Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-22 / 194. szám, szerda

17 ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 22. Kitekintő - hirdetés Olaszországnak állítólag csak 35 százaléka vakációzik, mégis kihalnak a városok Szabadság miatt zárva Ha valaki augusztusban lépi át Olaszország határát, az a benyomása támadhat, hogy az egész „csizma” szabad­ságra vonult. S ez az érzése tovább erősödhet a nagyvá­rosokban bóklászván. SERES ATTILA Szinte hihetetlen, hogy a statiszti­ka szerint az ország lakosságának „csak” 35 százaléka vakációzik. Vi­szont az üzletek fele, a nagy ipari üzemeknek pedig 85 százaléka le­húzta a rolót: irány a tenger, vagy a kánikulai melegben enyhet adó hegyi üdülőfaluk! Augusztus első hétvégéjén, a nagy kirajzás napjai­ban 9 millió gépkocsi, 30 millió ember volt úton. Kitehetnék a táb­lát: Itália szabadság miatt zárva.- Ez azért túlzás. A külföldi min­dent ott talál, ahol az útikönyvek szerint annak lennie kell. Csak ola­szokat ne keressen mostanában a betonkatlan városokban. Ők ugyanis a tengernél vannak - mondja Fabio, lakásszomszédom. Hetek óta alig találkozunk. Június közepén kiköltöztek Róma környé­ki tengerparti üdülőjükbe, onnan járt be dolgozni. Most meg szabad­ságon van. Egyszer-egyszer haza- ugrik, s már fordul is vissza. De előbb becsületszóra megígérted, hogy hét végén meglátogatjuk őket nyaralójukban. Nyári menedék Nyári menedékhelyük alig félórá­nyi autóútra van Rómától, Fiumi- cinóban, a szörfözők újdonsült pa­radicsomában. A település mosta­náig csupán repülőteréről volt is­mert. Az idei szezontól kezdve azonban benépesült az itteni ten­gerpart is. Egyre többen jönnek, s nem is csak a közeli Rómából. Fiumicino idén nyáron felkerült az olaszországi szörfparadicsomok térképére. A Garda-tó, a Lago Maggiore, Elba szigete, Szardínia, Palermo és Ravenna mellé.- Ehhez az kellett, hogy a település elöljárósága kijelöljön egy másfél kilométer széles, fürdőzőktől men­tes partszakaszt - meséli Marco Rossi, az Olaszországi Windsurf Társaság illetékese. - Mi tagadás, sosem volt felhőtlen az úszni, lu­bickolni vágyók és a tengeri széllo­vasok együttélése. Nekünk hely kell, ahol „megereszthetjük a pari­pát”. Ez a másfél kilométeres „kifu­tópálya” megnyugtató biztonságot ad nekünk, úszkálóknak is. Feltéve persze, ha nem merészkednek az „úszóknak tilos” táblák mögé. Noha Itália nem tartozik a tradici­onális szörfnemzetek közé, egyre többen állnak a „vízen járó” desz­kákra. Egymillióra teszik a hullám­lovasok, s mintegy tízezerre a windszörfözők, azaz a széllovasok számát. Közülük százan már profi színvonalon űzik ezt a sportot, s megalakították a sportág szövetsé­gét is. De nincs megállás, jönnek az újítók s az újdonságok. A tavalyi hawaii világpremier után már Fiumicinón is feltűntek idén a kitesurfök, amit talán sárkány- szörfnek nevezhetnénk. Ezek a ví­zi sárkányrepülők éppen a fiumi- cinói repülőtér felszállási sávjában edzenek, s olykor az a benyomá­sunk támad, hogy egyenesen a víz­ről emelkedtek föl a fejünk felett dübörgő gépmadarak. Fiumicino sokat tett idén a szörfö­zőkért, de a több milliárd lírás be­ruházás nem volt önzetlen. Tény, hogy mostanáig ez a partszakasz messze elmaradt Tarquinia, Civita­vecchia, Fregene, Ostia vagy Tor Vaianica mögött, s a repülőtér mi­att mindenki egyfajta ipari zóna­ként kezelte. Igaz, a hagyományos értelemben vett üdülőövezet - a felszálló gépek zaja miatt - itt tényleg elképzelhetetlen. A szörfö­zők viszont láthatólag többre be­csülik a szelet és a hullámos part­szakaszt a csendnél, így aztán Fiumicinót kezdik ismertté tenni. Olyannyira, hogy augusztus máso­dik felében serdülő-szörfvilágbaj­nokságot rendeznek ezen a Róma melletti partszakaszon. Aki csöndet, nyugalmat, teljes ki- kapcsolódást keres, annak némi­leg alább kell szállnia a térképen. Legjobb, ha Nápolyig meg sem áll, utána pedig a Sorrentói-öböl felé véve az hányt a világörökség ré­szeként ismertté vált Amalfi part­szakaszig kell autóznia. Nápoly és Salerno között, ott, ahol a dlentói földnyelv mélyen benyúlik a ten­gerbe, annak is a legszélső pontján található Marina di Camerota. Ezt a télen alig 2500 lelket számláló települést, amely nyáron 70-80 ez­ressé duzzadó várossá válik, a sza- racén kalózok alapították. Később, évszázadokon át álmos-csöndes halászfalu volt, nemigen hallatott magáról egészen a ’70-es évek vé­géig. Akkor aztán jött Bolivar. Nem a dél-amerikai függetlenségi mozgalom egykori vezéréről, ha­nem az arcképével díszített vene­zuelai pénzérmékről van szó. A be­özönlő bolivároknak köszönheti a falu újdonsült hírnevét. A 70-es, 80-as évek fordulóján az egykor Venezuelába kivándorolt olaszok gyermekei, unokái elkezdtek visz- szaszállingózni őseik földjére. Szállodákat, éttermeket, bárokat, pizzériákat építettek az Újvüágban keresett pénzen. Majd - módszere­sen végiggondolt terv alapján - apartmanházakat emeltek. Össze­sen ezerhétszázat. Melléjük persze üzleteket, bevásárlóközpontokat, a szükséges infrastruktúrával együtt. Egy komplett üdülőfalut. Polgármester talpon A helybeliek csak fél szívvel örül­tek a változásnak, mert féltették nyugalmukat. Meg is mondták a polgármesternek, a nyughatatlan Antonio Traccolinak, hogy ebből az egyből nem engednek. A pol­gármester ezek után reggel 6-tól éjfélig talpon van, mindenen rajta tartja a szemét, s éjfél előtt maga ellenőrzi, hogy az éttermek az elő­írásnak megfelelően bezárnak-e. Aztán saját kezűleg kapcsolja le a közvilágítást. Jellemző, hogy az el­múlt két év során egyetlen lakossá­gi bejelentés érkezett csendháborí- tás miatt. Fiatalok kólásdobozzal fociztak éjfél után. A nyugalom törvényével szemben az egyik legnagyobb kihívás a köz­lekedés. Csak szigorral és követke­zetességgel lehetett rávenni az üdülőket, hogy szabadságuk alatt ne használják gépkocsijukat. A szállodák és a tengerpart között mikrobuszok szállítják a vendége­ket. Aki mégsem képes kiszállni a volán mögül, annak sokba kerül a nyaralás. Az egyébként is korláto­zott számú parkolóhelyek ugyanis fölöttébb drágák: óránként 70 ko­ronát is elkérnek. S az ellenőrzés nem afféle olaszos. Húszméteren­ként állnak az ellenőrök, s könyör­telenül büntetnek. Nincs is gépko­csiforgalom, legfeljebb pénteken­ként, vásárnapokon. Diszkó a sziklán A csend másik ellensége a zenés szórakozóhelyek, no meg az üdü­lők zajongása a fél 3-tól fél 5-ig tartó csendes pihenő alatt. Ez utóbbitól nemigen kell tartani. Az üdülők legtöbbje ugyanis vagy a tengerparton tölti a délutánjait, vagy vízen. Vannak, akik már reg­gel hajóra, bárkába szállnak, s csak kora este kerülnek elő. Vagy halásznak, vagy a környék vadre­gényes partszakaszában, ritka nö­vényvilágában gyönyörködnek, azt fényképezik, s élvezik a napot meg a tengert. Aduk a szárazföldön maradnak, azok pedig szétszóród­nak Marina de Camerota 9 kilomé­teres, homokos strandján. Az esti szórakozóhelyek házirend­jénél már elkelt egy kis szigor. No meg a polgármester személyes fel­ügyelete. Már mindenki megszok­ta, hogy legfeljebb éjfélig tart a mulatozás. Kiürül Valentino ele­gáns étterme, s elalszik a villany Pépé halvendéglőjében is. A helyi gitáros, Joe Tartorelli is leteszi a lantot, amikor éjfélt üt az óra, s a játéktermek flipperei is elcsende­sednek. Az egyetlen, s csak au­gusztus havában működő éjszakai diszkót pedig egy tengerbe nyúló sziklára telepítették. Ott aztán virradatig tart a táncmu­latság. Pontosan fél 7-ig. Ekkor ugyanis a város első embere megje­lenik, s véget vet a zenének. Tette­tett szigorral kitessékeli a fiatalo­kat, maga pedig felhajtja első kávé­ját. - Kell az üzemanyag, másképp leáll a gépezet - szokta mondani. De nekünk az a benyomásunk, hogy menne az már magától is. Róma, 2001. augusztus Fiumicino partjainál már mindennapos látvány (Archívum) 0B»dejov % Stará Ľubovňa Poprad Hutnennó Prešov Liptovský Mtkuláä SpjiJké No<ä Va, Vranov 0 Zvolen nad Hronom D RU KOS-výnos . Pénzügyi szolgáltatások Ez az előrejelzés nem az időjárásra vonatkozik, bár föntről egyfolytában emelik a vérnyomásunkat. Szeretnénk Önt figyelmeztetni, hogy a DRUKOS- Výnos továbbra is olyan terület, ahová bármilyen módon lép is be, érezheti a biztonságát és tagsági kártyát kap, amellyel előnyöket szerez a Drukos Rt. egyéb szolgáltatásaihoz. A Drukos-Výnosnál a kockázati tényező továbbra is 0, mert mindenért a Drukos Rt. kezeskedik. Tájékoztatást az ingyenes telefonszámunkon adunk: 0820 43 1 1 11 L_______________________________M vagy mobiltelefonon: 0903 522 987 • BANSKÁ BYSTRICA, Zvolenská cesta 14, tel./fax: 048/435 22 33,0903 522 987 • BRATISLAVA, Nám. Slobody 23, tel ./fax: 02/544 324 33, tel: 02/544 324 03, 0903 528 365 • KOŠICE, Letná 45, tel.: 055/682 95 11, teL/fax: 055/623 12 42, 0903 655 644 • LIPTOVSKÝ MIKULÁŠ, Štúrova 5, tel.: 0903 846 827 • MARTIN, Severná 14, tel./fax: 043/428 90 14 • MICHALOVCE, Masarykova 51, tel.: 056/642 50 89, 0905 526 278 • NITRA, Štefánikova trieda 28, tel.: 037/650 33 00, 0905 215 240, Piesková 9, tel.: 037/650 33 03 kl. 114, fax: 037/651 89 21 • NOVÉ MESTO NADVÁH0M, Odborárska 8, tel./fax: 032/771 07 47,0905 291 286 • PIEŠŤANY, Krajinská 11, teľ: 033/774 14 38, 0903 409 978 • POPRAD, Nám. sv. Egídia 2650/90, teľ: 052/772 20 70, 0905 524 300 • PREŠOV, Sabinovská 1, teľ: 051/771 52 78, 0905 904 555 • PRIEVIDZA, PRIEMSTAV-Hviezdoslavova 3, teľ: 0903 527 614 • ROŽŇAVA, A. Hronca 3, teľ: 058/7329 818, 0905 799 782 • RUŽOMBEROK, A. Bernoláka 1, teľ: 044/4323 092 • SPIŠSKÁ NOVÁ VES, Zimná 79, teľ: 053/442 33 62, 09Ô3 607 044 • TRENČÍN, Jilemnického 2/532, teľ: 032/568 153, 0903 152 966 • TRNAVA, Františkánska 2, teľ: 033/551 27 05,0905 827 304 • ŽILINA, Orolská 2, teľ: 041 /562 06 92,0903 810 066 JjjjgEfc výnos Rizikový stupeň 0 E o u wí o a v. ■O O) aš ä: ž o .i >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom