Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-13 / 186. szám, hétfő

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 13. TANÁCSADÓ A nyugdíjbiztosításról K. Á.: A járulékos nyugdíjbizto­sítás magáncégeknél és fi­zetőképes állami vállalatoknál már működik, de a pénzhi­ánnyal küzdő állami intézmé­nyekkel mi a helyzet? Ha nyug­díjbiztosítást szeretnék kötni, köteles-e a munkáltatóm hoz­zájárulni a havonta befize­tendő összeghez, és ki szabja meg a hozzájárulás nagyságát? BERNÁTH SZILVIA A munkáltató és alkalmazottai­nak a járulékos nyugdíjbiztosítá­son való részvételét általában a kollektív szerződés szabályozza. Ha ez nincs, akkor a nyugdíjbiz­tosításon való részvétel a mun­káltató és az alkalmazottak kép­viselőinek megegyezésétől függ. Megegyezés esetén a munkáltató a nyugdíjbiztosítóval ún. mun­káltatói szerződést köt, kötelezve magát a hozzájárulás szerződés­be foglalt összegének megfizeté­sére azon alkalmazottak után, akik a biztosítóval alkalmazotti szerződést körnek. Az alkalma­zotti szerződésnek, melyet tehát minden alkalmazott egyénileg köt, részét képezi a munkáltató és alkalmazott közötti, a járulék­nak a fizetésből történő levoná­sáról szóló megegyezés. A hozzá­járulások összegét a nyugdíjbiz­tosítójuttatási terve határozza meg, mely minisztériumi jóváha­gyás alá esik. A terv áttanulmá­nyozásához, mely a munkáltató és alkalmazott által fizetendő hozzájárulás kiszámításának módját, a biztosító juttatásainak fajtáját és nagyságát is tartal­mazza, minden alkalmazottnak joga van, a munkáltató és a biz­tosító közötti szerződés aláírását követően. így eldöntheti, érde- mes-e az adott nyugdíjbiztosító­val szerződést kötni. Lényeges tudni, hogy a munkáltató eláll­hat a szerződéstől, ha fizetéskép­telensége következtében hat hó­napon át nem képes a hozzájáru­lás fizetésére, vagy egy éves fel­mondási idővel fel is mondhatja azt. Mindkét esethez azonban a szakszervezet vagy az alkalma­zottak képviselőinek beleegyezé­se szükséges. Ha megszűnik a dolgozó nyugdíjbiztosítása, de járulékos nyugdíjra még nem ke­letkezik joga, lelépőre jogosult, az általa befizetett járulékok és a biztosító gazdálkodásából kelet­kezett haszon ráeső hányadának összegében. Ha a munkáltató megkötötte a munkáltatói szerződést, az alkalmazott csök­kentheti adóalapját a befizetett hozzájárulással. Az általa befi­zethető hozzájárulás legmaga­sabb összege fizetésének 10 szá­zaléka, de legfeljebb évi 24 ezer korona. Dióhéjban ez a járulékos nyugdíjbiztosítás jogi szabályo­zása. A biztosítás megkötéséről tehát mindenekelőtt a munkálta­tóval kell megegyezni. A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa gazdasági hírmorzsák Jön a Škoda Superb Prága. A Škoda autógyár új, ma­gasabb kategóriájú autó gyártá­sát tervezi, Skoda Superb márka­név alatt. Az új modellel az autó­gyár a 20-as és 30-as évek limu- zingyártásának a hagyományát szeretné feléleszteni. Erre utal a név is, amely egy az 1934-1947 között, elsősorban a kormánynak gyártott limuzintól származik. Az új modellt az őszi frankfurti vá­sáron mutatják be. (TASR) Veszített a MÓL Lengyelországban Varsó. A brit Rotch Energy nyer­te a lengyel Rafinéria Gdanska 75%-os tulajdonrészéért folyta­ott küzdelmet. Ezzel sikerült legyőznie a magyar MOL-t. A Rotch Energy 300 millió dollárt fizet az olajfinomítóért. (TASR) Német nagyok harca Berlin. A Deutsche Telekom (DT) mérlegeli, hogy jogi lépése­ket tesz a Deutsche Bank ellen. A Deutsche Bank a tőzsdén 44 mil­lió DT-részvényt dobott piacra, és ennek hatására két és fél éves mélypontjára, 23,03 eurór esett vissza a távközlési szolgáltató papírjainak árfolyama. Amennyi­ben kiderül, a pénzintézet nem megfelelő magatartást tanúsí­tott, a DT jogi lépéseket tesz, amelyek kihathatnak a két cég üzleti kapcsolataira is. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. augusztus 13-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,788 Magyar forint (100) 17,314 Angol font 68,267 Német márka 21,877 Cseh korona 1,263 Olasz líra (1000) 22,098 Francia frank 6,523 Osztrák schilling 3,110 Japán ien (100) 39,185 Spanyol peseta (100) 25,716 Kanadai dollár 31,091 Svájci frank 28,355 Lengyel zloty 11,360 USA-dollár 47,843 Horvátország kiheverte a háború okozta gazdasági sokkot Növekedési pályán ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. Ivica Rácán kormányának sikerült kivezetnie a nemzetközi el­szigeteltségből Horvátországot. El­kezdődött a körbetartozások fel­számolása, a bankrendszer konszo­lidálása, a külföldi tőke becsaloga­tása és a privatizációs tervek kidol­gozása. A hivatalos elemzések azt mutatják, hogy Horvátország - a piacgazdaság szempontjából - je­lenleg félúton jár: igaz ugyan, hogy a CEFTA-országoktól elmaradt, de ma már több térségbeli országot megelőzött. Az elmúlt évben meg­fordult a korábbi gazdasági trend, a GDP 4%-kal növekedett. Az or­szág ipari termelése 1,7%-kal, a kiskereskedelmi forgalom 15%­kal, a turizmus 56%-kal emelke­dett. Horvátország külföldi befek­tetéseinek értéke tavaly 4,2 milli­árd dollárra nőtt. Ezen belül is a legtöbb pénz a távközlésbe, a bankszektorba és a gyógyszeripar­ba érkezett. A befektetéseknek há­romnegyede az USA-ból, Németor­szágból és Ausztriából érkezett. A gazdaság legfőbb problémáját a munkanélküliség adja, mértéke még mindig eléri a 23%-ot. Az inf­láció ugyan 6,2% körül mozog, a nettó reálbérek viszont négy száza­lékkal emelkedtek. A reálgazdaság igazi gondja a mintegy 20 ezer cég fizetésképtelensége; körbetartozá­saikat 3 milliárd dollárra becsülik, és emellett több bank is csődeljárás alatt áll. (MH) A HESO-index alakulása - Kevés gazdasági intézkedés lendítette igazán előre az ország szekerét Rosszabb második negyedév Viszonylag kevés pontot adtak a gazdasági szakértők a kötelező gépkocsi-felelősségbiztosításról szóló törvé­nyeknek (Kép archívum - Profit) A gazdasági jóléthez vezető úton Szlovákia a második negyedévben még az év ele­jéhez képest is kevesebbet tett, derült ki a HESO-index alakulásából. TUBA LAJOS A HESO-indexet a Közép-európai Gazdasági és Szociális Reformok Intézete (INEKO) felkérésére öt­ven jónevű hazai közgazdász, elemző, újságíró, kutató és önkor­mányzati szakember állítja össze, mégpedig úgy, hogy véleményt mondanak az adott negyedév sze­rintük legfontosabb gazdasági in­tézkedéseiről. Értékelésüket plusz és mínusz 300 pont között adhat­ják, majd pedig az összesített ered­mény határozza meg a negyedéves HESO-indexet. A napokban nyilvánosságra hozott második negyedéves index alapján a gazdaságban történtek kisebb mértékben járultak hozzá a kívánt fejlődéshez, mint a korábbi időszak­ban. Az első negyedév 69,4-es inde­xe után ugyanis a második negyed­év indexe mindössze 59,4 lett. Az elemzők által legkiemelkedőbbnek tartott intézkedés a kereskedelmi törvénykönyv módosítása volt, a- mely összesítve 176,5 pontot ka­pott. A módosított törvénykönyv fő értékének az elemzők a kereskedel­mi társaságok vezetésének jobb át­tekinthetőségét, az irányító testüle­tekben dolgozók felelősségének nö­velését, valamint a kisebbségi rész­vényesek védelmének javítását tar­tották. Ezenkívül még három akci­ót értékeltek száz pont felett a gaz­dasági szakértők. A VÚB eladásá­tól egy komoly stratégiai befek­tetőnek azt várják, hogy a válto­zást a lakosság és a vállalkozók egyaránt rövid időn belül érzéke­lik. A jelzálogjog módosítását mo­dern koncepcióként értékelték, amely elsősorban a kis- és közép- vállalkozók számára teszi hozzá­férhetőbbé a hitelforrásokat. így például lehetővé vált az ingóságok elzálogosítása, oly módon, hogy azok továbbra is a termelésben maradjanak. Az FWA távközlési li- censzek kiosztásától pedig az érté­kelők azt várják, hogy javítja a ver­senyhelyzetet a hazai távközlési piacon. A sort ezután a remény­keltő törvényjavaslatok folytatják, köztük megtalálhatók a pénzügyi ellenőrzésről, a privatizációs bevé­telek felhasználásáról, a közbe­szerzésről szóló módosítások, va­lamint az adóreform koncepciója. Viszonylag kevés pontot kaptak (50 és 70 között) a kötelező gép­kocsi-felelősségbiztosításról (az értékelők kifogásolták az árak sza­A jelzálogjog módosítását modem koncepcióként értékelték az elemzők. bályozását), az utazási irodákról (költségnövelő intézkedések) szó­ló törvények, vagy a jövő évi álla­mi költségvetés sarokszámai. Az utóbbit az értékelők túlságosan optimistának tartották. Míg a jól sikerült intézkedések emelik a pontszámot, a sikertele­nek jócskán hozzájárulnak az át­lag csökkenéséhez. Az utóbbiak közé került a második negyedév­ben a Szlovák Konszolidációs Részvénytársaság követeléseinek eladása, mivel a 13,3 milliárd ko­rona könyv szerinti értékű csoma­got amatőr módon, követhetetle­nül kezelték, a kiválasztás során nem voltak egységes kritériumok, így a döntéshozatal szubjektívre sikerült. Mindez oda vezetett, hogy a második körben keveseb­bért sikerült eladni a bankok kon­szolidálásából származó követelé­seket. A sort az egészségbiztosítás módosítása folytatja, amely az ér­tékelők szerint tovább élezi az ág­azaton belüli feszültséget. Míg ugyanis az állam fenntartja az in­gyenes egészségügy modelljét, az ágazatbani vállalkozókat a szol­gáltatások elvégzésére kötelezi. Számítani kell tehát arra, hogy azok követelni fogják tartozásaik megfelelő fedezetének biztosítá­sát. Nem talált egyértelmű támo­gatásra az értékelők körében a közszolgálati médiumok adósság­elengedése sem - főképp azért, mert továbbra sem kényszeríti a közszolgálati sajtószerveket sem­mi a gazdaságos és piacszerű működésre. A kifejezetten negatívan értékelt lépések sorát a hazai cukorpiac ad­minisztratív védelme nyitotta (mí­nusz 9,4 pont). Ezt a szakértők egy jól szervezett lobbi eredményének tulajdonították, amely miatt növe­kednek az árak, és romlanak a ver­senyfeltételek. Mínusz 33 pontot érdemelt ki az a javaslat, amely szerint a kisgyermekes anyáknak havonta egy szabadnap járna. Ezt a szakértők populista fogásnak minősítették, amely ráadásul épp az érintettek számára jelentene hátrányt, hiszen rontaná a kisgyer­mekes anyák elhelyezkedési esé­lyeit. Végül az idei második ne­gyedév legkevésbé sikeres akciójá­nak a Szlovák Hajózási Vállalat el­adása bizonyult (mínusz 40,6 pont). Itt az érintettek egy sor ne­gatívumot produkáltak. A sza­kértők szerint hiba volt a pályázat érvénytelenítése, mivel a-győztest előre megadott kritériumok alap­ján választották ki. Azt is megál­lapították, hogy a Nemzeti Va­gyonalap (FNM) a kritériumok ki­választása során nem állt a felada­ta magaslatán, és a korrupció gya­núja is felmerült. Olyanok is akad­tak viszont, akik a pályázat ér­vénytelenítését helyeselték, mond­ván, a győztes cégről nyilvánvaló volt, hogy csak bizonytalan hát­terű „strómanokból” áll. Leghamarabb jövőre lesz hajózható az Al-Duna, véli a Duna Bizottság elnöke, Hellmuth Strasser Tovább késik a háborús roncsok eltakarítása ÖSSZEFOGLALÓ Legjobb esetben is csak jövő ta­vasszal állhat helyre a rendszeres hajóforgalom a Dunán, azután, hogy a folyam szerbiai szakaszát megtisztították az 1999-es NATO- bombázás nyomaitól - tudta meg a Reuters a Duna Bizottság elnö­kétől, Hellmuth Strassertől. Az Al-Dunát használó országok - elsősorban Románia, Bulgária és Jugoszlávia - gazdaságai évente 350 mülió, napi mintegy 1 millió eurót veszítenek a folyó hajózha­tatlansága miatt. A fő akadály Új­vidéknél keletkezett, ahol a NATO légicsapásai három hidat rombol­tak le. Az 5 kilométeres szakasz megtisztításának határidejét folya­matosan elhalasztották. Áprilisban egy dán-magyar kon­zorcium nyerte el a bombázás ma­radványainak eltávolítására kiírt 26 millió eurós pályázatot, de a munka augusztusig nem kezdődött meg. A 26 millió euróból 22 milliót az Európai Unió biztosít, 4 müliót részben a Duna Bizottság tagálla­mai, részben pedig Kanada és Hol­landia. A programhoz finanszíro­zóként csatlakozott Svájc is, 165 500 euróval - írta a Világgazdaság az MTI-re hivatkozva. A 4 millió eurós részből még 330 500 hiány­zik. Az aknamentesítés és a ron­csok kiemelése a dolgok jelenlegi állása szerint az ősszel kezdődik - mondta Strasser, aki egy éve még úgy becsülte, hogy a Duna az idén nyáron már hajózható lesz. A ha­lasztásba belejátszottak a tavaly őszi jugoszláviai politikai változá­sok is. Újabban a munkák megkez­dését a bombázások után felállított újvidéki pontonhíd körüli vita is késlelteti. Ezt az ideiglenes hidat minden második hét végén meg­nyitják, és akkor mintegy száz hajó haladhat át. A Duna Bizottság azt szeretné elérni az újvidéki városi hatóságoknál, hogy bontsák le a (város két része közötti összekötte­tést biztosító) pontonhidat, és így biztosítsanak a folyó egyik felén egy 80 méter széles ideiglenes ha­józó útvonalat. Ez nemcsak több ví­zi jármű áthaladását tenné le­hetővé, hanem a roncskiemelő szerkezetek szabad mozgását is. Döntés szeptember közepén várha­tó. A bécsi székhelyű Danube Com­bined Services Transport GmbH— DCS logisztikai vállalkozás arra ké­szül, hogy a dunai folyami hajózás helyreállása után olyan konténer- hajó-szolgáltatást vezet be, amely a Fekete-tenger és Rotterdam, illet­ve Antwerpen között biztosítaná a menetrendszerű teherforgalmat - írja az Internationale Wirtschaft osztrák folyóirat. (Vg) Néhány élelmiszer átlagos fogyasztói ára (kgr liter, darab) 32 h« Kerület Marha­hátszín Sertéscomb (csont nélkül) Sertés­oldalas Fagyasztott csirke aprólékkal Friss tojás Zacskós félzsíros tej Vaj (250 g) Köménymagos kenyér (1 kg-ig) Péksütemény (70 g-ig) Kristály­cukor Pozsony 179,00 189,00 105,50 74,00 2,50 17,00 32,00 23,50 1,50 29,50 Nagyszombat 173,30 174,93 89,10 77,20 2,80 15,08 28,93 19,36 1,40 25,80 Trencsén 184,86 174,17 98,00 84,42 2,75 14,78 28,45 21,70 1,50 26,43 Nyitra 180,08 181,63 96,37 77,07 2,78 16,06 28,73 22,92 1,62 26,18 Besztercebánya 173,57 176,20 99,30 77,02 2,64 16,18 27,56 21,05 1,30 24,38 Zsolna 172,60 172,80 94,16 81,60 2,98 17,36 28,34 19,34 1,52 29,32 Kassa 187,55 187,96 99,45 76,97 2,49 15,54 25,00 22,88 1,41 26,71 Eperjes 174,19 187,89 93,14 77,28 2,73 15,11 26,11 21,68 1,59 26,56 Szlovákia 178,14 180,57 96,88 77,94 2,71 15,89 28,14 21,55 1,48 26,86

Next

/
Oldalképek
Tartalom