Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-07 / 155. szám, szombat

Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 7. Washington kiadja a katonát Washington. Az USA kiadja Japánnak azt az Okinava szi­getén szolgáló amerikai ten­gerészt, akit egy japán lány megerőszakolásával vádol­nak. A két ország között ki­sebb diplomáciai bonyodal­mat okozott az ügy, a japán hatóságok ugyanis ragasz­kodtak ahhoz, hogy bíróság elé állítsák az amerikai kato­nát. A vádlott, a 24 éves Timothy Woodland őrmester nem tagadta, hogy együtt volt a japán lánnyal, de azt állította, hogy erről közösen határoztak. (MTI) Felgyorsul a párbeszéd Washington. Az USA és Oroszország már az elkövet­kező hetekben felgyorsítja a párbeszédet az amerikai raké- tapajzsról, illetve mindkét fél atomfegyverzetének csökken­téséről. Az amerikai külügy­miniszter közölte: Washing­ton és Moszkva között széles körű egyeztetések vannak ki­látásban a támadófegyverek, a védelmi technológiák, a ra- kétaelhárító-rendszereket korlátozó ABM-szerződés, va­lamint a fegyverek elterjedése és annak megakadályozása témakörében. (MTI) Bush felhívta Csiang Cö-mint Washington. George Bush amerikai elnök telefonon be­szélt Csiang Cö-min kínai el­nökkel, amit megfigyelők a két fél közötti feszültség enyhülé­sének tekintenek. Bush felve­tette annak az USA-val kap­csolatban álló két kínai tudós­nak az ügyét is, akiket állítólag Tajvannak való kémkedés mi­att akarnak bíróság előtt fele­lősségre vonni. (MTI) Colin Powell külügyminiszter Pekingbe utazik, hogy előké­szítsen egy amerikai-kínai csúcstalálkozót (Archívum) Afganisztáni kiképzésen Manila. Valószínű, hogy a Fülöp-szigeteken tevékenyke­dő Abu Szajjaf szélsőséges muzulmán szervezet legalább ötven tagja katonai kiképzé­sen vesz részt Afganisztánban - közölte Manilában a hadse­reg volt főparancsnoka. Már korábban is felmerültek olyan vádak, hogy a tálib rendszer részt vesz más országok mu­zulmán szélsőségeseinek ki­képzésében, illetve hogy me­nedéket nyújt muzulmán ter­roristáknak. (MTI) Ismét bevetették a légierőt Moszkva. Csecsenföldön is­mét bevetették a légierőt: az orosz Szu-24-es hadszíntér! bombázók szakadár célponto­kat támadtak az arguni szo­rosban. A tegnapi orosz jelen­tés szerint a szövetségi erőket több mint húsz támadás érte csütörtökön, s két katonai jár­mű futott aknára. Áldozatok­ról azonban nem tett említést a közlemény. (MTI) Chirac: veszélyes lenne Arafat befolyásának csökkentése - Kofi Annan ENSZ-főtitkár aggasztónak tartja a célzott izraeli merényleteket Sáron üres kézzel távozott HÍRÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Jeruzsálem/Washington. Jasszer Arafat palesztin vezető be­folyásának meggyengítése ellen foglalt állást Jacques Chirac fran­cia elnök Ariel Sáron izraeli kor­mányfőt fogadva. Eközben a pa­lesztin hatóság új politikai béke­kezdeményezést jelentett be. Chirac szerint Arafat pozícióinak gyengülése súlyos következmé­nyekkel járna a közel-keleti térség stabilitására. „Izrael és Franciaor­szág között több ponton nézetkü­lönbség van azt illetően, miként le­hetne megoldani az izraeli­palesztin válságod’ - ezt tegnap mondta Sáron, miután Lionel Jos­pin francia kormányfővel is tár­gyalt. Sáron nem tért ki a nézetkü­lönbségek mibenlétére, de Jospinhez közel álló források el­mondták az AP-nek: mindenekelőtt azon a ponton térnek el a vélemé­nyek, hogy miként kell alkalmazni az úgynevezett Mitchell-bizottság ajánlásait. Sáron nem titkoltan az­zal a céllal érkezett Európába, hogy rávegye Berlint és Párizst: gyako­roljanak nyomást Arafatra a rende­zés érdekében. Egyébként a Jos­pinnel tartott megbeszélésen Sáron kifejezte aggodalmát a Franciaor­szágban mutatkozó antiszemitiz­mus miatt is. Az izraeli kormányfő európai programját befejezve teg­nap hazautazott. Eközben a palesztin hatóság új po­litikai békekezdeményezést jelen­tett be, amely egyebek között nem­zetközi megfigyelők betelepítését és az amerikai béketerv azonnali elfogadását tartalmazza. Izrael ko­rábban már mindkét követelést el­utasította. Izrael szerint ugyanis el A palesztin hatóság új politikai békekezdemé- nyezést jelentett be. sem kezdődött az egyhetes nyugal­mi időszak, ezért annak lezárulá­sáról sem lehet beszélni. A palesztin területeken a tegnapra virradó éjszaka és napközben is folytatódtak a véres incidensek a helyiek és az izraeli hadsereg kö­zött. Aknavetős támadás érte a Gá­zai övezet északi részében fekvő Dugit zsidó telepet, valamint pán­céltörő gránátokat lőttek ki izraeli katonai állásokra az övezet déli ré­szében lévő Gadid telepnél. Az egyiptomi-izraeli határon fekvő Rafahnál 65 gránátot zúdítottak az izraeli őrhelyek irányába. Az izraeli rádió bejelentette, hogy a biztonsá­gi erők letartóztattak 13 palesztint, mert több merényletre készültek. Kofi Annan ENSZ-főtitkár felszólí­totta Izraelt, hogy szüntesse be a palesztin szélsőségesek elleni cél­zott gyilkolási politikát, mert az sérti a nemzetközi jogot, és akadá­lyozza a közel-keleti békeerőfeszí­téseket. Annan mélysségesen ag­gódik az izraeli kormány döntése miatt, amely szerint folytatják a célzott merényletek gyakorlatát. Az izraeli biztonsági kabinet ugyanis szerdán megerősítette: to­vábbra is a meghirdetett aktív vé­delmet fogják alkalmazni azok el­len a fegyveresek ellen, akik Izrael elleni támadást terveztek vagy kí­séreltek meg. A hadsereg pedig angedélyt kapott arra, hogy leszá­moljon huszonhat veszélyesnek tartott palesztinnal. Annan szerint a célzott likvidálási merényletek a George Tenet CIA-igazgató által ki­eszközölt tűzszünet szellemével is ellentétesek, (m) Palesztin gyerekek a rafahi palesztin menekülttáborban. Az izraeli had­sereg csütörtökön harckocsikkal lőtte a tábort, több lakóház összedőlt. (TASR/AP-felvétel) Külföldi ügyvédek vállalnák Milosevics védelmét Mások is bűnösök Macedónia: egy hét múlva megkezdődhet a NATO-kontingens béketeremtő művelete Megkapták a parancsot Szkopje/London/Brüsszel/ Berlin. Brit forrásokra hivat­kozó orosz értesülés szerint július 15-én megkezdődik a NATO tervezett macedóniai béketeremtő művelete. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A csütörtök éjfélkor érvénybe lé­pett tűzszüneti megállapodás elle­nére tegnap hajnalban és a reggeli órákban is folytatódtak a harcok Macedónia északi részén a kor­mányerők és az albán fegyveresek között. Délután viszont már azt je­lentette a hadsereg szóvivője, hogy a harcok elcsitultak. Az emlí­tett tűzszüneti megállapodást a kormány és az UCK meghatározat­lan időre kötötte, s a NATO külön- megbízottja, Peter Feith közvetíté­sével jött létre Az ITAR-TASZSZ brit katonai for­rásra hivatkozva tegnap azt jelen­tette, hogy a macedóniaai bevonu­lásra vonatkozó parancs már meg is érkezett a brit hadsereg 16. dan­dárjához, ahhoz a magasabb egy­séghez, amely a macedóniai NA­TO-kontingens törzsét alkotja majd. (E dandár parancsnoka, Barnie White-Snapper dandártá­bornok fogja vezényelni a NATO békefenntartó kontingensét.) Az orosz hírügynökség azt is tudni vé­li, hogy az eredetileg tervezett há­romezer helyett négyezer katoná­ból áll majd a különleges célfel-' adatra kiszemelt alkalmi haderő. Javier Solana, az EU kül- és védel­mi politikájának főképviselője az Ilinka Mitreva macedón külügymi­niszterrel való találkozója után ki­fejezte azt a reményét, hogy mie­lőbb megkezdődhetnek a szem­benálló erők közti tárgyalások a politikai rendezésről, vagyis az új alkotmányról és közigazgatási tör­vényről. Solana úgy vélekedett az utóbbi napokban felmerült válság- kezelési ötletekről, hogy a kisebb­ségek jogait semmiképpen sem kantonizálással kellene biztosíta­ni, mert ebből csak libanoni típusú helyzet állhat elő. Inkább Robert Badinter volt francia igazságügy­miniszter, az EU által felkért szak- tekintély javaslatait ajánlotta a macedón felek figyelmébe. Solana végül emlékezetett arra, hogy Ma­cedóniát intézményes kapcsolatok fűzik az EU-hoz stabilizációs és társulási szerződés, valamint a NATO-hoz a békepartnerség for­májában és további segítségre is számíthat, ha sikerrel kecsegtet a válság politikai rendezése és a tűz­szünet tartós marad. Ez a feltétele a NATO katonai missziója bevonu­lásának is. Berlinben a Bundestag tegnapi ple­náris ülésén a német külügyminisz­ter síkra szállt a Bundeswehr sze­repvállalásáért a NATO macedóniai missziójának keretében, ám feltéte­lekhez kötötte német katonák beve­tését. „Csak tartós fegyverszünet ki­hirdetése és az UCK-harcosok kezé­ben lévő fegyverek önkéntes be­szolgáltatása esetén játszhat a NA­TO ésszerű szerepet az országban” - mutatott rá, hozzátéve: a ke­ményvonalasok felülkerekedése Macedóniában az európai békét so­dorná veszélybe. Fischer engedmé­nyekre szólította fel a szkopjei veze­tést a Macedóniában élő albán ki­sebbséggel szemben. Ezek közé so­rolta az alkotmány preambulu- mának módosítását, az állam sze- kularizálását, valamint az albán nyelv hivatalos nyelvként való elis­merését. Egyúttal leszögezte: „Ma­cedóniának egységes, többnemzeti­ségű államnak kell maradnia; nem azért harcoltunk a nagyszerb nacio­nalizmus ellen, hogy most enged­ményt tegyünk az albán nacionaliz­musnak.” (m) MTI-HÍR Torontó/London. Egy külföldi ügyvédekből álló csoport e héten Hágába utazik, hogy tanácsokkal lássa el a Nemzetközi Törvényszék által háborús bűnökkel gyanúsított Milosevics volt jugoszláv elnököt. Christopher Black kanadai ügyvéd, mielőtt felszállt volna az Európába tartó repülőgépre, elmondta: Milo­sevics kérte meg őket arra, hogy utazzanak Hágába, és tekintsék át vele a kialakult helyzetet. Közlése szerint a volt államfő a feleségén és a „szerb népen” keresztül lépett kapcsolatba az ügyvédekkel, és a tervezett találkozó néhány napon belül létrejöhet. Black jelenleg egy olyan ruandai tábornok védelmét látja el, akit az ENSZ Tanzániában székelő nemzetközi bírósága népir­tással vádol. Ő vezeti azt a nemrégi­ben alakult csoportot, amely Nem­zetközi Bizottság Milosevics Védel­mére névvel mintegy 200 ügyvédet, írót és értelmiségit tömörít. E cso­port szerint a volt elnök nem bűnös az ellene felhozott vádakban, s a há­gai eljárás valójában nem más, mint a NATO Jugoszlávia elleni 1999-es légi hadjáratának igazolását szolgá­ló propagandafogás. Lord Owen, az EU egykori balkáni megbízottja óvott attól, hogy Milosevics nyakába varrják az el­múlt egy évtized során a volt Jugo­szlávia területén elkövetett vala­mennyi rémtettet. A The Spec- tatornak adott interjújában arra is intette a hágai törvényszéket, hogy hagyjon fel azon szerbek üldözésé­vel, akik Milosevicset támogatták, és csak azokat tartóztassák le, mint például Ratko Mladics vagy Rado­van Karadzsics, akik ellen elfogató parancsot adtak ki. Owen szerint Milosevics nem bűnös a Srebrenica muzulmán lakossága körében 1995-ben elkövetett vérengzésben, ugyanakkor teljes felelősséget ter­heli Vukovár kivetéséért és a koszo­vói albánok körében végrehajtott pogromokért. Major: ne habozzon a Nyugat London. A Nyugat mihamarabbi katonai fellépését sürgette Mace­dóniában John Major volt brit miniszterelnök, hogy megelőzzék egy újabb polgárháború kitörését a Balkánon. A The Daily Telegraph brit napilapban írt nyílt levelében úgy vélte, elérhető közelségbe került a politikai megállapodás, és a nyugati államok­nak csak néhány hetük van a katonai fellépés előkészítésére. Jobb korábban mérsékelt haderővel cselekedni, mind később több csa­patot küldeni, vagy ami még rosszabb, nem tenni semmit és koc­káztatni az újabb balkáni vérontást. Tekintettel a macedóniai vá­rosok és a falvak bonyolult etnikai összetételére, könnyen olyan rémtettekkel találhatjuk szembe magunkat, mint amilyenek az egykori Jugoszláviából üldöznek bennünket - írta Major. (MTI) Olaszország támogatja a bővítést, de védi déli területeit Hivatalos álláspont MTI-JELENTES Róma. Olaszország támogatja az EU keleti bővítését, ezzel párhuza­mosan azonban saját elmaradot­tabb déli tartományainak megsegí­téséért száll síkra - ez a lényege an­nak az emlékeztetőnek, amelyet az új olasz kormány juttatott el a brüsszeli bizottságnak. Ez tekinthe­tő a jobbközép kabinet első hivata­los jelzésének a bővítéssel kapcso­latban, korábban ugyanis Berlus­coni és gazdasági minisztere csak a nyilatkozatok szintjén érzékeltette: Róma igent mond a bővítésre, de ragaszkodik ahhoz, hogy az olasz csizma déli, szegényebb tartomá­nyait megfelelően kompenzálják majd. Az okfejtés értelmében ugyanis az elosztandó segélyek tor­táján több szereplő osztozik majd, így több dél-olasz terület könnyen kieshet a kedvezményezettek köré­ből. Ezt a gondolatot fogalmazza meg a mostani emlékeztető is, amely azonban jobban ügyel az ár­nyalatokra. Martonyi János interjúja az Adevarul című román lapnak - az EU is támogatja a kisebbségvédelmi programokat Hamarosan szlovák-magyar konzultációk MTI-JELENTÉS Bukarest. A kisebbségek iránti sokrétű törődés, szülőföldjükön va­ló megmaradásuk és boldogulásuk a kétoldalú kapcsolatokat és így térségünk stabilitását erősíti. Ez teljes mértékben egybevág a ma­gyar- román alapszerződés szelle­mével és betűjével - jelentette ki Martonyi János magyar külügymi­niszter az Adevarul című román lapnak adott interjújában. Leszö­gezte: Magyarország támogatja a területén élő kisebbségeket és üd­vözli, ha anyanemzeteik is bővítik az identitásuk megőrzéséhez szük­ségesnek ítélt segítséget. „A hason­ló román és szlovák törvények után a miénk a harmadik ilyen előremu­tató kisebbségvédelmi jogszabály a térségben. Nekünk semmi problé­mánk nincs azzal, hogy például számos szlovák nemzetiségű ma­gyar állampolgár rendelkezik szlo­vák igazolvánnyal és kap támoga­tást Szlovákiától. De arról sem hal­lottam, hogy a Romániában szlo­vák igazolvánnyal rendelkező szlo­vák nemzetiségűek kapcsán bármi­lyen politikai nyilatkozat hangzott volna el román részről. Szlovákia részéről egyébként higgadt állás­pontot tapasztaltunk, és korábbi kérésük alapján hamarosan sor ke­rül a törvény végrehajtásával kap­csolatos konzultációra” - mondta. Budapest kész volt érdemi konzul­tációt és eszmecserét folytatni a partnerek konkrét észrevételeiről, felvetéseiről. Azt is felajánlotta, hogy kész konkrétan megfogalma­zott szövegjavaslatokat is figyelem­be venni a törvény véglegesítése­kor. „A májusi magyar-román szakértői konzultáció eredménye­ként vettük ki például a tervezet szövegéből a gazdasági vállalkozá­sok támogatását” - tette hozzá. Martonyi elmondta, hogy a tör­vény kidolgozása során figyelembe vették a kisebbségek identitásának támogatásával kapcsolatos uniós szabályozást és a létező uniós pél­dákat. Az EU elismeri és helyet ad a kisebbségek esélyegyenlőségéhez és kulturális identitásuk megőrzé­séhez nyújtott támogatásoknak - hangsúlyozta, példaként említve a baszk, a katalán, a walesi, a breton, a skót-kelta, a burgenlandi magyar és horvát, az olaszországi és auszt­riai szlovén kisebbségek program­jainak támogatását. AZ uniós sza­bályozás és gyakorlat szerint tehát az ilyen támogatások nem minő­sülnek etnikai megkülönböztetés­nek, sőt a kisebbségek esélyegyen­lőségének elősegítése révén ezek az EU-n belül létező támogatások egyértelműen ' antidiszkriminatív jellegűek - szögezte le. MRVSZ- közgyűlés Ismét Tőkés az elnök Bukarest. Újabb öt évre Tőkés Lász­ló Királyhágó-melléki püspököt vá­lasztották elnöknek a Magyar Refor­mátusok Világszövetsége (MRVSZ) tisztújító közgyűlésén. A romániai félixfürdői tanácskozáson csütörtök éjszakába nyúlóan tartott a zárt aj­tók mögötti szavazás. Két jelölt volt: az elnökség Tőkés László püspököt javasolta. A Királyhágó-mellélď egy­házfő a Duna-melléki egyházkerü­let korábban benyújtott írásos támo­gatását is élvezte. A nyugat-európai régió Márkus Mihály dunántúli püs­pököt jelölte. Végül Tőkés püspököt 56-42 arányban erősítették meg el­nöki tisztében. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom