanem csupán 20 fillér lesz a pont értéke. Dr. Pásztor László nyomban bejelentette, hogy a társulásba tömörülök egész biz­tosan nem hagyják annyiban, s rendkívüli összejövetelükön eldöntik, miként tiltakoznak a minisztériumi javaslat ellen. Dr. Peter Ottinger, a Kórházak Társulásának elnöke Pásztorral ellen­tétben egyetértett azzal, hogy a kórházak a kezeltek száma, a diagnó­zis, valamint a teljesítmények szerint kapják az anyagiakat. Sőt üdvö­zölte, hogy a tárca végre kidolgozta a pénz igazságos elosztásának el­veit. Kilátásba helyezte ugyan, hogy egy héten belül a régiókban is megvitatják, szóba sem került a tervezet elvetése. Kedden viszont for­dult a kocka, nyilatkozatában már azt hangsúlyozta: a nem megfelelő finanszírozás miatt veszélybe kerül a betegellátás elérhetősége és mi­nősége. Magyarra fordítva: az állami egészségügyi dolgozók is a pén­züket féltik. Azt már tudjuk, hogy ha nem születik egyezség, a magán­orvosok szüneteltethetik a rendelést. Tartsunk attól, hogy a kórházak is bezárnak?! JEGYZET Egyedül nem megy JUHÁSZ KATALIN Pedig tegnapelőtt még úgy állt a helyzet, hogy elnökünk tán egye­dül is nekivág a nagy hegynek. Ezt a verziót sajtóemberek java­solták neki, mondván, hagyja a fenébe a sok gyáva és lusta kollé­gát, az is jelentős médiaesemény lesz, ha egymaga, illetve főta­nácsadója kíséretében mássza meg a Gerlachfalvi-csúcsot. És Rudolf Schuster, aki tudvalévőén imádja a tévében látni magát, megígérte, hogy fontolóra veszi a dolgot... Aztán nemsokára jött a hír: érdeklődés hiányában a hegymászás elmarad. Okként a hetek óta ezen csámcsogó sajtó bírálatait, valamint az emiatt el­ítélő álláspontra helyezkedő köz­véleményt jelölte meg az állam­fő. Fene tudja, mi térítette ész­hez, lényeg, hogy több kollégám­mal egyetemben hiába vásárol­tam magamnak túrabakancsot. Elképzelhető, hogy Ján Büek el­nöki jobbkéz és volt hegymászó tanácsára mondta le a csúcs meghódítását. Büek egyébként már teljesítette a feladatot: elju­tott a csúcsra, és terepszemlét tartott. Ez a vállalkozás túrázás­ban járatos kollégáim szerint nem puncsos fagylalt mazsolával a tetején: szinte függőleges hegy­falon mászik az ember, egyetlen rossz mozdulat is végzetes lehet. Ugyanezt hangoztatták a hegyi mentőszolgálat megszólaltatott illetékesei is, akik remegő száj­széllel és félreérthetetlen gesztu­sokkal magyarázták, hogy egy jó erőnlétű fiatalember is csak ala­pos felkészülés után vághat neki a csúcsnak, és hogy Szlovákia természeti szépségeit más mó­don is lehetne propagálni. A „csúcstalálkozón” eredetileg 12 államfő vett volna részt, aztán bi­zonyára behatóbban tájékozód­tak, esetleg felküldték emberei­ket, mert egymás után mondták le az akciót. Schuster dühbe gu­rult, kijelentette, hogy ha leg­alább öten nem tartanak vele, ó sem mászik. Ennyi történt teg- napelőttig, amikor is elhangzott a végleges „nem”. Akik ismerik hősünket, tudják, hogy már kas­sai főpolgármester korában sem igen tágított attól, amit egyszer a fejébe vett. Lehet, hogy a brazüi- ai túlélótúra alatt ment el a ked­ve az újabb kalandoktól? auiu a^ritA» Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Uibán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz tlače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, ellenőrzés eredménye a www.sme.skhonlapon található, öt cir<ui«ti«is E-mail: redakcia@ujszo.com- Nem tehetek mást, kedves szomszédasszony. Két iskolás korú gyermekem van, a fizetésem pocsék, ezért munkaidő után kiülök koldulni, hogy szeptember elejére tudjak miből tanszereket és diákbérleteket vásárol­ni nekik... (Gossányi Péter rajza) TALLÓZÓ LA STAMPA Szlobodan MUosevics volt jugoszláv elnök kitűnő formában van, tisztá­ban van vele, mire akarják őt fel­használni, de igazi harcos módjára dacol e törekvésekkel - mondta a lapnak adott interjújában MUose­vics felesége. Mira Markovics közöl­te: a hollandiai Scheveningen bör­tönébe sok-sok ajándék érkezett fér­je hatvanadik születésnapjára. Bár­mit, amit küldenek neki, azt a bör­tönhatóságok tizenöt napon keresz­tül vizsgálják, s csak ezután döntik el, hogy mit adnak oda belőle a fo­golynak. MUosevics felesége szerint az újságírói kérdésekből kiderül, müyen keveset tud a vüág a történ­tekből. Ami például Koszovóban történt, az korántsem polgárháború volt. „Egy szeparatista és terrorista szervezetnek sikerült külföldről se­gítséget kapnia” - mondta az asz- szony, aki szerint Jugoszlávia is azért esett szét, mert külföldről szí­tották a nacionalizmus szellemét egy olyan országban, amelyet sok nemzet alkotott. Szerbia: önkormányzati és kisebbségi jogok, a készülő szövetségi jogszabály elismeri a személyi elvű autonómiát Elmozdulás a Vajdaság ügyében Az elmúlt napokban a vaj­dasági magyarság számára mindenképpen az okozta a legnagyobb örömet, hogy Szabadkán végre megnyíl­hatott a magyar főkonzulá­tus. Ezt követően a figye­lem ismét a tartomány stá­tusára irányult, bár ez már csak részben számít ma­gyar ügynek. SINKOVITS PÉTER Sokáig úgy tűnt, az ígérgetések és a határozott követelések ellenére a Vajdaság autonóm jogkörei vissza­szerzésének kérdése a továbbiak­ban sem kerül terítékre, belgrádi körök ugyanis váltig azt bizonygat­ták, előbb Szerbia és Crna Gora vi­szonyát kell rendezni. A folyamatot furcsa módon a hatalmi koalíció­ban kiéleződött válság gyorsította fel. Jelenleg is rendkívül feszült a Vojiszlav Kostunica jugoszláv ál­lamfő által irányított Szerbiai De­mokrata Párt és a Zoran Djindjics szerb miniszterelnök vezette De­mokrata Párt viszonya - a milo- sevicsi rendszer megbuktatására szövetkezett Szerbiai Demokrati­kus Ellenzék tagadhatatlanul eddi­gi legmélyebb válságába került, amely akár kormánykrízishez és előrehozott választásokhoz is ve­zethet. Ismét Djindjics lépett első­ként, igaz, némüeg kényszerből, miután azonban elismerte a tizen­négy vajdasági politikai párt és nonprofit szervezet platformját, kormánya egy esetleges bizalmi szavazáson a szerb szkupstinában számíthat a húsz vajdasági (közöt­tük hat magyar) autonomista kép­viselő támogatására. A lényeg vé­gül is az, hogy minap ülést tartott Újvidéken a Szerbiai Demokratikus Ellenzék Elnöksége; a megáUapo- dás szerint szükségtelen bevárni a Jugoszlávia sorsáról folyó vita befe­jezését, viszont azonnal hozzá kell látni az új szerbiai alkotmány kidol­gozásához (kiemelt helyet kap ben­ne a decentralizáció és a regio- nalizáció), a Vajdaság esetében pe­dig elkészülnek azok a rendelkezé­sek, amelyek révén bizonyos jogkö­rök az év végéig visszakerülnek a tartomány hatáskörébe. Voltakép­pen az 1989-es állapot visszaállítá­sáról van szó, az akkor felkínált elvi önrendelkezési lehetőségek alkal­mazását ugyanis időközben mint­egy száz törvény hatályba lépteté­sével lehetetlenítették el. Ez ugyan elmarad az 1974-es alkotmánytól, amely a tartományoknak államjogi funkciókat is szavatolt, ám Jugo­szlávia azóta szétesett, a körülmé­nyek pedig teljesen megváltoztak. A döntést a vajdasági vezetők elé­gedettséggel fogadták, hiszen lehe­tővé válik, hogy formális autonó­mia helyett a Vajdaságnak ismét törvényhozó, végrehajtó és igaz­ságszolgáltató jogai legyenek, s önálló (bb) an gazdálkodjon a tér­ségben megtermelt javakkal, a befi­zetett adókkal és járulékokkal. Ezt a területet a múlt század elején még arányosan lakták szerbek, ma­gyarok és németek. Trianont köve­tően a Szerb-Horvát-Szlovén Ki­rálysághoz csatolták, a második vi­lágháború után Szerbiához került. Az erőszakos asszimiláció és betele­pítések folytán a ma mintegy két­milliós Vajdaság lakosságának több mint fele szerb, a talán még 350 ez­res magyarság aránya tehát nem éri el a húsz százalékot. A leendő auto­nómia alkotmányos jogkörét így nem lehet az etnikai jelleghez köt­ni. (Bár Szerbia belső részeitől ez idő tájt is elüt sokszínűségével, hi­szen mintegy húsz nemzet és nem­zetiség él ott, az együttélés máskép­pen honos szabályai szerint.) A vaj­dasági vezetők általában úgy fogal­maznak, hogy a széles körű autonó­mia visszaszerzése közös ügy, min­den ott élő polgár egyéni érdeke is. A magyarság esetében azonban hangsúlyosabb önnön sorsuk ren­dezésének igénye, ilyen tekintetben a legnagyobb esélye továbbra is a Vajdasági Magyar Szövetség há­rompilléres autonómiakoncepció­jának lehet. Ezt a dokumentumot azVMSZ 1999-ben véglegesítette, a 2001. június 23-án megtartott VII. közgyűlésén pedig megerősítette. Ennek rendszerében a Vajdaságban élő magyar nemzeti közösség a sze­mélyi elvű (perszonális) autonómia révén ápolhatja anyanyelvét, kultú­ráját, fejlesztheti az oktatást és az anyanyelvű tájékoztatást, s nemzeti tanácsot választ (külön választói névjegyzék alapján). Ugyanakkor a magyar többségű községek (váro­sok) és a velük határos magyar többségű települések magyar kör­zeti önkormányzatokat hoznak lét­re, melyek hatáskörébe a területfej­lesztés, a regionális együttműkö­dés, a környezetvédelem, a szociá­Szükségtelen bevárni a Jugoszlávia sorsáról fo­lyó vita befejezését. lis gondoskodás, az egészségügyi ellátás hatékonyabb megszervezé­se tartozik, valamint a nyelvek hi­vatalos használatának szavatolása, kerületi és gazdasági bíróságok, községi ügyészségek és körzeti bel­ügyi titkárságok felállítása. „A helyi önkormányzatok társulása, együtt­működése - olvasható a dokumen­tumban - elősegíti hatékony műkö­désüket, a társulás területén élő polgárok érdekeinek teljesebb meg­fogalmazását és érvényesítését, ami semmilyen körülmények kö­zött sem veszélyezteti Szerbia álla­miságát, s éppen a közvetlen érdek­érvényesítés révén tesz szükségte­lenné mindenféle szecessziós tö­rekvést.” A VMSZ úgyszintén szor­galmazza a Vajdaság autonómiáját, de a decentralizálás következetes érvényesítésével; értelmetlenség volna ugyanis köztársasági közpon­tosítás után tartományit kialakíta­ni. Eredendően tehát az VMSZ kon­cepciója elegyíti a perszonális és a területi autonómia modelljét, szem előtt tartva, hogy a Vajdaságban a magyarok számaránya csupán hat­hét városban (meg a környező tele­püléseken) haladja meg az ötven százalékot. Pusztán a területi auto­nómia megvalósulása tehát önma­gában véve nem jelentene valódi eredményt, hiszen a többség (külö­nösen a peremvidéken élő magyar­ság) kiszorulna a jogok gyakorlásá­ból a tömbben elhelyezkedőkhöz viszonyítva. A vajdasági magyar autonómia mel­lett hasonlóképpen figyelmet érde­mel, hogy készülőben a szövetségi kisebbségi törvény tervezete. A szakértői csoport több együttes ülést is tartott az Európa Tanács, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet illetékes gárdájával, s a résztvevők gyakorla­tilag pontról pontra, szakaszról sza­kaszra egyeztették a szöveget. A le­endő törvény egyebek mellett elis­meri a kisebbségi személyi elvű au­tonómiát, az önkormányzatiság, a nemzeti tanácsok és az ombudsman intézményét, szavatolja a nemzeti jelképek, valamint a személynevek anyanyelvű használatát, a részará­nyos képviseletet a hatalmi és rend­őrségi szervekben, lehetővé teszi magániskolák, magánegyetemek megnyitását, ugyanakkor tiltja a nemzetiségi arányok mesterséges megváltoztatását, illetve a közigaz­gatási egységeknek a kisebbségek hátrányára való átrajzolását. A sző vegtervezet várhatóan az év végéig kerül a parlament elé, a törvény el fogadása egyébként feltétele annak hogy Jugoszlávia az Európa Tanáé teljes jogú tagja legyen. A szerző vajdasági munkatársun] A határon túliak közül utolsóként Szerbiában kerültek kormányhatalomra a kisebbségi magyarság képviselői Hosszú sötét esztendők után Európa felé MALINAK ISTVÁN A határon túliak közül utolsóként Szerbiában kerültek kormányhata­lomra a magyarok. Viszont az egész Kárpát-medence számára ők tudják a legtöbb hasznosítható dolgot nyújtani az utóbbi évtized tragikus történelmi tapasztalatai okán is nyíltan, a túlélés attribútumaként vállalt autonómiaigények megfo­galmazásában. Még javában dü­höngött a Milosevics-rezsim, ami­kor megszületett a vajdasági ma­gyar közösség háromlépcsős (per­szonális, területi és tartományi) au­tonómiakoncepciója, amely az ak­kori környezetben teljesen irreális­nak tűnt. Az utóbbi hetekben Újvi­déken és Belgrádban is az egyik köz­ponti kérdéssé lépett elő a vajdasági autonómia visszaállításának ügye. Mielőtt Milosevics megszüntette volna, a tartomány (1974 és 1990 között) jelentős, majdnem a hat ju­goszláv tagköztársaságéhoz hason­ló jogosítványokkal rendelkezett. A helyreállításukra indított kezdemé­nyezések egyik motoija a Kasza Jó­zsef miniszterelnök-helyettes vezet­te VMSZ, bár látni kell, hogy a Vaj­daság autonómiája nem elsősorban, pontosabban nem csak magyar ügy. Nem is lehet, hiszen mindössze 300 ezer magyar él a 2 milliós tarto­mányban. De az a tény, hogy a vaj­dasági autonómia kérdése a szerb kormányhatalom részéről a vármái - egyelőre - sokkal kisebb ellenál­lásba ütközik, annak is köszönhető, hogy a vezető vajdasági politikai erők egységesek, a tartomány min­den nemzetiségének egyformán ér­deke, hogy az ott megtermelt java­kat ők hasznosíthassák, kivonják Belgrád „ellenőrzése” alól. Ugyan­akkor hosszabb folyamat lesz ez, a szerb alkotmány mellett 102 tör­vényt is módosítani kell. De a cél az, hogy mindez a mostani szerb kor­mány - amelynek a VMSZ is tagja - működése idején megtörténjen. Nyilvánvaló, hogy az autonómiatö­rekvések iránt fogékony, a decentra­lizáció első lépcsőjeként az önálló ságát visszakapott Újvidék nem zái kozhat el az ezt követő lépések elé sem. Valószínű, hogy az elkövetke zőkben a többségi és kisebbségi él dekek a Vajdaságban sem fogna annyira összecsengeni, minta tartc mányi autonómia ügyében, viszor az sem szükségszerű, hogy ezek a érdekek konfliktusba kerüljenek.. vajdasági magyar politizálás fügj vénye is ez, amelynek most ke megteremtenie a hosszabb távú é: dekérvényesítés lehetőségét abba a Jugoszláviában vagy Szerbiába] amely a sötétség korszaka után n mélhetőleg egyre meggyőzőbbe fog Európa felé haladni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom