Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-04 / 153. szám, csütörtök

FI Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 4. Milosevics első meghallgatása a hágai Nemzetközi Törvényszéken 11 percig tartott Elnapolták a tárgyalást Amióta kiadták Hágának, belgrádi hívei naponta rendeznek rokonszenv- tüntetéseket (TASR/AP) Ion Iliescu Salzburgban tárgyalt osztrák kollégájával Thomas Klestil osztja a román álláspontot? MTI-JELENTÉS V4: nyitás Szlovénia, Ausztria és a Benelux felé Külügyi egyeztetés MTI-JELENTÉS Összeomlott a tűzszünet, fokozódik a feszültség Temetik a Tenet-tervet nők úgy ítélte meg, hogy Románia az elmúlt 11 évben nagyon nyílt és demokratikus magatartást tanúsí­tott általában a kisebbségek, s ezen belül is a magyar kisebbség iránt. Azt mondta, Románia az egyetlen ország Európában, ahol valameny- nyi nemzeti kisebbségnek parla­menti képviselete van. Iliescu saj­nálatosnak nevezte, hogy a magyar jogszabály kedvezőtlen légkört te­remtett a két ország kapcsolatai számára azt követően, hogy 1996- ban megkötötték a román-magyar alapszerződést. Alejandro Agag Longo, az Európai Néppárt (ÉPP) főtitkára kedvezően nyilatkozott tegnap a státustör­vényről. Telefonon adott brüsszeli nyilatkozatában kijelentette: az Európai Bizottság több tisztségvi­selője is jelezte, hogy ez a törvény tiszteletben tartja az európai nor­mákat, ezért számunkra elfogad­ható. Biztosak vagyunk benne, hogy a törvény teljesen korrekt - mondta a spanyol politikus. nek jók a perspektívái, hiszen minden politikai erő valamennyi tagországban támogatja azt. Ma­gyarországon várhatóan a nyáron sor kerül egy informális találkozó­ra a V4-országok, illetve Szlové­nia, és Ausztria miniszterelnökei­nek részvételével. A tervek szerint jövőre hivatalos találkozót is tart a hat kormányfő. A Benelux-álla- mok által kezdeményezett együtt­működésről szólva közölte, a vi­segrádiak jelenleg a Benelux-or- szágok konkrét elképzeléseire vár­nak. Ukrajnával kapcsolatban a schengeni határ összehangolt ki­építésére vonatkozó elképzelése­ket vitatták meg. Hazakerül a kémrepülőgép Washington. Három hónap­pal azután, hogy április else­jén a kínai Hajnan szigetén kényszerleszállást hajtott vég­re egy EP-3-as amerikai kém­repülőgép, Kína megkezdte a szétszerelt gép darabjainak visszaszállítását az USA-nak. A gépelemek egy része már a japán Okinava szigetén levő Kadena amerikai légitámasz­ponton van, a gép törzse ma kerül oda. (MTI) Rolf Ekeus lett Stoel utódja Hága. Új kisebbségi főbiztosa van az EBESZ-nek Rolf Ekeus svéd nagykövet személyében. Ekeus a holland Max van der Stoeltól vette át e tisztséget, megbízatása három évre szól. Negyvenéves diplomáci­ai pályafutása során Bonn­ban, Nairobiban, New York­ban, Hágában teljesített szol­gálatot, legutóbb hazája wa­shingtoni nagykövete volt. Jelenleg a stockholmi Nem­zetközi Békekutató Intézet elnöke, ezt a tisztségét a jö­vőben is megtartja. (MTI) Szóvivőből ifjú feleség Mexikóváros. Az 59 éves Vicente Fox mexikói el­nök választási győzelmének első évfordulóján feleségül vette Martha Sahagunt, az elnöki hivatal szóvivőjét. Martha asszony lemondott szóvivői megbízatásáról. Fox 20 évi házasság után vált el első feleségétől, akivel négy örökbe fogadott gyermeket nevelt fel. (MTI) Foxnak a másodszori nősülés­sel várnia kellett - a Vatikán engedélyére (TASR/AP) Bírói vizsgálat Sáron ellen Brüsszel. Egy belga bíró vizs­gálatot kezdett Ariel Sáron iz­raeli kormányfő ellen emberi­ség elleni bűntettek elkövetése ügyében a libanoni Szabra és Šatila palesztin menekülttábo­rokban 1982-ben végrehajtott mészárlások miatt. A bíró azu­tán nyitotta meg a vizsgálatot, hogy arra érdemesnek tekin­tett két feljelentést, amelyet 23 palesztin és libanoni túlélő tett Sáron ellen. (MTI) Szankciók a tálibok ellen Washington. George Bush amerikai elnök Oszama bin Laden szaúdi milliomos terro­ristavezér rejtegetéséért meg­hosszabbította az Afganisz­tánnal és az uralmon levő tálib kormánnyal szembeni amerikai gazdasági szankció­kat. Ezeket még a Clinton-kor- mányzat léptette életbe két évvel ezelőtt, azután, hogy két kelet-afrikai nagykövetség el­len pokolgépes merényletet hajtottak végre, amelyekért az USA bin Ladern tette felelős­sé. Washington a múlt pénte­ken figyelmeztette a tálib ve­zetést, hogy minden olyan tá­madásért, amelyet bin Laden hajt végre, a tálibokat teszik felelőssé. (MTI) Hága/London. Megtartották tegnap a háborús és emberi­ség elleni bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics első meghallgatását a hágai Nem­zetközi Törvényszéken. A volt jugoszláv elnök nem válaszolt arra a kérdésre, hogy bűnös­nek érzi-e magát. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Müosevics nem volt hajlandó meg­nevezni ügyvédjét, sem pedig meg­hallgatni a vádiratot. Azt hangoztat­ta a meghallgatást vezető Richard May brit bíró előtt, nem ismeri el a hágai Nemzetközi Törvényszéket, mert e bírói testületnek szerinte az a célja, hogy „igazolja a NATO Jugo­szlávia ellen elkövetett bűneit’. Az ellene indított pert törvénytelennek tartja. Mivel a vádlott nem felelt ar­ra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát az ellene felhozott vádakban, a bírói kollégium a Nemzetközi Tör­vényszék perrendtartása értelmé­ben úgy veszi hallgatását, hogy ár­tatlannak vallotta magát. A vezető bíró a mindössze 11 percig tartó meghallgatás után augusztus 27-ig elnapolta a tárgyalást. Lord Owen volt brit külügyminisz­ter képtelenségnek nevezte azokat az állításokat, hogy a nyugati kor­mányok titkos megállapodások ré­vén segítették Milosevics rendszeré­nek fennmaradását. Kijelentette, semmiféle titkos megállapodás ki­dolgozásában nem vett részt, és nincs tudomása arról, hogy a béke­közvetítők közül bárki ilyet tett vol­na. Owen 1992 és 1995 között az EU főtárgyalója volt a boszniai há­borút lezáró, Jugoszláviával folyta­tott tárgyalásokon. De nem zárta ki, hogy egyes kormányok alkut kötöt­tek azért, hogy biztosítsák a boszni­ÖSSZEÁLLlTÁS Carla del Ponte 1999 szeptembere óta a hágai Nemzetközi Törvény­szék főügyésze. Tegnap, Milosevics első meghallgatása után zárt ajtók mögött találkozott a vádlottal az el­járással kapcsolatos kérdések tisztá­zására. Az egykori svájci főügyész a hajdani Jugoszlávia területén hábo­rús bűntetteket elkövetett szemé­lyek erélyes és megalkuvást nem is­merő üldözőjeként vált ismertté. Az, hogy Müosevicset sikerült a tör­vényszék elé állítani, különös elég­tételül szolgálhat számára. De mivel sok más magasrangú vádlott még mindig szabadlábon van, egy pilla­natra sem pihen meg. Ismételten felszólította a SFOR-egységeket, hogy vegyék komolyan Radovan Karadzsics és Ratko Mladics üldözé­sét. Ők ketten főszerepet játszottak a boszniai háborúban, mint politi­kai, illetve katonai kulcsfigurák. Richard May bíró vezette tegnap Milosevics első meghallgatását. A A hágai Nemzetközi Törvényszék által követett jogi eljárás angol­szász szellemiségű, noha működé­si szabályzatát 1994 óta már mint­egy 20-szor módosították és foko­zatosan magába olvasztott eleme­ket a római jogból és a német jog- gyakorlatból. Az AFP a követke­zőkben foglalta össze a törvény­szék által alkalmazott jogi eljárás fő vonásait:- Nincs önálló vizsgálóbíró, akinek feladata lenne értékelni a vádeme­lés és a vádeljárás elejtése melletti tényezőket. Az ügyész irodája foly­tatja a kiinduló vizsgálatot és fo­galmazza meg a vádiratot. Ezt kö­vetően a védelem ellenvizsgálatot ai szerbek fogságában lévő túszok szabadon engedését. Owen közölte: hajlandó lenne tanúként megjelen­ni a Milosevics-perben, mint ahogy tette ezt korábban a hágai törvény­szék előtt folyt más tárgyalások so­rán. A felvetésre, hogy a nemzetközi közösség elfogadta legitim tárgya­lópartnerként Müosevicset annak ellenére, hogy tudott a volt Jugo­szlávia területén elkövetett tömeg­62 éves brit jogászt úgy ismerik, mint aki nem tűri a mellébeszélést, a köntörfalazást: no nonsense- man, mondják róla. Eljárások és el­ső meghallgatások során csupán ar­ra törekszik, hogy válaszokat kap­jon feltett kérdéseire. Mihelyt ész­reveszi, hogy a vádlott ki akar térni a közvetlen kérdések megválaszo­lása elől, azonnal megvonja tőle a szót. Ezt tegnap Milosevicsnek is ta­Carla del Ponte folytathat. Külön bíró foglalkozik a szorosan vett per előkészítésével.- A tanúk meghallgatása kihallga­tások és keresztkérdések révén történik, amelyek során a vád és a védelem képviselői váltogatják egymást, ahogy az angolszász bí­rói eljárásban történik. A bírák bármikor közbeszólhatnak. Az írá­sos tanúvallomásokat elfogadják. A vádlottat magát is kihallgathat­ják tanúként.- Nincs per á vádlott távollétében. A szabályzat szerint a tanúkat, ne­vezetesen az áldozatokat a vádlott távollétében is megidézheti a tör­vényszék. A törvényszék nemzet­közi letartóztatási parancsot adhat ki és elrendelheti a vádlott javai­nak elkobzását. gyilkosságokról, és ezzel mintegy zöldjelzést adott a későbbi koszovói etnikai tisztogatásokra, Owen kije­lentette: A tárgyalások azt szolgál­ták, hogy békét teremtsünk és véget vessünk a háborúnak még ha sok „ördögi emberrel” kellett is tárgyal­ni. A történelem során erre mindig volt példa. Nem hiszem, hogy ennek a gyakorlatnak véget kellene vetni - mondta a brit politikus, (m, t) pasztalnia kellett. Richard May a Cambridge-i egyetemen végezte jo­gi tanulmányait, 1965 óta gyakorló jogász - előbb ügyvéd, majd bíró Londonban és Oxfordshire körzet­ben. 1997-ben került a hágai Nem­zetközi Törvényszékhez. Tagja an­nak a bizottságnak is, amely az 1993-ban létesített ENSZ-bíróság eljárási szabályainak korszerűsíté­sén dolgozik, (m) Richard May- A szabályozás a törvényszék megsértésének minősíti azoknak a tanúknak a magatartását, akik nem hajlandók válaszolni a bírák által feltett kérdésre.- A maximális büntetés bármely bűnösnek talált személy esetében az életfogytiglani börtön. A bünte­tések mértékének megállapítása a bírák joga. Figyelembe kell venni­ük a súlyosbító és az enyhítő körül­ményeket, valamint a volt Jugo­szlávia bíróságai által alkalmazott általános büntetési skálát.- Az ítélet ellen fellebbezni lehet. Az ügy ebben az esetben a Nem­zetközi Törvényszék fellebbviteli kamarája elé kerül, amely vissza- küldheti az első fokon ítélkező tes­tülethez, új per lefolytatására. Bukarest. Ion Iliescu román állam­fő szerint Thomas Klestíl osztrák el­nök osztja a magyar státustörvény- nyel kapcsolatos román álláspontot - jelentette tegnap a román köz- szolgálati rádió. Iliescu, aki a salz­burgi gazdasági csúcskonferencián vett részt, hétfőn találkozott az osztrák államfővel, akinek érdeklő­désére kifejtette álláspontját a stá­tustörvényről. Néhány román lap tegnap részletesen beszámolt Ilies­cu salzburgi sajtóértekezletéről is, amelynek során a román államfő kifejtette, hogy a státustörvény a ki­látásba helyezett magyar igazol­ványt ületően „nem demokratikus, nem európai és diszkriminatív’’. Ili­escu szerint „Trianon után a Romá­niában élő magyaroknak iskoláik, kulturális intézményeik, kiadóik voltak, s az 1989-es forradalmat kö­vetően még intenzívebben használ­hatták az önazonosság kifejeződé­sének ezen eszközeit”. A román el­Budapest. A visegrádi négyek (V4) együttműködésének hatéko­nyabb koordinálásáról, valamint a V4 más országokkal való kapcso­latáról folytattak megbeszélést Budapesten a tagországok külügyi szakértői. Magyarország június 1- jétől egy éven át tölti be a V4 elnö­ki tisztét, s a tegnapi találkozón a magyar elnökségi programjavas­latot vitatták meg a résztvevők. Lőrincz Csaba helyettes külügyi államtitkár elmondta: a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar szakértők egyetértettek abban, hogy a visegrádi együttműködés­MTI-HÍREK Jeruzsálem/Washington. Előrelé­pés nélkül, viharos szóváltások után ért véget a tegnapra virradó éjszaka az izraeli és palesztin biztonsági ve­zetők újabb találkozója. Egybe­hangzó vélemények szerint a tűz­szünetjúnius 13-i kinyüvánítása óta az elmúlt két napban nőtt leginkább a feszültség és az erőszak az izraeli­ek és a palesztinok között. A zsidó állam hadserege vasárnap öt palesz­tin aktivistát megölt, mire megtorlá­sul a palesztinok hétfőn több erő­szakos akciót hajtottak végre izraeli­ek ellen. Ilyen körülmények között találkoztak a két fél biztonsági fele­lősei, előrelépés ezúttal sem történt. Colin Powell amerikai külügymi­niszter Washingtonban fogadta az izraeli vezérkari főnököt, miközben összeomlani látszik a George Tenet CIA-igazgató bábáskodásával há­rom hete megszületett tűzszünet. Az amerikai külügyi nyilatkozat egyértelműen a palesztinokat vá­dolja a helyzetért, azért, hogy nem tettek eleget a terror felszámolásá­ért, az erőszak befejezéséért. Bou­Szkopje. A macedón hadsereg he­likoptereket vetett be a Szkopjétól északnyugatra fekvő Radusa ha­tárátkelőhely védelmében az al­bán felkelők ellen, akik aknave­tőkkel és mesterlövészekkel tá­madtak a tegnapra virradó éjsza­ka. Hasonló volt a helyzet az északkeleti Kumanovó térségében is. A Tanjug szerint a felkelők Radusa térségét hozzá akarják csatolni az általuk felszabadított eher szóvivő ugyanakkor azt is le­szögezte, hogy az USA ellenzi az iz­raeli célzott gyilkolások módszerét. Powell a múlt héten Jeruzsálemben egyezséget ért el Sáron izraeli mi­niszterelnök és Arafat palesztin el­nök között arról, hogy hétnapos tel­jes fegyvemyugvás után hathetes „lehiggadási” időszak következik, amely alatt hozzáfognának a béke- folyamatról kidolgozott Mitchell- jelentés javaslatainak végrehajtásá­hoz. A külügy a legújabb erőszakos események után keserűen megálla­pította: a nyugalmi időszak nem kö­szöntött be, és Powell lehiggadási terve nem biztos, hogy jól sül el. Boucher megismételte az Ariel Sáron izraeli miniszterelnökhöz in­tézett felhívást arra vonatkozóan, hogy Izrael tanúsítson önmérsékle­tet az országot érő véres támadások után. Sáron korábban viszont kije­lentette, hogy az indulatokat nem lehet határ nélkül megfékezni. Saul Mofaz izraeli vezérkari főnök a vé­res események miatt lemondta Denverbe és Los Angelesbe terve­zett útját, és úgy döntött, hogy Wa­shingtonból hazarepül. területnek nevezett északnyugati tetovói körzethez. A jelentések szerint tegnap folytatta macedóni­ai megbeszéléseit James Pardew, az Egyesült Államok új délkelet­európai különmegbízottja, aki hét­főn már tárgyalt a kormány és a különböző politikai erők vezetői­vel. Az AP szerint a macedón poli­tikusok leragadtak annak megvita­tásánál, miképpen kezdjék el a bé­ketárgyalásokat, amelyekről elvi­ekben egyetértenek, de a gyakor­latban kemény vitát folytatnak. A hágai törvényszék nagyágyúi: Carla del Ponte főügyész és Richard May bíró Nem ismernek megalkuvást Angolszász szellemű intézmény MTI-PANORÁMA Ismét rendszeressé váltak az albán-macedón összecsapások Halogató taktikázás MTI-HÍR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom