Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-22 / 194. szám, szerda

Nagyszünet ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 22. Kiderül, miért nem jó dolog a csótány, mennyi baj van a kistestvérrel, a szülőkről már nem is beszélve Hogyan neveljük... II. B-AKTÁK ... a kistestvérünket? A különböző állatfajták nevelése során a legnehezebb helyzetbe az kerül, aki a kistestvérét akarja megnevelni. Ez az ideiglenesen négylábú élőlény ellenáll minden tudományos pedagógiai módszer­nek. Sokan kísérleteztek már a „szép szó” módszerével; ennek lé­nyege, hogy európai módon meg­kérjük kistestvérünket például ar­ra, hogy ne vegyen mindent a szá­jába, amit a földön talál. Javasla­tok: 1. Pötyike, kérlek, ne vedd a szádba a kulcscsomót! 2. Pötyike, kérlek, ne vedd a szádba a kulcscsomót, mert pisz­kos és mert megfulladsz tőle! 3. Pötyike, kérlek, ne vedd a szádba a kulcscsomót, mert úgy fejbe kólintalak, hogy arról kol­dulsz! A fent említett pedagógiai célza­tú mondatok egyike sem vezetett a világtörténelem során eddig célra. A „szép szó” technikája csődöt mondott. Mások az erőtel­jes fizikai beavatkozás hívei. Eh­hez a nevelési módszerhez egy nyitott tenyérre és az azt mozga­tó karra van szükség. A nyitott te­nyér és a két félgömbből álló kis- testvéri testfelület közötti erőtel­jes összeütközés szolgálná a ne­velési célt. Ez a módszer azonban csak ideiglenes, ha az üvöltő gye­rek nem tudja a kulcscsomót le­nyomni a torkán. A módszer hát­ránya, hogy az üvöltés megszű­nése után még dühösebben és el- szántabban fuldoklik a kulcscso­mótól a nevelhetetlen élőlény. A kistestvér megnevelésének egyet­len biztos módszere van: megvár­ni, míg felnő. ... a csótányokat? A csótány a legkönnyebben nevel­hető állat. Kezdetben ugyan bizo­nyos pedagógiai problémák adód­nak vele, de ez nem akadályozza meg pedagógiai munkánk végső sikerét. Milyen problémákról van ...a bunkókat és a szagokat itt szó? Például előfordulhat, hogy csótányunk nem jön elő az első füttyszóra. Vagy előjön, de utána azonnal elfut, mert nem bírja megérteni, hogy a nevelésnél neki is jelen kell lennie. A csótányok számára ugyanis még nem talál­ták fel a televíziós távoktatást. Ne­hézséget okoz az is, hogy nem ál­lapítható meg, vajon az elóbújó csótány ugyanaz a csótány-e, amelyik tegnap szaladt el előlünk, vagy netalán egy másik csótány, tehát egy kezdő. Az összetévesz- tést elkerülendő ideálisnak látszik különböző színű pettyeket festeni a csótány hátára. Pirosat, kéket, zöldet, sárgát - ízlés szerint. Ezzel lehetővé tesszük az egyik csótány megkülönböztetését a másiktól. Apróbb gondok persze ezzel kap­csolatban is akadnak. Gyakori eset például, hogy a csótányok nem várják meg, amíg a pöttyöt felfest­jük. Ennek valódi megértéséhez bele kell helyezkednünk a csótá­nyok lelkivilágába. Mit gondol ez a futkosó állat, amikor jártában- keltében találkozik velünk? „Mi­csoda hatalmas csótány! - mond­hatja magában. - Biztosan ez is nevelni akar, mint az anyám! De unom ezt a módszert!” Ezzel kö­szönés nélkül (!) megfordul, és beszalad a lyukba. A legjobb nevelési helyzet a csótá­nyok számára éjszaka adódik. A sötétben ugyanis a csótányállat azt hiszi, hogy mindenki alszik. Ilyen­kor kell lesben állni, hogy pedagó­giai erőfeszítéseinket siker koro­názza. Ha türelmesen fülelünk, rögtön meghalljuk az apró lábak kaparászását a tapétán. Ilyenkor gyorsan felkapcsoljuk a villanyt, és a kezünkben tartott seprűvel agyonütjük a csótányt. A nevelés ezzel befejeződött. ... a szüleinket? Sajnos, a szülők nevelése nem olyan egyszerű, mint a csótányo­ké. Először is, nagyon időigényes. Tizenöt-húsz évig is eltarthat, amíg őseinkkel megértetjük, hogy nem ők nevelnek bennünket, ha­nem mi őket. Egy fókát például egy év alatt meg lehet tanítani ar­ra, hogy labdát táncoltasson az or­rán. Egy anya azonban évekig tar­tó könyörgéssel sem idomítható arra, hogy rántott húst készítsen újburgonyával. Az apa nevű élőlénnyel sem köny- nyebb a helyzet. Rossz szokásáról, nevezetesen arról, hogy naponta képes megkérdezni: „Na, mi volt az iskolában?”, a legrosszabb ér­demjegyek folyamatos szállításá­val sem lehet leszoktatni. Számtalan apró cselt és tudomá­nyosan kipróbált fogást sorolhat­nánk most fel, amelyek többé-ke- vésbé ideiglenes sikert hozhatnak a szülők nevelésében. Közülük csak egyet említek, amely általá­ban azonnali és biztos hatást vált ki. Ez pedig az úgynevezett „szeretlek-technika”. Nézzünk né­hány példát: 1. Anyánk óriási patáliát csap, mert nem mosogattunk el, bár megígértük. Ilyenkor nedvedző szemmel ránézünk, és csak annyit mondunk halkan: „Szeretlek, anyu!” A hatás biztos, megnevelt anyánk némán levegő után kap­kod, és elmosogat helyettünk. 2. Apánk dühösen rángatja lefelé a nadrágszíját, mert osztályfőnöki rovót kaptunk, persze teljesen ár­tatlanul. Ilyenkor elegendő mélyen a szemébe nézni, és annyit suttog­ni: „De azért tudod, hogy nagyon szeretlek!” Pedagógiai alanyunk ilyenkor meghökken, zavartan babrál a szíjjal, mintha csak vet­kőzni kezdett volna, és egy órán belül felemeli a zsebpénzünket. Tudom, hogy nagy figyelmet és sok munkát igényel a szülők taní­tása. De az eredmény megéri a be­fektetett energiát. A gondosan ne­velt szülő kevesebbet kiabál, sokat mosolyog, tovább él, és csak ritkán harap. TEHETSÉGES KUTAT ÁSUNK Variációk korrupcióra MOLNÁR SZ. BALÁZS A korrupció jó téma, a sajtó meg csámcsog rajta. De minden erőfe­szítés hiába, ez a fogalom már be­ivódott a társadalomba. Fennhangú első két mondatom után, jöjjön pár példa az életből. Mivel diák lennék, így nekem is néha jól jön, ha lóghatok a suliból. Elmegyünk az orvoshoz és a „fáj a hasam” kezdetű legendás szálló­igével próbáljuk kicsikarni az az­napi igazolást. Az orvos csak en­nyit mond: ötven korona. Kifizet­jük. Megvettük az aznapi szabad­ságunkat. Öt kofola árába került, úgyhogy a haragtól tényleg elkezd háborogni a gyomrunk, de hát ilyen világ ez. Hozzáteszem ez nem minden orvosnál megy így, de evezzünk, vagy inkább utazzunk át más vizekre, jobban mondva pá­lyaudvarra. A helyszín Pozsony. A vonat 18.15-kor indul. Tíz perccel korábban indulok a rádió piramis épületéből, ami kb. két perc-villa­mossal, de az nem közlekedik. Két perccel a vonat indulása előtt érke­zem az állomásra. Jegyem van, csak pótjegyet kéne vennem a gyorsvonatra. A pénztáraknál esé­lyem sincs, az automaták nem működnek. Felugróm a vonatra, pechemre épp oda száll fel a kala­uz. Jelentem jegyvásárlási szándé­komat, a kalauz aszongya - 800 korona (az amúgy 16 koronás pót­díj helyett). Hát bevetettem leg­szánalmasabb képem és a szegény diák szöveget. Csak ötvenesem van - mutattam a pénztárcám. Persze a százasok a zsebben. Ma­radj itt, Galánta (ide utaztam) előtt jövök. Már látni a várost, én meg mondom már nem is fog jön­ni. De jött. Kezemben a pénz, és egy barátságos, utas-kalauz kézfo­gás után már az övében. Na, az öt kofola itt is úszott. De ezt az ötven- koronás összeget a MÁV kalauzai is megkérik. Tipikus életkép egy reggeli Párkány-Budapest-vonalon közle­kedő expresszen. A jegytartó fü­zetbe belehelyezem az ötvenest, a kalauz elveszi, úgy tesz mintha le­kezelné a jegyet, pedig csak a pénz emeli el. Visszakapod a lekezelet- len jegyet. Még két hónapig érvé­nyes, úgyhogy nyertél! Egy MÁV- kalauz jegyezte meg nekem nem­rég mikor arról kérdeztem: Min­den kalauznál lehet ezt? A válasza ennyi volt: Aki ebbe nem megy be­le, az egy nagy marha. De még egy példa Magyarország­ról. Volánbusszal utaztam volna, jegyem 170 forintba került. A sofőr kérdezi: miért nem diákigazol­vánnyal utazom. Mondtam, hogy felvidéki (szépen mondtam) va­gyok. Erre kitépte a kezemből a kétszázforintost, és visszaadott egy százast, jegy nélkül. És még egy etűd a „mindennapi korrupció”-témára. Nyár van, tal­pig fürdőruhában veretünk a für­dőbe. Ha szerencsénk van átug­runk a kerítésen, ez az ingyen csobbanás, de be is fizethetünk sok pénzt, és így mintapolgár módjára lehet lubickolni. De ha szeren­csénk van, a fürdőnek van egy al­kalmazottaknak fenntartott kapu­ja. Ott portás is van, és ahol portás, ott virágzik a korrupció gyümöl­cse. Negyvenöt korona/fő helyett, húsz/kétfős bizniszt verünk le, és büszkeségtől égetjük mellünket .illetve a nap égeti a mellünket, és így kevésbé égünk le a pénztár­cánkkal. Szóval hasznos dolog ez a korrup­ció, annak ellenére, hogy felsőfo­kon (politikusok, gazemberek stb.) elítéljük. De az más lapra tar­tozik, ez meg ide, a nyári nagyszü­netbe. Még van pár napotok a nyárból, úgyhogy használjátok ki a korrupció minden előnyét. (Ezért csak nem csuknak le?!) Legyetek becsületesek! Csalni becsületesen is lehet... HUSZONHAT /MAZOCHISTA TRÜKK KEZDŐKNEK 1. írd össze azokat az ismerőseidet, akik fiatalabbak, viszont si­keresebbek. 2. Állíts össze egy kis emlékeztetőt azokról a javakról, amelyeket majdnem megszereztél, de aztán elpuskáztál. 3. Egy szép fehér lapra írd össze azokat a nagy tetteket, amelye­ket te már nem vihetsz végbe. 4. írj valakinek levelet és miután föladtad, gondold végig, hogy vajon melyik bekezdéseket fogja legkönnyebben félreérteni. 5. Tervezz meg egy biztosan fölösleges autós kirándulást a belvá­rosba - a csúcsforgalom idején. 6. Tervezz kalandos körutat valamely piros betűs ünnepre - hely- foglalás nélkül. 7. Tervezz meg egy kirándulást augusztusra Londonba és febru­árra Velencébe. Ha már voltál, akkor augusztusban menj Ve­lencébe és februárban Londonba. 8. Fogadd meg, hogy beverekszed magad Spielberg legújabb filmjének premierjére. 9. Vegyél részvényt, naponta kövesd a jegyzését és pontosan szá­mold ki, mennyit veszítettél rajta. 10. Stoppered segítségével figyeld, mennyi idő alatt kezd vérezni az ínyed, ha a nyelved hegyével dörzsölöd. 11. Fogj egy kórbonctankönyvet, másold ki tíz halálos betegség tü­neteit, aztán vesd össze, hányat ismersz fel magadon. 12. Ha lány vagy, ugorj be az illatszerboltba, és kérdezd meg azt a kis szöszi eladólányt, hogy mit csinálj a pattanásaiddal. Vagy fogj egy ollót, és nyisszantsd le a szép hosszú, szőke hajadat. 13. Ha fiú vagy, menj ki a strandra és hasonlítsd össze csenevész tagjaidat a melletted hancúrozó izompacsirtáéival. 14. Menj ki a klotyóra ismerősöd lakásában, és gondold végig, va­jon mi hallatszik ki. 15. Miután otthagysz egy baráti társaságot, próbáld elképzelni, miket mondhatnak rólad. 16. Heti egy órát szánj annak eldöntésére, hogy vajon túl kevés borravalót adsz és ezért mindenki szarfacsarinak, vagy túl so­kat, és ezért mindenki baleknak tart. 17. Állíts össze listát azokról, akikkel gyakrabban beülsz valahová, és számold össze, hányszor fizettél már helyettük. Vagy írd össze, hogy hányán tartoznak kisebb-nagyobb összegekkel, hányán felejtették ezt el, es próbáld kiagyalni, hogyan tudnád mégis kiimádkozni belőlük anélkül, hogy rohadt uzsorásnak tartanának. 18. Ha leértékeléskor látsz valamit, ami már megvan, nézd meg az árat, hogy mennyivel fizettél többet, amikor megvetted. 19. Vegyél olyan gyógyszert vagy ételt, amelybe a közelmúltban ciánt vagy üvegőrleményt tettek: Tylenolt, babatápszert vagy szájvizet. Hagyd a polcon hónapokig és töprengj azon, hogy vajon használható-e annak ellenére, hogy a termék száma nem szerepelt a forgalomból kivont tételek között. Soha ne használd, de ne is vidd vissza és semmiképpen se dobd el. 20. Ha számítógépen dolgozol, aggódj amiatt, hogy * valaki egy óriási elektromágnes vagy egy sztereó hangfal köze­lében hagyta a floppy-lemezeidet és teljesen letörli a felvitt adatokat; * a képernyőből kilépő alacsony frekvenciás sugárzás rossz in- dulatú mutációt indít el a sejtekben; * ha rosszul programozol és „ROSSZ PARANCS”, „KIHAGYOTT PARANCS”, vagy „FATÁLIS TÉVEDÉS” jelenik meg a képer­nyőn, akkor a gép nyilván azt hiszi, hogy tök hülye vagy, és jót röhög rajtad a többi géppel együtt. 21. Képzeld el, hogy egy kölyök találomra bepötyög egy pár szá­mot a személyi számítógépen, amivel bejut a csekkszámládra, és lehívja az összes pénzedet. 22. Képzeld el, hogy részegen vagy tévedésből milyen könnyen el­indíthatja bárki a nukleáris világháborút. Ez a holocaust dara­bokra tépi a Földet és a tejút lesz nyughelyed. Vagy meg rosszabb: túléled, és az azt követő nukleáris télben nem kapsz fejes salátát, paprikát vagy aszalt paradicsomot. 23. Reszkess, hogy valami ócska kis restiben fogsz megfulladni, mert senki se tud kipiszkálni a nyelőcsövedből egy keresztbe fordult halszálkát. 24. Ha van biztosításod vagy hitelkártyád, ne feledd, hogy van va­lahol egy dosszié, amely az elképzelhető legintimebb és legkí­nosabb információkat is tartalmazza rólad, és ehhez rajtad kí­vül bárki más, bármilyen szervezet vagy hivatal hozzájuthat. Valami úgynevezett kutatócsoport állította össze, bagóért ad­ták át az illetékeseknek az adatokat, de ahhoz már nem volt se kedvük, se idejük, hogy pontosan kidolgozzák, pedig végül is ezek alapján számíthatsz orvosi ellátásra, hosszabbítják meg az életbiztosításodat, a kölcsöneidet, vagy éppen ezek alapján fognak megzsarolni, leültetni. És amikor ez bekövetkezik, sen­ki sem fogja elárulni, hogy téves adatfelvétel miatt történt. 25. Ha szereted a suhsi nevű távol-keleti ételkülönlegességet, ag­gódj azéert, mert állítólag paraziták vannak benne, amelyek a hírek szerint az ázsiaiakat békén hagyják, csak a többieket tá­madják meg. 26. Szép lassan elfogyaszt a savas eső, a légszennyeződés, a rovar­irtók és a vízbe került vegyi anyagok, a cigarettafüst (még ha nem dohányzol is); a csernobili rádioaktív szennyeződest las­sacskán széthordja a szél, és csendben elkezdi átalakítani a sejtjeidet, de az is lehet, hogy egy drogos srác a kedvenc étter­medben beletett valamit a sószóróba, amitől te is kedvet kapsz, hogy mohikánosra nyirasd a hajad, narancssárgára fes­tesd, zöld csíkokkal, és jelentkezz egy kemény rockot játszó ze­nekarba. (zotyó) NAGY.jZÜNííT A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó Laci e-mail: nagyszunet@mailbox.hu vagy linkpress@mailbox.hu ; levélcím: Nagyszünet, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom