Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-13 / 186. szám, hétfő

8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 13. Még legalább hét évtizedig növekedhet a Föld lakossága Már hetek óta nagyon aktív Európa legnagyobb vulkánja, a változások jeleit mutató szicíliai Etna Kilencmilliárd fővel tetőzhet a lélelcszám Több hasadékon át ömlik a láva Az Etna kiömlő lávája veszélyesen megközelítette az első lakott településeket (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Még hét évtizedig növekedhet a Föld lakossága, azután megindul­hat a csökkenés - állítják a Nature tudományos szaklap egyik cikké­nek szerzői. A Nature brit hetilap­ban publikáló demográfusok sze­rint 85 százalék annak a való­színűsége, hogy a világ népessé­gének növekedése még 2100 előtt megáll, de arra is van esély, hogy már 2070-ben tetőzik az emberi­ség lélekszáma. A Föld lakossága - valószínűsíti a három szerző - 2070-ben kilencmilliárddal tető­zik, majd csökkenésnek indul, és 2100-ban már csak 8,4 milliárd lesz. Ez egymilliárddal kevesebb, mint amennyit az ENSZ demográ­fiai előrejelzése tartalmaz. A Na- ture-cikk szerzői úgy számolják, hogy a hatvan év felettiek szám­aránya 10-ről 34%-ra emelkedik. A kutatók abból indulnak ki, hogy addigra a világ minden régiójában jellemző jelenség lesz a népesség elöregedése. A tanulmány a né­pesség nagyarányú földrajzi át­rendeződését jósolja. Eszerint Eu­rópa népessége a mai 10-ről 6%- ra, míg Afrikáé 13-ról 22%-ra vál­tozik. Kína és Délkelet-Ázsia ­Egy német egyetem kutatói, leg­újabb tanulmányukban arról szá­molnak be, hogy sikerült kimutatni­uk a különböző szinten álló sakkjá­tékosok agyműködésében tapasz­talható különbségeket. A németországi Konstanz Egyetem kutatói megvizsgálták különböző besorolású sakkjátékosok agyműkö­dését. Az eredményeikről számot adó, Ognjen Amidzic professzor ta­nulmányban arra a következtetésre jutott, hogy a nagymesteri szinten játszó sakkozók az agyuk más terü­leteit használják, mint amatőr társa­ik. A különböző képességű sakkjáté­kosok agyi tevékenységének méré­sét úgy végezték, hogy az ún. gam­ma-hullámok aktivitását képezték le egy új, mágneses elven működő, magnetoencephalografikus műszer­rel. A berendezés segítségével 10 profi, és 10 amatőr sakkozó agyte­vékenységét mérték fel, mialatt azok egy számítógépes sakkprog­ram ellen játszottak. A játék közben A tudósok nemrégiben bemutatták az első orosz gyártmányú szuper­számítógépet, amely másodper­cenként 1000 milliárd műveletet képes végrehajtani. Eddig Japán­ban és az Egyesült Államokban gyártottak ilyen gépeket, azok leg­nagyobb teljesítményű modelljei- hez a külföld nem férhet hozzá. Az orosz szuperszámítógép az Egye­sült Államokból származó alkatré­szek újszerű összeállításával ké­szült, így gyakorlatilag ki lehetett játszani azt az amerikai rendelke­zést, amely megtiltja a másodper­cenkénti 85 milliárd műveletnél gyorsabb számítógépek exportját. A 10 mülió dolláros költséggel, kormányzati támogatásból épülő berendezés képes modellezni a kozmikus mozgásokat, segít feltár­ni a földgáz- és olajlelőhelyeket, valamint pontosabb időjárás­előrejelzést tesz lehetővé. Stratégi­ai jelentősége azonban az atom­robbantások szimulálásában, illet­ve fejlesztésben rejlik. Amerikai szakértők vitatják a szuperszámí­tógép újszerűségét is, ugyanis sze­rintük a fejlesztés lényege a mik­roprocesszorok korszerűsítése, az MVS-1000 nevű gépben azonban bárki számára elérhető 768 Alpha amelyek jelenleg hasonló nagysá­gú népességgel rendelkeznek - egymástól eltérő fejlődés elé néz­nek. Kínában ugyanis előbb követ­kezik be a népességfogyás, mely­nek következtében az évszázad közepére az országban 700 millió­val kevesebben lesznek, mint Dél- kelet-Ázsiában - állítják a tanul­mány szerzői. Magyarországon a következő években előreláthatóan folytatódik a népesség csökkenése és elöregedése - nyilatkozott Hab- licsek László, a Népességtudomá­nyi Intézet igazgatóhelyettese. A század közepére várhatóan nyolc­kilencmillió lesz Magyarország la­kossága - mondta az igazgatóhe­lyettes. Hozzátette: nem zárható ki azonban az sem, hogy kedvező család-, gyermek-, illetve egész­ségügyi támogatások hatására az ország népessége meghaladja majd a 9 milliót. A 21. században bizonytalan tényezőként lehet számolni a nemzetközi vándorlás­sal is. Míg a huszadik század köze­pén többen hagyták el Magyaror­szágot, mint amennyien jöttek, addig az elkövetkező években kie­gyenlítődhet a ki-, illetve beván­dorlók közötti arány - hangsú­lyozta Hablicsek László. (O) sikerült megállapítani, hogy a gam­ma-hullámok mely agyterületekről indulnak ki, kiderült, hogy az ama­tőrök esetében a középső, temporál- is lebeny aktivitása nagy, míg a pro­fiknál az elülső kortex esetében mérhető nagyobb mértékű agytevé­kenység. Amidzic professzor véle­ménye szerint, ez arra utal, hogy a sakkmesterek, akik az elülső kor- texet használják, a memorizált lépé­seket keresik vissza, vagyis a felis­mert problémára a memóriájukban keresüt a megoldásokat. Az amatő­rök viszont ezzel ellentétesen, a fel­merülő problémákat elemzik, és maguk próbálnak megoldásokat ki­dolgozni rájuk. A kutató arra jutott, hogy a nagymesterek, tulajdonkép­pen nem teljesen tudatosan hasz­nálják memóriájukat, hanem in­kább olyan módon, mint az idegen nyelven beszélő emberek. Termé­szetesen nem csak az számít milyen emlékekkel rendelkezik, milyen adatokat tárol a memóriájában, ha­nem az is, hogy miként rendszerezi, használja azokat. (AP) processzorok dolgoznak. Ráadásul az IBM 100 millió dolláros költsé­gen fejlesztett, ASCI White nevű gépe tizenkétszer gyorsabb, de emlékezetes diadalnak számít az ugyancsak IBM-gyártmányú Deep Blue 1997-es győzelme is a sakkvi­lágbajnok Kaszparov felett. Egyes művelettípusokban ugyan a leg­gyorsabbnak számít az MVS-1000, az ötszáz legjobb gépet rangsoroló szakmai listán azonban felte­hetően csak a harmincadik hely jutna neki. A szuperszámítógép iránt jelenleg a Boeing társaság mellett az indiai kormányzat is ér­deklődik -jelentette be a Vladimir Fortov, a fejlesztést végző Orosz Tudományos Akadémia alelnöke. India számára azért is fontos ez a kapcsolat, mert így elérhetővé vá­lik az a technológia, melyet a nuk­leáris fejlesztések miatt az Egye­sült Államok nem enged át olyan országoknak, akik a nem békés cé­lú felhasználásban is érdekeltek. A fejlesztések Putyin elnök támoga­tásával folytatódnak: 20 millió dolláros költségen várhatóan 2003-ra készül el az ötször na­gyobb sebességű MVS-5000. Az amerikaiak addigra azonban a je­lenlegi orosz berendezésnél har­mincszor gyorsabb szuperszámító­gépet ígérnek. (VG) Hosszabb szünet után négy hete ismét működésbe lépett Európa legnagyobb vulkánja, az Etna. A kiömlő láva pusz­tításának mérlege: egy sú­lyos sérült, több romba dőlt nyaraló és étterem. Leégett a turistákat, síelőket szállító drótkötélpálya új kezelőépü­lete, a kár eddig több milli­árd líra. Rendkívüli állapotot rendeltek el, és bizonytalan Nicolosi település sorsa. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Etna készülő kitörését - ahogyan eddig is - egyre szaporodó, apró földrengések jelezték. Az utolsó időszakban azonban ezek már a szokásosnál is gyakrabban, szinte percenként követték egymást, a ca- taniai vulkanológiai intézet (INGV) munkatársai több mint háromezret jegyezhettek fel belőlük, a talaj szin­te gőzölgött, fokozódott a moraj, s a hegyoldalban különböző magassá­gokban egymás után több hasadé­kon is megindult a láva. Giovanni Frazzetta intézetigazgató, az Etna legfőbb szakértője már ekkor sejtet­te, hogy a legrosszabbra is fel kell készülni, de figyelmeztetéseit a ha­tóságok eleinte nem vették elég ko­molyan. A baj abból fakadt, hogy ezúttal a lávafolyamok egyik része irányult csak a lakatlan és terméket­len északi lejtő, a Bove-völgy felé, több új nyüás a déli oldalon keletke­zett, abban a hosszú horpadásban, amelyet még az 1983-as kitörés ha­gyott 2500 méter magasságban, s ezekből az 500 méter széles fronton meginduló olvadt kőzet elérhette a hegyoldalban haladó utat, az 1900 méteren lévő Sapienza menedékhá­zat és a köréje települt üzleteket, sőt a drótkötélpálya tartóoszlopait és kezelőházát is. Sőt a 900 méteres magasságon fekvő, 5 ezer lakosú Ni­colosi községet, a helyi idegenforga­lom egyik központját is. Az első je­lentések igyekeztek megnyugtatni az aggódó lakosokat, nem lesz probléma. Antonio Nicoloso, az et- nai hegyi vezetők szakmai szövetsé­gének elnöke szintén úgy látta, ez a kitörés nem olyan, mint a többi. „Egyszerre több ponton is új kráte­rek nyíltak, a láva valósággal beke­rít minket” - állította. S igaza lett: az egyik viszonylag alacsonyan, 2100 méteren indult, óránként 45 métert haladó, lassan hömpölygő folyam elérte és elvágta az autóutat, mene­külésre késztette a turista-pi­henőhely közelébe települt étter­mek, a Capannina és az II Corsaro tulajdonosait. Az Erna környékén lakók egyébként az évszázadok alatt megtanultak együtt élni a tűzokádó heggyel. Ni­colosi község polgármestere is csak akkor kérte a polgári védelem segít­ségét, amikor a lávafolyam már 1350 méteres magasságig ereszke­dett, s több nyaralóépületet elnyelve csak néhány kilométer választotta el a településtől. Szerencsére addig jócskán lassult a haladása. Fönt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Fantasztikus bejelentést tett két észak-amerikai biológus, miszerint előállították az első olyan paradi­csomot, amelyet akár sós vízzel is öntözhetnek a gazdák, vagy na­gyobb sótartalmú földbe is vethet­nek, mégis ugyanúgy fejlődik, mint hagyományos paradicsomtársai. Az áttörést a University of Califor­nia, illetve a University of Toronto két biológusa közösen érte el. Edu­ardo Blumwald és Hong-Xia Zang olyan módon állította elő a rendkí­vül ellenálló paradicsomot, hogy egy káposztaféléből, az Arabidop- sisból egy speciális gént ültettek egy hagyományos paradicsomba. Ez a gén egy olyan proteint vezérel, amely képes kiszűrni a felesleges sómennyiséget, mielőtt emiatt a azonban újabb kráterek nyíltak, a második héten már összesen öt ha- sadékból tört elő por, hamu, lövellt ki forró törmelék. Ekkor lezárták a hegyi utakat, hogy biztonságos tá­volságba tartsák a látványosságra egyre nagyobb számban ide özönlő kíváncsi turistákat, akik főként né­metek és franciák szinte felszerelés nélkül akartak a láva közelébe férkőzni, szó szerint véve a kráter­nézésre invitáló óriásplakátokat: „Gyertek, érintsétek meg a tüzet!” Az intézkedés előtt egyik túl közel merészkedő turistát, egy 40 éves olasz férfit ökölnagyságú forró kőzetdarab talált hátba; az illetőt súlyos égési és gerincsérüléssel heli­kopterrel szállították kórházba. Ad­digra már a környék falvait és a tíz­egynéhány kilométerre fekvő Cata- niát is ellepte a finom fekete por, amely ellen esernyővel védekeztek a lakosok. Le kellett zárni a Fonta- narossa repülőteret is, mert a vulká­ni por a gépek hajtóművébe jutva balesetet idézhetett volna elő. A ki­A vulkán első kitörését a krónikások Kr. e. 1500- ban jegyezték fel. törések kezdete után egy héttel, júli­us 24-én rendelte el végül a kor­mány a rendkívüli állapotot, amely lehetővé tette, hogy a védekezésre pénzalapok nyíljanak meg, és a pol­gári védelem nagyobb erőkkel lép­jen fel. Ám Franco Barberi, a polgári védelem vezetője elutasította a ni­colosi polgármester kérését robba­nóanyagok alkalmazására. Inkább földmunkagépek tucatjaival kőből és földből igyekeztek torlaszokat emelni a község felé tartó két láva­folyam útjába, hogy az egyiket egy mesterségesen kimélyített csatorna felé terelve megakadályozzák egye­sülésüket. Most először az erdőtü­zek oltásánál használt Canadair re­pülők tartályaiból több tízezer liter­nyi vizet is a lávára zúdítottak. Sem növény károsodna. Az új, genetikai­lag módosított paradicsom ezt a ké­pességet úgy alkalmazza, hogy a felesleges sómennyiséget sejtjeiben külön részekben tárolja el, elsősor­ban a levelekben. A növény ilyen módon, még közvetlen környezeté­ben a talajból is eltávolítja a fölös sót. Az új paradicsomfajta előállítói szerint a sótűrő paradicsom ugya­nolyan ízű, mint a hagyományos paradicsomok, sőt a kanadai Dr. Zhang szerint még jobb is, műit az eredeti. A kutatók szerint, három év múlva képesek lesznek, már a mezőgazdaság számára is haszno­sítható génmanipulált, sótűrő pa­radicsomot előállítani. Blumwal- dék azt remélik, ezzel az áttöréssel megnyílt az út több, más olyan nö­vény kifejlesztése előtt, amelyekkel segíthetnek a rosszabb földekkel, a gátakkal, sem a vízzel nem sike­rült azonban megmenteni a turista- forgalmat és a téli síelőket kiszolgá­ló új drótkötélpályát, amelyen csak nemrég adták át a forgalomnak a korszerű, elektronikus vezérlőter­met. Két oszlop megroggyant, az épület kigyulladt a köréje ömlő for­ró anyagtól, a kár 2 milliárd líra. En­nek mintegy kétszeresére tehetők a már bekövetkezett egyéb károk. A számítógépes modellezések nem adtak egyértelmű választ arra, ki kell-e ürítem Nicolosi legszélső há­zait. Ha a láva lassan is, de tovább halad, hiszen a kitörési időszak he­tekig is eltarthat. Szerencsére az északi oldalon nyűt újabb kráter csökkentette a magma nyomását, s ez reményt ad a kitelepítések elke­rülésére. Nicolosi, Belpasso és az 1993-ban közvetlen veszélybe ke­rült Zafferana lakói azonban kevés­sé bíznak a vulkanológusok számí­tásaiban, inkább a rózsafüzért mor- zsolgatják. Bonmarito érsek aho­gyan egyik elődje 1886-ban Catania védőszentje, Szent Agáta ereklye­ként tisztelt szemfedő kendőjét hor­dozta körbe a veszélyeztetett kö­zségben. A kendő a hagyomány sze­rint 251-ben megállított egy lávafo­lyamot Nicolosi határában. Mi van az Erna gyomrában? Az im­már két és fél millió éve aktív vulkán működésének mitológiai magyará­zataiban szörnyek bukkannak elő. A legfrissebb lávák viszont nagy válto­zásokra utalnak. A Szicília keleti partján emelkedő, 3320 méter ma­gas Erna neve a görög Aitné, „én égek” kifejezésből ered. Az ókori gö­rögök szerint a hegy mélyén rejlő kovácsműhely Héphaisztosznak - római nevén Vulcanusnak -, a tűz és a kovácsmesterség istenének ottho­na volt, és itt élt az óriás egyszemű szörny, a Küklopsz is. Egy másik mí­tosz szerint Tüphón lakozott a vul­kán belsejében. A százfejű, félig em­ber, félig sárkány szörny, Gaia föld­istennő fia fellázadt Zeusz ellen, aki ezért az Erna örök sziklabörtönébe zárta. A szörnyeteg tehetetlen dühé­illetve magas sótartalmú öntözővi­zekkel rendelkező országok mező- gazdaságán. Hiszen éppen ez a Ez még hagyományos paradicsom ben azóta is tüzet okád. Szintén az Ernát jelöli meg lakhelyül a görög mitológia Encéladus, az óriás szá­mára, kinek minden levegővételét vulkánkitörés, minden mozdulatát földrengés jelzi. Az Etna az ókor iro­dalmában is megjelenik. Homérosz Polüphémosz, az Odüsszeuszt és társait foglyul ejtő küklopsz bar­langját helyezi az Etna oldalába. Vergilius pedig a Kr. e. 29-ben kelet­kezett Georgikonban festi le a tűzgolyókat és forró szikladarabo­kat köpő vulkánt. A vulkán első ki­törését a történelem Kr. e. 1500-ban jegyezte fel. A krónikák tanúsága szerint azóta mintegy 200 alkalom­mal okozott rémületet Catania lako­mák. Az egyik legdrámaibb, 1669- es kitörés négy hónapig tartott. A lá­va egy tucatnyi falut elöntött, köz­tük Nicolosit, melyet a mostani kitö­rés hasonló sorssal fenyeget. Az 1669-es kitörés után az Etna évszá­zados álomba merült. 1775-ben azonban egy oldalkráter aktivizáló­dása több éves, lávaömlésekkel kí­sért vulkáni tevékenységet indított el. Az elmúlt négyszáz év egyik leg­komolyabb kitörése 1865-ben kö­vetkezett be: egy pusztító, a Richter- skála szerint 4,7-es fokozatú föld­rengés Macchia falujában több mint 70 embert ölt meg. A legutóbbi információk szerint az Etna jelenlegi, július közepe óta tar­tó kitörés-sorozata éppen csende­sedőben van, így ismét megnyitot­ták Catania repülőterét. A hamueső megállt, s a lassuló lávafolyamok sem jelentenek már nagyobb ve­szélyt. Ami geológiai szempontból igazán érdekes lehet, hogy a kuta­tók víz nyomafra bukkantak a fris­sen megszüárdult lávakőzetek egyik olyan ásványában, amely csak 15 000 évvel ezelőtt megdermedt láva­folyásokban mutatható ki. A vulka­nológusok szerint a magma összeté­telének változása a tűzhányó visel­kedésének változásának hírnöke le­het. A vulkán aktivitásában hama­rosan jelentős változások következ­hetnek be. (I, HVG) Föld mezőgazdaságának egyik fő problémája, hogy a magas sótarta­lom miatt a Föld megművelt terü­leteinek csupán 40 százaléka alkal­mas növénytermesztésre. Stanley Wood a Nemzetközi Élelmezésügyi Intézet (IFPRI) egyik tudósa sze­rint ez az arány az öntözött terüle­teken csak romlik, hiszen az öntö­zés során is különböző sók kerül­nek a talajba. Ezért is üdvözlendő egy ilyen eredmény, amely megol­dást jelenthet az egyre romló minőségű földek megművelésére. Az ehhez hasonló áttörésekre tény­leg nagy igény van, hiszen évente kb. 25 millió hektárnyi, egykor ter­mékeny föld vész el a mezőgazda­ság számára, éppen az öntözőrend­szerek indukálta sótartalom-növe­kedés miatt. (A Reuters és a Kor­ridor nyomán) A profik nem teljesen tudatosan használják memóriájukat Nagymesterek titka ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai alkatrészből készült az orosz szuperszámítógép Gyors, de nem eléggé ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az agrárvilág egyik gondja: a magas sótartalom miatt a megművelt területek csak 40%-a jó növénytermesztésre Sós vízzel is öntözhetik a paradicsomot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom