Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-03 / 178. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 3. KOMMENTÁR Mi van a pástétomban? TÓTH MIHÁLY Logikus, hogy nem Afrika törzsi háborúk gyötörte térségében, de nem is az egyik Monte Carló-i luxushotel konyhájában fedeztek fel rákkeltő anyagot az étolajban. Sejtjük a fekete kontinensen működő élelmiszer-ipari laborok színvonalát, és valószínű, hogy a patinás kaszinó konyhafőnöke nem diszkvalifikált Morales Natural márkájú olajat rendel a fenyőrigó-pástétom készítéséhez. Mielőtt bárki azzď vádolhatna, hogy a globalizáció ellenzőinek láncoskutyájává szegődtem, hadd szögezzem le, az a körülmény, hogy itt botrány robbanhatott ki egy EU-tagországból származó termék fogyaszthatatlan- sága miatt, tulajdonképpen pozitív jel. Bizonyítja, hogy noha sokat tettek érdekében, még nem vagyunk Afrikában. Igaz, még ott se tartunk, hogy Monte Carlóban fenyőrigó-pástétomot konzumálnánk es- tebédi előételként. Útkereszteződésen vagyunk. Lehet, Ugandában találjuk magunkat, de ma még az sem kizárt, hogy eljutunk Párizsig, és megkóstoljuk, milyen ízű az osztriga bejaulis-val leöblítve. Az étolajbotrány nem csak kulináris probléma. Politikai dimenziója is van. Már az lelket melengető érzés, hogy noha van itt hajlam a napnyugat felől jött értékek kritikátlan imádatára (a máshonnan származó dolgok előtti hajlongást gyakoroltuk fél évszázadig), még akadt élelmiszervegyész, aki azt mondta a feketére, hogy fekete, rákkeltőre, hogy rákkeltő. A Nyugat előtti hajbókolásban pedig ott azért még nem tartunk, hogy a sajtónak ne lenne kurázsija botrány kirobbantására. Ennek is köszönhető, hogy Uganda felé sodródva még nem vagyunk a Balkánon. Negyven év alatt sokan megfordultunk Moszkvában, de csak kevesen írtuk meg, hogy kárpát-medencei gyomor számára milyen cudar ital a számos városnézés során gyakorta fogyasztott kvasz. Ma ugyanazok, vagy ugyanazoknak a gyermekei lennének hajlamosak a Nyugat összes materiális és szellemi produktumának kritikátlan felmagasztalására, akik húsz éve még nem merészelték őszintén minősíteni a kvaszt, vagy a faggyúval dúsított belső-mongóliai teát. Meg kell szabadulnunk néhány illúziótól. Az EU-ban működő étolajgyáros profitot igyekszik produkálni. Harmadszor is prés alá teszi az olajbogyót, és ha piacot talál az ebből kisajtolt zsiradékra, ha talál országot, ahol az egészségvédelmi törvények lehetővé teszik a forgalmazását, el is adja az árut. A felügyelet tekintetében nálunk még működik az állam. Ha engednék, gazdaságunk jobb bizonyítványt állítana ki magáról, mint a politika. JEGYZET dolgozókat alkalmaz a kórházakban, a nyugdíjas- és szociális otthonokban, akik beszélik a kisebbség nyelvét. A fogalmazvány nem hagyja szó nélkül a státustörvényt sem, melynek értelmében a határon túl élő magyarok pusztán azért kapnak pénzt az anyaországból, mert magyarok. „Leszögezhetjük, hogy Szlovákiában kifizetődő magyarnak lenni, szlováknak pedig láthatóan nem előnyös” - állítja a Matica. De ki tehet róla, kérdem én. Úgy vagyok az ilyen szövegekkel, mint a kutya a veréssel, hogy tizenvalahány éve olvasom a vádaskodásokat ellenünk, de nem tudom megszokni. Nem úgy a szlovákok, akik közül szerintem egyre kevesebben figyelnek már oda a maticások Nagy- Magyarországgal riogató felhívásaira. Egyre kevesebben, de sajnos, még mindig túl sokan vannak azok, akik demagóg szöveggel és szónoklattal befolyásolhatók. Ami pedig megdöbbentő, a regionális lapok közül is mindig akad egy-kettő, amelyik nem a fizetett hirdetések között hajlandó közölni a Matica ilyenolyan förmedvényét. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7704200, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály- tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, Agtjir^efu32 ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of cir<uiáti«is E-maü: redakcia@ujszo.com Magyarfóbiás Matica FARKAS OTTÓ „Dél-Szlovákiában diszkriminálják az államalkotó nemzetet, nem kapnak munkát a szlovákok, előnyt élveznek a magyarok és akik magyarul beszélnek. Azok a szlovák nemzetiségű polgárok, akik nem beszélik a magyar kisebbség nyelvét, a perifériára szorulnak, nem tudnak elhelyezkedni, és még csak nem is panaszkodhatnak.” Ilyen és hasonló megfogalmazások olvashatók a magyarfóbiában szenvedő Matica slovenská rimaszombati szervezetének a kormány kisebbségi chartáját magyarázó állás- foglalásában. A maticások sérelmezik egyebek mellett, hogy a charta értelmében azokon a területeken, ahol a magyarok aránya eléri a 20 százalékot, a hivatalnokok nemcsak szóban, hanem írásban is használhatják a magyar nyelvet. A maticások szerint a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény elfogadásával a kormány vállalta, hogy olyan ■ : ' k mám (ČTK-fel vétel) Az afrikai állatok is nehezen viselik a közép-európai hőséget TALLÓZÓ IZVESZTYIJA Élesen bírálta a magyar kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt az orosz napilap a MiG-29-esek leszerelése miatt. A szerző nacionalizmussal is vádolja a magyar kormányfőt. A lap idézi Orbán Viktor kijelentését, mely szerint Magyar- ország „béna kacsa” lenne a NA- TO-ban a MIG-29-esekkel, ezért célszerűbb, ha a honvédség nyugati technikát, amerikai F-16-osokat vagy svéd-brit Gripeneket bérel. Azt a lap is elismeri, hogy jelenlegi állapotukban a MiG-ek nem felelnek meg a NATO követelményeinek. Emlékeztet viszont arra, hogy Németország is vett át ilyen típusú vadászgépeket az egykori NDK hadseregétől, illetve hogy az orosz ajánlat tartalmazta a MiG-ek kompatíbilissá tételét is, amelynek árát viszont a magyar fél túlságosan magasnak találta. A szerző azt a következtetést vonja le, hogy az elutasító magyar álláspont oka nem az orosz gépek minőségében és árában, hanem a budapesti vezetés és személyesen Orbán Viktor hozzáállásában keresendő, akit - szavai szerint - „saját hazájában is nacionalistának tartanak.” A miniszterelnök időről időre kijátssza az orosz kártyát, felmelegítve honfitársai ellenszenvét az egykori nagy testvér iránt. A tervek szerint hat év múlva Szlovákiának valószínűleg hatvan százalékban hivatásos hadserege lesz Mi vagyunk a zsoldosok, avagy egy új évezred új hadereje A profi hadseregről, a profi katonákról sokaknak a zsoldosok jutnak eszébe, akik pénzért bármire képesek. Szlovákiában senki nem akar zsoldoshadsereget, akar viszont olyat, amelyben bíznak az emberek, nem a társadalom problémáit növeli, hanem biztonságérzetét fokozza. SZABÓ MÓNIKA Ezeknek a kritériumoknak egy részben hivatásos haderő meg tud felelni, ezért az ország arra törekszik, hogy hadseregének 60, esetleg több százalékát hivatásos katonák alkossák. A hivatásos hadsereg a világ számos országában működik. Jellemzőjük a professzionális felkészültség, az ennek eléréséhez és fenntartásához szükséges magas költségigény, a társadalmi elfogadottság és az állandó bevethetősé- gi készenlét. Szlovákiában is egyre gyakrabban fogalmazódik meg az ilyen hadsereg iránti igény, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy megfelelő létszámú és fegyverzetű hivatásos hadsereget csak a gazdasági fejlődés élvonalába tartozó országok képesek fenntartani. Valószínűleg a vezérkar is szem előtt tartja ezt a tényt, hiszen egyelőre A hivatásos hadsereg a világ számos országában működik. csak a hadsereg 60 százalékának hivatásossá tételével számol. A hadsereg reformkoncepciójának stratégiai irányelve olyan, viszonylag kicsi, békében is működőképes, finanszírozható, jól felszerelt és jól kiképzett hadsereg kialakítása, amely képes az ország fegyveres védelmére, majdani NATO-tag- ként pedig teljesíteni tudja a szövetségi kötelezettségeket, és hozzá tud járulni a nemzetközi válságkezeléshez. Hogy a hadsereg képes legyen megfelelni ezeknek a feladatoknak, feltétlenül növelni kell a hivatásosok arányát és összetételét. Milan Cerovský vezérkari főnök szerint ezt a lépést megköveteli a fegyverek és fegyverrendszerek fejlődése, mind magasabb technikai színvonala is, ami a kezelés és a kiszolgálás terén egyre magasabb követelményeket támaszt. A sorkatonai szolgálat 9 hónapja nem elegendő arra, hogy a katonákat kellőképpen felkészítsék. Az ENSZ és a NATO katonai misszióiban való részvétel is csak professzionális alakulatokkal képzelhető el. A szlovák hadsereg fegyveres erőinek magját jelenleg a hivatásosok és a sorkatonák alkotják. Válság- helyzetben a fegyveres erőket tartalékosokkal tölthetik fel. Ebből indul ki a haderőreform is, amikor a hivatásosok arányát 60 százalékban állapítja meg. Feltételezések szerint a tartalékállomány szinten tartásához elég lesz a hadsereg 40 százalékát kitevő sorkatonai állomány. A 60:40 százalékos arány természetesen változhat. Ez akkor következhet be, ha válsághelyzetben több tartalékosra lenne szükség, vagy ha az ország gazdasági eredményei lehetővé teszik a hivatásos katonák arányának növelését. A részben hivatásos hadsereg mellett felsorakoztatott érvek ellenére vannak kétkedők, akik attól tartanak, a férfi lakosság egy része kivonja majd magát a katonai szolgálat alól, és nem érez felelősséget az ország védelme iránt. Egyesek szerint fennáll a veszélye a hadsereg társadalmi elszigeteltségének is, nem utolsósorban pedig költséges, főleg a kezdeti stádiumban. Azt a szekértők is elismerik, hogy 2007-ben 70 millió koronával többet fordítunk a hadseregre, mint idén, összesen pedig 6,6 milliárd koronát. A kormány és a védelmi tárca elképzelései szerint 2002 végéig leépítik a minisztérium személyi állományát, ezen belül a katonák számát 30 ezerre csökkentik, 2007-ig pedig növelik a hadsereg szakmai felkészültségének szintjét, hogy a hivatásos katonák aránya elérje a 60 százalékot. A haderő fokozatos hivatásossá tételének részeként növelni kell az alacsonyabb rangú tisztek, a főtörzsőrmesterek, a professzionális altisztek és katonák arányát úgy, hogy a hivatásos katonák 30 százalékát altisztek és katonák, 35-40 százalékát főtörzsőrmesterek, 30-35 százalékát pedig tisztek (ebből 55-60 százalékot alacsonyabb rangú tisztek) alkossák. Az arányok természetesen változhatnak. Jelenleg csak a hadsereg gyors reagálású alakulataiban szolgálnak kizárólag hivatásosok. A cél, hogy fokozatosan a gyors reagálású alakulatok, valamint azok a beosztások is hivatásossá váljanak, melyek kiképzése a legköltségesebb. A minisztérium elképzelése azonban csak akkor valósítható meg, ha a rátermett fiatalok önként vállalják a szolgálatot. Ehhez feltétlenül vonzóvá kell tenni számukra a katonaságot. Manapság ugyanis még azokban a régiókban sem lépnek be a hadseregbe a fiatalok, ahol magas a munkanélküliségi arány. Ennek oka főleg az alacsony bérekben keresendő, hiszen míg a nemzetgazdaságban a havi átlagbér 11 430 korona, egy hivatásos altiszt havonta átlagban 10 500 koronát kap kézhez. A katonai szolgálat csak akkor válhat vonzóvá, ha megoldódnak a hivatásosok lakásproblémái, javul általános szociális helyzetük, növekszik élet- színvonaluk és megfelelő társadalombiztosítást szavatolnak nekik. Ez utóbbinak olyannak kell lennie, hogyha a katona maradandó sérülést szenved, ne kelljen családja megélhetése miatt aggódnia. Olyan tiszti és altiszti pályamodel- leket kell felvázolni a fiatalok előtt, melyek vonzóvá, biztonságossá és kiszámíthatóvá teszik a szolgálatvállalást, vélekedik a vezérkari főnök. A folyamat tehát összetett és hosszú, minőségi és mennyiségi változásokat feltételez a hadsereg katonai-szervezési, műszaki, szociális alrendszereiben, végeredményben pedig növelni kell a hadsereg minden tagja teljesítményének színvonalát. A szakértők szerint a 60 százalékos hivatásos állománnyal rendelkező, 30 ezres hadsereg bérkiadásai nem nőnek olyan nagy mértékben, hogy a kormányprogram következetes teljesítése, valamint a hadsereg költségvetésének évente a bruttó hazai össztermék 0,1 százalékával történő megemelése mellett a kitűzött célok ne lennének megvalósíthatók. A hadsereg jelenlegi összetétele: sorkatonák 53% hivatásos katonák 43% katonaiskolák növendékei 4% A hivatásos állomány jelenlegi összetétele: tábornokok 0,2% tisztek 55,6% főtörzsőrmesterek 28,8% altisztek 15,4% A hadsereg összetétele 2007-ben sorkatonák max. 40% hivatásosok min. 60% A hivatásos állomány összetétele 2007-ben tisztek 30% főtörzsőrmesterek 40% altisztek 12% katonák 18%
