Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-30 / 174. szám, hétfő

8 Tudomány és technika ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 30. Megahurrikán szabadulhat az Egyesült Államokra Teljes pusztítást okoz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mi magunk is Gaia részei vagyunk, és minden szennyező anyagnak van természetes megjelenési formája is Földünk önszabályozó élőlény A Föld a maga teljes szépségében. Lovelock Gaia elmélete szerint bolygónk egyetlen globális önszabályozó élőlény. (Internet) Az időjárás-kutatók szerint a je­lentős klímaváltozás következtében egyre több a komoly hurrikán az At­lanti-óceán térségében. A megnöve­kedett aktivitás időszaka évtizede­kig tarthat, és katasztrofális viharo­kat szabadíthat az Egyesült Álla­mokra, jósolják a meteorológusok. Hat évvel ezelőtt kezdődött a tér­ségben klímaváltozás, azóta meg­duplázódott az Atlanti-óceán térsé­gében születő hurrikánok száma. Ez alatt az időszak alatt a komoly, óránként 180 küométeresnél is erősebb széllel járó hurrikánok szá­ma 250 százalékkal nőtt az Egyesült Államok Hurrikánkutató Intézete szerint. A megnövekedett tevékeny­ség változatlan marad a következő tíz éven át, sőt az is lehet, hogy negyven éven át eltart. „Ezentúl nagyjából minden hurrikánszezon­ban számíthatunk arra, hogy egy hurrikán eléri az Egyesült Államo­kat, és az idő legalább felében e- sélyes egy komoly hurrikán érkezé­se is” — nyilatkozta Chris Landsea hurrikánkutató. A hurrikánok máris megszaporodtak, és egyre erőseb­bek. Míg a júniustól novemberig A világ legnagyobb inka-gyűjtemé­nye, a Museo de Oro Lima egyik fő turistalátványossága volt - egészen mostanáig. Kiderült ugyanis, hogy a páratlan kincs négyötöde hamisít­vány. Szokatlan feladat elé állította egy lakossági bejelentés a perui fo­gyasztóvédelmi felügyelet munka­társait, akik a napokban régészeti vizsgálatot indítottak el. Ám ezúttal sajnos nem új leletek feltárása a cél. Felmerült ugyanis a gyanú: a limai „Aranymúzeumban” kiállított mű­tárgyak között hamisítványok is vannak. A világhírű Museo de Oro mintegy húszezer kiállítási tárgy- gyal vátja látogatóit. Két hete azon­ban a múzeum bezárta kapuit a kö­zönség előtt; korábban minden második limai turista felkereste a gyűjteményt. A prospektusok sze­rint „a tárlatot megteltintő látogatók képet kaphatnak arról a gazdagság­úi SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A rendelkezésre álló olcsó technoló­giáknak köszönhetően fokozódik az internethasználat munkahelyi el­lenőrzése - derül ki egy amerikai alapítvány felméréséből. Andrew Sculman, a kutatás vezetője szerint jelenleg vüágszerte 27 miihó mun­kavállaló munkahelyi internethasz­nálatát és elektronikus postaforgal­mát ellenőrzik. Az elmúlt években a munkahelyi számítógép-használat ellenőrzésére kifejlesztett szoftve­rek piaca jelentősen megnöveke­dett. A hasonló programok kereske­delmi forgalmát a világon évi 140 millió dohárra becsülik. A „bizton­sági szoftvercsomagok” eladása az Egyesült Államokban tavaly kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a munkahelyi internet-hozzáférések száma. Eric Shaw pszichológus ko­rábban a CIA kötelékében dolgo­zott. Jelenleg a New York-i szék­helyű Stroz Associates munkatársa­ként olyan szoftver kifejlesztésén dolgozik, mely lehetővé teszi, hogy a munkahelyek helyi hálózatain küldött leveleket elemezve a mun­kaadók kiszűtjék az agressziógya­nús alkalmazottakat - „természete­sen a dolgozók érdekében”. Shaw elmondása szerint a program képes lesz a dolgozók e-mailjeiből kiszűrni azokat a negatív töltetű for­dulatokat, melyek hirtelen hangu­latváltozásokra, dühös lelkiállapot­ra utalnak. A szoftver az egyes leve­lek tartalmát aszerint hasonlítja össze, hogy milyen arányban tartal­maznak negatív, rossz hangulatra tartó szezonban 1965 és 1995 kö­zött legfeljebb évi három komo­lyabb hurrikán pusztított az Atlanti­óceán térségében (és csak töredé­kük érte el a szárazföldet), 1995 óta meredeken emelkedik a gyakorisá­gukat jelző görbe: 1998-ban hatnál is több komoly hurrikán tombolt a régióban. A Karibi-szigetek térségét 1995 óta olyan halálos viharok tá­madják, mint a Mitch, Lenny, Ma­rilyn, Luis és Georges. A kutatók szerint az Egyesült Államok csak a szerencsének köszönheti, hogy ezi- dáig elkerülték a komoly viharok - állítja a CNN. „A viharok megnöve­kedett számából következően egyre nagyobb az esélye annak, hogy egy nagyvárost pusztít el a hurrikán. Va­lódi, gigászi méretű katasztrófa le­hetőségéről beszélünk,, - mondta Stanly Goldenber hurrikánkutató. Landsea szerint fennáll az esélye egy több száz, akár több ezer életet kioltó és 50 milliárd dolláros kárt okozó hurrikán eljövetelének. „Véle­ményem szerint az Egyesült Álla­mok már annyira beépített, olyan sokan laknak a tengerparton, hogy tulajdonképpen bárhol bekövetkez­het egy komoly katasztrófa” - tette hozzá. (I) ról, mely a tizenhatodik században az inkák földjére lépő konkvisztá­dorok szeme elé tárult.” Egyes műtárgyak - arany és más nemes­fém ötvösmunkák, múmiák, fegy­verek, poncsók és egyéb textíliák - nemzetközi kiállítások keretében az egész világot bejárták. A vizsgá­lat indítéka az a bejelentés volt, me­lyet három hónappal a múzeum egyik látogatója tett, aki meg­kérdőjelezte egyes kiállítási tárgyak eredetiségét. A bejelentést kö­vetően az országos fogyasztóvédel­mi felügyelet szakértők bevonásá­val elvégzett néhány ellenőrző vizs­gálatot, melyek alátámasztották a felmerült gyanú jogosultságát. A hatóság vezetői ezen fejlemények után látták szükségesnek egy széles körű vizsgálat elindítását. Ennek eredményeként kiderült: lehet, hogy a kiállított tárgyaknak csupán 15 százaléka eredeti, míg 85 száza­lékuk másolat. (I) utaló fordulatokat, valamint olyan kulcsszavakat, mint „megöl”, „ki­rúg” vagy „bomba”. „A számítógép persze csak számokkal dolgozik” - fogalmaz Shaw. „A program csak egy relatív negatív értéket jelez, amit úgy nyer, hogy összehasonlítja az egyes dolgozók megnyilvánulá­sait. Á szoftver jelzése után az ag­ressziógyanús leveleket már egy emberi szakértőnek kell elemez­nie.” Shaw szerint „a nyelv sokféle­képp jelzi, ha valaki dühös. A nyelv- használat egyszerűbbé válik. Mér­gesebb, stresszel telibb pillanataink­ban több olyan kifejezést haszná­lunk, mely valamilyen ítéletet tar­talmaz. A nyelv ilyenkor érzelmileg fűtöttebb lesz, személyesebb és személyeskedőbb” - véli az alkal­mazott pszichológus. A denveri székhelyű Privacy Foundation (Ma­gánszféra Alapítvány) közzétett je­lentése szerint valamilyen mérték­ben mintegy 14 millió amerikai munkavállaló munkahelyi e-maü forgalmát és internethasználatát el-' lenőrzik, ami az ország dolgozóinak körülbelül egyharmadát jelenti. A Privacy Foundation szerint az ese­tek túlnyomó többségében a mun­kavállalók nem tudnak arról, hogy ellenőrzik őket. Ez a gyakorlat ko­moly adatvédelmi és etikai kérdése­ket vet fel, amit előbb-utóbb a tör­vényhozásnak is figyelembe kell vennie. Az amerikai szervezet addig is azt várja a munkaadóktól, hogy hozzák alkalmazottaik tudomására, ha felügyelik az elektronikus levele­zést vagy a dolgozók internetes ka­landozásait. (B. K.) Máig visszhangot vált ki J. E. Lovelock angol kémikusnak Gaia, avagy a földi élet új megközelítésben című köny­ve. Elméletének alapja se­regnyi kémiai mérés és szá­mítás. Lovelock ugyanis ana­litikus vegyész, aki a Nobel- díjas J. P. Martinnal, a gázk­romatográfia kifejlesztőjével dolgozott együtt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Gaia „fölfedezése” - mint Lovelock írja - akkor kezdődött, amikor a szerző a NASA munkatársaként olyan műszereket tervezett, ame­lyek alkalmasak lehetnek rá, hogy velük kimutassák az élet jelenlétét. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy mit jelent az élet. Gaia nélkül nem érthető és magyarázható meg - úja -, hogy évmilliárdok alatt mi­ért változott oly keveset a Föld hőmérséklete, vagy hogy a légkör összetétele, miért nem felel meg a kémiai egyensúlyi állapotnak, hogy miért pont ennyi a tenger vizének a sótartalma stb. „Bolygó nagyságú hipotetikus élőlény született” - állít­ja Lovelock, aki szerint egy energeti­kailag valószínűtlen molekulaelren­dezés mindig az életnek vagy az élet valamely termékének a jelenlétére utal. Egy bioszféra nélküli, halott vi­lágban légkörünk olyan lenne, mint a Vénuszé vagy a Marsé (98% szén­dioxid, 1,9% nitrogén és nyomok­ban oxigén), bolygónk felszínének hőmérséklete 290 Celsius-fok körül ingadozna, 35% lenne a tenger vi­zének sótartalma, ebből mintegy 1,7% a nátrium-nitrát. Az ettől való nagyobb eltérés csak Gaia folyama­tos „tevékenységének” köszönhető. E tevékenység tanuláson alapszik, s minden tanulás kibernetikai szabá­lyozási folyamat: kísérletek és hibák alapján módosítjuk cselekedetein­ket, s így közeledünk valamüyen legjobb teljesítmény felé. így „tanul” Gaia évmilliárdok óta, fenntartva életfeltételeinket. Lovelock foglal­kozik a Föld kibernetikai rendszeré­nek „meghibásodásával”, a hőmér­séklet-ingadozás következményei­vel, vagy egy „káros köri’, azaz pozi­tív visszacsatolás révén bekövetkező „kibernetikai katasztrófa” lehetősé­gével. Részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy a Gaia-elmélet alapján milyen szerepük lehet az egyensúly szabályait durván meg­sértő légköri összetevőknek. A le­vegő nitrogénje a légköri nyomás forrása, a „tűzoltó” és a tengeri nit­rát-felhalmozódás helyett létrejövő raktár. A nitrogént a bioszféra „pumpálja” a levegőbe. Az oxigén­nek köszönhető az égés, a légzés, de ha elérné a 25%-os töménységet, már egyetlen szikrától menthetetle­nül leégne a szárazföldek teljes nö­vényzete. Az oxigént a fotoszintézis juttatja a légkörbe. Természetes gáz a metán is, anaerob erjedés révén keletkezik például az iszapban. Mi­közben az alacsony légrétegekben oxidálódik, sok oxigént használ fel, Amerikai kutatók szerint genetika­ilag determinált a válásra való haj­lam, éppúgy, mint az alkoholiz­mus vagy a drogfüggőség. A kuta­tók négyezer ikerpár válási statisz­tikáit kiértékelve jutottak erre az eredményre: az azonos génállo­mánnyal rendelkező egypetéjű ik­rek ugyanis nagyobb százalékban követtek azonos válási mintát, mint a kétpetéjű ikrek. A massa- chusettsi Boston Egyetem kutatói négyezer egy- és kétpetéjű ikerpár megkérdezésével jutottak arra a következtetésre, hogy a házasság fennmaradásának esélye legalább­is részben a génekben rejlik. Beth Jerskey, Michael Lyons és kollégáik egy 1987-es vizsgálat kérdőíveinek eredményeit értékelték ki. Akkor tehát metántermelés nélkül állan­dóan gyarapodna a légkör oxigén- tartalma. Az oxigén felhalmozódása valamilyen közvetítő révén képes megnövelni az anaerob mikroflóra metántermelését, s ettől ismét csök­ken az oxigén töménysége. Kiberne­tikai rendszerünkben az anaerob flóra tehát elengedhetetlenül szük­séges Gaia jó közérzetéhez. Egy másik természetes gáznak a dinitro- gén-oxidnak szintén szerepe van az oxigén szabályozásában, mert a sztratoszférába jutva salétromsavvá alakul, az pedig ózont bont le. A szén-dioxid 0,03%-át adja a légkör­nek, s töménységét a vízben oldott szénsav- és hidrokarbonát-ionok tartják egyensúlyban. Az óceánok vizében ötvenszer annyi szén-dioxid van, mint a levegőben. Az elpusztult mészvázas élőlények lesüllyednek a Az ipari szennyezések nem teljesen idegenek a természettől. tenger fenekére, ott kőzetekké áll­nak össze, s ezzel folyamatosan ki­vonják a szén-dioxidot a felsőbb víz­rétegekből. Hatalmas mennyiség halmozódott fel belőle a karbonát­kőzetben. A szén-dioxid másik sza­bályozója a fotoszintézis: a növényi anyagcsere nélkül ez a gáz egyre jobban felhalmozódna a légkörben. Ha Gaia valóban jól működő kiber­netikai rendszer, akkor - bárhonnan éljék is kömyezetrongáló hatások - el tudja azokat hárítani. Lehet, hogy teljesítőképességének a határairól vannak Lovelockétól eltérő vélemé­nyek, de a szerző felfogása így is igen tanulságos. A Föld történeté­nek legnagyobb ismert szennyezési katasztrófája másfél milliárd évvel ezelőtt történt, amikor a légkörbe oxigén került. Akkor az anaerob mintegy négyezer Vietnamot meg­járt férfi ikerpár esetleges elmebe­tegségére próbáltak fényt deríteni a vizsgálattal, melynek kérdőívé­ben az ikrek házassági állapotára és esetleges válásukra vonatkozó kérdések is szerepeltek. A válaszok kiértékeléséből kitűnt, hogy az azonos génállománnyal rendelkező egypetéjű ikrek na­gyobb százalékban követtek azonos válási mintát, mint a kétpetéjű ik­rek, akik genetikailag egyszerű test­véreknek tekinthetők. Abban azon­ban nem volt különbség az egy- és kétpetéjű ikrek között, hogy egyál­talán kötöttek-e házasságot, vagy nem. A kutatók szerint ez azt jelen­ti, hogy míg a házasság fennmara­dása genetikailag determinált, a'há­zasságkötési hajlam teljes egészé­ben a környezettől és a neveltetéstől mikroorganizmusok hallatlan tö­mege pusztult el. (Egy részük később újra megtalálta életfeltétele­it, például a nagy állatok beleiben.) Lovelock úgy gondolja, hogy az ipa­ri szennyezések nem teljesen idege­nek a természettől, hiszen mi ma­gunk is Gaia részei vagyunk, és min­den szennyező anyagnak van ter­mészetes megjelenési formája is; ezért nem kell annyira félnünk tőlük. A legnagyobb ökológiai zava­rokat - úgy véli - nem a fejlett tech­nológia okozza, hanem ellen­kezőleg; az elmaradott módszerek, a rossz gazdálkodás, például a tró­pusi erdőknek és bozótoknak a fel­égetése. Becslések szerint több ká­ros gáz került a levegőbe a trópusi mezőgazdaságból, mint az ipar ter­melése révén! S mi az, ami a szerző szerint mindennél jobban károsít­hatja Gaiát? Elsősorban az, ha dur­ván beleavatkozunk a mikroorga­nizmusok világába, ha megzavarjuk az óceánok kontinentális talapzatá­nak élővilágát, ha elpusztítjuk a tró­pusok fajokban gazdag élővüágát. Ha nem érthetünk is mindenben egyet a szerzővel, az tagadhatatlan, hogy következetes, és hogy az em­ber érdekében int figyelemre. Az ember érdekében, akinek meg kell tanulnia Gaiaval együtt élni. Love­lock a természetvédő mozgalmak­kal is vitába száll, rámutatva, hogy azok céljai nem világosak, nincse­nek eléggé pontosan meghatároz­va, de értékeli azok érzelmi töltését és hatását. Szerinte mi a technológi­ánkkal együtt vagyunk a természet része, és mi magunk is a globális ki­bernetikai rendszernek a részei lé­vén, akár akarjuk, akár nem: Gaia szabályozásában is benne vagyunk. Mivel pedig információinkat gyor­san meg tudjuk szerezni és fel tud­juk használni, ellenőrizhetjük a pa­lackból kiszabadított szellemet, nem kell megvárnunk Gaia lassú függ. Az egypetéjű ikrek egyetlen hímivarsejt által megtermékenyí­tett egyetlen petesejtből származ­nak, amely az első két hét során két különálló részre osztódik, amelyek külön fejlődnek tovább. így az egy­petéjű ikrek génállománya azonos. Ezzel szemben a kétpetéjű ikrek két külön petesejtból származnak, melyeket két hímivarsejt terméke­nyít meg. Ezért a kétpetéjű ikrek le­hetnek különböző neműek is, míg a valódi ikrek mindig azonos neműek. A kétpetéjű ikrek génállo­mányának fele azonos, éppúgy, mint a rendes testvéreké. A valódi ikrek méhlepénye és magzatburka lehet közös vagy szeparált. Közös magzatburok esetén születhetnek testrészek összenövésével sziámi ikrek. A genetikaüag meghatáro­zott válás a vizsgálat szerint össze­visszajelzéseit és reakcióit. Fölteszi azt a kérdést is: vajon az emberiség kollektív intelligenciája milyen mér­tékben része Gaia intelligenciájá­nak? Talán mi, emberek alkotjuk Gaia idegrendszerét, agyát - ami előre láthatja a környezeti változá­sokat és beavatkozhat azok meneté­be? Például a környezetvédő moz­galmak hozzájárultak a gazdasági növekedés lassításához. Hatásuk minden bizonnyal érvényesül de­mográfiai kérdésekben is, mert a túlságosan nagy népesség nyomo­rékká teheti Gaiát. A könyv epilógu­sában egyebek között arról ír a szerző, hogy mit jelent a szépség él­ménye az ember számára. Talán az evolúció során alakult ki bennünk az a képesség, hogy az élővilág szépsége örömmel tölt el bennün­ket, s fájdalmat érzünk pusztulása láttán? Vagy úgy vagyunk progra­mozva, hogy ösztönösen felismer­jük a körülöttünk levő élet más for­máihoz való viszonyunkban betöl­tött szerepünket? Az ösztöneinknek megfelelő viselkedésünknek, cse­lekvésünknek jutalma a szépség örömteli érzése? Szép gondolat Lo- velocké, amely szerint az ember a természetnek, Gaiának a része. Hangsúlyoznunk kell ezt, mert annyiszor hallottuk, s hallhatjuk még ma is, hogy az ember a termé­szet ura, legyőzője... Beszélnek az ember és a természet harcáról, hangsúlyozzák, hogy az ember nem természeti lény, hiszen városban la­kik, hulladékot termel stb. És való­ban, az ember eltávolodott a termé­szettől, lassan elveszíti a természet szépsége iránti fogékonyságát. Ma­gyarázat is akad erre: a mi környe­zetünk nem az élóvüág, hanem a város falai, s az ember nem termé­szeti lény többé. Mégis helyesebb volna azt tanítani, hogy ne akatjunk eltávolodni a természettől, hanem igyekezzünk vele azonosulni. (O) függ olyan tényezőkkel, mint a ká­bítószer-függésre való hajlam, a depresszió és az alkoholizmus, me­lyek mind rendelkeznek genetikai komponenssel. A kutatók szerint a kóros szerencsejáték-függőségben szenvedő ikrek házassága az átla­gosnál 2,8-szor nagyobb eséllyel végződött válással. „Szinte bármi­lyen lelki zavar megnehezíti a há­zasság fenntartásári’ - nyüatkozta Michael Lyons a New Scientistnek. Véleménye szerint az üyen típusú kutatások fontosak, mivel fényt vetnek a viselkedési minták gyöke­rére. Lyons nem tartja korszakalko­tónak az eredményt, ám úgy véli, ezzel is közelebb juthatunk az em­beri természet megértéséhez. A ku­tatás eredményeit a londoni Tize­dik Nemzetközi Ikertanulmányi Konferencián ismertették. (O) Hamisnak bizonyult az inka kincsek nagy része Leleplezés Limában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ellenőrzik az alkalmazottak elektronikus leveleit Mindent tudni akarnak Amerikai kutatók szerint genetikailag kódolt a válásra való hajlam, éppúgy, mint az alkoholizmus vagy a drogfüggőség A házasodási hajlam a neveltetéstől függ ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom