Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-27 / 198. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 27.. KOMMENTÁR Esélyhosszabbítás SZILVÁSSY JÓZSEF Kétféle olvasata van a Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsa határozatának. Az egyik értelemzés szerint a radikálisok elsősorban a párt külföldi imázsának megőrzése érdekében végül nem ellenezték, hogy egy hónappal elodázzák a szakítás időpontját, s ezt a megoldást a kormányban maradás legtöbb híve még elfogadható kompromisz- szumnak tartotta. Arra is gondolhattak az azonnali kilépés szorgal­mazói, hogy ez a béna kabinet ennyi idő alatt úgysem jut semmire, rá­adásul a szombati határozat olvasásakor majd ágaskodni kezd min­den szlovák politikus nemzeti önérzete, s a dokumentumot zsarolás­nak kikiáltva végképp megmakacsolják magukat. Ezt a baloldaliak és a kereszténydemokraták máris igazolták. A merőben másfajta elem­zés kiindulópontja viszont az lehet, hogy másfél év meddő vitái és to- tojázásai - ne firtassuk most, hogy ebben melyik kormánypárt meny­nyiben ludas - miatt már nagyon szorít az idő. Az MKP által javasolt menetrend szerint leghamarabb október 15-én lehet hatályos a me­gyei önkormányzatok hatásköréről rendelkező törvény, továbbá a pénzügyi források és jogkörök átruházását szabályozó jogi norma. Ezek nélkül pedig aligha lehet felelősségteljesen jelöltet állítani a de­cemberi regionális választásokra. Márpedig ajelöltek nevezésének határideje október 22. Végső soron azonban politikai akarat kell a tényleges közigazgatási reform beindításához. Ezért a legfőbb ideje félretenni a nemzeti önérzeteskedét és azt a szemellenzőt, amelyet a pártérdek aggatott szinte mindegyik politikusra. Az MKP OT döntését követően markánsan kirajzolódtak a szlovákiai erővonalak. Az egyik oldalon a tényleges polgári demokráciát óhajtó szlovákiai tömörülé­sek, amelyek az MKP szombati döntésével és Dzurinda világos állás- foglalásával új lendületet kaphatnak. Velük szemben pedig a központi államhatalom lebontásától és a nemzetállami eszmék kimúlásától ir­tózó szekértábor. Sorsdöntő lesz, hogy a KDH tétovázó és az SDĽ Mečiart egyre gátlástalanabbul kiszolgáló vezetői végül hova sorakoz­nak be. A magyar párt országos testületé hosszú időre talán az utolsó esélyt teremtette ahhoz, hogy Szlovákia mégse hőköljön vissza on­nan, ahova araszolgat: azoknak a demokratikus államoknak a társas­ágába, amelyek az önkormányzatiság elveit szüárd pillérként építet­ték be jogrendjükbe. Ragályos alagútépítés TÓTH MIHÁLY Úgy tűnik, rövidesen befejeződnek a Devin Bank (DB) tisztessége- tisztességtelensége körüli találgatások. A létrejötte óta visszaélésekkel gyanúsított pénzintézet a bankfelügyeletet gyakorló nemzeti bank mérlegén pehelykönnyűnek találtatott. A csődöt meggyorsította, hogy kiderült, az a japán társaság is szélhámoskodott, amely meg­ígérte, hogy 3 milliárd koronát utal át a DB alaptőkéjének emelésére. A jegybank leinformálta a takaros összeg létezését, és a jó nevű brit pénzintézet, ahol állítólag letétbe helyezték, postafordultával közölte, mitsem tud a tranzakcióról. Takaros statisztikát lehetne készíteni az eddigi bankcsődök következményeiről. Kimutathatnánk, mennyit tesz ki az egy adófizetőre eső veszteség. A DB esetében 11,2 müliárdot kell elosztani 5 millióval. De nem hergelem az olvasót számtani mű­veletekkel. Elképzelni is kevesen tudjuk a 11,2 milliárdot. Inkább a je­lenségnek egy új vonatkozását próbálom nagyító alá helyezni; a pri­vatizálásban kezdettől fogva tapasztalható politikával támogatott va­gyonszerzés (népiesen az alagútépítés) immár túllépte az államha­tárt. Ha stílusos akarnék lenni és a DB működésében elsősorban érde­kelt pártra akarnék utalni, ezt írnám: az alagútépítés lett nemzetközi­vé. Baloldali gondolkodású emberként szomorúan konstatálom, hogy ennyi maradt a múlt század eleji szociáldemokraták puritánságából, a munkásmozgalom alapító atyáinak tisztességéből. A kormányban sem akadt párt, amely 1998 őszén küzdelmet indított volna az ország pártok közötti felparcellázása folytatásának meggátlására. Amióta a föníciaiak feltalálták a pénzt, mindig voltak sikkasztok, de csak kevés­szer fordult elő, hogy állam által létrehozott szisztéma teremtette vol­na meg a feltételeit. A privatizálás kezdetekor egy Amerikába elszár­mazott sikeres honfitársunk arra figyelmeztetett, azoktól kell főleg tartanunk, akik hazatérnek, hogy összekuporgatott 30 ezer dollárjuk­ból rövid úton 30 milliót csináljanak. Az orosz adósság deblokálásának megszervezésére vállalkozók összedobtak egy összeget, bankot alapí­tottak, és néhány év alatt sikerült alaptőkéjük többszörösét kitevő fe­dezetien kötelezettséget összegyűjteniük. Ugyanaz az eset, aminek veszélyére honfitársunk figyelmeztetett. A botrány pikantériája, hogy kiderült, nyugati bankok vezetői között is akadnak szélhámosok. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urhán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax- 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 5292ÖÓ51, 52921372, E mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, A.r. >1^,.az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, w ürt„ut,am E-mail: redakcia@ujszo.com- Én már csak attól félek, hogy valakinek eszébe jut klónozni a politikusokat. (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ IL SOLE 24 ORE A NATO-nak nagy a felelőssége ab­ban, hogy Macedóniára is átterjed­tek az albán gerillák akciói - írja tegnapi számában a olasz napilap, amely emlékeztet: ezt a térséget még mindig „mocsárnak”, „puska­poros hordónak” minősítik, s ez főleg amiatt van így, mert Nyugat- Európa és Amerika nem volt képes „megemészteni” a térség valósá­gát. A Koszovó határainak megfi­gyelésével megbízott NATO-nak nem csekély felelőssége van ab­ban, hogy hagyta továbbterjedni az albán fegyveresek gerillaharcát. A cikkíró emlékeztet arra, hogy márciusban az albánok tűz alá vet­ték a németek tetovói állásait, és azok minden további nélkül kivo­nultak onnan. A lap felteszi a kér­dést: Németország most miért ha­bozik kontingenst küldeni Szkop- jébe? A kommentátor szerint az európaiaknak meg kell tanulniuk együttélni a Balkánnal, különben az a térség örökre „mocsári’ és „puskaporos hordó” marad. Szeptember 30-ig kell elfogadnia a parlamentnek a hatáskörök átruházásáról szóló törvényeket Az MKP OT udvardi határozata A Magyar Koalíció Pártja Or­szágos Tanácsának szomba­ton, Udvardon kelt határo­zatát az alábbiakban teljes egészében, változtatások nélkül közöljük. DOKUMENTUM A Magyar Koalíció Pártjának Oszá- gos Tanácsa 2001. augusztus 25- én, azt követően, hogy -július 4-én a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában megbukott a kormány közigazgatási reformter­vezete, mert- a kormánypártok 2000. június 28. óta nem jutottak egyezségre a reform ügyében annak ellenére sem, hogy az MKP Országos Taná­csa 2001. március 31-én még a sa­ját érdekeit háttérbe szorító meg­egyezési kísérletet is tett, és mivel- a közigazgatási törvények par­lamenti szavazása során, amikor a koalíció két pártja a kormányja­vaslat ellenében a koalíciós szerződést megsértve lépett szö­vetségre az ellenzékkel és nyil­vánvalóvá vált a kormánykoalíció működésképtelensége, valamint- az 1989 novemberénben bekö­vetkezett rendszerváltozás óta a kerületi önkormányzatokról szóló és a kerületi önkormányzati szer­vek megválasztásáról szóló tör­vény elfogadásával eddig nem ta­pasztalt módon sérültek a demok­ratikus közigazgatási szerkezet ki­alakításának feltételei, és ezen be­lül az országban élő magyarok jo­gérvényesítésének lehetőségei úgy döntött, hogy az 1998. október 28-án meg­kötött koalíciós szerződés VI. feje­zetének 7. pontja alapján megszünteti tevékenységét a Mi­kuláš Dzurinda vezette kormány­ban és felmondja a koalíciós szerződést a kormánykoalíció többi pártjával, amennyiben- a kormánykoalíció pártjainak kö­zös támogatásával 2001. szeptem­ber 15-ig a kormány nem nyújtja be a parlamentnek az önkormány­zati szövetségek által is támogatott 230/2000 sz. határozatával elfo­gadott koncepció szerint a hatás­körök átadásáról és a pénzügyi jogkörök és források átruházásáról szóló törvényjavaslatokat, és- ezen javaslatokat a kormány koncepciójának megfelelően a te­rületi önkormányzatok vagyonáról szóló törvényjavaslattal egütt a kormánykoalíció pártjainak támo­gatásával a parlament nem fogad­ja el 2001. szeptember 30-ig. Az Országos Tanács egyúttal felkéri az általa jelölt kor­mánytagokat és államtitkárokat, hogy abban az esetben, ha a fent említett feltételek mara­déktalanul nem teljesülnek, haladéktalanul nyújtsák be lemon­dásukat. Az MKP Országos Tanácsa ezen döntését végérvényesnek tekinti. A Magyar Koalíció Pártjának Or­szágos Tanácsa ezen döntésével tesz még egy utolsó kísérletet arra, hogy lehetőséget teremtsen a re­formfolyamat még nem lezárt te­rületeinek helyes irányba terelésé­re, a helyi önkormányzatok me­gerősítésére és a szubszidiaritás el­vének érvényesítésére. Teszi ezt azzal a meggyőződéssel, hogy csu­pán ezen elvek szerint lehet a Szlo­vák Köztársaságot modernizálni és felkészíteni a NATO-ba való felvé­telre, valamint a belépésre az Eu­rópai Unióba. A Magyar Koalíció Pártja Orszá­gos Tanácsa döntését ugyanazzal a felelősségtudattal hozza meg, amellyel 1998-ban vállalta part­nereivel a közös kormányzást és amely a kormánykoalíció legmeg­bízhatóbb pártjává tette. Ugyanez a felelősségtudat nem engedi meg, hogy az MKP szemet hány­jon a kormánykoalíció szétverése, a demokrácia értékeinek vesz­élyeztetése fölött. A Magyar Koa­líció Pártja nem vállalhatja a fe­lelősséget azokért a döntésekért, amelyeket a kormánykoalíció két pártja, a Demokratikus Baloldal Pártja és a Polgári Egyetértés Pártja a jelenlegi parlamenti el­lenzékkel összefogva a közösen vállalt kötelezettségekkel ellenté­tesen fogad el. Elutasítja az ilyen szövetség által kikényszerített helyzetet, amely számos hátránya mellett lehetetlenné teszi az or­szág lakosságának több, mint 10%-át alkotó magyarok haté­kony részvételét az általuk lakott régiók közigazgatásában. Ezért az MKP folyamatos feladatá­nak tartja, hogy felhasználva min­den politikai eszközt, szorgalmaz­za a kerületi önkormányzatokról, valamint ezek szerveinek megvá­lasztásáról szóló törvények meg­változtatását, kiindulva az MKP korábbi javaslataiból. Ennek érde­kében kezdeményezzen megegye­zést a kormánykoalíció azon párt­jaival, amelyek nem csatlakoztak a kormányellenes szövetséghez. Az Országos Tanács ugyanakkor nyugtalanítónak tartja, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Taná­csának elnöke anélkül hirdette ki a kerületi önkormányzatok választá­sának időpontját, hogy a koalíciós tanács tárgyalt volna. Ezzel meg­akadályozta, hogy rendezni lehes­sen a fent említett problémákat, ne­vezetesen a koalíciós szerződés durva megsértését, és azon kötele­zettségek megszegését, amelyek­nek a betartását a pártok közösen vállalták a koalíciós szerződésben és a kormányprogramban. A parla­ment elnökének ez a döntése to­vábbi bizonyítéka annak, hogy a Magyar Koalíciós Pártját tudatosan akarják kirekeszteni a kormányból. Az MKP Országos Tanácsa megbíz­za az Országos Tanács elnökét, hogy a koalíciós tanács 2001. au­gusztus 27-én sorra kerülő ülésén adja át az Országos Tanács határo­zatát a többi koalíciós párt képvi­selőjének, valamint a párt orszá­gos elnökét, hogy tájékoztassa az Országos Tanács döntéséről a köz- társasági elnököt. 2001. augusztus 25., Udvard Az udvardi határozat lehetőséget ad arra, hogy a szlovák demokratikus erők is rendezzék soraikat A küldöttek elégedettek voltak a döntéssel KORPÁS ÁRPÁD Az MKP OT döntését a testület ülése után megszólított néhány OT-tag ér­tékelte lapunknak: Csáky Pál emberjogi és kisebbségü­gyi miniszterelnök-helyettes: Úgy gondolom, hogy értelmes döntés született, remélem, hogy Szlovákia minden állampolgára számára győzelemként lesz értelmezhető, olyan értelemben, hogy remélem, jó törvények születnek az önkormány­zatok jogköreiről és vagyonáról, és a koalíció többi pártja is tudatosítja a felelősséget a koalíció és az ország jövőjét illetően, és normálisabban fog viselkedni. Az MKP részéről na­gyon nagy önmegtartóztatás volt, ami itt megnyüvánult. Duray Miklós: Nehéz döntés előtt álltunk, főleg azért, mert az elmúlt másfél hónapban szinte elemi erővel törtek fel azok a vélemények, amelyek szembehelyezkedtek a párt országos elnökségének javasla­tával, miszerint ki kell lépni a koalí­cióból. Ezeket az ellenvéleményeket elsősorban a félelem szülte. A féle­lem szülte, illetve a küépést támoga­tó véleményeket is mérlegelve, s fi­gyelembe véve a különböző nem­zetközi összefüggéseket - de nem utolsó sorban a demokrácia, az ön­kormányzatiság és a szubszidiaritás elvét is -, az országos elnökség egy olyan javaslatot terjesztett az OT elé, amelyről elmondható, hogy le­hetőséget adott egy jó döntésre. Kétfajta döntési lehetőségünk volt: vagy logikusan döntünk, vagy jól. A logikus az, hogy küépünk azonnal, a jó döntés pedig, hogy ezt a beje­lentést megtettük, azzal a feltételé­vel: szeptember végéig a parlament­nek az önkormányzatok számára nagyon fontos négy törvényt kell el­fogadnia. A törvényekről még 2000- ben született koalíciós megegyezés. Ha ezt néhány kormánypárt felrúg­ja, nem marad más választás, továb­bi mérlegelés nélkül a kilépés ér­vénybe lép. Hama István építésügyi és régiófej­lesztési miniszter: Úgy gondolom, bölcs döntést hozott az OT. Koráb­ban is elmondtam, hogy arra, ami a paralamentben a két közigazga­tási törvény elfogadásánál történt, a megfelelő lépés a kilépés lett vol­na, viszont figyelembe kell venni a külföldi szempontokat és Szlová­kia érdekeit is. Azt hiszem, az MKP újfent bizonyította, hogy nem csak a regionális érdekeit tartja szem előtt, mint amivel gyakran vádol­nak bennünket a koalíciós partne­reink és az ellenzékiek is, hanem fi­gyelembe tudja venni és tisztelet­ben tartja az ország egészének ér­dekeit is. Ennél jobb döntést nem lehetett volna hozni, mert ebben benne van az is, hogy ha ezután sem fogadnak el megfelelő törvé­nyeket, akkor ez a kormánykoalíció nem érdemes arra, hogy kormány­ban maradjunk. Bauer Edit munka-, szociális és csa­ládügyi államtitkár: Úgy gondolom, ésszerű kompromisszum született. Igazából úgy látszik, hogy a lehetsé­ges megoldások nem voltak éppen optimálisak. A kompromisszum, amit végül az elnökség talált és az OT elé terjesztett, olyan, ami le­hetőséget ad, hogy a szlovák de­mokratikus erők is rendezzék sorai­kat, s megegyezés szülessék egy de mokratikus közigazgatási reform ról. Bármilyen határozott, tehát pil lanatnyi döntés született volna mindegyiknek vannak nagyon ko moly - mind negatív, mind pozitív - következményei és igazából me gosztotta volna a választókat is, s el képzelhető, magát a pártot is. Szigeti László oktatási államtitkár Azt hiszem, ha komplex módon ér tékeljük a politikai helyzetet, a kilé péssel kapcsolatos előzményeket külföldi, belföldi nyomásokat, a ma gyarság - mondhatnám - kétféle vé leménynyilvánítását, úgy gondo lom, elfogadható a döntés és mos már valóban a koalíciós partnere] kezébe került a megoldás kulcsa. A. Nagy László képviselő: Elégedet vagyok. Azt hiszem, sikerült megta lálni az MKP-ra szavazók, a szlová kiai magyarság, de Szlovákia érdé keit képviselő igazi szlovákok közö nevezőjét. Köteles László képviselő: ésszer komprimisszum született, reméljüli egyértelműen a választóink és a ország érdekeit fogja szolgálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom