Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-07 / 155. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 7. TÉMA: KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS A legtöbb helyen még nem hiszik, hogy egy közösség maga alakíthatja jövőjét A pénz nem garancia a sikerre Tíz éve ért véget az az időszak, amikor településeink és régióink jövőjét tőlünk távol, központilag határozták meg. Azóta ezt a helyi közösségek határozzák meg. Visz- szatekintve az elmúlt évekre elmondhatjuk, ki jobban, ki kevésbé sikeresen tudta kihasználni ezt a lehetőséget. ÚJ-SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Természetesen sok minden függött az anyagiaktól, de tény az is, hogy sok helyen még a lehetőségeket sem használták ki teljes mértékben. Mert ma már az is nyilvánvaló, hogy a sikernek még egy rendkívül fontos tényezője is van: a helyiek hozzáértése, igyekezete. Mert anélkül, hogy megfogalmaznák, hogyan javíthatnának helyzetükön, az anyagi támogatás sem garantálja a kívánt eredményt. Az Európai Unió támogatási alapjainak egyik feltétele a pontos elképzelések kidolgozása, mind országos, mind regionális, sőt egyre gyakrabban helyi szinten. Ezt a folyamatot nevezzük területfejlesztésnek, vagy a nálunk ismert megnevezéssel, regionális fejlesztésnek. A munkát a helyi képviselők végzik, külső szakembereket csak szakmai tanácsadóként vonnak be. A területfejlesztés terén kissé elmaradtunk a környező országoktól - ez persze nem a mi hibánk. Magyarországon, ahol már tíz éve nagyon tudatos munka folyik, az igazi fejlődés akkor indult meg, amikor 1996-ban a területfejlesztési törvény elfogadásával tisztázódtak a fogalmak és a finanszírozási keretek. E tekintetben sokat vártunk a Dzurinda-kormánytól, ám most, alig egy évvel a választások előtt még mindig nem tudjuk, változik-e valami. Magyarországon és Ausztriában sok olyan település van, ahol a falusi turizmus rendszeres kiegészítő, sőt akár fő jövedelmi forrást jelent az ott élőknek. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy a terület már első látásra is attraktív. A falusi turizmus vagy az agroturizmus ugyanis kifejezetten a hagyományos idegenforgalmi központokon kívül eső területek sajátossága. Egy-egy üyen településen tett látogatás után sokan azt mondják: ha lenne pénzük, ezt ők is meg tudnák csinálni. Pedig a kérdés nem ennyire egyszerű. A sikeresen működő modellek éppen azt bizonyítják, hogy nem elég a pénz és az egyéni Az csak előny, ha a polgármester az indító csapat tagja. igyekezet, a sikernek egy másik elengedhetetlen feltétele is van - a céltudatosan dolgozó közösség. Mert anélkül, hogy elemeznénk a helyzetünket, tudatosítanánk lehetőségeinket, kijelölnénk a céljainkat, és fontossági sorrendbe állítanánk a teendőket, még a legkomolyabb befektetések sem szavatolják az eredményt. A cselekvőképes közösség kialakítása viszont legalább annyira igényes feladat, mint a tőke megszerzése. Ennek oka, hogy nehéz olyan társakat találni, akik az első időszakban anyagi haszonnal nem járó tevékenységgel is hajlandóak foglalkozni. Ez különösen a vállalkozókra vonatkozik. Ók általában így reagálnak: szerezz pénzt, én már tudom, mit kell tenni. De gyakran az önkormányzatokkal sem könnyebb a dolog, hiszen gyakran még a polgármesterekkel is nehéz elhitetni, hogy érdemes időt szentelni valamiféle asztal melletti tervezgetésnek. A sikeres területfejlesztési modellek megvalósítói közül eddig még senki sem számolt be diadalútról. Kezdetben mindig csak néhány fős csapat dolgozik, és ez a kör fokozatosan bővül. Természetesen az csak előny, ha az indító csapat tagja a polgármester vagy egy befolyásos önkormányzati ember. Azért is, mert a legtöbb helyen az állam- igazgatás és a politika által kialakított rendszer az önkormányzatok részvételéhez köti a támogatások megítélését. A Kormorán Duna Menti Idegenforgalmi Fejlesztési Társulás igyekszik megszólítani minden érdekeltet Tematikus fesztiválok vonzzák a látogatót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Kormorán Társulás a Somorjai Reformkor civil szervezet kezdeményezésére 1999 őszén alakult meg azzal a céllal, hogy a Somorja és Bős közti szakaszon segítse a Duna menti idegenforgalmi lehetőségek kihasználását. Ezek ugyanis minden hivatalos koncpeció szerint a környék egyik legfontosabb fejlesztési lehetőségét képezik, amelyet azonban eddig jórészt szervezetlenül, a környék lakosai számára nagyon kevés jövedelmet hozva használtak ki. Ebbe a munkába a kezdeményezők tudatosan igyekeznek bevonni az önkormányzatokat, a terület civil szervezeteit, a vállalkozókat, a közbirtokosságokat és a téma iránt érdeklődőket. 2000 közepére ilyen összefogással, közös gyűléseken készült el a Kis-Csallóközi Fenntartható Idegenforgalom stratégiai terve. A Kis-Csallóköz a bősi vízlépcső mögé szorult terület, vagyis a mellékágrendszer és környéke. Az említett terv az itteni lehetőségekkel foglalkozik, megállapítva, hogy ilyen lehetőségek 12 féle idegen- forgalmi ágazatban kínálkoznak. A terv elkészült, megkezdődött a programok megvalósítása. A Phare CBC által támogatott kerékpár-turisztikai fejlesztési projektnek köszönhetően községi információs táblák jelentek meg a nemzetközi kerékpárút mentén, tanul- mányutakat szerveztek a Szigetközbe és Ausztriába, szemináriumot tartottak a házi vendéglátásról, a környékbeli diákok számára tábort szerveztek, három hétig egy angol lektor tanított a környéken, három faluban helyi csoportok kezdtek foglalkozni saját lehetőséDiákok a Duna mellékágánál. Fontos az ifjúság érdeklődésének felkeltése a helyi értékek, a természeti kincsek iránt. geik felmérésével. Idén a Kormorán Társulás folytatni szeretné a stratégiai tervezést. Az őszi hónapokban a teljes Bős- Bacsfa szakaszon áttekintik a különféle szervezetek összefogásával megvalósítható idegenforgalmi fejlesztési lehetőséget, és további programokat dolgoznak ki. Idén újabb akciókra is sor kerül: megszervezték a Csallóköz-Szigetköz Bábfesztivál ötödik évfolyamát, megkezdődött az ártéri természetet és a mellékágrendszert bemutató iskolai kirándulások szervezése, nyáron két ifjúsági tábort rendeznek. Talán a legérdekesebb akció a helyi ízek fesztiválja lesz, amelyet „Doborgazi kemencék titka” névvel rendeznek meg július 14-én. Ezt Czucz József, a somorjai pékség tulajdonosa javaslatára a dobor- gazi önkormányát, a Kormorán Társulás, a Pékek és Cukrászok Nyugat-szlovákiai Céhe és a helybeliek szervezik. A bősi vízlépcső mögé szorult közel négyszáz lakosú község azokról a hasonlóan nehéz helyzetben levő külföldi kisközségektől igyekszik példát venni, amelyek valamilyen tematikus fesztiváljai csábítják a látogatókat. Doborgaz kemencékben és kondé- rokban főzött, sütött ételkülönlegességekkel, halászléfőző versenynyel, sőt a helybeli asszonyok által készített finomságokkal várja a látogatókat, akik természetesen az ártéri természetet is megcsodálhatják. Idén tavasszal önkéntes munkával a kultúrház udvarán a falubeliek egy községi kemencét építettek, amelyben a fesztivál idején különböző országokból érkező pékek süthetnek. Nem maradhat abba a közös tervezés a nyári idény után. A stratégiai tervezés eredményeire építve a munkába bekapcsolódók azt is áttekintik, hogy a helyi források kiegészítéseként milyen külső, például uniós forrásokat lehetne bevonni a Duna menti idegenforgalom fejlesztése érdekében. Párkány környékén a híd megnyitása után fellendülhet az idegenforgalom és a falusi turizmus is A történelmi hagyományokra lehetne alapozni ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Limes Anarum regionális kulturális társaság a párkányi régióban alakult. Vezetője, Dániel Erzsébet szerint arra számítanak, hogy a híd átadása után náluk is felpezsdül az élet, fejlődik az idegenforgalom. A kulturális és történelmi hagyományokra, a néprajzi értékekre lehetne alapozni. Ez az ötlet egy magyarországi fórumon született meg, ahol megismerkedtek a magyar-román határ mentén kialakult gazdasági és kulturális kapcsolatokkal. Ezután a társulás vezetőségéből többen is részt vettek a galántai Információs Központ által a civil szervezetek számára rendezett tanfolyamon és ezután határozták el, hogy belevágnak a szervezet megalapításába. Ehhez jó kiindulási alapot nyújtott számukra a muzslai Jövő 2000 alapítvány és a Csemadok-szervezetek részvétele. Mivel a semmiből kezdtek, idén még csak szerény terveik lehetnek. Nyárra a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társasággal és az Ipoly Menti Regionális Kulturális és Turisztikai Társasággal közösen egy kézműves tábort szerveznek Ipolyszalkán. Ez 14 évnél idősebb fiatalok számára ad lehetőséget arra, hogy egykori mesterségeket ismerjenek meg, ami a jövőben esetleg idegenforgalmi szempontból is érdekes lehet. Ősszel pedig egy parasztház udvarán disznóölés lesz régi szokás szerint. A rendezők hagyományőrző jelleggel, de szintén az idegen- forgalmi lehetőségek megalapozásának szándékával tervezik a disznóölést, a hozzáértő „öregek” és az inkább csak bámészkodó környékbeli fiatalok részvételével. A következő ötlet egy fonóházi bemutató: ezt Ipolyszalkán tartanák egy parasztházban, de az ottaniak nagyon szeretnének egy tájházat is kialakítani. Terveik között szerepel ezen kívül egy, a környékbeli helytörténeti témákat feldolgozó információs kalendárium kiadása. Tavaly egy esztergomi konferencián a budapesti Kul-Tur Bt. képviselői kínálták fel a környékbeli önkormányzatoknak a vidékfejlesztési, falusi turizmus tanfolyam megszervezésének lehetőségét. A polgármesterek általában azt mondták: nagy szükség lenne rá, de nem tudják állni a költségeit. Amikor viszont az ÚJ SZÓ-ban meghirdették a tanfolyamot, még a Csallóközből és a Mátyusföldről is jelentkeztek érdeklődők. A távolság miatt végül főként a környékbeliek jártak a tanfolyamra, egy 26 fős csoport végig is húzta az egészet. Dániel Erzsébet azt reméli, hogy ennek eredményeként az önkormányzatok az eddigieknél jobban mernek majd a falusi turizmus felé orientálódni. Sikeresen pályázott a Verbum pro Futuro polgári társulás Segítséget ny új t a vidékfejlesztési központ ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az Érsekújvár és a Vág közti területen a szímői Verbum pro Futuro polgári társulás kezdeményezésére vált intenzívebbé a kistérségi tervezés. A környéken három éve a tardoskeddi, a tótmegyeri, a szímői, az andódi és a kamocsai önkormányzatok alapították meg a Cegát-Vág Kistérségi Társulást. Ennek fő célja a környék belvízgondjainak kezelése volt, de mint kiderült, anyagi helyzetük miatt egyelőre nem tudják finanszírozni az ehhez szükséges csatorna- hálózat kiépítését. Ezt az összefogást bővítették ki a Verbum pro Futuro javaslatára egy közös tervezéssel, s 11 olyan témát jelöltek ki, amelyek továbblépési lehetőséget jelenthetnek számukra. Idén pedig ezeket dolgozzák ki projektumvázlatokká. Időközben a kapcsolataik is bővültek, először a Balaton melletti Tabbal, Szímő testvérvárosával, néhány hete pedig a Komárom- Bábolnai Kistérséggel írtak alá együttműködési szerződést. A Verbum pro Futuro sikeresen pályázott a Vidék Parlamentje által kiírt vidéki kommunikációs központ pályázatra, így augusztustól Szímőn működik az ország első 30 ilyen központjának egyike. Ennek küldetése, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegye a vidékfejlesztéshez szükséges információkat. A program előnye: a központ számára az SPP uniós felkészítő program segítségével konzultánsokat is kiképeznek, az ő dolguk az lesz, hogy segítsék a táTizenegy témát jelöltek ki, amelyek továbblépési lehetőséget jelenthetnek. jékozódást ebben a szférában, és lehetőség szerint vegyék ki a részüket a közös tervezésből, valamint a projektumok írásából. A pályázat elnyeréséhez az eddig végzett munka is hozzájárult, hiszen ily módon a központ már a korábban megfogalmazott programok részletesebb kidolgozásával kezdheti a tevékenységét. A Cergát-Vág Kistérség 10 programpontja Általános programok 1. A befektetői lehetőségek felmérése (a potenciális befektetők tájékoztatása és megnyerése) 2. A mezőgazdasági termelők összefogása (közös beszerzés, feldolgozás, marketing és oktatás) 3. Idegenforgalom (új jövedelemforrás a kisemberek részére, a régió imidzsének javítása, a lakosság aktivitásának növelése) 4. Az önazonosság-tudat kialakítása (kistérségi kalendárium, teleházhálózat, kistérségi weboldal elkészítése fiatalokkal, Ki mit tud a régióról) 5. Ifjúságnevelő program (hagyományőrzés, tanfolyamok, kirándulások, az önmegvalósítás támogatása, a generációs ellentétek feloldása) 6. Regionális kultúrfesztivál (A régió propagációja, hagyományőrzés, szórakoztatás, a régió önazonosság-tudatának erősítése) 7. Határtalan játék (érdekes időtöltés a fiataloknak, közösségfejlesztés, a régió propagálása) 8. A Vág-part revitalizálása (környezetvédelem, az emberek pozitív kapcsolata a természettel) 9. Tavak gazdasági hasznosítása (a meglévő tavak revitalizálása és hatékonyabb kihasználása, új halastavak kialakítása, helyi halgazdálkodás kialakítása) 9. Termálvíz-program - Tardoskedd (érdekegyeztetés, a helyiek számára új jövedelemforrást jelentő programok megvalósítása, fejlesztési terv kidolgozása az érintettek partneri együttműködésével) 10. Tanösvény - Szímő (a helyi ifjúság érdeklődésének felkeltése, a szímői értékek bemutatása, csatlakozó programok megfogalmazása, a falusi turizmus helyi stratégiájának kidolgozása az érintettek partneri együttműködésével) Keszölcési előadás az uniós SAPARD-programról. Felkészülés nélkül nem leszünk képesek az EU-források kihasználására. Az oldalt írta: Tuba Lajos
