Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-17 / 190. szám, péntek
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 17. Érdemes lekötni pénzünket 8 százalékos infláció mellett? Idén mintegy 30 millió koronával kevesebb állami dotációt kaptak a dunaszerdahelyi mezőgazdasági termelők Előnyös takarékoskodás Áttekinthetőbb támogatást A gútai Keszeli Tibor 8 éwel ezelőtt határozta el, hogy felhagy addigi szakmájával és kertészkedésbe fog. Kelt, káposztát, karfiolt, dinnyét, paradicsomot és paprikát termel. Az óriási termelési költségek és az értékesítési gondok ellenére azt vallja, nem bánta meg döntését. (A szerző felvétele) HORVÁTH MIHÁLY Pozsony. A bankok 6%-os kamatot ajánlanak a koronában egy évre lekötött betétekre. Az éves infláció ellenben eléri a 8%-os szintet. Sokunkban felmerül a kérdés: Érde- mes-e ilyen körülmények között félretenni? A közhiedelem szerint a reálkamatot úgy lehet kiszámolni, hogy a bank által ajánlott nominál- kamatból kivonjuk az elmúlt időszak évi inflációs ütemét, ám ez így helytelen. Az árak emelkedésének mértékét egy fogyasztói kosár alapján állapítják meg. A közzétett infláció tartalmazza az állam által meghatározott árak (gáz, villany, víz stb.) alakulását, az adójogszabályok változása következtében bekövetkezett pénzromlást, az élelmiszerárak, valamint a dollár- és kőolajárfüggő üzemanyagárak növekedése folytán a pénz vásárlóerejében bekövetkezett csökkenést. Használati cikk vagy éppen ingadan vásárlása érdekében végzett megtakarítás esetében az ilyen adat lényegtelen. A feladatunk tehát, hogy megtaláljuk az inflációs mutatót, amely a legjobban fejezi ki a számunkra lényeges áremelkedések mértékét. Ha az általános inflációs mutatóból leszámítjuk az állam által szabályozott árak, az élelmiszerárak és az adótörvények változása miatt bekövetkezett fogyasztói árszint emelkedését, a maginfláció mértékét kapjuk meg. Ez az a hivatalos mutató, amelyet a statisztikai hivatal is közzétesz és a jegybank is a kamatpolitikája fogalmazásakor mérvadónak tekint. Az ING Bank mérvadó keresle- tiinfláció-mutatója ezenfelül kirekeszti az üzemanyagárak emelkedésének hatását is. Ez a mutató fejezi ki a pénzromlásnak azt a mértékét, amely a kamatok szempontjából mérvadó. Az így kimutatott pénzromlás üteme az elmúlt hónapokban alig haladta meg a 4%-ot. Fontos lehet a döntéshozatalnál, hogy ne a múltban tapasztalt inflációval számoljunk, hanem inkább az elkövetkező időszakra várt ádagos inflációval. A meghatározott mérvadó mutatónk várhatóan a következő 12 hónap alatt sem haladja meg a 4,5%-ot. így ha a bank évi lekötésre 6%-os kamatot ajánl, megtakarítás esetében nem értékvesztés lesz az eredmény, hanem reálértékben kifejezett 1,5-2%-os növekedés. Ha hajlandók vagyunk várni, sokkal előnyösebb körülmények között juthatunk hozzá a kiszemelt cikkhez pénzmegtakarítás révén, mintsem az első ránézésre előnyösebb lízingen vagy más fogyasztóikölcsönkonstrukción keresztül. A szerző az ING Bank elemzője Pozsony. Ezekben a napokban értékeli az agrárönkormányzat a szaktárca dotációs politikáját. A Mezőgazda- sági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) illetékesei nem titkolják, hogy tagjaik eltérően vélekednek a támogatási rendszerről. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A hegyvidéki területeken vállalkozó mezőgazdasági termelők nagyjából elégedettek a jelenlegi dotációs rendszerrel, sőt a hektárra fizetett támogatás összegének növelését javasolják. A déli járásokban vállalkozó termelők viszont termeléshez kötnék a rendszerszerű dotációk kifizetését. Sokan vallják azt, hogy nagyobb mértékben kellene támogatni a beruházásokat és ezen belül a gépvásárlásokat. Az, hogy a mezőgazdasági géppark jócskán elavult, már az idei aratás során is megmutatkozott, összegezte a kamaratagok észrevételeit Stanislav Nemec, az SPPK szóvivője. A jelenlegi dotációs rendszer radikális változtatását javasolja például Marián Záhumenský a mikulási (Érsekújvári járás) Agrocontakt Rt. vezetője, aki szerint a jelenlegi támogatási rendszer „cseppet motiválja a vállalatokat”. Záhumenský úgy véli, az agrárium fellendítése érdekében külön kellene választani a közvetlen támogatásokat a terület után fizetett támogatásoktól, és nagyobb mértékben kellene dotálni a ténylegesen is termelő cégeket, legalábbis amíg nem kerül sor az EU-csatiako- zásra. Szerinte azért kellene növelnünk az agrártermelést, hogy az uniós csaüakozás után minél kedvezőbb termelési kvótákkal rendelkezzünk. Úgy véli, ha a tárca nagyobb mértékben támogatná a hitelkamatok bonifikálását, talán a pénzintézetek sem kezelnék kockázatos területként az agráriumot. Elégededenek a jelenlegi támogatási rendszerrel a dunaszerdahelyi termelők is, akik elsősorban az öntözővíz támogatására fordított pénzt keveslik. Számításaik szerint idén 30 millió koronával kaptak kevesebb támogatást, mint tavaly. A jelenlegi dotációs rendszer hibájaként róják fel, hogy nem eléggé áttekinthető. Patasi Ilona, a regionális agrárkamara igazgatója szerint a nagyobb áttekinthetőség és az esetleges korrupció visszaszorítása érdekében kevesebb támogatási tételt kellene megjelöli, viszont nagyobb mértékben kellene támogatni a beruházásokat. Szerinte azokat a termelőket kellene támogatásban részesíteni, akik saját eszközökkel is rendelkeznek, nem azokat, akik kizárólag az állami kasszából kapott pénzen akarnak fejlesztem. A dunaszerdahelyi régió termelői már korábban felhívták az agrártárca figyelmét arra, hogy lényegesen nagyobb mértékű visszaesés állt be járásukban, mint kerületi, vagy országos viszonylatban. Amíg 1999- ben a mezőgazdasági vállalatok vesztesége a dunaszerdahelyi térségben a dotációkkal együtt 12,293 millió korona volt, addig 2000-ben a veszteség már 118,5 millió koronára nőtt. Ugyanakkor e járásban állítják elő az ország élelmiszerszükségletének megközelítőleg 8- 10 százalékát. Az agrártárca jelenlegi vezetése visszautasítja a dotációk gazdaságtalan kihasználására vonatkozó vádakat. Pavel Koncoš miniszter azzal érvel, hogy szigorították az ún. rendszerelvű vagy hektárra fizetett dotációk kifizetését, a pénz felhasználását szúrópróbaszerűen ellenőrzik, s hogy az EU dotációs politikája is módosul. „Az Unió felhagy a közvetlen ártámogatásokkal és a közvetlen dotációkkal, ehelyett a közvetett támogatási módszert vezeti be” - nyilatkozta lapunknak a miniszter. Korábbi források szerint a szlovákiai agrárvállalkozóknak tavaly csaknem 15 millió koronát kellett visszafizetniük, mert a kért és kapott agrártámogatásokat nem a megadott célra és módon használták fel. Az agrártárca a múlt évben 8,4 milliárd koronával támogatta a mezőgazdasági termelőket, ebből 1,6 milliárd korona jutott befektetésekre, azaz új gépekre, beruházásokra. Az agrártárca jövőre szeretné a tőkebefektetési keretet megnagyobbítani, összegről azonban egyelőre nem esett szó. A jövő évi költségvetés sarokszámai már ismertek. Agrárközgazdászok számításai szerint a szaktárca dotációs kerete jövőre 700 millió koronával lesz kisebb az ideinél. A hegyvidéki területeken vállalkozó mezőgazdasági termelők attól tartanak, hogy a tárcavezetés a számukra előirányozott keretet csökkenti, (gyor) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. augusztus 17-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,082 Magyar forint (100) 16,781 Angol font 68,138 Német márka 21,960 Cseh korona 1,268 Olasz líra (1000) 22,027 Francia frank 6,568 Osztrák schilling 3,131 Japán jen (100) 39,322 Spanyol peseta (100) 25,893 Kanadai dollár 30,740 Svájci frank 28,352 Lengyel zloty 11,010 USA-dollár 46,948 Az & vasárnap 1 és a Kom-Art művészeti ügynökség rendezésében AiOrít ' 4 0 . ■MTrnTTTT EvT3T§' gs 3 ittléttel m"hmuk Keüves Olvasóinkat M n,erteseinek ss«- •sár«--*"“ “MrtsW' 0».. s»«»“ •'*"* r fesrthiálon bemutath a tó __________________________ Mad vónyokat, sajtótermeteket -----------------------, ,—ľ 11.0 0-tői 15.00 -17.00 ügyesség:^^^f;r^°^mesterek és a piónprtévé gálaműso . súrte nábytok »■»■oStyle nábytok __Ka a txedai ^ap ^dmnébyttai MELISSA «SIMETISA CP** fl ^tnp«ter S0T H Y SJ__4. IIE RKUR ELEKTRONIKA a Stóg^rt^é^álaműsora, Kovács Kati. ««j®«zäatňav Sarolta — , az Aj^Ué'keső crtvasói verseny nyerteseinek Ez a nap az Ön napja1Jegyelővétel és -rendelés: páti termálfürdő, komáromi VMK, tel.: 035/778 7764, 035/771 3170, 0905/626 156, 0903/445 710