Új Szó, 2001. augusztus (54. évfolyam, 176-201. szám)
2001-08-01 / 176. szám, szerda
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. AUGUSZTUS 1. CLOSSZA Ki az igazi magyar? GRENDEL ÁGOTA Negyven évvel ezelőtt magyarországi rokonaink Cseszkóba jöttek a csehekhez, mármint hozzánk. Gyerekeik fröcsköltek, sőt frö- cséltek, mi spricceltünk, ezt kissé furcsállották, de alapjában véve jól megértettük egymást. Nyelvileg is. Bár a zárt e hang hallatán itt-ott fölkapták fejüket. Igaz, nem olyan sűrűn, mint budapesti ismerőseink, akik igencsak csodálkoztak, hogy mi, gyerekek tudunk magyarul, azt pedig alig akarták elhinni, hogy Pozsonyban van magyar iskola. Mi ezt furcsállottuk, de azt gondoltuk, felnőtt emberek, régen tanultak történelmet, Szlovákiában akkor jártak először, s nem is Pozsonyba készültek, a Tátrában óhajtottak úriemberek módjára üdülni. Ántívüágvolt, ritkaságszámba ment a maszekolás, nekik saját vállalkozásuk volt. Ennyit a gulyáskommunizmusról meg az akkori általános műveltségről. Hogy ma mit, mennyit tudnak rólunk az ádagemberek a déli határon túl, nem feszegetem, eleget sajtóznak a határon túli magyarokról írva, élő szóban, képben, íródtak alternatív történelemtankönyvek és nem tankönyvek. A nagypolitikában egyfolytában csadakozási érdemeket emlegetnek - különös tekintettel a kisebbséggel való bánásmódra. Történt mégis, hogy a magyarországi Újgazdag és Fia Kft. a tengerentúlon óhajtott búvárleckét venni. Nem ismervén az angol nyelv alapjait (sem), magyarul beszélő oktatót kerestek, s láss csodát, kaptak is egy Szlovákiában született, Nyugat-Európában élő, akkor épp a Föld másik féltekéjén búvárkodó hölgy személyében. Nem is maradt el a ki kicsoda, honnan. - Szlovákiából? Pozsonyból? Gondoltam én, hogy maga nem rendes magyar - sommázta véleményét a kft. rangidős tagja, aki számára Magyarország határa Budapesttől Budapestig terjed, a magyarság, az igazi, a mély legföljebb üzletet kötni, kirándulni jár a határon túlra. S élménybeszámolóját talán azzal kezdi, képzeljétek, a tengeren túl láttam egy magyart, olyan emberformájú volt, mégsem igazi. JEGYZET Malílcová egyenlete KORPÁS ÁRPÁD Malíkovának teljesen nyolc, hogy nyolc képviselőt kizárt a Szlovák Nemzeti Pártból. Mert magabiztosan nemcsak a párt volt képviselőit tartja kizártnak, hanem azt is, hogy emiatt a választásokig esetieg csökkenhet az SNS márkanév népszerűsége. Hogy igaza lesz-e, ez mifelénk politológusokat is megizzasztó, nagy kérdés. Egyesek pártkáderföldrengést emlegetnek, sejtetve, hogy a nacionalizmus, a szűklátókörűség, az idegen- és fajgyűlölet, meg a populista hatás- és hajtóvadászat párttá palackozott cefréjét már kevesebben veszik csak be, mint amennyivel a nemzetiek becsordogálhatnának a parlamentbe. Természetesen, a palack vidámparki kísértetté tett egykori „szellemei”, vagyis a kizárt honatyák is azt menedzselik, hogy nélkülük nem lesz párt a párt. Sebtiben ki is zárják Malíkovát az SNS parlamenti frakciójából. Egy évvel a választások előtt azonban ez már nem lehet igazi büntetés vagy korlátozás a párt elnökasszonyának, aki mostantól valószínűleg még lázasabban fog kampányolni. A kimutatások szerint ebben a választási időszakban, vagyis 1998 októberétől a parlamenti szavazások háromnegyedénél amúgy sem volt jelen. A jelen nem létével a jövőjét építgette. Mostantól pedig az elmúlt évtized szlovákiai politikatörténetében folyamatosan érvényesülő vezérelv jegyében valószínűleg még nagyobb hadjáratra indul. Egy pártban egyetlen, mindenható vezér a nagyobb hatalmat szerez. Ebből az egyenletből indulna ki ő is, mint a nagyobb kaliberű és/vagy hatalmú elődei meg kortársai, akiknek a nevét a tudathasadásos, amnézi- ás kollektív emlékezet gyakran egyetlen „rózsafüzéren” morzsol- gatja kisstílű, lumpenproli „fohászaiban”: Hlinka, Tiso, Husák, Mečiar, részben Dubček, divatosabban esetleg Fico. Malíková vezér szeretne lenni, aki legalábbis a háta mögé bökdöshet és elmondhatja: súlyos százalékok állnak a hátam mögött (a Belouszovokat is beleértve). A vezéregyenletet egyre többen alkalmaznák, Malíková pedig először méretteti meg magát vezérként. Kérdés, mennyire tudja megőrizni az SNS eddigi választótáborát, s a máshonnan elkóborolt szavazókból mennyit tud maga mellé állítani. Az már biztos, hogy az egyenlete alá törtvonalat kell húznia, s az egészet el kell osztania a többi vezérrel: Ficóval, Mečiarral, de akár Rus- kóval is (a politikus Ruskóval). Persze, ez nem lehet a mi vigaszunk. Mert igaz, hogy a Malí- ková-párt egymagában még nem oszt, nem szoroz, de a választások után vetélytársaival akár egy nevezőre is hozható. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Uibán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7704200, Nyitra: 037/6522543. Kiádja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fűknek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201. fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: > 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače, Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, AvcJita^e*uaz ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of circuitous E-mail: redakcia@ujszo.com NÁRODNÁ OBRODA Arról kell elgondolkozni, hogy az adott esetben valóban csak a felvázolt két lehetőség (kilépés, bennmaradás) létezik-e Lehet négy kerékkel több? (Internet) „Le akarom lőni!” - fenyegeti egy névtelen telefonáló egy vágbeszter- cei cég főnökét. A gyakori üzeneteket átvevő titkárnő lelküeg összeomlik, a vállalkozó félelmében testőröket fogad, azok vigyáznak a családjára. A szakértők kinyomozzák, a telefonáló egy vágbesztercei nőgyógyász-főorvos. A járásbíróság bűnösnek találja erőszakos bűncselekmény elkövetésében, ám a büntetése nevetséges 20 ezer korona, még a főorvosi állását sem veszíti el - olvasható Ľudovít Čemák fia esete mellett a szlovák napilapban. „A kiszabható büntetés felső határát ritkán használják ki. Többnyire az alsó határ mellett dönt a bíró, ami szerintem nem egészen indokolt. Sajnos üyen a bírói gyakorlati’ - nyilatkozta a lapnak Dániel Lipšic, az igazságügyi minisztéirum hivatal- vezetője. Lipšiccel Michal Barilla pozsonyi járási ügyész is egyetért, aki - állítása szerint - mindig fellebbez az enyhe büntetés ellen, amiért a bírók gyakran haragszanak rá. TALLÓZÓ Változtasd meg a játszmát! Nehéz lenne megjósolni, milyen döntést hoz augusztus végén a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa (MKP OT) a kormánykoalícióban való további részvételről. A döntés felelősségéről és a várható következményekről már sokan nyilatkoztak az elmúlt hetek során. írásommal nem ezen elemzések számát kívánom szaporítani. Csupán néhány dolgot szeretnék új szempontok szerint elemezni. HUNČÍK PÉTER Remélem, azok, akik augusztus végén részt vesznek az OT ülésén, nem egyéni indíttatástól vezérelve fognak szavazni. Nota bene: az OT tagjai közül többen kormánypozíciókat töltenek be, illetve állami hivatalnokként tevékenykednek, és számukra a kilépés valószínűleg állásvesztést is jelent. De azt se feledjük el, hogy ezen tisztviselők sok olyan nem egyéni indíttatású érvet is fel tudnak sorakoztatni, mely szintén a bennmaradás mellett szól, hiszen az elmúlt időszakban ők láttak bele leginkább a végrehajtó hatalom boszorkány- konyhájába, ők azok, akik ott voltak a pénzek elosztásánál, így ők tudják legpontosabban, hogy milyen előnyök, illetve hátrányok származnak a bennmaradásból, illetve a küépésből. * Az egyéni indíttatású döntés veszélye természetesen azoknál az OT-tagoknál is fennáll, akik az elmúlt évek során kizárólag pártszinten tevékenykednek. Ok most azt mondják, éppen kívülállásuk miatt objektívebben, egyéni érintettség nélkül értékelik a dolgokat. Ámde lehet-e hinni az olyan ember objektivitásában, aki a kezdetektől fogva viszolygással fogadta az MKP belépését a kormányba, és a mostani helyzetet eleve saját véleményének igazolásaként értelmezi? Ezzel a hosszúra sikeredett bevezetővel csak azt próbáltam meg érzékeltetni, hogy még egy ilyen fontos döntés esetén sincs semmiféle garancia arra, hogy egy párt vezetőtestülete elfogulatlanul döntsön. Ha elvonatkoztatunk a személyes indítékoktól, és kizárólag a tényeket tesszük górcső alá, akkor sincs könnyebb dolgunk. Az elmúlt harmincnégy hónap eseményeit értékelve ugyanis kiderül, hogy az MKP kilépése, illetve kormányban maradása melletti érvek nagyjából egyensúlyban vannak. Tipikus fifty-fifty helyzet, ahogyan az angol mondaná. Pontosabban fogalmazva, az MKP tevékenységét nem lehet csak pozitívan vagy kizárólag negatívan értékelni. Még furcsábban fogalmazva, mind a küépéssel, mind a bennmaradással nyer és veszít az MKP. (És most nem elemeztük azt, hogy az MKP kilépésével vagy bennmaradásával mennyit nyer illetve veszít a kormánykoalíció, valamint az egész ország.) Úgy tűnik, hogy az ilyen bonyolult helyzetekben a legkézenfekvőbb megoldás a demokratikus, többségi elven alapuló szavazás. Ámde ez tévedés. Ugyanis az ilyen esetekben egyetlen szavazatkülönbség elég ahhoz, hogy a vesztes fél teljes érvrendszere és nyilvánvaló eredményei megsemmisüljenek és így a reális kilátások is a semmibe hulljanak. Alkalmazható még a kompromisszumkeresés technikája, melynek vannak bizonyos előnyei és nyilvánvaló hátrányai is. A legmarkánsabb veszteség az, hogy a kompromisszum esetében egyik fél elvárásai sem teljesülnek egészen, és afféle se hal se hús megoldás születik. Marad tehát a harmadik ismert megoldás, a konszenzuskeresés. A konszenzus latin eredetű szó, és megegyezést, megállapodást, a közös cselekvésben részt vevő személyeknek társadalmi értékekre, magatartási formákra vonatkozó egyetértését jelenti. Kérdés, hogy olyan helyzetben, amikor a pro és kontra érvek üyen sűrűn sorakoznak egymással szemben, vajon si- kerülhet-e közös megegyezésre jutni a feleknek. Az egyik oldalon van egy rossz alkotmány, egy még rosszabb köz- igazgatási reform és az a bizonyos arculatvesztés, a másik oldalon a közvetlen beleszólási lehetőség a javak elosztásába és a közügyek intézésébe, az MKP stabilizáló szerepe, a hazai és nemzetközi elismertség és a hivatali szereppel A kilépés és a maradás melletti érvek nagyjából egyensúlyban vannak. járó tapasztalatok megszerzése, vagyis egy jól működő párt szerkezetének kialakítása. És ezek csak a legmarkánsabb pozitív és negatív előjelű példák az elmúlt három év eseményei közül. És ami még biztosan hátravan 2002 őszéig: a költségvetési vita és a jövő év szeptemberére összehívott prágai NATO-csúcs. Gondolom, a Szövetség vezetői nem véletlenül időzítették épp 2002 szeptemberére ezt a találkozót. A sikeres NATO-csatlakozás valószínűleg erősítené a jelenlegi kormánykoalíció esélyeit a választásokon és reálisan stabilizálná az ország, ergo a magyar kisebbség helyzetét, valamint kilátásait is a jövőre nézve. A NATO-paitnerek már régebben kifejtették, hogy számukra csakis olyan Szlovákia jöhet számításba, melynek kormányrúdjánál ott vannak a magyar kisebbség képviselői is. Ha tehát az MKP kilépése miatt meghiúsul az ország felvétele az észak-atlanti szövetségbe, akkor Szlovákia de facto nagyon nehéz helyzetbe kerül (és a magyar kisebbség helyzete is romlik), nem beszélve arról, hogy azonnal megindul a bűnbakkeresés folyamata, és az sem kétséges, hogy kinek a kezében marad a Fekete Péter. Sajnos, az is benne van a „pakliban”, hogy hiába is marad benn az MKP a kormányban, mégsem lesz komolyabb hatása az ország politikai és társadalmi életének befolyásolására, mert partnerei úgysem veszik komolyan követeléseit, hiszen „ezek csak fenyegetőznek, de sohasem cselekszenek”. Róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzet, annyi szent. Roger Fisher és William Ury, a tárgyalásos megegyezések két világhírű szakembere épp ezen helyzetek megoldására dolgozott ki néhány, ma már világszerte alkalmazott javaslatot. Véleményük szerint az ilyen helyzetekben meg kell vizsgálni azt, hogy „hogyan lehet megnagyobbítani azt a bizonyos tortát”. Vagyis arról kell elgondolkozni, hogy az adott esetben valóban csak a felvázolt két lehetőség (küépés, bennmaradás) létezik-e. A torta megna- gyobbítása nem könnyű feladat, eredeti, kreatív gondolkodást feltételez. A két említett úr véleménye szerint ilyen esetekben a legjobb megoldás az úgynevezett ötletbörze. Vagyis egy informális beszélgetés, melynek során a meghívottak minden kötöttség nélkül elmondják ötleteiket, javaslataikat (akár a legfurcsább blődségeket is) a téma megoldásával kapcsolatban. Nem egy esetben a legszokatlanabbnak tűnő elképzelésről derül ki, hogy épp ez a torta megna- gyobbításának a legjobb módja. Áz előzőhöz kapcsolható „ másik megoldási módszer elnevezése a „Változtasd meg a játszmát!”. A dolog lényege, hogy az egyik, általában vesztesnek látszó fél, egy szokatlan ötlet, fordulat alkalmazásával egészen új irányt ad a játszma menetének. Mivel partnere nincs felkészülve erre az eshetőségre, a kreatív ötletet alkalmazó, játszma-változtató fél hirtelen előnyös helyzetbe kerül és a továbbiakban ő irányítja a folyamatot. A játszma megváltoztatásának legjobb ötletei szintén az ötletbörze során szoktak a felszínre kerülni. Vegyünk tehát egy konkrét példát, melynek során ezeket a technikákat alkalmazzuk. Az MKP OT augusztusi ülésén nem a kilépésről (bennmaradásról) fog tárgyalni. Ehelyett kidolgoz egy nagyon pontos szerződéstervezetet, mely egy politikai párt kormányba való belépésének feltételeit tartalmazza. (Ebbe a tervezetbe belefoglalja a múlfban szerzett tapasztalatainak összességét és a következő hat hónapra terjedő feladatok és követelések pontjait.) Ezután leül tárgyalni a Demokrata Párt ama három képviselőjével, akik egyszer már jelezték, hogy hajlandók lennének átülni az MKP padsoraiba, és egy meghatározott időre (6 hónapra) felkínálja nekik ezt a lehetőséget. Ezután eldöntik, hogy a Mečiar által kierőszakolt pártfúzió során összeeszkábált Magyar Koalíció Pártja elnevezés helyett milyen tetszetősebb elnevezéssel kíván indulni a jövő évi választásokon. Ha ezeket a feladatokat teljesítette, akkor az OT minden komolyabb vita nélkül bejelenti, hogy az MKP küép a kormánykoalícióból, és az új elnevezésű párt, melynek képviselői között már ott van a három volt demokrata párti honatya is, belép a Dzurinda vezette korA legszokatlanabb elképzelésről is kiderülhet, hogy működőképes. mánykoalícióba, feltéve, ha elfogadják szerződéstervezetüket. Ebből a megoldásból a következő előnyök származnak:- az MKP kilépett a kormányból, tehát nem vesztette el arculatát,- a magyar képviselők az átalakult pártnak köszönhetően mégis megtartják pozícióikat, befolyásukat a kormányban és az állam- apparátusban,- a magyar jellegű követeléseket immár párton belüli szlovákok is támogatják,- ezzel a lakmuszpapír jellegű próbával ki lehet deríteni, miként reagál a magyar és a szlovák nemzetiségű állampolgár egy ilyen, immár nem etnikai alapon szerveződő pártra. Mivel a szerződés először csak hat hónapra köttetne meg, 2002 márciusának elején végleges döntést lehet hozni arról, hogy érdemes-e ilyen összetételben indulni a választásokon, vagy vissza kell térni az eredeti szerkezethez,- a 2002. évi költségvetési vitában más pozícióból tárgyalhat a párt,- a párt vezetői ezzel a lépésükkel egyértelműen jelzik a szlovák közvéleménynek és a külföldnek, hogy a magyarok igenis támogatják Szlovákia NATO-hoz való csatlakozását,- tanulva az elmúlt időszak tapasztalataiból az új párt egyértelmű és világos kommunikációs stratégiát dolgoz ki, és az új szerződés legkisebb megsértése esetén azonnal megteszi a szükséges (és előre bejelentett) lépést, vagyis vita nélkül elhagyja a kormánykoalíciót. A szerző a Márai Sándor Alapítvány elnöke