Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)

2001-08-08 / 182. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 8 KOMMENTÁR Egy út áll előttünk SZILVÁSSY JÓZSEF Fábry Zoltánt 1968 tavaszán felkérte az egyik pozsonyi napilap, hogy fejtse ki véleményét a szlovákiai demokratikus kibontakozás esélye­iről. Irodalomkritikusunk csak ennyit válaszolt: „Demokráciát építeni demokraták nélkül?” Ez a kórkép több mint három évtized múltán is érvényes országunkra. Ahol napjainkban éppen az önkormányzatiság elveinek a megcsúfolása zajlik... Keserű tény, de a Magyar Koalíció Pártjának ezt a reális helyzetet tudomásul véve kell megtalálnia az eredményes ellenszereket. Nagy hiba lenne, ha egyfajta infantilis duz- zogás és sértődöttség uralná a párt politizálását. Nem helyénvaló a túlzott erőfitogtatás sem, a „mi szavazataink nélkül úgysem értek el semmit a parlamentben” fajtájú szűk látókörű zsarolás. Ugyanis a magyarok javaslatainak leszavazásához egy ideig nem lesz nehéz adott esetben akár alkotmányos többséget is összeverbuválni a po­zsonyi törvényhozásban. A sok zsákutca mellett egyetlen út létezik, amelyről nem tudják a politikai ring legszélére szorítani a Magyar Ko­alíció Pártját. Ez akkor lesz járható, ha felszínes, olykor követhetetlen jelszavak és önmenedzselő sajtónyüatkozatok tömkelegé helyett az MKP észérvekkel, kellő szakértelemmel és megfelelő beleérzéssel pá­rosuló kommunikációval igyekszik hatékonyabb stratégiai szövetsé­get kötni két lehetséges partnerével: a demokratikusan gondolkodó, vagyis a magyarokkal is értelmes kompromisszumokra kész szlovák politikusokkal és az ország csatlakozási esélyeit nem kis mértékben meghatározó külföldi döntéshozókkal. Őket kell végérvényesen meggyőzni arról, hogy az MKP programja és politizálása nemcsak a hazai magyarság, hanem a szlovákiai demokrácia ügyét is szolgálja. Mert most - és a jövő évi választások után vélhetően még inkább - csak velük összefogva képviselhetjük eredményesen érdekeinket. Ilyen megfontolásból is lényeges az Országos Tanács döntése a kilé­pésről vagy a kormányban maradásról, de legalább ennyire fontos lesz azzal is behatóan foglalkozni, hogy a fenti szakmai elvárásoknak megfelelő képviselőjelölteket keressenek és találjanak a regionális parlamentekbe. És a pozsonyi törvényhozásba is. Mert ott és most ugyan még az is erényt jelent, ha a magyar honatya fegyelmezetten végigüli a tanácskozásokat és az előzetes egyeztetésnek megfelelően szavaz. Ám hosszabb távon korántsem elegendő, ha bármelyik képvi­selő - már elnézést - csak a strapabíró alfelében és mindig a megfe­lelő szavazógombot megnyomó mutatóujjában bízik, hiszen sokkal inkább a szakértelmére és szellemi műhelyeink tudományos kapaci­tására kellene támaszkodnia. Létérdekünk, hogy a soron következő választási ciklusra kivétel nélkül olyan személyeket jelöljenek, akik képesek megfelelni ennek az elvárásnak. JEGYZET Fellegekből a földre SI DÓ H. ZOLTÁN Az Edmontonban zajló szabad­téri atlétikai világbajnokságon tegnap megszakadt egy álom­sorozat. Az amerikai Marion Jones a női 100 méteres síkfu­tás döntőjében kikapott az uk­rán Zsanna Pintusevics-Block- tól, s ezzel közel négy évig tar­tott veretlenségi sorozata sza­kadt meg. Szlovákia gazdasá­ga korántsem tud felmutatni négy éve tartó győzelmi soro­zatot, mégis az 1999-es gazda­sági megszorító csomagok óta - legalábbis makroszinten - vi­szonylag egyenletes, jó teljesít­ményt nyújt. A Dzurinda-kor- mány éppen a napokban köny­velhette el a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) elismerését, amelynek országjelentése po­zitív képest fest Szlovákiáról. A kabinetnek bizonyára jól esik a Washingtonból érkező dicséret, mégsem ártana a ha­zai M.E.S.A. 10 gazdaságkuta­tó műhely jelentésébe is bele­lapozni, amely sokkal tanulsá­gosabb és lényegre törőbb, mint az IMF pénzügyi szakem­bereinek tanulmánya. A mér­tékadónak számító M.E.S.A. 10 ugyanis nem kevesebbet ál­lít, mint azt, hogy a jelenlegi kormány is csak szórja a pénzt, hogy a mečiari korszakból örö­költ belső és külső adósság ter­he tovább növekedett. Jelenleg a külföldi befektetők még biza­lommal tekintenek Szlovákiá­ra, lassan-lassan csordogál a működőtőke, azonban elég egy pillanatnyi megingás, és felszínre törnek az eddig hát­térben szunnyadó problémák. Félő, ha a Magyar Koalíció Pártja augusztus végén tényleg kilép a koalícióból, ez az or­szág iránt táplált bizalom el­vesztését is jelentheti. Míg Ma­rion Jones javíthat a 200 méte­ren, addig nekünk csak egy újabb megszorítóintézkedés­csomagjuthat... « Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztóségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7732205, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Álexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, AV(jiui^,waz ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon talámató. orcául«.«« E-mail: redakcia@ujszo.com Lesülés helyett felsülés. így néz ki a nyár végén a vízisíelő, a hegyi kerékpáros, a búvár, a görkorcsolyázó, a szá­mítógépes szakember és a teniszező. ( http://go.to/funpic ) TALLÓZÓ PRAVDA Az Ukrajnával szembeni vízum kényszer bevezetése óta csökkeni az ukrán feketemunkások száma de a kisebb építővállalatok még így is szép számban alkalmazzál őket, mivel a túlélésben segítene) nekik. A kisvállalkozók az illegális munkaerő után nem fizetnek biz­tosítást, és nekik köszönhetően kedvezőbb árajánlatot tehetnek a2 építtetőknek. Július elejétől a feke­temunka elleni harc egyik eszkö­zeként szigorúbban ellenőrzhetők a munkavállalók, az illetékesek­nek viszont sem kapacitásuk, sem hatásköreik. Az idegenrendészet az első félévben 11 ukránt tolon- colt ki az országból, számuk tavaly 77-re rúgott. Közben kiderült, Csehországban az ukránokat a szlovák munkaerő szorítja ki, mi­vel a szlovák feketemunkás ol­csóbb. így az onnan kiszorítottak Szlovákiában próbálkoznak majd illegális munkához jutni. Ausztriában a középiskolai tanár a 20-szorosát, Németországban a 16,5-szeresét keresi a szlovákiai tanár fizetésének A sort a pedagógusok zárják Az újságok negyedévi rend­szerességgel hozzák nyilvá­nosságra az átlagbérek alaku­lását a gazdaság egyes ágaza­taiban. A sorrend élén általá­ban a pénzügyesek és a bizto­sítótársaságok dolgozói fog­lalnak helyet. Őket követik a közigazgatás, a honvédelem, a közlekedés, a posta, az építőipar, a mezőgazdaság, az egészségügy stb. dolgozói. ALBERT SÁNDOR Már megszoktuk, hogy a sort többnyire a pedagógusok zárják. Ez tény. De tény az is, hogy a taní­tók és tanárok képezik a munka- vállalók egyik legnépesebb cso­portját, és képesítésüket illetően is előkelő helyet foglalnak el. Többségük ugyanis főiskolai, illet­ve egyetemi oklevéllel rendelke­zik. Ez is érthető, hiszen a tanári munka a legbonyolultabb és legi­gényesebb munkák közé tartozik, így vélekednek erről külföldön, de Szlovákiában sem vitatják ezt a tényt. Egy csehországi kutatócso­port (Machanin, Tuček és mások) 1996-ban egyes foglalkozások bo­nyolultságát és igényességét ala­pul véve a következő 9 kategóriá­ba sorolta a munkákat: 1. képesí­tést nem igénylő és segédmunkák (takarítónő, utcaseprő stb.). 2. egyszerű munkák (állatgondozó, szobafestő, telefonkezelő stb). 3. részképesítést igénylő, rutinmun­kák (bolti elárusítónő, kémény­seprő stb.). 4. képesítést igénylő szakmunkák és rutinmunkák (rendőr, szakács, bányász, teher­jármű-vezető, titkárnő stb). 5. közepesen bonyolult és képesítést igénylő, többnyire részletekre vo­natkozó munkák (mozdonyve­zető, könyvelő, kollégiumi nevelő stb.). 6. bonyolult ^képesítést és némi önállóságot igénylő munkák (laboráns, edző, egészségügyi nővér, kisvállalat vezetője stb.). 7. nagyon bonyolult, képesítést és némi önállóságot igénylő munkák (általános iskolai tanító, nagyvál­lalat vezető munkatársa, jogi ta­nácsos stb.). 8. nagyon bonyolult, képesítést és nagyfokú önállósá­got igénylő munkák (középiskolai és egyetemi tanár, fogorvos, pilóta stb.). 9. nagyon bonyolult, képesí­tést, nagyfokú önállóságot és al­kotóképességet igénylő munkák (magas tisztséget betöltő hivatal­nok, tudós, orvos, ügyvéd, film­rendező, főszerkesztő stb.). 1993-ban ugyancsak csehországi kutatók 70 foglalkozást rangsorol­tattak egy 1600 fős reprezentatív mintával. Az odaítélhető maximá­lis pontszám 100, a minimális pontszám 1 volt. íme a presztízs­lista első 10 helyezettje: Hasonló eredményeket tükröz­nek a pedagógiai karokon végzett kutatások, de az USA-ban készült felmérések is. A sorrendet termé­szetesen lehet vitatni, de az tény, hogy a pedagógus valamennyi rangsorolásban előkelő helyet foglal el. Nem véletlen tehát, hogy az országok döntő többsé­gében a pedagógus munkája ko­moly erkölcsi és anyagi megbe­csülésnek örvend. Nem így Szlo­vákiában! Valószínűleg nem len­ne ildomos a külföldi pedagógus kollégák szlovák koronára átszá­mított fizetéseivel ingerelni az ol­vasót, de azért azt megjegyzem, hogy pl. Ausztriában a középisko­lai tanár a 20-szorosát, Németor­szágban a 16,5-szörösét keresi a szlovákiai tanár fizetésének. És az a szomorú, hogy ez a szakadék tovább nő. A szlovákiai pedagó­gusok reáljövedelme az utóbbi évtizedben csökkenő tendenciát mutat. Jól kiolvasható ez a mellé­kelt táblázatból. Várhatóan a parlament őszi ülése­in kerül sor a 2002-es költségvetési törvény vitájára és jóváhagyására. Csak remélni lehet, hogy legalább a pedagógusokból lett honatyák­nak eszébe jut, honnan, milyen kö­zegből jöttek. Többségük való­színűleg már sohasem tér vissza a katedrára, mégis bízunk benne, hogy legalább betyárbecsületből kiállnak a pedagógustársadalom mellett, és nem nézik tédenül az oktatásügy mélyrepülését, teljes mértékű ellehetetlenedését. Ideje lenne ugyanis eldönteni, hogy to­vábbra is a proletárdiktatúrában gyökerező bértáblázatot fogjuk kozmetikázni (időnként néhány százalékos koncot odadobva az elégedetlenkedőknek - miközben persze a sorrend nem változik), vagy végre felállítunk egy 21. szá­zadnak megfelelő társadalmi ér­tékrendet, és ahhoz igazítjuk a fi­zetéseket. Természetesen a peda­gógusbéreket is. Ennek alapjául szolgálhatna a fentebb ismertetett kategorizálás. Számomra és sokunk számára ugyanis teljesen érthetetlen, hogy érdemben senki sem reagál, illet­ve senki sem foglalkozik az érték­rendek helyreállításával. Nagy hi­ba lenne ugyanis beletörődni ab­ba, hogy „Szlovákiában ez így van”. Hát ne legyen így, mert Szlovákia egyetlen útja felzárkóz­ni a világ sikeresebb, gazdasági­lag fejlettebb országaihoz az ok­tatásügy teljes mértékű megrefor­málásán és felvirágoztatásán ke­resztül vezet. így volt ez a háború utáni Nyugat-Európában és a 80- as években Ázsia kis tigriseknek nevezett országaiban is. Elcsépelt frázis ugyan, mégis leírom, ha gazdasági sikerekre vágyik az or­szág, akkor előbb az oktatásügy­be kell befektetni. A szerző egyetemi oktató 1. orvos 79,2 pont 2. miniszter 77,9 pont 3. egyetemi docens, tanár76,8 pont 4. tudós 72,2 pont 5. vállalatigazgató 71,4 pont 6. jogász, ügyvéd 69,8 pont 7, tanító 66,3 pont 8. egészségügyi nővér 63,4 pont 9. konstruktőr, projektáns 60,2 pont 10. író 59,7 pont Reáljövedelmi mutatók Mutatók 1989 1990 1993 1996 1997 1998 1999 2001 A nemzetgazdaság havi átlagbére 3.141 3.278 5.372 8.154 9.226 10.003 10.728 11.300 Az oktatásügyi dolgozók havi átlagbére 2.841 2.956 4.706 7.191 7.771 8.187 8.400 8.900 Az oktatásügy és a nemzetgazdaság átlagbérének arányszáma 0,90 0,90 0,88 0,88 0,84 0,82 0,78 0,78 Megjegyzés: a 2001-es év az 1. negyedévre vonatkozik VISSZHANG Változtasd meg a játszmát? Reagálni szeretnék Hunčík Péter Változtasd meg a játszmát! c. írá­sára (Új Szó, augusztus 1.). Meg­lepőnek tartom Hunčík úrnak azt az állítását, hogy az MKP kor­mányból való kilépése vagy kor­mányban maradása melletti érvek egyensúlyban vannak. Még meg­lepőbb számomra Hunčík úr java­solt megoldása, amely a követ­kező: az MKP meglepetésszerűen megváltoztatja a nevét, kiugrik a kormányból, majd uzsgyi, ismét visszaugrik. Ha pedig ez az ugra- bugrálás nem hozná meg a várt si­kert, a párt visszatérne az MKP el­nevezéshez. Ennek a különös eljá­rásnak az előnyeit taglalva Hunčík úr azt állítja, hogy így a párt kép­viselői „mégis megtartják pozíciói­kat és befolyásukat a kormány­ban”. Hát nem épp azért szándé­kozik kiválni az MKP a kormány­ból, mert pozíciója ellenére nincs befolyása a kormányban? Egy nem létező „befolyás” megtartása lenne a nagy eredmény? További pozitívum Hunčík úr szerint, hogy az MKP végre nem lesz etnikai alapon szerveződő párt. Itt azon­ban alapos önellentmondásba ke­rült, hisz maga utal arra, hogy „a NATO-partnerek már régebben ki­fejtették, hogy számukra csakis olyan Szloválda jöhet számításba, melynek kormányrúdjánál ott vannak a magyar kisebbség képvi­selői is”. Nem biztos, hogy a ki-be ugrálás, névcserék, arculatvesztés káoszából a külföld egyértelműen azt a következtetést vonná le, hogy a párt ezekkel az enyhén szólva rendhagyó lépésekkel Szlo­vákia NATO-tagságát igyekszik tá­mogatni. Hunčík úr szerint továb­bi eredmény lesz, hogy az olvas- hatadan, kaotikus „új” párt új szerződést köthet a koalícióval. Kötve hihető, hogy egy ki-be ugrá­ló párt szerződését partnerei ko­molyabban vennék, mint a stabü MKP szerződését. Ha pedig nem fogják komolyan venni - és ebben biztos vagyok -, ugyanott leszünk, mint ahol most vagyunk. Ráadá­sul a szerző szerint a legnagyobb haszon az lenne, hogy a párt „nem vesztette el az arculatát”. Tehát névcserék, ugrabugra, teljesen más arculat - hisz már nem lesz etnikai jellegű a párt és minde­zek ellenére mégis megtartja az arculatát. Különös logika, arról már nem is szólva, hogy ezt a ká­oszt Hunčík úr a választások előtti évben gondolja kivitelez­hetőnek. Hunčík úr cikke szerint „azon kell elgondolkodni, hogy az adott esetben valóban csak a fel­vázolt két lehetőség (kilépés, bennmaradás) létezik-e”. Bár ő egy - saját szavaival élve - „se hal, se hús” megoldást, a ki-be ug­rálást ajánlotta, azt hiszem, reáli­san csakis a kilépés és a bennma­radás között választhatunk. Weygand Dávid Pozsony

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom