Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-21 / 193. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 21. Tegnap dobták piacra az alkoholmentes Aranyfácánt Jótanács a RIF-részvények tulajdonosainak: nézzenek utána, hogy mennyiért adhatják el az értékpapírjukat Nem kell hozzá sörnyitó ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Ógyalla. Tegnaptól a hazai piacon is megvásárolható a Heineken Slovakia Rt. legújabb terméke, az alkoholmentes Aranyfácán, amelyet 0,33 literes kiszerelésben és ún. lecsavarható koronazárral forgalmaznak. Ez utóbbi Nyugat-Európában nagyon közkedvelt, ám a hazai piacon abszolút újdonságnak számít. Az üveg kinyitásához ezúttal nincs szükség sörnyitóra, a kupak, vagyis a koronazár kézzel lecsavarható. Eric Roersma, a sörgyár igazgatója tegnap az új termék bemutatásakor újságírók előtt reményét fejezte ki, hogy az alkoholmentes Aranyfácán ízleni fog a sörivóknak, és ismét bebizonyosodik, hogy „a hazai termékek közül az Aranyfácán a legjobb”. Egyébként az új alkoholmentes sör a Csehországból behozott komlón és az Olaszországban gyártott koronazáron kívül kizárólag hazai alapanyagból készült, (km) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Párkányi papírgyár félévi profitja Párkány. A Kappa Štúrovo párkányi papírgyár 2001 első félévében 330,34 millió korona adózás előtti nyereséget könyvelt el, ez 92%-kal több, mint 2000 hasonló időszakában. A cég forgalma a vizsgált időszakban 1,65 milliárd koronára rúgott. A cég tervei szerint 2001- ben 161 ezer tonna papírt állít elő, ez közel 2500 tonnával több, mint tavaly. (ČTK) A Szlovák Biztosító idei nyeresége Pozsony. A Szlovák Biztosító 2001 első hat hónapjában 835 millió korona adózás előtti nyereséget ért el, ami 4%-kal több, mint 2000 első felében. A vizsgált időszakban a pénzintézet 9,773 milliárd korona biztosítási díjat gyűjtött be. A privatizáció előtt álló biztosítóra tőkeemelés vár, amelynek keretében 630 millió korona értékben bocsátanak ki részvényeket. (TASR) Jóval nagyobb lesz az idei termés Nyitra. Az idén mintegy 1 millió tonnával több gabona terem Szlovákiában, mint tavaly - közölte Pavel Koncoš agrárminisz- ter. Vasárnapig a vetésterület 85 százalékáról takarították be a terményeket, az átlagos hektárhozam 4,4 tonna. A gabona garantált felvásárlási ára várhatóan tonnánként 4500 korona lesz. Ennek dacára 2001 első felében az agrártermékek külkereskedelmében 12 milliárd korona hiány tátong, a behozatal ugyanis elérte a 21,5 milliárd koronát, míg a kivitel csupán 9,5 milliárdra rúgott, (ú, t) A külkereskedelem tavalyi hiánya Pozsony. Véglegesített adatok szerint 2000-ben 41,772 milliárd koronára rúgott Szlovákia külkereskedelmi hiánya, ez 3,5 milli- árddal kevesebb, mint 1999-ben. Az ország éves exportja 548,5 milliárd koronát, importja pedig 590,27 milliárd koronát tett ki. Az idén újra mélyült a hiány, az év első 6 hónapjában már elérte a 42 milliárd koronát. (TASR) Júliusban újra nőtt a munkanélküliség Pozsony. Júliusban júniushoz viszonyítva további 0,2 százalékponttal nőtt az állástalanok aránya, amely elérte a 18,9 százalékot. A regisztrált munkanélküliek száma 510 671-re rúg, ami 5500-tal több, mint egy hónappal korábban. (TASR) A Topvar műsora az Agrokomplexen Nyitra. Az Agrokomplex vásáron a Topvar sörgyár rendezésében új vüágrekordot állítottak fel. Eddig egy óra alatt 307-szer nyomták a fejük fölé a sörgyár 50 literes (62,5 kg) hordóját, a Show Topvar műsoron azonban a liptószentmiklósi Juraj Krajčík- nak ez 473-szor sikerült, (ú) Az OMV egyesülne a PKN Orlennel Brüsszel. Az osztrák OMV olajcég egyesülésre tett javaslatot a lengyel PKN Orlennek, s ez kiélezi a versenyt az OMV és a MÓL között. A MÓL is ajánlatot tett a lengyel félnek, azonban a magyar cég nem helyezi kilátásba az egyesülést. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. augusztus 21-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,147 Magyar forint (100) 16,871 Angol font 68,125 Német márka 22,061 Cseh korona 1,267 Olasz líra (1000) 22,284 Francia frank 6,578 Osztrák schilling 3,136 Japán jen (100) 39,160 Spanyol peseta (100) 25,932 Kanadai dollár 30,507 Svájci frank 28,419 Lengyel zloty 10,948 USA-dollár 47,155 A restitúció zilált üzleti utóélete A Restitúciós Befektetési Alap (RIF) néhány kezdeményezése vakvágányra futott. Az alap privatizálása sem megy gördülékenyen, ráadásul a kisrészvényesek számára buktatókat tartogathat a folyamat. (Archívum) Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) mégiscsak pályázatot hirdet a Restitúciós Befektetési Alap (RIF) részvénycsomagjára. Ezzel csökkenti az élét a RIF privatizációjával kapcsolatban várható politikai botránynak. TUBA LAJOS A RIF-et azok számára hozták létre, akiknek vagyonát a szocializmus idején államosították, de valamilyen okból már nem tudják számukra ezt visszaszolgáltatni, így kárpótlásként a befektetési alap részvényeit kapják. Számukra a kérdés természetesen az, milyen értékhez jutnak így, illetve ezt miként hasznosíthatják. A RIF vagyona úgy alakult ki, hogy a vagyonalap 1993 óta a privatizált vállalatok részvényeinek 3%- át rendre ide helyezte el. Ez nem minden esetben jelentett komoly értéket, elég csak arra gondolnunk, hogy mit érhet egy olyan vállalat 3%-a, ahol a többséget szinte ingyen adták valakinek, aki ezután ellenőrizetlenül menti ki a vagyont a saját cégeibe. De azért vannak a RIF kezelésében valóban komoly tételek is, a Szlovák Villamos Művek 3%- ának könyv szerinti értéke például 1,2 milliárd korona. Mindenesetre, aki esetleg RIF-részvény eladásával kívánt pénzhez jutni, általában a névérték felével, 500 korona körüli árfolyammal számolhatott. A másik lehetséges bevételi forrás a részvények után járó osztalék lehetne, de az elmúlt évekre ez nem volt jellemző. Sőt, 1999-ben például az alap 4 milliárd koronás veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Erre érthető magyarázattal is szolgált: egyszerűen így tették reálissá a birtokukban lévő részvények értékét. Ez a következőképpen néz ki: A RIF a birtokában lévő vállalati részvényeket az 1000 koronás névértéken vezeti, miközben azok piaci ára ennél sokkal alacsonyabb. Emiatt hasonló „átárazás” a kilencvenes évek közepén a vagyonjegyes privatizációból származó alapoknál is megtörtént. A RIF az 1995-1998 közti Csipkeró- zsika-álom után ezt 1999-ben tette meg, lehetővé téve ezzel a részvények eladását. Az alap másik jövedelmi forrása a részvények eladásából származó pénz befektetése bankokba, biztos kötvényekbe. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a RIF neve a bankcsődökkel kapcsolatban is felbukkant: a Slovenská kreditná bankában a csőd meghirdetése után több mint 700 milliója maradt bent. Ezt szerencsére nem vesztette el teljes mértékben, a követelését másnak eladva, „csak” 62,6 millió koronát bukott az ügyön. 1999-ben a RIF élére kinevezett új vezetés aktív stratégiát hirdetve bejelentette: szeretnének megszabadulni az általuk kezelt közel 600 cég minél több részvényétől. Ez persze nem egyszerű dolog, hiszen ezek legalább fele csődben van, vagyis részvényeiket csak a legritkább esetben lehet pénzzé tenni. De a jól menő cégek esetén is nehéz kedvező árat elérni. Különösen akkor, ha mondjuk a részvények több mint 90%-a már egy kézben van, vagyis a tulajdonosnak valójában semmi szüksége a RIF birtokában lévő 3%-ra. Ennél érdekesebb a RIF jövőbeni sorsa. Az alap felügyelóbi- zottságában már jelen van egy magánbefektető képviselője is: Howard I. Golden különféle cégeken keresztül a RIF részvényeinek 13%- át ellenőrzi. Július közepén viszont kiderült, hogy az FNM-vel nagyban tárgyal további 28,6% megvásárlásáról is. Ezzel többségi tulajdonossá válna, amire a vagyonalap szóvivője azzal válaszolt, hogy az FNM, illetve a Szlovák Földalap tulajdonában maradó több mint 20%-os részesedés biztosítaná a RIF alapszabályának változtathatatlanságát, így továbbra is megmaradna a lehetőség a restitúciós igények kielégítésére. Az árral kapcsolatban Golden annyit árult el: 500 és 800 korona közötti árfolyamot tart elképzelhetőnek. Időközben azonban a RIF- fel kapcsolatban érdekes adatok kerültek nyilvánosságra. A részvényeinek értékpapír-piaci árfolyama ugyan már hosszabb ideje 510 korona körül mozog (Goldenék ezer korona körüli árfolyamon gyűjtötték össze a csomagjukat), viszont a könyvelés szerint 2001 derekán egy részvényre 1852 korona jutott. Igaz, ennek valódi értéke szintén vita témája lehet, az viszont biztos, hogy több a Golden által említett számoknál. A RIF jövőjével kapcsolatban többen javasolták az alap kinyitását, sót egyenesen felszámolását. Ez utóbbi esetben például nyilvánvaló, hogy a részvényesek csak az alap tulajdonában lévő 1,4 milliárd koro- nányi bankbetétek és kötvények értékéből részvényenként 650 koronát kapnának. Ezt tetézné még a részvények eladásából befolyó összeg szétosztása, amely szakértői becslések szerint részvényenként legalább újabb 500 koronát jelentene. Bár az FNM egyelőre a felszámolással kapcsolatban nem nyilatkozott, úgy tűnik, a Golden-féle üzlet mégsem köttetik meg. Jozef Kojda vagyon- alapi elnök legújabban mégiscsak pályázat kiírásáról beszél, ennek keretében a RIF 30%-át kínálnák fel az esetleges érdeklődőknek. Ez egyben azt is jelentené, hogy megindulna a küzdelem a RIF magánkézben lévő többi részvényéért. A kisrészvényesek ennek előszelét már júliusban is érezhették, amikor különféle csalók látogatták őket, azt magyarázva, hogy a RIF csőd előtt áll és érdemes nekik fillérekért eladni a részvényeket. Számukra azt tanácsolhatjuk, hogy mielőtt ráállnának az ilyen házalók ajánlatára, legalább azt próbálják megállapítani, hogy a mindenki számára hozzáférhető RM- Systémben mennyiért adják-veszik éppen a RIF részvényeit. A RIF nyereséges és osztalékot fizet A Restitúciós Befektetési Alap (RIF) tavaly 94 millió korona nyereséget ért el, ezért az alap vezetése úgy döntött: minden egyes részvény után 45 korona osztalékot fizetnek. A RIF azzal számol, hogy a részvénycsomagok eladásából 2001-ben is mintegy 94 millió korona profitra van küátás. (TASR) A 10 éve működő Pol'nobanka a mezőgazdaság aktív hitelezésének mintegy 40 százalékát vállalta magára Pénzelik az őszi termés megalapozását ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nyitra. A Pol’nobanka az olasz UniCredito Italiano tavalyi belépését követően tovább szeretné növelni a mezőgazdaság számára nyújtott szolgáltatások minőségét. A bank azonban már 10 éve nyújtja szolgáltatásait, és műit üyen, a mezőgazdaság legjelentősebb hitelezőjének számít. Anna Pilková, az igazgatótanács tagja szerint a mezőgazdasági vállalatok 30%-át fedik le, és az ágazatba irányuló aktív hitelek 40%-a tőlük származik. Fennállásának 10 éve alatt csaknem 11 milliárd koronányi hitelt nyújtott mezőgazdasági váltókra. Ugyanekkor 4,5 milliárd koronát fordítottak az ún. zöldhitelek folyósítására, amelyek lehetővé teszik a földműveseknek az őszi és a tavaszi munkák elvégzését. Az elmúlt 10 évben 5 milliárd koronás rövid futamidejű működési hitelt és 2,5 milliárdos középtávú befektetői hitelt nyújtottak. Fennállása óta tehát a bank 24,5 milliárd koronás hitelt folyósított mezőgazdasági cégeknek. Ez az összeg a pénzintézet szakemberei szerint az agrárágazat háromévnyi teljes hitelszükségletének felel meg. A pénzintézet a mezőgazdaságban vállalkozó cégek többségét megbízhatónak és minőséginek tartja. Jelenleg a bank 1,1 milliárd komás hitelt folyósít a növénytermesztési termékek felvásárlására. További 750 milliós kölcsönt képesek nyújtani a nyüvános raktárak rendszerén keresztül. A Szlovák Kezes-és Fejlesztési Bankkal együtt már kidolgozták az őszi termés megalapozását szolgáló mezőgazdasági váltók nyújtásának rendszerét. Az 1991-ben alakult bank, amelynek a stratégiája kezdetben kizárólag a mezőgazdaságra irányult, mára univerzális bankká nőtte ki magát. Ügyfeleit, akik között a kis- és középvállalatok dominálnak, jelenleg 49 fiók és kirendeltség várja. Jelentős fejlődésen mentek át a gazdasági mutatóik is. A 90-es évek elején 300 milliós alaptőkével kezdtek, mára ez eléri a 2,7 milliárd koronát. Mérlegfőösszege 6,4 milliárd koronáról több mint 28 milliárdra nőtt. Tulajdonosi összetételén a legjelentősebb változásra tavaly került sor, amikor a bank 72,4%-át a milánói székhelyű UniCredito Italiano szerezte meg. Csaknem 20%-os részesedése van a pénzintézetben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak és 1,6%-a a földművelés- ügyi tárcának, (mi) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. aug. 19-én) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČS0B 4,85-5,05 5,355,55 5,856,05 6,356,55 6,656,85 6,756,95 1,50-5,50 Bank Austria Creditanstalt 4,65-5,50 5,055,90 5,356,20 5,556,40 5,756,50 5,956,80 1,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,10 7,503,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,006,20 5,106,30 5,106,30 5,206,40 5,306,50 5,406,50 1,50 Investičná a rozvojová banka 5,205,40 5,606,00 6,206,40 6,80 7,007,20 7,007,20 2,20-4,50 Istrobanka 4,80-5,00 5,40-5,55 5,806,05 6,406,45 6,606,85 6,807,00 2,50 Ľudová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,756,25 6,256,75 2,00-3,75 Pol'nobanka 4,90-5,10 5,506,15 5,706,60 6,106,75 6,306,95 6,40-ind. 2,00-4,00 Prvá komunálna banka 5,00 5,305,60 5,706,00 6,106,40 6,506,80 6,80 2,00-3,00 Tatra banka 5,305,80 5,706,20 6,106,60 6,356,85 6,356,85 2,00 Devin banka 5,506,20 6,206,50 6,506,80 6,606,90 6,807,00 7,307,50 2,00-5,50 Slovenská sporiteľňa 4,854,95 5,355,45 5,705,80 6,156,40 6,406,65 6,506,75 2,00 Všeobecná úverová banka 5,00 5,405,80 5,906,20 6,606,80 6,707,00 6,50 2,30-3,80 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001 Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap aug. 19-én) Felmondási idő 2 év nélkül Bank Austria Creditanstalt 5,00 5,00 5,253,75 Banka Slovakia 6,80 7,50 8,00 8,20 4-, 60 Investičná a rozvojová banka 6,80 7,10 7,30 7,60 7,50 4,50 Istrobanka 6,10 6,50 6,70 • 6,90 7,10 4,50 Ľudová banka 5,75 6,35 6,65 7,15 3,25 Pol'nobanka 6,40 6,80 6,85 6,90 3,50 Poštová banka 6,30 6,50 7,00 7,30 3,75 Prvá komunálna banka 6,10 6,50 6,70 6,90 7,00 3,20 Devin banka 7,10 7,507,80Tatra banka4,00-4,75 Slovenská sporiteľňa 4,90-5,60 5,40-6,005,50-6,35 5,90-6,70 2,50 Všeobecná úverová banka 5,40 5,60 5,80 6,00 6,10 6,20 2,50
