Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-28 / 173. szám, szombat

[p Sil Óriási választék fantasztikus árakon 10% ÁRENGEDMÉNY darabos, kör-, ovális, futó-, gyerekmintás SZŐnyeg l O méretben [C Érsekújvár: JEDNOTA á., Fő tér, 1. emelet Somorja: Szolgáltatások háza, 1. emelet (bejárat a piac felől) nelet ^zJ 2001. július 28., szombat www.ujszo.com Ára 9 korona (előfizetőknek 8 korona) • 54. évfolyam, 173. szám SZIGET 2001 melléklet az UJKKBl -ban! Benne: A négy nagyszínpad teljes heti műsora! IDŐJÁRÁS ÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Magyar forint (100) T 17,457 Német márka t 22,078 Osztrák schilling T 3,138 USA-dollár T 49,292 A P.E.N.-klub is tiltakozik Védik Krátkyt Schustertől Pozsony. Már az írók világszövet­sége, a P.E.N. International figyel­mét is felkeltette a szlovák államfő Nový čas c. napilap cikkírója ellen indított pere. Aleš Krátky mániákus önzőnek jellemezte Rudolf Schus­tert országértékeió jelentése után. A bebörtönzött írók érdekvédelmi bizottsága (WiPC) is kampányt in­dított Krátky támogatására. Megüt­közését fejezte ki Schuster hozzáál­lása miatt, amely odáig megy, hogy gátolja mások szabad vélemény- nyilvánítását. A szlovák P.E.N. Centrum is csadakozik az akcióhoz, és felhívja azok figyelmét, akik fon­tosnak érzik a szólásszabadság vé­delmét, a mesterségesen és felesle­gesen létrehozott esettel kapcsola­tos véleményüket juttassák el az el­nöki iroda címére. (TASR) A pozsonyi tömegközlekedésben a vidékiek is nehezen igazodnak el, hát még a külföldiek Hiába forog az idegen Pozsony/Kassa. A nyár az utazás ideje, és a nem gépko­csival közlekedő külföldi is­meretlen helyre érve óhatat­lanul megismerkedik a helyi tömegközlekedéssel. Szlová­kia két legnagyobb városá­ban nincs könnyű dolga. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A pozsonyi vasút- és autóbusz-állo­másokon, szállodákban nem talál­ható semmilyen információs anyag a városi járatok útvonalairól, jegy­árairól. A rendszert átiátni még a vidékről felutazó honpolgárnak sem könnyű, mert a rendszer egye­dülálló: Szlovákiában nincs még egy város, ahol a vonaljegyek csak egy bizonyos ideig, ártól függően tíz percig, fél, illetve egy óráig ér­vényesek. Ha utazónk rábukkant egy jegykiadó automatára és zse­bében ott csörög a megfelelő mennyiségű apró, akár 24 vagy 48 órás jegyet is vehet. A legújabb tí­pusú jegykiadó automatán ugyan szerepel németül és angolul is a jegy megnevezése, csak azt nehéz kideríteni, mit jelent az egyes és kettes sáv. A városközpontban, a Széplak utcai információs irodá­ban dolgozó hölgy angol nyelvű kérdésünkre csak a fejét rázza. A jegyellenőrök - akik a közlekedési vállalat szóvivője szerint alapfokon bírják a németet és az angolt - nem kegyelmeznek a külföldinek sem, ugyanaz a tortúra vár rájuk, ha nincs jegyük, print a hazai utasok­ra. Jó tudni, hogy az utas az ellen1 őrnek nem köteles bemutatni sze­mélyazonosító iratot, ezt csak rendőr kérheti el. Elgondolkodta­tó, hogy a külföldi turisták mind­össze 33,9%-a elégedett a pozsonyi szolgáltatások színvonalával. Kassán is nehéz dolga van a szlová­kul nem beszélő idegennek. Né­hány újabb autóbuszon ugyan meg­található az a magnós rendszer, amely közli a következő megálló nevét, ám a trolikon és villamoso­kon ez hiányzik. A biztonságos köz­lekedést segítő figyelmeztetéseket, a jegyekre, bérletekre vonatkozó tudnivalókat szintén csak szlovák nyelven függesztették ki a járműve­ken, arról sem tájékoztat angol vagy német nyelvű felirat, hogy kis felárral a sofőrtől is vásárolható vo­naljegy. A központi jegyiroda el­adója egy világnyelvet sem beszél, útbaigazítás helyett a kifüggesztett térképre bök, amelyről szintén hiá­nyoznak a többnyelvű információk. Értesüléseink szerint több ellenőr részesíti előnyben nyári portyája során a vasútállomás környékét, ahol „kitippelik” maguknak a háti­zsákos, tanácstalanul nézelődő uta­sokat. Néhány jegy nélkül utazó külfölditől olyan információkat kaptunk, hogy dollárt vagy márkát követeltek tőlük az ellenőrök, még­hozzá az előírt pénzbüntetésnél jó­val többet, átvételi elismervényt nem adtak. Az illetékes cáfolta ezt, kétségbe vonva a turisták árfolya­mokra vonatkozó ismereteit. A vállalat statisztikái szerint a kas­saiak öt százaléka jegy vagy bérlet nélkül utazik, ötven ellenőr vadá­szik rájuk. Tavaly csaknem 24 ezer bliccelő bukott le, számuk évről év­re nő, és szaporodnak az agresszív utasok is. A vállalat részlegvezetője szerint jelenleg ez a legveszélye­sebb foglalkozások egyike, ráadá­sul a kassai ellenőrök fele a gyen­gébb nemhez tartozik. Egyiküknek néhány hete egy ittas férfi dulako­dás közben eltörte az ujját. Az el­lenőr járműről való lelökése min­dennapos problémamegoldás, de hallani történeteket hasonlóan dur­va revizorokról is. Az év első felé­ben 2,5 millió korona értékben rót­tak ki bírságot az utasokra, ám a helyszínen csupán százan tudtak fi­zetni. 15 ezer bliccelő nem volt haj­landó fizetni, tőlük bírósági úton, illetve végrehajtó segítségével in­kasszálják be a büntetést, melynek összege ilyen esetben az érvényben lévő 1200 korona helyett elérheti a négyezer koronát is. (lpj, juk) „Fizess vagy fuss, fuss, fuss!" A www.dpmb.sk honlapon a pozsonyi tömegközlekedési vállalat an­gol nyelvű tájékoztatást is kínál. Egy bristoli diák nevében e-mailen feltett kérdésünkre még aznap angol választ kaptunk. „Ha érvényes jegy nélkül utazol, az ellenőrnek ki kell fizetned a büntetést. Ha nem akarod, fuss, fuss, fuss!” - írta a vállalat névtelenül válaszoló munkatársa. S még egy jó tanáccsal szolgált: a pozsonyi ellenőrt vi­szonylag könnyű felismerni mielőtt még záródnának az ajtók, mert a vezetőfülkében bíbelődik az azonosító kód beütésével, (jéel) Politika és folklór. A Pápua Új-Guinea déli fennsíkján élő bennszülöttek egyik honatyája a parlamenti kérdések óráján felszólította képviselőtársa­it, ne szakadjanak el a törzsi hagyományoktól (Reuters-felvétel) Az elnöknek megtiltani nem lehet - vagy mégis? Budapest számol azzal, hogy Pozsony később csatlakozik az Európai Unióhoz A vadonból a csúcsra Schengen a szlovák-magyar határon? TASR-HÍR Pozsony. Peter Mayer, az államfő személyi orvosa egyelőre mérle­geli, hogy javasolja-e Rudolf Schusternek az általa kezdemé­nyezett túrát a Gerlachfalvi- csúcsra az európai államfők rész­vételével. Mayer szerint az állam­fő szervezete ismét csak megsíny- lené a hirtelen éghajlatváltozást, nem lehet büntetlenül a brazíliai fülledt vadonból a magashegysé­gi hűvös környezetbe kerülni - rá­adásul különösen komoly fizikai igénybevétel mellett. Ismeretes, Schuster a napokban heves has­menéssel és lázzal járó betegsé­gen esett át Brazíliában, rövid időre kórházi kezelésre szorult. Mayer közölte, főnöke az összes védőoltást megkapta elutazása előtt, ő maga figyelmeztette a fer­tőzésveszélyre. MTI-HÍR Brüsszel. A magyar tárgyalódelegá­ció tegnap új csadakozási fordulón vett részt Brüsszelben, és bejelentet­te, Budapest számol azzal, hogy a szlovák határon is ki kell építenie a schengeni határt, ha Szlovákia ké­sőbb csadakozik az unióhoz. - Ami a schengeni típusú uniós határellen- őrzési rendszert illeti, Magyaror­szág abból a hipotézisből indul ki ­mondta Juhász Endre, a delegáció vezetője -, hogy a horvát, jugoszláv, ukrán és román határszakaszon kell azt kiépítenie, de készen áll arra, hogy a szlovák és a szlovén szaka­szon is kiépítse, ha erre szükség lesz. A schengeni akciótervet a kor­mány évenként felfrissíti az idősze­rű helyzetnek megfelelően. A szigo­rú határellenőrzés kiépítése eddig 30 milliárd forintba került, a követ­kező két évben 50 milliárdot igé­nyel. Ezeknek az összegeknek mint­egy felét az uniós Phare alapból fe­dezi az ország. Az átkelőhelyeket az uniós normákra kell fejleszteni, a zöldhatár védelmét is jelentősen erősíteni kell. A fejezet tárgyalása­kor az EU kifejezésre juttatta, hogy a téma magyar kezelése mintaérté­kű. - Az EU velünk kezdte e fejezet­nek a tárgyalását, így nem vagyunk beszorítva mások által kialkudott feltételek közé - tette hozzá Juhász. Tegnap délelőtt kilenc óra negyvenegy perckor Párkányban az utolsó hídív is a helyére került, több mint 57 évet kellett várni erre a pillanatra Nőttek a termelői árak Több százan figyelték a - reméljük - soha vissza nem térő pillanatot (TASR-felvétel) Könnyes pillantás a hídra KAMONCZA MÁRTA Párkány. „Anyu, áll a híd!” - kiál­tott fel egy tizenéves fiú, aki a part­ról távcsövön keresztül kísérte fi­gyelemmel a beemelési munkákat. Rögtön ezután megszólalt a hajó­kürt: a parton álló több ezer ember pedig önkéntelenül tapsolni kez­dett. 2001. július 27-én 9 óra 41 perckor megtörtént az, amire a vá­ros és a környék csaknem 57 éve várt: összekötötték a két partot. Sokan percekig nem tudtak meg­szólalni a meghatottságtól, a par­ton leírhatatlan hangulat uralko­dott. A gyermekek ámulva nézték a vasszerkezetet, az idősebbek pe­dig könnyeikkel küszködve próbál­ták megfogalmazni érzéseiket. „Történelmi pillanat ez. Nem tu­dok betelni a látvánnyal. Ha meg­nyitják a hidat, rögtön kétszer me­gyek át rajta” - mondta egy idős asszony. „Nem csak azoknak jelent sokat a híd újjáépítése, akik fiata­lon még átmehettek rajta. Ez az egész környéknek fontos. Fellen­dül a turizmus, könnyebben utaz­hatnak azok, akik Magyarorszá­gon vállalnak munkát, közvetlen kapcsolat lesz Esztergom és Pár­kány között” - fogalmaz Fekete László párkányi alpolgármester. A parton uralkodó hangulat még a híd újjáépítését ellenző Szlovák Nemzeti Párt párkányi alapszerve­zete elnökére is kihatott. Milan Cap lapunknak elmondta, a part­ról végignézte a beemelési munká­kat, s a hideg futkosott a hátán, amikor a középső ívet a pillérekre helyezték. A híd műszaki átadása szeptember 30-án lesz, a párkányi­ak reménykednek abban, hogy a hivatalos átadás még az idei Si­mon Júda vásár, azaz október 12-e előtt megtörténik. Az 1895-ben átadott Mária Valéria hidat két ízben rázta meg robba­nás. Egyik nyílása 1919-ben az őr­zésére kirendelt katonák figyel­metlensége folytán robbant fel, helyreállítása három évvel később kezdődött el, és öt évig tartott. 1927-től a folyami átjáró ismét szolgálta a forgalmat, 1944 kará­csonyáig. Ekkor a visszavonuló né­met hadsereg a híd három középső nyílását felrobbantotta. A Pár­kányba érkezőt remélhetőleg már soha nem fogadja a csonka híd lát­ványa. Dráguló létfenntartás Pozsony. Mint ahogy azt mind­annyian érezhettük, az elmúlt egy évben tovább nőttek a háztartásra és élelmiszerekre fordított kiadá­saink. A statisztikai hivatal jelen­tése szerint a villanyenergia, a gáz és a meleg víz termelői ára jú­niusban a tavalyi év azonos idő­szakához képest több mint 17 szá­zalékkal nőtt. Tíz százalékkal nőttek az élelmi­szeripar árai, és csaknem ugyan­ennyivel voltak magasabbak a me­zőgazdaság árai is, amihez első­sorban a gabonafélék 33 százalé­kos drágulása járult hozzá. Az ál­lattenyésztésben leginkább a ser­tés- és a csirkehús ára nőtt, az előbbi 15, az utóbbi pedig 14,4 százalékkal, (mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom