Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-05 / 154. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 6. KOMMENTÁR Beteges Szlovákia SZILVÁSSY JÓZSEF Szlovákia parlamenti képviselőinek többsége tízegynéhány évvel a rendszerváltás után sem gyógyult ki három súlyos kórból. Az egyik nyavalyájuk tüneteként úgy riadoznak az államhatalom lebontásától és a sokféle korrupcióra alkalmat adó központi hivatalok mindenhatóságának megszűntetésétől, mint az ördög a szenteltvíztől. Nagyon sokan pedig továbbra is abban a beteges rögeszmében szenvednek, hogy a magyaroknak semmilyen hatalmat sem szabad adni, mert ók máson sem törik a fejüket, mint a határrevízión. És Dunát lehetne re- keszteni azokkal a honatyákkal, akik körömszakadtáig ragaszkodnak pozíciójukhoz, megőrzése érdekében bármilyen megalkuvásra képesek. Ilyen riasztó kórkép tárult elénk a szerdai parlamenti szavazáskor, amikor Migaš és Hamžík pártjának látszatdemokratái Mefiarék és Slotáék keblére borultak, hogy a nemzeti bolsevizmus eszméitől ittasan dáridózzanak. Fakó arcukra mosolyt erőltetve besompolyogtak közéjük Dzurinda legényei is, nehogy már kevesebb konc jusson nekik az elkövetkező hónapokban. A kormányfő pedig a nagy manipulátorokhoz lesüllyedve győzelemként trombitálta ki politikai és morális vereségét. Bugár Béla értékelése szerint európai közigazgatási jogi norma helyett kentaurtörvény született, amelynek a tetején nyugati máz csillog, alatta azonban bizánci módszerekre lehetőséget kínáló rendelkezések és a megyei önkormányzatok mozgásterét gúzsba kötő fékek tömkelegé. Az elöljáró és az országos hivatalok vétójogával. A kormány kiváltságával, amely révén egyetlen tollvonással érvénytelenítheti a megyei önkormányzatok döntéseit. Örömtüzek körül ujjonghatnak a szlovák nacionalisták is, mert csak kigolyózták, hogy a magyaroknak a lehető legkisebb beleszólási joguk legyen a regionális közügyek intézésébe. Az MKP vezetése súlyos döntés előtt áll. A szlovákiai demokrácia számára fekete szerda után. Szerdától megsokasodott azoknak a száma, akik szerint a párt csak akkor őrizheti meg politikai és morális tartását, ezzel együtt pedig támogatottságát, ha megteszi azt, amit hónapok óta lebegtet. És küép ebből a lezüllött koalícióból. Leginkább így bizonyosodhatunk meg arról, hogy a magyar pártvezetők, a képviselők, de az állami hivatalnokok sem szenvednek az említett súlyos szlovákiai kórokban. Paragrafus a bérről TÓTH MIHÁLY A bérből élők és munkaadóik lesznek a megmondhatói, milyen változások várhatók 2002. április 1-től, az új Munka Törvénykönyv (MT) hatályba lépésének napjától. Seregnyi más törvényes rendelkezése között (többek között a szexuális orientáció szokadansága miatti hátrányos munkahelyi megkülönböztetés tilalma, a szakszervezetek nélkül működő munkahelyeken a foglalkoztatottak tanácsa létrehozásának kötelezettsége, diákok foglalkoztatásának szabályozása) különös figyelmet érdemel a munka árának törvénnyel való definiálása. A munkavállaló és a munkáltató más-más szemszögből olvassa ezt a paragrafust. Azt a körülményt, hogy az MT szerint a munka árába nemcsak a fizetési borítékba helyezett összeget kell beleszámítani, hanem a munkaadót terhelő egészség-, nyugdíj- és munkanélküliség-biztosítási járulékot is, a munkaerejét áruba bocsátó személy aligha kvitteli túlságosan nagy elismeréssel. A fizetéstől fizetésig kalkuláló család nem engedheti meg magának, hogy életszínvonalába a „szakszervezeti zongorád’ is beleszámítsa. Ugyanakkor tény, hogy aránytalanul drága manapság a munkaerő. De azért a munkavállaló szempontjából is van jelentősége a munka ára törvénnyel definiálásának. Persze, csak abban az esetben, ha az állam normálisan működik, tehát megtartja a törvényt, és a fizetésre kötelezettekkel befizetteti a járulékokat. Ilyen esetben az alkalmazottat nem érheti kellemetlen meglepetés, hogy csak évek múlva tudja meg, „gazdája” úgy spórolt a kiadásain, hogy nem utalta át a foglalkoztatottak után kötelezően befizetendő összegeket. A sajtó időnként nyilvánosságra hozza, hogy a vállalkozók átutalási mulasztásai miatt hány müliárd hiányzik a társadalombiztosító kasszájából, vagy a nyugdíjalapból. A jog tehetetlen. Az ilyen vétség bocsánatos bűnnek számít. Gazdaságpolitikusaink meg tudták ideologizálni az állam elnéző magatartását: ha bejelentenék a csődöt, még több lenne a munkanélküli. Attól kezdve azonban, hogy törvényben lesz olvasható a munka árának definíciója, talán a spekulációra hajlamos vállalkozó is meggondolja, érdemes-e elmulasztani a bérfizetést. Ennek elszabotálása rendszerint nagyot „durran”. A gyakorlatban válik el, a munkavállalót védi-e ez a jóhiszeműen megfogalmazott paragrafus, vagy kijátszásához is ácsolják már a kiskapukat. * Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Uibán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva-régió (58238310), J. Mészáros Károly-sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7704200, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt, Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax* 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Téveszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, Audit ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon talámató. ot cir<unt«is E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ DIE WELT Szerdán a reformkommunista SDĽ először fordult szembe nyíltan koalíciós partnereivel a Dzu- rinda-kormány fennállása óta - írja a tekintélyes német lap a baloldal magatartásáról a szlovák közigazgatási reform elfogadása során. A tekintélyes berlini újság beszámolója szerint a posztkommunista párt a Vladimír Mečiar volt miniszterelnök által vezetett HZDS-szel „a jó öreg szocialista eszméket” követi, és az SDĽ túszként kezeli saját koalíciós partnereit. Az osztrák lapok szintén ilyen szellemben számolnak be a közigazgatási és területi reform elfogadásáról. A liberális Der Standard a szlovák kormány vereségének nevezi, hogy 12 megye helyett csak 8 alakul, a Die Presse szerint pedig Miluláš Dzurinda kormánya eddigi legmélyebb válságát éli át, és a szlovák sajtót idézve a „ négyeskoalíció végnapjairól” ír. Nyilvánosságra hozták a csehországi népszámlálás első összesített adatait, a magyar kisebbség aránya még nem ismert Hová tűntek a cseh romák? Csehországban nyilvánosságra hozták a márciusi népszámlálás előzetes adatait. Kiderült egyebek között, hogy fogy és öregszik Csehország lakossága, s ezen a ma már sajnos összeurópainak mondható tendencián az sem változtatott, hogy ezúttal az országban élő külföldi állampolgárokat is beszámították. KOKES JÁNOS A legmeghökkentőbb, hogy a legutóbbi (1991) népszámlálás óta, erőteljesen csökkent a hívők száma, s egyre kevesebben vállalják a nemzeti kisebbségekhez való tartozást is. Csehországnak 2001. március 1- jén 10 292 933 lakosa volt. Bár ez az adat, eltérően az előző népszámlálástól, már az ország területén tartósan élő külföldieket is magába foglalja, mégis azt mutatja, hogy a lakosság száma az elmúlt tíz év alatt 9982 személlyel csökkent. Ugyanakkor a lakosság egyre öregszik. Míg tíz évvel ezelőtt a 14 éven aluli gyerekek tették ki a lakosság 21 százalékát, addig idén már csak 16,5 százalékát. A demográfiai változások a gazdaságilag aktív lakosság számában is tükröződnek. Ez az 1991-es 5,3 millióról mostanra 4,6 millióra csökkent. A gazdaságüag aktív lakosság 45 százalékát nők teszik ki, ami három százalékkal kevesebb, mint 1991-ben. Nagyon meglepő adatok láttak napvilágot a lakosság nemzetiségi összetételét illetően. A népszámláláskor a lakosság 90,1 százaléka cseh nemzetiségűnek vallotta magát, ami kilenc százalékkal több mint 1991-ben. Ugyanakkor a magukat morvának vallók aránya 13,2 százalékról 3,6 százalékra csökkent, ami azt jelenti, hogy a kilencvenes évek elején komoly problémának tekintett morvakérdés gyakorlatilag, legalábbis pillanatnyüag, elveszítette jelentőségét. Szüéziai nemzetiségűnek a korábbi 44 446 helyett most csak 11 248 ember vallotta magát. A szlovákok aránya 3,1 százalékról 1,8 százalékra esett vissza. Míg 1991-ben 315 ezren mondták magukat szlováknak, addig idén csak 184 ezren - erre nehéz magyarázatot találni. Csökkent a lengyelek és a németek száma, aránya is. Németnek 38 321, lengyelnek 50 971-en vallották magukat. Ez mindkét esetben lényegében tízezerrel kevesebb mint 1991-ben. A legnagyobb meglepetést azonban a romák száma jelentette, hiszen mindössze 11 716 személy vállalta ezt a nemzetiséget. Ez egyharmada az 1991-es adatoknak. Ugyanakkor az állami szervek, valamint a roma szervezetek becslései szerint is mintegy 150 ezerre tehető a csehországi romák száma. A nagy kérdés tehát, hogy hová tűntek a romák és a szlovákok? A magyarok számáról egyelőre nincsenek előzetes adatok. Az 1991-es népszámláláskor 20 143 személy vállalta magyar nemzetiségét. Most csupán hét nemzetiségről közöltek előzetes adatokat, míg a többiek száma, beleértve a magyarokat is, együttesen 353 019, ami az összlakosság 3,4 százaléka. Szükséges megjegyezni, hogy ez a „mások” igen magas és nehezen értelmezhető szám. Aligha hihető ugyanis, hogy a magyarok, görögök, bolgárok stb. ilyen sokan volnának. Nyüvánvaló tehát, hogy ezek az adatok még módosulni fognak. Egyébként a nemzetiséget és a vallást nem volt kötelező bejelölni a kérdőíven. A felekezeti hovatartozás bevallása szintén meglepő eredményeket hozott. Ismerve a csehországi helyzetet azonban valószínű, hogy a helyzet így fest. A lakosság 58,3 százaléka azt írta be a megfelelő rovatba, hogy egyetlen vallási felekezethez sem tartozik. Vallásosnak a lakosság 31,7 százaléka tartja magát. Tíz évvel ezelőtt még 43,9 százalék volt a hívók aránya, míg egyetlen valláshoz sem tartozónak az emberek 39,9 százaléka vallotta magát. Az egyházak képviselői nem voltak hajlandók kommentálni az adatokat, azt állítván, hogy inkább kivárják a végleges kimutatásokat. A hivatalos, végleges statisztikák a jövő év közepére várhatók. Ezüst karóra a legjobb tippelőnek A cseh statisztikai hivatal igazgatónője tippversenyt hirdetett a népszámlálás idején, amelyben az ország lakosságának pontos számát kellett megsaccolni. A versenybe 2500-an kapcsolódtak be, az ezüst karórát egy prágai hölgy kapja, aki a legjobban megközelítette a végső adatot, bár a 10.292.933-nál 105 ezer 285 fővel kevesebbre számított. Duka Zólyomi Árpád a státustörvény elleni román támadásokról: nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy főzik Tudorék csúsztatásai az Európa Tanácsban JUHÁSZ LÁSZLÓ Nemcsak Magyarországon és szomszédainál, hanem a múlt héten már Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (ET PK) helyszínén is a magyar státustör- vényról beszéltek. Comeliu Vadim Tudor, a magyarel- lenességéről elhíresült román képviselő és három társa, felháborodva a magyar Országgyűlésben elfogadott státustörvényen, határozati javaslattal állt elő, amelyet az ET közgyűlése elé kívántak terjeszteni. A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény - szerintük - diszkriminálja Románia, Szlovákia, Horvátország, Jugoszlávia, Szlovénia és Ukrajna többségi lakosságát. „Ha hatályba lép, a magyar parlament által elfogadót törvény a szomszédos ET-tagországok együttműködésének romlását eredményezheti” - vélik Tudorék. A meglehetősen pongyola angolsággal megfogalmazott dokumentumban súlyos tárgyi hibák is vannak - mutatott rá Duka Zólyomi Árpád. A Magyar Koalíció Pártja alel- nöke szerint több helyen csúsztatásokat tartalmaz a román beadvány, hiszen a határozati javaslatban leírtakkal ellentétben a magyarországi státustörvény nem etnikai alapon és alanyi jogon biztosítja a kedvezményeket, hanem ki-ki szabadon eldöntheti, kíván-e élni a törvény kínálta lehetőségekkel. A román határozattervezet első pontjában azt állítják, Ausztria elutasította, hogy területén a státustörvény alkalmazható legyen. Duka Zólyomi Árpád felhívta a figyelmet, hogy nem Ausztria, hanem a magyar kormány döntött úgy, hogy a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény rendelkezései ne vonatkozzanak nyugati szomszédukra. Az Európai Bizottság tolmácsolta az Európai Unió álláspontját, hogy az uniós állampolgárok között nem tehetnek küAz ET egyik legfontosabb feladata a kisebbségek védelme. lönbséget, így az osztrák állampolgároknak nem lehet több joguk, mint az unió más tagállamai lakosainak. Magyar részről a másik érv az volt, hogy az aktív ausztriai magyarok nagy többsége ‘56-os emigráns, a törvény pedig nem a bevándorlókra, hanem az őshonos magyarokra vonatkozik. A burgenlandi magyarok alacsony száma (körülbelül 6000-en vannak) pedig nem indokolja, hogy Ausztriában is alkalmazzák a törvényt. A román beadvány az „identity card” (vagyis személyazonossági igazolvány) kifejezést használja a ,jnagyar igazolvány” megjelölés helyett. Hasonló fogalomzavarral a legfelsőbb ET-szinteken is találkoztunk: Lord Russell-Johnston, az ET PK elnöke is „Hungarian visa” vagyis „magyar vízumot’ emlegetett a közgyűlés előtti sajtótájékoztatón. A románok határozati javaslata alá a szükséges 10 helyett végül 34 aláírás kerül, köztük a szlovákiai küldöttség hét tagjáé (Peter Kresák, Irena Belohorská, Juraj Švec, Mária Angelovičová, Oľga Keltošová, Vojtech Tkáč és Peter Ošváth). A szlovák aláírók telefonon kikérték Eduard Kukán külügyminiszter véleményét is, aki azt tanácsolta, írják alá a román kezdeményezést. Michael Hancock (Nagy-Britannia) később visszavonta aláírását. Duka Zólyomi Árpád rámutatott, hogy a román beadvány megfogalmazói a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretszerződés 21. cikkére hivatkoznak, amely kimondja: „a Keretegyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely egyén számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely a nemzetközi jog alapvető elveivel, kiváltképpen az államok szuverén egyenlőségével, területi integritásávéü és politikai függetlenségével ellentétes”. Az elégedetlen román honatyák szerint a státustörvény nem egyeztethető össze a fenti cikkel. A magyar Országgyűlés küldöttei, az RMDSZ-es Kelemen Attila és Duka Zólyomi Árpád még Strasbourg- ban megfogalmaztak egy „ellenjavaslatot”, amire több mint 20 támogató aláírást sikerült szerezniük, így az a románnal együtt kerülhet az ET PK házbizottsága elé. A magyar ajánlástervezet tulajdonképpen figyelmeztetés arra, hogy az ET egyik legfontosabb feladata a kisebbségek védelme. „Lehetőség van, sőt, ajánlatos, hogy a határon túli kisebbségek az anyanemzettel kapcsolatot tartsanak, ha kell, szervezeti formában is” - áll a kisebbségvédelmi keretegyezmény 17. cikkében, amelyre hivatkoznak. A közgyűlés hivatala dönti el, tovább foglalkozik-e a beadvánnyal, hiszen erre a támogató aláírások ellenére nem köteles. Ha igen, akkor kerül csak a bizottságok elé, ahol ki kell jelölni a jelentéstevőt, aki egy terjedelmesebb jelentést készít. Az állandó bizottság dönti el, saját hatáskörben elveti-e a tervezeteket, vagy a plénum elé terjeszti. „Szeptember utolsó hetéig - a következő közgyűlésig - erre aligha kerülhet soť’ - mondta Duka Zólyomi Árpád, aki Lord Russell-Johnston, az ET PK elnökének „visszatáncolásából” is arra következtet, nem eszik olyan forrón a kását, mint ahogy főzik.
