Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-24 / 196. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 24. Politika 5 Magyar miniszterek és államtitkárok nyilatkoznak a kilépésről és a lehetséges következményekről Három kérdés, tizenkét válasz Ha az MKP OT holnap a kor­mányból való kilépés mellett dönt, a magyar miniszterek­nek és államtitkároknak tá­vozniuk kell. Miklós László környezetvédelmi, Hama Ist­ván építésügyi és régiófejlesz­tési minisztert, valamint Szi­geti László oktatási és Bauer Edit szociális ügyi államtit­kárt invitáltuk egy rövid ke- rekasztal-beszélgetésre. SZENTGÁLI ANIKÓ Mi a véleményük az MKP előtt ál­ló döntésről? Miklós László környezetvédelmi miniszter: A kilépéssel talán a poli­tikai egyezséget megszegőket sze­retnénk büntetni, vagy azt akarjuk megmutatni, hogy a történtek elle­nére tartjuk magunkat a megállapo­dáshoz? Kit büntetünk és kit segí­tünk a kilépéssel? Csak „odacsa­punk” valakinek, és távozunk? Ta­lán a párt arculatának megőrzéséről van szó. Ez viszont csak akkor lehet­ne kielégítő magyarázat, ha az MKP pártpozíciója egyezne a szlovák pár­tokéval. Az MKP nem egy ideológiát vagy politikai irányt, hanem az egész szlovákiai magyarságot kép­viseli. A magyarság helyzetét és jó­létét kell szem előtt tartani. Utaim során pedig arra biztattak az embe­rek, ne lépjünk ki a kabinetből. Hama István építésügyi és régió­fejlesztési miniszter: A döntésnél figyelembe kell venni nemzeti kö­zösségünk és az MKP hosszú távú érdekeit. Ebből kiindulva a kilépés a legjobb döntés. Azonban nagy nyomásnak vagyunk kitéve. Saját érdekeinken kívül Szlovákia érde­keit is, a demokratizálódási folya­mat lehetséges megtorpanását és az euroatlanti integráció fontossá­gát is figyelembe kell vennünk. Csakhát ezért is a magyar közösség vállalja a felelősséget? Az Országos Tanácsnak kell ezt megválaszolnia. Bauer Edit szociális, család- és munkaügyi államtitkár: Az Orszá­gos Tanács az elmúlt három év leg­nehezebb döntése előtt áll. Szigeti László oktatási államtit­kár: Ha az ember a szívére hallgat, kilép, ha az eszére, akkor marad. Reagálni kell az előállt helyzetre, a július eleji szavazás óriási arculcsa- pás volt a magyarságnak. Nem sza­bad elhamarkodottan dönteni, a ki­alakult szekértáborok közül egyik sem kerülhet ki vesztesen vagy győztesen. Talán egy későbbi idő­pontban kellene meghozni az egy­értelmű döntést, mert az elkövetke­zendő néhány hónapban még érhet bennünket néhány pofon. Akkor a kételkedők számára is egyértelmű­vé válik, nincs helye az MKP-nak ebben a kabinetben. Müyen következményekkel járna a kilépés? A magyarlakta terüle­tek mennyire éreznék, ha meg­szűnne a tárcánál a magyar befo­lyás? Miklós László: Párton belül gyak­ran elhangzik, hogy a döntés meg­hozatalakor ne nézzük a kisebb gazdasági sikereket. Nem szégyen, ha egy párt gazdasági eredmények­re törekszik a választói érdekében. Említhetném a dél-szlovákiai kör­nyezet kitisztítását. A szaktárcán belül környezeti értékelés alapján az állami támogatások a környezet­szennyezettség mértékének megfe­lelőenjutnak az egyes régiókba. Ki­derül, Dél-Szlovákia az ország leg­elhanyagoltabb részei közé tarto­zik, és az előző miniszterek idejé­ben az indokoltnál kevesebb támo­gatás jutott e térségnek a környe­zetvédelmi infrastruktúra kialakítá­sára. Az általunk foganatosított ob­jektív elbírálás jelentős támogatás- növekedést jelentett. A jövő évben pedig - a magánosítás bevételéből - egy lényegesen nagyobb összeg jut majd a környezetvédelemre. Harna István: Számítani lehet az ország nemzetközi imázsának rom­lására, a belpolitikai helyzet meg­rendülésére. Ezért koalíciós parme­» Ezért is a magyar közösség vállal- . . ja a felelősséget? \> reink a felelősek. A minisztérium­ban az elmúlt három év alatt kiala­kítottuk a lakásépítés és régiófej­lesztés szükséges jogi és pénzügyi feltételeit. Működik a tárca lakásfej­lesztési alapja és a támogatási prog­ramok, melyek kellő pénzügyi for­rásokkal rendelkeznek. A pénzügyi átutalások viszont a mindenkori minisztertől függnek. Bauer Edit: Bármüyen döntés is születik, komoly rövid és hosszú tá­vú következményei lesznek. Min­den lehetőséget alaposan elemezni kell. A választási időszak jövő szep­temberig tart, és a szlovákiai ma­gyarság stratégiai céljait és önbe­csülését nem lehet kockára tenni a kormánypozícióból adódó esetleges helyzeti előnyért. Az OT döntésétől függedenül december 1-jén a má­sodfokú önkormányzatokba meg­történnek a választások, és a rossz területi felosztás, a rossz választási rendszer miatt nem lesz lehetősé­günk lényegesen beleszólni saját sorsunkba. A küépés egy láncreakci­ót indíthat el, és kétséges, a kor­mánykoalíció meg tud-e egyezni egy új koalíciós szerződésben. De ezért a helyzetért nem minket terhel a felelősség. Olyan megoldást kere­sünk, hogy a szlovák demokratikus erők is tudatosítsák felelősségüket az ország jövőjéért, integrációs esé­lyeink se csökkenjenek, bár a NA­TO- és az uniós tagságról csak a kö­vetkező választási időszakban hoz­nak döntést. Nem hiszem, hogy a magyar befolyás „megszűnése” lé­nyegesen érezhető lenne a magyar­lakta területeken. A szociális ügyi tárca szakmai alapon működik. Szigeti László: Nem mindegy, kép­viselteti-e magát a párt az oktatási minisztériumban, hogy működik-e a nemzetiségi főosztály. Ha kilép az MKP, lehet majd számítani a nem­zetiségi oktatásügy helyzetét visz- szavető lépésekre, elképzelhetőek bizonyos törvénymódosítások, ke­rületi és járási szinten pedig szemé­lyi változások. A most következő tanévben a szlovák - ennek kereté­ben pedig a nemzetiségi - oktatás­ügy fejlődését hosszú időre megha­tározó 4-5 törvényt fogadnának el, melyek valószínűleg nem felelnek majd meg az elvárásainknak. Marad-e valami befejezetlenül a tárcánál? Felkészült a távozásra? Miklós László: Szakemberként számomra fontosak a szakmai szempontok. A beindított progra­mok közül még befejezés előtt áll a környezetvédelmi információs rendszer kiépítése, a Szlovák Köz­társaság tájatlaszának megszer­kesztése. Egy másik miniszternek talán más elképzelései lesznek. Köztudottan az uniós csatlakozási folyamatban a környezetvédelmi tárcára nagy feladat hárul, hiszen a jogharmonizáció szempontjából ez a harmadik legnehezebb fejezet. A törvény-előkészítés gyors ütemben folyik, sikernek számít a folyamat elindítása is, és félő, mindezt fékez­né egy vezetőségváltás. Harna István: Befejezetlen dolog nem marad. A támogatási progra­mok működnek. Csiszolni-, javíta­nivaló lenne, de a tárcával kapcso­latos kormányprogramban leszöge­zett célokat már teljesítettük. SS Egy másik mi- r niszternek talán más elképzelései lesznek. « Bauer Edit: Rengeteg dolog marad befejezetlenül és megoldatlanul. Új történelmi kihívásokkal kell szem­benézni, melyek a globalizációból, a népesség öregedéséből, a munka- nélküliségből, a szegénység terje­déséből, a szociális összetartás fenntartásából, az emberi élet mi­nőségének a javításából stb. adód­nak. E kihívásokra nemcsak állam- titkári pozícióból lehet megfelelő választ keresni, úgyhogy számomra nem okoz gondot távozni a posz­tomról. Szigeti László: Sok a megoldatlan feladat. Említhetném az iskolák pénzeléséről szóló, az új közoktatá­si és felsőoktatási jogszabályt, amely lehetővé teszi nem állami egyetem létrehozását, és ebbe a parlamentnek nem kell majd bele­egyeznie, elég a kormány jóváha­gyása. Most kezdődtek az utolsó tárgyalások arról a jogszabályról, amely kötelezővé tenné a magyar középiskolába jelentkező magyar tanulók számára a magyar nyelven történő felvételt, jelenleg ugyanis ez nem kötelező. Beszélhetnék a Phare-programról, melyben 60 ma­gyar iskola érintett, vagy a számí­tástechnikai infrastruktúrát ország­szerte fejlesztő Infovek projektum­ról. Az iskolákat kiválasztó bizott­ság vezetőjeként odafigyelhettem, hogy a programból a magyar isko­lák se maradjanak ki. Az államtit­kár beleszólhat az iskolaépítkezé­sekkel kapcsolatos anyagi eszközök szétosztásába. Az oktatási rendszer ésszerűsítése keretében egyetlen magyar középiskola sem szűnt meg, a magán- és egyházi iskolák hálózatán belül bővült a magyar tannyelvű iskolák száma. Jakab Elemér: partnereink három éven át nem vették figyelembe javaslatainkat Elbűvölt Watanuki Keleten is megoszlanak a vélemények ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagyráska. Az MKP öt kelet-szlo­vákiai járási szervezete közül há­rom, a nagymihályi, a kassai és a Kassa-vidéki a pártnak a kormány- koalícióból való kilépését, kettő pe­dig a bennmaradását javasolja. A párt tőketerebesi járási elnöksége már korábban kinyilvánította nem­leges véleményét, a rozsnyóiak szerdán fogalmazták meg a benn­maradás melletti javaslatukat az Országos Tanács felé. Az MKP Ke­let-szlovákiai Kerületi Tanácsa, amely szerdán este Nagyráskán a megyei választások részleteit vitat­ta meg, tiszteletben tartja a járási elnökségek véleményét, így testüle­ti határozat sem született. Ami vi­szont nem azt jelenti, hogy a ta­nácstagok valamennyien egy véle­ményen vannak az MKP távozását vagy maradását illetően. Jakab Elemér helyi polgármester, az MKP kerületi és a nagymihályi járási szervezetének elnöke lapunknak kifejtette: „Koalíciós partnereink három éven át nem vették figye­lembe az MKP javaslatait, ugyanak­kor több esetben saját érdekeinket kellet föladnunk, hogy a koalíció boldogulhasson. Ezt a kompro­misszumkészséget partnereink nem értékelték kellőképpen.” Jakab Ele­mér nem rejtette véka alá, hogy egyeseket az önös érdekek vezérlik, amikor a bennmaradást szorgal­mazzák, amit a választókkal szem­ben tisztességtelen magatartásnak minősít. Szerinte a bennmaradás nagyon sokat ronthatna a politikai pártok többsége által is megbízható, szavahihető és korrekt partnerként tartott MKP hírnevén, (kát) Jöjjenek ajapánok Pozsony. Rudolf Schuster államfő és Tamisuke Watanuki japán alsóhá­zi elnök tegnap egyetértett a turiz­mus fejlesztésének fontosságában. Watanukit elkápráztatta a pöstyéni fürdő, és szerinte a Japánt elhagyó évi kétmillió turista akár Szlovákiá­ba is érkezhetne, ezzel is segítve az országot. Schuster Japán támogatá­sát kérte az ENSZ védelmi tanácsába történő felvételünkhöz, és megkö­szönte az OECD-tagság elérésében nyújtott japán segítséget, (sza) Létrehozzák a Nemzeti Idegenforgalmi Hivatalt Bíznak a támogatásban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap megtartotta első ülését a parlament négy bizottsá­gának testületé, a Közös Bizottság az Idegenforgalomért. A bizottsá­got, melynek elnöke Ján Šimko lett, Peter Brno, a turizmusért is felelős gazdasági államtitkár tájé­koztatta a tárca terveiről, melyek közt szerepel a Nemzeti Idegen- forgalmi Hivatal létrehozása 2002. január 1-ji hatállyal. A hiva­tal tervezett éves költségvetése 120 millió korona, feladata pedig a turizmussal összefüggő törvény­hozási feladatok ellátása és az ál­lamilag szervezett idegenforgalmi tájékoztatás irányítása lesz. A tu­rizmus területén az állami végre­hajtó intézmény továbbra is a Szlovák Idegenforgalmi Ügynök­ség marad. Az államtitkár elmondta, hogy a 2002. évi költségvetésből a turiz­mus fejlesztésére 300 millió koro­nát kértek, ami a duplája lett vol­na az ideinek, ám a kormányja­vaslat csak 174 millióval számol. Azonban EU-támogatására is szá­míthatunk majd, mivel az idei 86 millió koronás indítóprojektum si­keresen zárult, ezért várható, hogy a következő évtől az Unió ál­tal támogatott ágazattá válik a tu­rizmus is. dpj) A diószegi hűtővállalat az idén több mint 4500 tonna zöldséget dolgoz fel, mintegy 160 millió korona értékben. Az 1993 óta folyamatosan nye­reséget kimutató cég több mint 50 féle fagyasztott zöldséget szállít a pi­acra különböző kiszerelésben. (TASR-felvétel) RÖVIDEN Visegrádi kormányfők a Balatonnál Pozsony. Szombaton a visegrádi kormányfők magyarországi, bala­toni kötetlen találkozójára utazik Mikuláš Dzurinda. A szlovák mi­niszterelnök Orbán Viktor magyar, Jerzy Buzek lengyel és Miloš Zeman cseh kollégájával elsősorban a V4-ek soron következő ma­gyar elnökségének feladatairól és az euroatlanti integráció esélyei­ről tárgyal majd a tihanyi Honthy-villában. (ú) Marad a sorkatonai szolgálat Pozsony. Kudarcba fulladt az Olcsó Hadseregért Kezdeményezés aláírás-gyűjtési akciója, amellyel azt szerette volna elérni, hogy tartsanak népszavazást a sorkatonai szolgálat megszüntetéséről. Csak 14 ezer aláírás gyűlt össze - a szervezők szerint azért, mert „a nemzet talán még nem készült rá fel”. Az idén júliusban hasonló céllal fellépett Élelmet a Fegyverek Helyett polgári társulást tegnap fogadta Jozef Stank védelmi miniszter, s közölte, idővel a tárca is a féléves szolgálatot szeretné bevezetni, s 2006-tól hivatásos hadse­reg váltaná fel a sorállományt. (SITA, ú) Újra elnapolták az egyik Ducký-iigyet Pozsony. Már másodszor napolták el meghatározatlan időre a Ducký-féle váltók ügyében a Legfelsőbb Bíróság-áltál indított fel­lebbezési eljárást. A Legfelsőbb Bíróság a Szlovák Gázmüveknek (SPP) a pozsonyi kerületi bíróság határozata elleni fellebbezése miatt kezdett az üggyel foglalkozni. A kerületi bíróság ugyanis úgy döntött, a Ján Ducky volt SPP-vezérigazgató által aláírt váltók alapján a gázmüveknek 350 millió cseh koronát kellene kifizetnie a cseh Union Banka részére. Az SPP ügyvédje, Ernest Valko most azt javasolja, hogy az ügy tárgyalásából zárják ki a legfelsőbb bíróság eljárást folytató testületének elnökét. (TASR) Csáky Pál: az augusztusi kilépés elhamarkodott lenne Kamikazéra játszani ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Nem azt mondom, hogy mindenképpen a kormányban kell maradni, azonban mindenképpen úgy gondolom, hogy az augusztusi kilépés elhamarkodott lenne, és valószínűleg politikai hiba volna” - nyilatkozta tegnap a Pátria Rádió­ban Csáky Pál kisebbségügyi mi­niszterelnök-helyettes. „A megol­dás nem az, hogy kamikazéra fo­gunk játszani” - vélekedett a me­gyetörvények megszavazása utáni helyzetre és a szándékolt kilépésre célozva. Külföldön „nem értenék meg - még a barátaink sem -, hogy a Mečiar ellen összetákolt hajót el­hagyjuk”. Az esetleges kilépéssel belpolitikai szempontból „nem csak az erőviszonyok változnak meg, hanem a kormány irányultsá­ga is”. Meggyőződése, az MKP-nak azért is alaposan meg kell fontolnia a döntését, mert a magyar politiku­sok lépéseire adott válasz „esetleg a közösségre hullhat vissza”. A tá­vozás, illetve maradás kérdésének szerinte van egy magyar-magyar viszonylata is. „Nem szeretném - és nem szeretnék hozzájárulni ah­hoz -, hogy Szlovákia és Magyar- ország viszonyában esetleg zavar álljon be, és a szlovákiai magyar közösség és Magyarország viszo­nyában is némi feszültségek kelet­kezzenek” -jelentette ki ezzel kap­csolatban. (ú) Kilenc százalékponttal csökkenteni az illetékterheket Megtérülne a kiesés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) szerint a kor­mány adócsökkentési igyekezete nem más, mint kozmetikázás. Júli­us Brocka alelnök úgy véli, a mun­kanélküliség csökkentését a mun­kaadók illeték-terheinek radikális, 38 százalékról 29 százalékra fara­gásával lehet elérni. Brocka nem ért egyet azzal a híreszteléssel, hogy a KDH felvetése 25-27 milli­árd koronás költségvetési kiesést eredményezne. Igaz, hogy a bizto­sítási díjakból így a jelenlegi 78 mil­liárd korona helyett alig 60 milliárd folyna be. A mozgalom takarékos- sági intézkedéseinek érvényesítése esetén viszont a 9 százalékpontos csökkentés 3 vagy akár 11 milliárd koronás többletbevételt jelenthet, attól függően, hogy a munkáltatók a csökkentéssel megtakarított ke­retet munkahelyteremtésre fordít­ják-e vagy sem. A terhek csökkené­se mindenképpen a fogyasztás nö­vekedését vonná maga után, vagyis az állam fogyasztási adók formájá­ban mintegy 3 milliárd koronát visszaszerezhetne. Mivel egyszáza­lékos illetékcsökkenés 20 ezer munkahely létrehozását tenné le­hetővé, a KDH számításai szerint 9 százalékpontos lefaragás megkö­zelítőleg 100 ezer új munkahelyet és további bevételeket jelenthet. A KDH a parlamentben elsősorban az SDK támogatására számít, mivel a párt programjában nemcsak az adó-, hanem az illetékcsökkentés is szerepel, (szm) A demokraták pezsgővel ünnepelték az adócsökkentést Kaník összefogást sürget ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Demokrata Párt (DS) a jobbközép koalíciós pártok összefo­gását sürgeti ahhoz, hogy a kor­mányprogram vállalásaiból továb­biak is valóra válhassanak. Az össze­fogás szerinte válasz arra, hogy „a baloldal az országra kényszeríti az elképzeléseit, és az ellenzékkel is összefog”. Úgy véli, még mindig fe­lelősségteljesebb a jobb-, illetve bal­oldal összeütközését megkockáztat­ni, mint úgy ígérni reformokat, hogy azokért érdemben semmit se tegyenek. Ľudovít Kaník pártelnök megismételte a DS álláspontját, mi­szerint az SDL távozása a kormány­ból kisebb veszteség volna, mint az MKP esetleges kilépése. A demokra­ták számára az adóterhek csökken­téséről hozott hétfői kormányhatá­rozatok csak kisebb ünneplésre ad­nak okot, mert például nincs meg­egyezés a hozzáadottérték-adó (DPH) mérsékléséről és arról, hogy ne csak a felhasznált üzemanyag 85 százaléka, hanem egésze is el­könyvelhető legyen vállalkozási költségként. Ennek ellenére a párt tegnapi sajtóértekezletén pezsgő­vel ünnepelte a parlamentben még jóvá sem hagyott adócsökkentése­ket. A DS alkotmányellenesnek tartja az ületékességi törvény kor­mánytervezetében szereplő kité­telt, miszerint az önkormányzatok a nekik átutalt összegeket csak mi­nisztériumi jóváhagyással használ­hatják majd fel. (korp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom