Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-26 / 171. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 26. GLOSSZA Gyúrják a sarat KORPÁS ÁRPÁD Ha a politikus Vladimír Mečiarból kivájjuk azt a részt, amit a saját „épülésére” Robert Fico kapart ki magának, azt gondolhatnánk, hogy egy élet­telen, csak a képzeletünkben létező Meéiar-töredékünk ma­rad. Pedig a kormánykoalíció­ban ezt a ravaszságától, élesel­méjűségétől, remek beszélőké­jétől többé-kevésbé megfosz­tott, kissé nehézkes, ám a pil­lanatnyi hatalmi súlya és mér- legnyelv-szerepe miatt egy ki­csit még mindig félnivaló Mečiar-torzót, sajnos, egyre in­kább a nevén nevezhetjük: Pa­vel Koncoš. A Mečiar-alkat leginkább Kon­coš révén van jelen a koalíció­ban. Az agrárminiszter ugyan­is tragikomikus megtestesítője a Demokratikus Baloldal Párt­ján és a koalíción belüli, lénye­gében válságos helyzetnek. És annál inkább azzá válhat, ha netán a baloldal élére kerül. A tragikomédiából csak annyi volna „komikus”, ha Koncoš pártelnökként nem terelgetné kifelé a nyáját a mostani koalí­cióból, és beérné azzal, hogy a választások után egy súlyta­lan, minden jel szerint parla­menten kívüli pártocskára vet­hesse a múltfja) árnyékát. (Az európaibb gondolkodású le­hetséges vetélytárs, Peter We­iss volt baloldali pártelnök ezt a lehetséges forgatókönyvet a „sarló és a kalapács alá való visszatérésnek” nevezte.) Bár a miniszter gyakran közderű tár­gya, vélhetően nagyobb a drá­mai érzéke - és a vesztenivaló­ja -, hogysem egy ilyen ballé­péssel tegye „nevetségessé” magát. A tragédia az, ami a vesztét érző baloldali pártról a válasz­tásokig képzelhető el. Ha Kon- cošt választják pártelnökké, az újabb koporsószeg a koalíció­nak, mert a pártot megtisztítva lényegében az ellenzék felé húz majd. így vagy úgy, de csak ezt teheti akkor is, ha nem választják meg a baloldal elnökének. Politikai alkatából kiindulva ugyanis csak az el­lenzék felé mozdulhat. A por­ból - mondhatnánk: a porunk­ból - lett politikus begyúratja magát valahová, mielőtt újra porrá lenne. Ez a politika természete. De talán nem is ez az igazi tragé­dia. Inkább az, hogy belőle, Mečiarból, Ficóból és a velük egyívásúakból csak sarat lehet gyúrni, abban meg majd me­gint nekünk kell taposnunk. JEGYZET Faltól falig GRENDEL AGOTA Megint elnapolhatom a pe­dikűrt. Kovács Ági gondosko­dott róla, hogy alig több mint két perc alatt mind a tíz kör­möm lerágjam. Nem mintha nem bíztam volna abban, is­mét ő lesz a világ legjobbja kétszáz női mellen, inkább azért, mert neki mindig szorí­tok, s ő a hagyományokhoz hí­ven amit megígér, azt teljesíti is. Mint a bulldog, szívósan és gyorsan haladt előtte a kínai, de Ági nem zavartatta magát. Mintha edzésen lett volna, úgy tartotta be századmásod­percnyi pontossággal az utasí­tásokat. Száz méter után csak ötödikként fordult, százötven­nél lett harmadik, és az utolsó hosszon adott bele apait, anyait, edzőit, amikor ellenfe­lei holtra fáradtan bukdácsol­tak - persze, csak hozzá ké­pest. (Mert milyen könnyű lett volna a soruk, ha mondjuk én evickélek mellettük!?) Amikor célba ért, mosolygott: már tudta, megint aranyosat úszott. Nem tudom eldönteni, nevelés kérdése-e vagy szerencsés egy­beesés, kiválasztás. Hónapo­kig, évekig róni a medence­hosszakat, faltól falig, hajnal­tól délig, aztán délutántól es­tig, közben felüdülésnek né­hány erősítő gyakorlat, egy kis futás hegyen-völgyön, dekázva étkezés, nem fogyni, nem híz­ni, nem bulizni, nem randizni. Két boldog pillanatért; azért, amit győztesként érez s azért, amit akkor, amikor a dobogó legfelső fokára áll, nyakába akasztják az aranyérmet, és tiszteletére eljátsszák a ma­gyar himnuszt. Vajon azért fegyelmezettek-e a Kovács Ágik, mert úszók, vagy azért úszók, mert fegyelmezet­tek? Ági fittyet hányhatott vol­na a taktikai utasításra, vitet­hette volna magát a kínai ár­ral, s akkor ki tudja, hányadik­ként ér célba. A száz méteren elért harmadik helye is legföl­jebb a telhetetleneknek okoz­hatott csalódást, ő úgy indult, ez a bemelegítés a nagy szám előtt. Mert bár naponta faltól falig, Ági nem gép. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, laptetjesztés, laprendelés: 59233403 fax* 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E mail: reklama@ujszo.com , inzerda@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, v7 az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. ÁuÁTtTL E-maü: redakda@ujszo.com- A napi politikát figyelve rájöttem, szomszéd, hogy ezt az országot egyetlen céllal gondolták ki és hozták létre: a mi bosszantásunkra. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ SME Nem hozzák nyilvánosságra a bezá­rásra ítélt kórházak listáját, úja a lap, és az egészségügyi minisztert idézi: a titkolózásra azért van szük­ség, hogy elejét vegyék különböző csoportosulások érdekeinek nyo­másgyakorlását. A listát már elké­szítette az erre a célra kijelölt bizott­ság, amelynek tagjait június köze­pén nevezte ki az illetékes tárca ve­zetője. A testület tárgyalásain a Szlovákiai Kórházak Társulása és az egészségügyi biztosítók képviselői is részt vettek. Amit azonban itt el­fogadtak, abból semmi nem való­sult meg; a tanácskozás eredménye­it nem terjesztették a kormány elé, közölte a kórházak képviseletében az említett társulás elnöke, Peter Ot- tinger. A szervezetnek nincs bele­szólása a kórházi rendszer kialakítá­sába, képviselői csak azért vettek részt a megbeszéléseken, hogy a fo­lyamat mindenki számára átlátható legyen. Az lenne a legmegfelelőbb, ha az őket illető kérdéseket a társu­lás regionális képviselőivel és a kór- házaigazgatókkal is megtárgyalnák. Csak az SNS veti el kategorikusan NATO-csatlakozásunkat, a HZDS szóban ismét támogatja, az SDĽ megosztott Ki akar a NATO-ba menni? A szlovákiai pártok NATO- csatlakozáshoz való viszonyu­lásával foglalkozik a Közér­dekű Kérdések Intézete (IVÓ) legutóbbi kiadványa. A szerző - Grigorij Mesežnikov, az IVÓ elnöke - az utóbbi tíz évben végbement változásokat ösz- szegzi az épp aktuális kormá­nyok, ellenzéki és kormány­pártok programjai, külpoliti­kai kiadványai és politikusai­nak nyilatkozatai alapján. LAJOS P. JÁNOS Az 1992-es választások idején a fő téma az ország (Csehszlovákia) megmaradása, illetve szétválása volt, a külpolitikai témák háttérbe szorultak. Egyedül a Magyar Polgári Párt (MPP) programjában szere­pelt, hogy, jelesleges egy önálló eu­rópai biztonsági rendszer kialakítá­sa, amely a NATO-val párhuzamo­san működne. Az európai térség biztonságát a NATO kibővítésével látjuk biztosíthatónak.” A szlovák pártok ’93-ban kezdek konkrétab­ban foglalkozni Szlovákia NATO- hoz való viszonyával, és a 94-es előrehozott választásokon a kérdés­nek már komoly súlya volt a pártok programjaiban. A Demokrata Párt (DS), a Kereszténydemokrata Moz­galom (KDH) listáján induló Polgári Kezdeményezés Állandó Konferen­ciája (SKOI) és meglepetésként a Demokratikus Szlovákiáért Mozga­lom (HZDS) programja konkrét cél­ként tartalmazta a NATO-ba való belépést, a többi párt vagy népsza­vazáshoz kötötte volna a belépést - a Demokratikus Baloldal Pánja (SDĹ) és a vele koalícióban induló pártok -, vagy csak általános, „euró­pai biztonsági rendszerhez” való csatlakozásról szólnak (Keresztény­demokrata Mozgalom, Magyar Ko­alíció). 1994-ben még a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) programja sem említette negatívan a NATO-t. A választásokat követően a Mečiar- kormány ellenzékébe tartozó vala­mennyi párt euroadanti irányultsá­ga megmaradt vagy erősödött. Az ebben a kormányzati időszakban létrejött Magyar Koalíció Pártja me­gerősítette elődpártjai csatiakozás- pártiságát. A kormánypártok berke­iben azonban ellenkező irányú vál­tozások történtek. Az SNS NATO-el- lenessé vált, és habár a HZDS - melynek belpolitikai húzásai miatt végül is 1997-ben nem kaptunk csatlakozási meghívót - a deklaráci­ók szintjén megmarad csatlakozás- pártinak, ám képviselői gyakran megkérdőjelezték ezt kijelentéseik­ben. Vladimír Mečiar azt, hogy az 1997-es madridi NATO-csúcson Szlovákia kimaradt a bővítésből, egy orosz-amerikai titkos megáll­apodásként szerette volna feltüntet­ni. Az 1997-ben meghiúsított, NA- TO-tagságról kiírt népszavazás so­rán már egyértelműen kiderült, hogy a HZDS csak szóban támogat­ja Szlovákia csaüakozását, hiszen a népszavazást megelőző kampány­ban szinte egyáltalán nem vesz részt, és Mečiar kijelentései a pasi­enky sportcsarnokbeli gyűléseken is NATO-ellenesek voltak. A HZDS által népszavazásra javasolt három kérdés - 1. Támogatja Szlovákia belépését a NATO-ba? 2. Támogat­ja atomfegyverek elhelyezését Szlovákia területén? 3. Támogatja katonai támaszpontok létrehozását Szlovákia területén? - közül az utolsó kettő egyértelműen azt akarta sugallni, hogy a választók mondjanak nemet a belépésre. Az 1998-as választásokat me­gelőző kampányban az SNS-en kí­vül valamennyi később parlament­be jutott párt programjában szere­pelt Szlovákia NATO-tagságának támogatása. A nemzeti párt sze­rint - a szomszédos országok bel­épése miatt - Szlovákia egyetlen lehetősége a semlegesség. A koszovói válság és az azt követő NATO-bombázás sok mindent tisz­tázott: a Dzurinda-kormány határo­zata lehetővé tette, hogy a NATO használhassa Szlovákia légterét és vasúti hálózatát. A döntést egyér­telműen támogatták a parlament­ben a Szlovák Demokratikus Koalí­ció (SDK) és az MKP, valamint az SOP képviselői. Az SDĽ-en belül azonban két csoport alakult ki: „mo­dern” szárnya támogatta, míg „bal­oldali-radikális” szárnya ellenezte ezt a döntést. Ellentmondásos volt Ján Čamogurský álláspontja is, aki a kormánybeli szavazás során azzal A kormányban Čamo­gurský nem szavazta meg a légtér megnyitását. az indokkal tartózkodott, hogy a te­rületi integritás elvének feladása, ami Koszovó esetében bizonyos mértékig megtörtént, Szlovákia számára is negatív következmé­nyekkel járhat. Az ellenzéki pártok egyértelműen ellenezték a kor­mánydöntést, a NATO jugoszláviai beavatkozását nemzetközi bűntény­nek, katonai agressziónak nevezték. Itt-ott felvillant a magyar kártya is: a HZDS felhívta a közvélemény fi­gyelmét, hogy Szlovákia ráfizethet erre az akcióra a szlovákiai magyar szeparatisták jövőbeni aktivizálódá­sakor. A HZDS képviselői azt állítot­ták, hogy:- a Jugoszlávia elleni NATO-tám- adás a nemzetközi jog megsértése, agresszió egy szuverén állam el­len, mely területét védi szeparatis­ta terroristákkal szemben- a Nyugat rendezési elképzelései Jugoszlávia számára elfogadhatat­lan diktátumot jelentenek- légtere megnyitása miatt Szlová­kia is agresszorrá vált A jelenlegi állapot: a kormánypár­tok továbbra is a NATO-csatiako- zást támogatják, és reménykednek, hogy a 2002-es prágai NATO-csú­cson Szlovákia meghívót kap. Ezeknek a pártoknak a szavazóbá­zisa is egyértelműen NATO-párti. Más a Smer megközelítési módja, amely deklarálja ugyan a NATO- tagság szükségességét, de magát a belépést nem tatja elsőrendűnek. Ezt magyarázhatja az, hogy poten­ciális szavazóinak majdnem hat­van százaléka ellenzi a csatlako­zást. Hasonló helyzetben van a HZDS is, azzal a különbséggel, hogy a Smerrel ellentétben az ő képviselői a múltban sokat tettek Szlovákia NATO-tagsága ellen. Vladimír Mečiar szóban újra támo­gatja Szlovákia belépését, ám eddi­gi cselekedetei ezt még nem bizo­nyították, tevékenysége a NATO- tagság támogatottságának növeke­dését Szlovákia lakosságának köré­ben egyáltalán nem befolyásolta. Választóinak csak 19,7%-a örülne, ha Szlovákia a NATO tagjává vál­na. Az SNS megmaradt eddigi ál­láspontján, és újjáélesztve az 1989 előtti retorikát, agresszív, militaris­ta szövetségnek nevezi a NATO-t, és Szlovákia szuverenitását félti. Bár idén márciusban a parlament nagy többséggel elfogadta Szlová­kia Biztonsági Stratégiáját, ami le­szögezi a NATO-tagság szükséges­ségét, Grigorij Mesežnikov szerint a verbális egyetértést fel kellene váltania a közös gyakorlati politi­kának, amely összeegyeztethető ezzel a törekvéssel. OLVASÓI LEVÉL Ismerd meg Magyarországot! Az „Ismerd meg Magyarország szépségeit, műemlékeit s az embe­rek mindennapi életét” jelszó je­gyében szervezett ismeretteijesztő kirándulást Szeged környékére a civilizációs betegségek komáromi szervezete az elmúlt hónap folya­mán. A tanulságos kirándulás részvevői, köztük jómagam is, szép élményekkel tértünk haza az­zal a megállapítással, hogy Ma­gyarország tájait, szépségeit még jobban meg kellene ismerni min­dazoknak, akik az anyaországon kívül élnek. A négy nap alatt ren­geteget láttunk, így csak villa­násszerűen írok a tapasztalatok­ról, a látottakról. Első megállónk Ópusztaszer volt. A nemzeti törté­neti emlékpark 55 hektárnyi tájvé­delmi területén egykor - Anony­mus, a kor középkori történetírója szerint - „a honfoglaló magyarok elrendezték az ország dolgait”. Napjainkban az idelátogatók meg­csodálják Szer monostorának romjait, az alföldi táj népi építé­szeti emlékeit, a szabadtéri nép­rajzi múzeum kiállítóházait és az Európában páratlan ritkaságokat bemutató jurtákat. Mindegyik jur­ta a magyar történelem egy moz­zanatát mutatja be. Az ópuszta­szeri parkban 1995-ben méltó he­lyet kapott Feszti Árpád körképe, Á magyarok bejövetele. A monu­mentális, 120 méter hosszú, 15 méter széles, 38 méter magas át­mérőjű panorámakép mindenkire felemelő hatással volt. A további­akban megismerkedtünk a több mint 180 ezer lakosú Szegeddel, az alföld koronázatlan fővárosá­val. A mai modem várost az 1879- es nagy árvíz után Európa támo­gatásával építették újjá négy év alatt. Megcsodáltuk szép templo­mait, szobrait, tarka parkjait és szép sétálóövezeteit. Itt külön sze­retnék megemlékezni a szegedi Árboc utca 1-es számú ház alatti Dél-alföldi Népművészeti Egyesü­let alkotóházáról és múzeumáról, ahol a hazai különböző zsánerű alkotókon kívül lehetőséget adnak a határon túli magyarok, a szom­szédos országok népművészei al­kotásainak kiállításaira s az itt tör­ténő alkotásra is. Elmondták, hogy szívesen fogadnának nálunk Komárom és más környéki képzőművészeti alkotásokat. A másik nagy élmény a Szeged Felső-Tisza parti 10-es szám alatti Pick szalámi és Paprika Múzeu­mok megtekintése volt. Itt nyo­mon követhető a már méltán vi­lághírű téliszalámi elkészítésének a története Pick Márktól, aki az első szalámigyárat létesítette. De mindenki számára érdekes volt a szegedi fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás története is. Igazi meglepetés várt ránk a Szegedtől negyven kilométerre fekvő Puszta- mérgesen, amely A legvirágosabb alföldi város címet viseli. Emelett híres a Ludas Matyi Libafesztivál­ról, továbbá a kakaspörköltfőzó versenyről, a nemzetközi töltött- káposzta-fózó versenyről, vagy szüreti fesztiváljáról. De még so­rolhatnám tovább a rendezvénye­ket, amelyek Puszmérgesre csalo­gatják a látogatókat. Mi is részt vettünk egy borkóstolón, s az itte­ni kitűnő zamatú borok élményei­vel telve indultunk hazafelé. Dr. Bende István Komárom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom