Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-14 / 187. szám, kedd

n Politika ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 14. Vámosok őrizetben Budapest. A szlovák vámigaz­gatás biztonsági szerve is részt vett abban az összehangolt va­sárnapi akcióban, melynek so­rán a magyar rendvédelmi szervek pénzügyőröket, határ­őröket és magánszemélyeket vettek őrizetbe Balassagyar­mat körzetében. Az őrizetbe veiteket vám- és útlevélvizsgá­lat nélküli beléptetések elköve­tésével megvalósított csempé­szetben való közreműködés­sel, illetve vesztegetéssel vá­dolják. Az ügyben a Budapesti Katonai Ügyészség folytatja a nyomozást. (MTI) Peking és Szöul tiltakozása Peking. Kína hivatalosan is til­takozott, amiért Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő tegnap látogatást tett a tokiói Jaszukuni szentélyben, ahol több százezer elesett japán ka­tona emlékének áldoznak, s a „szentként felmagasztalt” há­borús halottak között tisztelet­tel emlékeznek meg 14 elítélt és kivégzett háborús bűnösről is. A közlemény szerint Peking rosszallja, hajapán vezetők tisztelettel adóznak háborús bűnösöknek, és Japánnak ko­moly önvizsgálatot kellene tar­tania a szomszédos országok elleni múltbeli agresszióival kapcsolatban. Szöul központ­jában, az utca forgatagában pedig húsz dél-koreai férfi le­vágta a kisujját, ekképpen pró­bálva nyilvánosan kifejezni mélységes felháborodását Koidzumi szentélylátogatása miatt. (MTI) Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető tegnap ünnepelte 75. születésnapját (TASR/EPA) Összetűzések, merényletek Moszkva. Orosz források sze­rint a hét végén 16 szakadárt vettek őrizetbe és nagy meny- nyiségú fegyvert is elkoboztak Csecsenföldön. A Kavkaz- Centr hírügynökség viszont hatalmas orosz veszteségek­ről számolt be, állítása szerint a megölt orosz katonák száma vasárnap meghaladta a tavaly elsüllyedt Kurszk atomten­geralattjáró legénységéét (118 fő). (MTI) Reménykedő diplomaták Kabul/Iszlámábád. Az Afga­nisztánban kormányzó tálibok állítólag megadták a beutazási engedélyt az amerikai, auszt­rál és német diplomatáknak, akik a keresztény hittérítés vádjával elfogott nyolc külföl­di segélymunkással akarnak találkozni Kabulban. A három ország diplomatái abban re­ménykednek, hogy már ma az afgán fővárosba utazhatnak, még akkor is, ha nem kapnak engedélyt a letartóztatottak felkeresésére. A tálibok nyuga­ti segélyszervezetek - köztük az ENSZ Világélelmezési Prog­ramjának - szerteágazó össze­esküvését vélik felfedezni a buzgó muzulmánok állítóla­gos keresztény hitre térítése mögött. (MTI) Incidensekkel tarkított megemlékezés - a posztkommunisták továbbra sem hajlandók bocsánatot kérni Velencei robbantás Berlini falévforduló Berlin. Incidenssel kezdődtek teg­nap azok a berlini ünnepségek, amelyeken a fal építésének 40. év­fordulójáról emlékeztek meg. A Bernauer úti emlékhelyen néhány, magát a volt keletnémet kommu­nista uralom áldozatának nevező polgár átmenetileg eltávolította a kommunista utódpárt, a Demok­ratikus Szocializmus Pártja (PDS) által elhelyezett koszorúkat. Ez perelkedéshez vezetett a rend­őrökkel, akik néhány tiltakozót előállítottak. Az áldozatok szerve­zeteinek tagjai a kormányzó SPD és a PDS közötti együttműködés ellen szintén tüntettek. Közjáték zajlott le a berlini szenátus emlék­ülésén is: két tiltakozó az egykori NSZEP, a PDS és az SPD közötti kapcsolatra utaló transzparenst bontott ki. Gregor Gysi, a PDS ber­lini polgármesterjelöltje ismét el­utasította, hogy pártja bocsánatot kérjen a falépítésért. (MTI) A falnál több koszorúzó „áldozat" feliratú táblát akasztott a nyakába (TASR/AP-felvétel) Három nyomvonal Róma. Az olasz hatóságok a köz­törvényes bűnözés, a szélsőbalol­dali és a szélsőjobboldali terroriz­mus vonalán egyaránt nyomoz­nak, hogy kiderítsék, kik robban­tottak a múlt csütörtökön a velen­cei bíróság épületében. A halálos áldozatokat nem követelő me­rényletet egy nappal később az Antiimperialista Területi Sejtek (NTA) elnevezésű szélsőbaloldali csoport vállalta magára, de Felice Casson velencei államügyész ezt kétli. Ó nem zárja ki azt sem, hogy a merényletet esetleg a Nuova falange lex et ordo nevezésű szél­sőjobboldali szervezet hajtotta végre. Elképzelhető az is, hogy a helyi alvilág akart hallatni magá­ról. Az biztos, hogy az olasz közé­letet már hónapok óta izgalomban tartja a terrorista veszély, leg­utóbb Silvio Berlusconi kormány­főnek ismeretlenek pisztolygolyót küldtek postán. (MTI) Megkezdődhet a macedóniai albán kisebbség jogbiztonságának erősítése Csehország a müncheni roma központot gyanúsítja Szervezett kivándorlás Békedokumentum Szkopje. Bár Macedóniában még nem hozták hivatalosan nyilvánosságra a békemeg­állapodást, amelyet tegnap írtak alá, a főbb pontjait a hírügynökségek már megsze­rezték különféle forrásokból. A lényege az, hogy átalakít­ják az alkotmányt, átszerve­zik a rendőrséget, és megte­remtik az albán kisebbség hi­vatalos nyelvhasználati lehe­tőségét. ÖSSZEFOGLALÓ A megállapodást a múlt szerdán parafálták Ohridban.a kormányko­alíció pártjai a nemzetközi közös­ség közreműködésével. A doku­mentum szerint az alkotmányból törlik azt a kitételt, amely a többsé­gi szláv népet minősíti államalkotó népnek. Arányos képviseletet bizto­sítanak a nemzetiségieknek az al­kotmánybíróságban, az állami ad­minisztrációban és a rendőrségben. A parlamentben kialakítják a kettős hírösszefoglaló Jeruzsálem. Izraeli források sze­rint Simon Peresz külügyminiszter zöld utat kapott Ariel Sáron kor­mányfőtől, hogy kezdjen tárgyalá­sokat magas rangú palesztin veze­tőkkel a tűzszünetről. A bejelentés előzménye, hogy Peresz a vasárna­pi kormányülésen úgy vélekedett: nincs esély a tűzszünetre, ha nem kezdenek rövidesen tárgyalásokat a palesztinokkal, és a kabinet hajt- hatatlansága Izrael nemzetközi megítélését is mélypontra viszi. A Mááriv című lap szerint Peresz számításba vette azt az eshetősé­get, hogy Izrael esetleg teljesen visszavonulna a Gázai övezetből, ha a palesztin fél hajlandó lenne maradéktalanul tiszteletben tarta­ni a tűzszüneti megállapodást. „A külügyminiszter úgy gondolja, hogy Izraelnek egyoldalúan vissza kell vonulnia a Gázai övezetből, és lehetővé kell tennie Arafat számá­ra, hogy kikiáltsa a független pa­lesztin államot ezen a területen” - véli a szerző, aki szerint a tűzszü­net teljes tiszteletben tartásán kí­vül Peresz azt kémé még cserébe a palesztinoktól, hogy újítsák fel az izraeli és palesztin biztonsági szol­gálatok együttműködését, és tar­tóztassák le az összes olyan palesz­tin aktivistát, akit Izrael terrorcse­lekmények elkövetésével gyanúsít. Pártja, az Izraeli Munkapárt hét végi rendkívüli kongresszusán Peresz kijelentette: az utóbbi hó­többség rendszerét, melynek révén a nemzeti kisebbségek képviselői megakadályozhatják, hogy akara­tuk ellenére népüket érintő törvé­nyek születhessenek. Egyenlő stá­tust kap a görögkeleti, a mohame­dán és a katolikus vallás. Az albán nyelv hivatalossá válik azokon településeken, ahol az albá­nok részaránya eléri a lakosság 20 százalékát. A parlamentben is hiva­talossá válik az albán használata, és a törvényeket a macedón mellett al­bánul is kiadják. Az állam fogja fi­nanszírozni egészben vagy részben az albán nyelvű közép- és felsőfokú oktatást. Az állam eddig csak az alapfokú oktatás költségeit vállalta az albánok lakta vidékeken. A rendőrségben 2003-ig 23 száza­lékra növelik az albánok arányát, ami előreláthatólag ezer albán fel­vételét jelenti. Az albán többségű helységekben a rendőrfőnökök ki­nevezéséhez a helyi közigazgatás beleegyezése lesz szükséges. Még az idén népszámlálást tartanak, hogy pontosan meg lehessen állapí­tani a kisebbségek arányát a lakos­ságon belül, még az általános vá­lasztások előtt. Ezt követően nem­zetközi adományozó értekezletet tartanak a halódó gazdaság újjáé­lesztésére. A megállapodás része az UCK ge­rilláinak leszereléséről és az am­nesztiáról szóló dokumentum. Közkegyelmet azok a fegyveresek kapnak, akik nem követtek el olyan bűncselekményt, amely feltételez­hetően a hágai nemzetközi tör­vényszékjoghatósága alá tartozik. A megállapodás megnyitja az utat a NATO harmincnaposra tervezett leszerelési akciója előtt, amelynek során begyűjtik és megsemmisítik a gerillák önként leadott hadi fel­szerelését. A megállapodást a kormánykoalí­ció négy - két macedón és két albán - pártja írta alá: a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), a Mace­dón Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), az Albánok Demokratikus Pártja (DPA) és a Demokratikus Felvirágzás Pártja (PDP). (m) MTI-JELENTÉS Prága. A cseh kormány szerint a csehországi romák kivándorlását szervezik, s a jelek szerint szerepet játszik ebben „bizonyos München­ben székelő Európai Roma Köz­pont”. Pavel Rychetsky kormányfő­helyettes azt mondta, ellenőrzött információkkal nem rendelkeznek, de a titkosszolgálatok már foglal­koznak a dologgal. Nagyon való­MTI-HÍR Moszkva. Vlagyimir Putyin tegnap reményét fejezte ki, hogy a magas szintű orosz-amerikai tárgyalások megoldást hoznak a hadászati tá­madó fegyverek és védelmi rend­szerek területén. Az orosz elnök Do­nald Rumsfeld amerikai védelmi minisztert fogadta Moszkvában, s megerősítette a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött ABM-szerződéshez való orosz ragaszkodást, rámutatva, hogy annak bármiféle módosítását Oroszország összeköti a (hadászati mti-HÍR Ankara. A török külügy felszólí­totta Iránt, hogy a Kaszpi-tengeri olajmezók miatt Azerbajdzsánnal a múlt hónapban kialakult konf­liktusát ne erőszakkal, hanem megegyezéssel oldja meg. Július 24-én egy iráni hadihajó hatolt be az Azerbajdzsán felségterületéhez tartozó vizekre, és arra kényszerí- tett két, a British Petroleum kó- olajtársaság számára kutatásokat végző hajót, hogy több kilométer­nyire távolodjék el a kérdéses terü­lettől. Az azeri fővárostól, Bakutól a török kikötővárosig, Ceyhanig színű, hogy az olyan bonyolult fel­adatot, mint a kivándorlás, vala­kiknek meg kellett szervezni. Kö­zölte továbbá, Jack Straw volt brit belügyminiszter, aki jelenleg a brit külügyek irányítója, egy évvel ez­előtt kérte fel a cseh hatóságokat, hogy a két ország titkosszolgálatai próbálják meg közösen felderíteni a kivándorlás hátterét. Rychetsky a munka eddigi eredményeiről nem volt hajlandó nyilatkozni. nukleáris leszerelésre vonatkozó) START I és START II megállapodás sorsával is. Moszkva konkrét javas­latokat vár az USA-tól a támadó atomfegyverek további csökkenté­sére, és a katonai-műszaki paramé­terek mellett tájékozódni kíván a Washington által elképzelt ellenőr­zési és bizalomerősítő intézkedé­sekről is. Szergej Ivanov védelmi miniszter energikus kezdetként ér­tékelte amerikai kollégájával folyta­tott megbeszélését. Előzőleg azt mondta, hogy Rumsfeldnek az ABM-szerződés föladása mellett fel­hozott érvei nem győzték meg őt. vezető, mintegy 1700 kilométer hosszúságú olajvezeték megépíté­sét az USA támogatja, az ugyanis elkerüli Irán területeit. A British Petroleum olajvállalat, amely a Kaszpi-tengeri olajmezők kiakná­zásában érdekelt, szintén a terv mellett van. A Kaszpi-tenger part­ján fekvő öt ország - Azerbaj­dzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszor­szág és Türkmenisztán - eddig nem jutott egyezségre a tenger mélyén lévő kőolaj- és földgáz­kincs megosztásáról. Irán olyan felosztást szorgalmaz, amelyben mind az öt állam egyenlő arány­ban kapna területi vizeket. Egyre fenyegetőbb az újabb közel-keleti háború veszélye - Egyiptom is készül? Peresz tárgyalásokat kezdhet napokban Izrael nem tartotta meg a palesztinoknak tett ígéreteit. Képtelen helyzetnek nevezte, hogy hárommillió embert három hóna­pon át elszigeteljenek a külvilág­tól, odadobva őket a munkanélkü­liségnek, a szegénységnek és a két­ségbeesésnek. Tegnap az izraeli hadsereg figyelmeztetés nélkül le­zárta a Gázai övezet és Egyiptom közötti Rafah átkelőhelyet, mivel éjszaka palesztin fegyveresek több ízben támadták a térségben az iz­raeli hadsereg állásait. Egy izraeli katonai osztag földgyaluval lerom­bolt válaszul egy palesztin állást Rafah közelében. A lakosság teg­nap mindenütt eleget tett a palesz­tin vezetés általános sztrájkra szó­lító felhívásának a Jordán nyugati partvidékén, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben. Zárva ma­radtak az üzletek és az irodák. A palesztin vezetés ezenkívül - a Ke­let Háza (Orient House) és más fontos palesztin intézmények izra­eli megszállására való válaszul - a _ tegnapi napot a harag napjává nyilvánította. Az izraeli kormány úgy döntött, hogy egyelőre nem válaszol kato­nai eszközökkel a Haifa város Kirjat Mockin külvárosának egyik kávézójában vasárnap elkövetett öngyilkos palesztin merényletre, amelyben 16 személy többnyire könnyebb sérüléseket szenvedett. Brit lapjelentés szerint még fenye­getőbbé vált egy újabb közel-keleti háború veszélye, hiszen - meg nem erősített sajtóértesülés szerint - Egyiptom azt tervezi, hogy 3. pán­céloshadserege bevonul a Színai- félszigetre, ha Izrael újra megszáll­ná a palesztin autonóm területe­ket. A terv célja, hogy elrettentse az izraelieket a palesztin önkormány­zat szétrombolásától - írta a The Sunday Times, egyiptomi biztonsá­gi forrásra hivatkozva, (m, t) Ellenzik a tűzszüneti tárgyalásokat Jeruzsálem. Az izraeliek többsége ellenzi a tűzszüneti tárgyalások felújítását a palesztinokkal. A tegnap ismertetett legújabb felmérés megkérdezettjeinek 54 százaléka felelt nemmel és csak 44 százalé­ka igennel arra a kérdésre, hogy tárgyalni kell-e a palesztinokkal egy tűzszünet érvényesítéséről. Az izraeliek 36 százaléka a két nép egyoldalú szétválasztásában látja a konfliktus megoldásának útját; 19 százalékuk szorgalmazza a tárgyalásokat, 17 a palesztinok elle­ni megtorló légicsapások folytatását, ugyancsak 17 a palesztin ön- kormányzat alá került területek visszafoglalását, 7 az önmérséklet politikáját, míg 4 százalék kerülte az állásfoglalást. (MTI) Török figyelmeztetés Iránnak az azeri olajmezők kapcsán Sok pénz van játékban Kegyelmet is kaphat Miron Cozma, a hírhedt bányászvezér Iliescu kettős játéka MTI-HIR Bukarest. Botrányosnak nevezte a tegnapi román sajtó Ion Iliescu államfőnek azt a bejelentését, hogy a legfelsőbb bírói tanácshoz továbbította a gyászos emlékű bukaresti bányászjárások egykori vezére, Miron Cozma kegyelmi kérvényét. Iliescu azt állította, ő csak továbbította a kérvényt, ál­lamfőként csupán annyi lehetősé­ge van, hogy jóváhagyja a bírói tanács javaslatait, bár megvan a véleménye az ügyről. A legmér­vadóbb lap, az Adevarul szerint viszont a legfelsőbb bírói tanács­nak semmilyen hatásköre nincs az ügyben, az egyéni kegyelmi kérvények esetében egyedül a 2 államfő illetékes dönteni. „Iliescu kétértelmű magatartásában sem mi meglepő nincs, máskor is teti ilyenről tanúbizonyságot, amikoi szóba jött Cozma megkegyelme- zésének kérdése.” Orosz-amerikai tárgyalások a hadászati fegyverekről Folytatódó kötélhúzás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom