Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-05 / 154. szám, péntek

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 6. TANÁCSADÓ Az adótúlfizetésről K.M.: Március 30-án adtam be az adóbevallásomat, mert az örökölt földekből is szár­mazott jövedelmem (bérleti díj). Nekem az jött ki, hogy annak ellenére, hogy adó­előleget csak a fizetésemből vontak le és a földjeim utáni jövedelmet adóelőleg levoná­sa nélkül fizették ki, még én követelhetnék valamit az ál­lamtól. Majd ötszáz koroná­val több adóelőleget vontak le, mint amennyit köteles len­nék fizetni. Visszafizeti ne­kem az állam ezt az összeget? FEKETE MARIAN Az állam nagyon szereti, ha pénzt kap - különösebb felszólí­tás, kérvényezés nélkül. Az ál­lam erre a törvényhozás útján kötelezi is az állampolgárait, il­letve mindekit, akit a joghatósá­ga alá tud vonni. Az államtól vi­szont pénzt kapni, sót visszakap­ni is csak kérvényezéssel lehet. Éppen ezért az adók és illetékek kezeléséről szóló 511/1992. Tt. számú törvény 63. §-ának ne­gyedik bekezdése szerint Ön ké­relmezheti ennek az adótúlfize­tésnek a visszatérítését. A túlfi­zetést az említett rendelkezés szerint akkor térítik vissza, ha meghaladja az ötven koronát. A visszatérítés határideje egy hó­nap. Ezzel kapcsolatban még azt is meg kell jegyezni, hogy az adóvisszatérítés iránti kérelem illetékmentes, úgyhogy a kérvé­nyében csak annyit kell megfo­galmaznia, ez a túlfizetés mikor keletkezett. Ajánlatos lenne az adóvisszatérítés iránti kérvényé­hez csatolni a jövedelmi adóbe­vallás előteijesztéséről szóló iga­zolást is, amelyen nyilván szere­pel a túlfizetés összege. Ajánla­tos lenne egyúttal adóel­lenőrzést is kérnie, hogy az adó­hivatal valóban csak annyit fi­zessen vissza Önnek, mint amennyit vissza kellene fizetnie, mert ha többet fizetne vissza, megtörténhet, hogy ez a többle­tet később, akár több év eltelté­vel is szankciókkal együtt fogják Öntől követelni. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Júniusi infláció Szlovákiában Pozsony. Júniusban váratlanul felgyorsult az infláció, olyannyi­ra, hogy az meghaladja a Szlo­vák Nemzeti Bank év végi célszá­mát is. A maginfláció (ez nem tartalmazza a központilag sza­bályozott árakat) 12 havi csúcsra emelkedett a múlt hónapban; 0,3%-os volt májushoz képest és 5,4%-os tavalyjúniushoz viszo­nyítva. A teljes infláció 8,0%-os volt 2000júniusához képest. Jú­niusban főleg az oktatás és az élelmiszerek drágultak, (úl) munkanélküliség, átlagosan 6,3%-os, és az elemzők szerint ez az érték marad még legalább két évig, további csökkenésre nem lehet számítani. (MTI) Nyereséges a cseh agrárszektor Bizalomvesztés az unióban Brüsszel. Az euróövezetben júni­usban tovább csökkent mind a fogyasztók, mind a vállalkozók bizalma a gazdasági helyzet iránt. A kétféle felmérést össze­sítő index júniusban 101,1 pontra csökkent a májusi 101,8 pontról és az áprilisi 102,2 pontról. Az összesítő index júniusban hato­dik hónapja csökkent egyvégté- ben. A fogyasztói bizalom elsősorban Németországban és Hollandiában csökkent, 3 pont­tal, illetve 5 ponttal. Az ipari bi­zalmi mutató Franciaországban 4 ponttal mínusz 5-re esett, Né­metországban pedig 2 ponttal mínusz 14-re csökkent. (MTI) OECD-jóslat a munkanélküliségről Párizs. A világgazdasági lassu­lás miatt a munkanélküliség régóta tartó, folyamatos csökke­nése az idén megáll az OECD- övezet átlagában - áll a nemzet­közi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzésében. Az OECD jósla­ta szerint az idén és jövőre is át­lagosan 6,3%-os lesz a munka- nélküliség a szervezethez tarto­zó országpkban, azzal, hogy az Egyesült Államokban és Japán­ban növekedni, az EU-ban csök­kenni fog az állástalanság ará­nya. Az OECD-övezetben 1990 óta tavaly volt a legkisebb a Prága. Csehországban tavaly nyereséges volt a mezőgazdasá­gi vállalkozások minden formá­ja. A legjobb eredményt a mezőgazdasági kereskedelmi vállalatok érték el: 1999-ben 1,123 milliárd koronás veszte­séggel zárták az évet, tavaly vi­szont 1,883 milliárd koronás nyereséget könyveltek el. A mi­nisztérium szerint Csehország­ban 2000-ben 2107 mezőgaz­dasági kereskedelmi vállalat működött. A mezőgazdasági szövetkezetek a tavalyi évet 1,342 milliárd koronás nyere­séggel zárták, az 1999-es 768 millió koronás veszteség után. A szövetkezetek száma fokoza­tosan csökken. Az egyszem­élyes, illetve családi mezőgaz­dasági vállalkozások tavalyi nyeresége 177 millió korona volt. A korábbi évben ezek is veszteségesek voltak. (MTI) Szlovénia befizető lehet Ljubljana. Janez Dmovsek szlo­vén miniszterelnök szerint nem lehetetlen, hogy országa a közös költségvetés nettó befizetójeként lép be az EU-ba, de ő szeretné el­kerülni ezt az eshetőséget. En­nek fényében még képtelenebb­nek tartotta, hogy a kétmilliós lakosságú Szlovénia nem épp fe­nyegető munkaerejének EU-be- vándorlására is hétévi haladékot állapítsanak meg. Ha nettó befi­zetőként kezdünk az EU-ban, elég nehéz elképzelni, hogy köz­ben korlátozások vonatkozzanak ránk - mondta a kormányfő. Dmovsek azt is elutasította, hogy a csatlakozással megvárják a többi tagjelöltet, ahelyett, hogy a legfelkészültebb hat országot, közöttük Szlovéniát, már 2004- ben fölvennék az EU-ba. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 6-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,025 Magvar forint (100) 17,398 Angol font 69,856 Német márka 21,487 Cseh korona 1,245 Olasz líra (1000) 21,704 Francia frank 6,407 Osztrák schilling 3,054 Japán ien (100) 39,803 Spanyol peseta (100) 25,258 Kanadai dollár 32,956 Svájci frank 27,638 Lengyel zloty 12,437 USA-dollár 49,716 A vásárlóerőt tekintve az OECD 30 tagországa közül éppen Szlovákiában a legdrágább az internetezés Világháló csak gazdagoknak Az Európai Unióban rövidesen még a legeldugottabb helyeken és a szo­ciálisan rászorulók számára is biztosítani kell a telefon- és faxvonalhoz, valamint az internethez való hozzáférést (Archív felvétel) Pozsony. A kormány minden alkalmat kihasznál, hogy hangsúlyozza, számára meny­nyire fontos az internet minél szélesebb körben való elter­jesztése, jelentős fejlődésre e téren azonban a Szlovák Táv­közlési Vállalat monopolhely­zetének megszűnése előtt nem számíthatunk. Ez utóbbi ugyanis, a nyugati országok­kal ellentében, évről évre nö- veü az internetezés árát. ÚJSZáÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában az áremelkedés miatt - a lakosság fizetését tekintve - a vi­lág legfejlettebb államait tömörítő OECD 30 tagországa közül a legdrá­gább az internetezés. Ezek után egyáltalán nem csoda, ha az inter­netezők számát tekintve mára In­dia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek mögött kullogunk. A ma már német tulajdonban lévő távközlési vállala­tunk a hónap elejétől ennek ellen­ére még tovább növelte az interne­tezés árait. Jelentősen nőttek az ISDN-vonalon kapcsolódók kiadá­sai is. Az sem jár jól azonban, aki spórolni szeretne és csak rövid időre kapcsolódik az internetre, hiszen a vállalat már a kapcsolatért is fel­számláz bizonyos összeget. így már akkor is leterheljük a számlánkat, ha még semmit sem húztunk le az internetről, csak felvettük a kapcso­latot, ami a jelenlegi technikai vi­szonyok között bármikor megsza­kadhat. Egy tipikus, kétperces kap­csolat például 4,50 koronánkba ke­rül, ami 80 százalékkal magasabb, mint eddig. A távközlésiek nagy va­lószínűséggel nincsenek megelé­gedve gazdasági mutatóikkal. Ezen az árak növelésével szeretné­nek javítani, amihez már hozzá­szokhattunk. Újításuk ezúttal csu­pán annyi, hogy az áremeléseket árcsökkentésként próbálják eladni. Állításuk szerint a hazai internete­zés ára összehasonlítható a kör­nyező országok áraival. Számítása­ikból kihagyják azonban a hazai fi­zetéseket. Ha ezeket is figyelembe vennék, akkor ők is csak arra a kö­vetkeztetésre juthatnának, hogy az OECD tagországai közül Szlovákiá­Szlovákiában csak a ház­tartások 2-3%-ának van internetkapcsolata. ban a legmagasabbak az árak. Csehországban például délután öt és hat óra között 15,60 cseh koro­náért szörfözhetnek az interneten, nálunk ez 31,50 szlovák korona. A távközlési vállalat az áremeléseket állandóan „a fejlett vüághoz való idomulással” magyarázza, a való­ságban azonban épp az általános európai fejlődés ellen irányulunk. Szlovákiában emiatt csak a háztar­tások 2-3 százalékának van inter­netkapcsolata és a növekedés nem túl magas. Az elmúlt egy évben ugyanakkor csaknem 71%-kal nőtt az internethozzáféréssel rendel­kezők száma az Európai Unióban. Lassan az erőviszonyok is kezde­nek átalakulni, hiszen a hagyomá­nyosan gyengén teljesítő mediter­rán országok hátránya a korábban megszokott 30-40 százalékpontról mára 20-25 pontra csökkent. Sű­rűsödött ugyanakkor az élmezőny is, ahová tavaly felzárkózott Hol­landia, Ausztria és Írország, meg­törve a skandináv államok hege­móniáját. A minap nyilvánosságra hozott felmérés szerint az internet­hozzáférési lista első három helye­zettje Svédország, Hollandia, illet­ve Dánia lett 62,7, 59,9, illetve 58,9%-kal. A tavaly még ezüstér­mes Finnország 58,7 %-a már csak a negyedik helyhez elegendő. Az éllovas trióba betörő Hollandia nö­vekedési üteme egyébként elérte a 40%-ot, míg az első hatba felzár­kózó Ausztria és Írország 64, illet­ve 82%-kal növelte netezőinek né­pes táborát. A legnagyobb ütemű fejlődést ugyanakkor az eddig gyengén telje­sítő mediterrán országok mutatták, Portugáliában például egy év alatt 270%-kal nőtt az intemethozzáfé- rési lehetőség. Nem kell azonban Spanyolországnak és Franáaor- szágnak sem szégyenkeznie, a 135, illetve 93%-os növekedés ugyan­csak igen jelentős. A nagy vesztes­nek egyébként az a Görögország számít, ahol az elmúlt egy évben mindössze 4 százalékkal emelke­dett a vüághálós hozzáféréssel ren­delkezők száma, s melynek 12,9%- os értékét ma már Magyarország is meghaladja a maga 16%-ával. És hogy mindez minek köszönhető? Az Unió tagállamaiban tavaly a márci­ustól szeptemberig tartó időszak­ban 23 százalékkal csökkent az in­ternetezés ára. Egyes országokban, így Dámában, Belgiumban, Portu­gáliában ez az áresés elérte a 40%- ot. Szlovákia lemaradása ugyanak­kor az elkövetkező években tovább nőhet, hiszen az EU újabbnál újabb tervekkel lép elő az internet minél szélesebb körű elteijesztése érdeké­ben. Az uniós távközlési miniszte­rek nemrég olyan javaslatot terjesz­tettek elő, amely lehetővé tenné a kormányok számára, hogy kötelez­zék a távközlési vállalatokat univer­zális szolgáltatás kiépítésére. Ez azt jelentené, hogy még a legeldugot­tabb helyeken és a szociálisan rászo­rulók számára is biztosítaniuk kelle­ne a telefon- és faxvonalhoz, vala­mint az e-mailhez és internethez va­ló hozzáférést, akkor is, ha az nem kifizetődő számukra. Cserébe a vál­lalatok kompenzációt kérhetnének. Ezzel szeretnék elérni, hogy a társa­dalom ne szakadhasson ketté olya­nokra, akik hozzáférnek az inter­nethez, és akik nem. Szlovákia la­kosságának nagy része egyelőre, és bizonyára még egy jó ideig, ez utób­bi csoportba tartozik. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai szerint egybillió dollárnyi vagyont privatizáltak Mára megtört a magánosítás lendülete MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Az elmúlt két évtizedben a privatizáció sok országban a re­form kulcseleme volt. Az elmúlt tíz év alatt közel egybillió dollár érték­ben ment át állami tulajdon ma­gánkézbe - állítja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése. A pri­vatizációk célja általában az volt, hogy csökkentsék a költségvetési hiányokat, mozgósítsák a magán- befektetéseket, javítsák a vállala­tok hatékonyságát és liberalizálják a piacot. A 90-es évek második fe­lében a privatizáció különösen fel­gyorsult az EU-országok többségé­ben, hogy teljesíthessék a valutau­nió feltételeit. Ám tízévnyi növeke­dés után a privatizációs bevételek 100 müliárd dollárra csökkentek tavaly: ez majdnem egyharmaddal kevesebb, mint 1999-ben. A vissza­esés nagyrészt az OECD-országok- ban következett be. Ezekben az or­szágokban zajlott még így is a pri­vatizációknak több mint a fele ta­valy. Az összesítés szerint az OECD-országokban a privatizációk értéke 1990-ben 24,72 müliárd dollár volt. Az érték - az 1992-es visszaeséstől eltekintve - évről év­re növekedett, és 1999-ben érte el eddigi csúcsát 104,78 müliárd dol­lárral. Tavaly 65 milliárd dollárért magánosítottak állami tulajdont az OECD-országokban. Eközben az egész világon az 1990-es 33,22 milliárd dollárról 1997-ben 153,27 milliárd dolláros csúcsra értek a privatizációs értékek, majd 1999- ben 141,88 milliárd dollárra, tavaly pedig 100,06 müliárd dollárra csökkentek. Az EU-országokban a privatizációk értéke 15,56 milliárd dollár volt 1990-ben, és az összeg majdnem minden évben számot­tevően nőtt, és 1997-ben 67,53 milliárd dolláros csúcsot ért el. A következő két évben évente 60 mü- liárd dollár körül maradt a magá­nosítás értéke, tavaly pedig 46,76 müliárd dollárra csökkent. Az elemzők a csökkenést részint a pri­vatizálható vagyon fogyásával, ré­szint a romló tőkepiaci körülmé­nyekkel magyarázták. Tavaly az OECD-övezetben még a távközlés volt a privatizációk főszereplője ér­tékben, az övezeten kívül pedig szállítás és az energiaipar volt a főszereplő. Az OECD-övezetben a küencvenes években a nyilvános kibocsátás volt a magánosítás fő módszere, tavaly azonban ez a módszer már háttérbe szorult a közvetlen pályázatokkal szemben, a kezdődő tőkepiaci bizonytalan­ság miatt. Az OECD szerint nem valószínű, hogy a privatizációk az idén visszalendülnének a 90-es évek szintjére. A becslés szerint a privatizációk nagyobb része most az OECD-övezeten kívül várható. További visszatekintésként az elemzők emlékeztettek, hogy az el­múlt tíz év alatt az OECD-orszá­gokban több mint 650 milliárd dol­lár származott a privatizációkból, és ennek 60%-a az EU-országok- ban folyt be az államkasszákba. A kilencvenes években az OECD-öve­zetben az összes privatizációs be­vétel az összesített GDP 3%-át tette ki: Magyarországon a tíz év összes privatizációs bevétele meghaladta a tízévnyi GDP 25 százalékát, Len­gyelországban az összesített GDP 15 százalékát, Csehországban pedig 12 százalékát érte el a priva­tizációs bevétel tíz év alatt. Olaszország legnagyobb pénzintézete, az IntesaBci szerdán 550 millió euróért megvette az Általános Hitelbankot A bankkonszolidáció ára 124 milliárd korona volt SIDÓ H. ZOLTÁN Pozsony. „A kormány sikeres bank­konszolidációjának eredményeként a Szlovák Takarékpénztár januári privatizálását követően örömmel je­lenthetjük be, hogy Szlovákia máso­düt legnagyobb barátja, az Általános Hitelbank (VÚB) is magánkézbe ke­rüld’ - közölte szerdán Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter, miután olasz partnerével, Lino Benassival, az IntesaBci vezérigaz­gatójával aláírta a VÚB 94,47 száza­lékának privatizálásáról szóló adás­vételi szerződést. A pénzintézet többségi részvénycsomagjáért 550 millió eurót fizet (a vételár 10%-át azonnal) a Banca Commerciale Italiana és az Intesa fúziójából nem­régiben létrejött legnagyobb olasz pénzintézet, a IntesaBci. Ez azt je­lenti, hogy a VÚB 100 százaléka 582 millió eurót ér, a bank egy részvé­nye pedig 1935 koronát. Ä szerző­dés értelmében az olasz privatizáló- nak 5 évig meg keü tartania a VÚB részvényeinek legalább 50%-át. Schmögnerová külön kiemelte a magánosítási folyamat példaértékű gyorsaságát és sikerét: a VÚB priva­tizációjáról szóló információs me­morandumot február 12-én tették közzé, március 19-ig megérkeztek a nem kötelező érvényű ajánlatok, a bank átvüágítása április 2. és május 18. között zajlott, a kötelező érvé­nyű ajánlatok június 13-ig futottak be, végül a Dzurinda-kormány júni­us 27-i ülésén elfogadta, hogy a francia Société Générale és az IntesaBci versenyfutásából az utób­bi került ki győztesen. A szlovák pénzügyminiszter közölte: a három nagybank (IRB, Szlovák Takarék- pénztár és a VÚB) konszolidálására a kormány közvedenül 18,9 milli­árd koronát fordított, a kétes hitelek átcsoportosítását és az egyéb járulé­kos költségeket is figyelembe véve a hazai bankkonszolidáció együtte­sen 123,9 müliárd koronát emész­tett fel. Az iménti összegnek a bank­privatizációk révén mintegy 53%-a térült meg, ugyanis a Českoslo­venská obchodná banka (ČSOB) szlovák kézben lévő 24%-át 15,7 müliárd, a takarékpénztár 87%-át 18,4 milliárd és a VÚB 94,47 száza­lékát pedig 21,2 milliárd koronáért adták el. A bank eladásán jelen volt Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke is, aki lapunk kér­désére úgy nyüatkozott: mint az IntesaBci kelet- és közép-európai divíziójának vezetője valószínűleg helyet foglal majd a VÚB felügyelő tanácsában. A szerződés aláírása­kor megkérdeztük Róbert Mervát, a privatizációs minisztérium szóvi­vőjét az IRB magánosításával kap­csolatban; a szóvivő kijelentette, a magyar OTP-vei folytatódnak a tár­gyalások, e héten azonban még nem várható döntés. Az olasz bank­piac 16,9%-át birtokló IntesaBci ak­tívuma 2001 márciusában 343 mil­liárd euró volt, alkalmazottainak száma 74 ezer fő, fiókjainak száma 4300, 13 mülió ügyféllel rendelke­zik, térségünkben jelen van Horvá­tországban, Magyarországon, Len­gyelországban és szerdától pedig Szlovákiában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom