Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-24 / 169. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 24. Politika 5 Scott Carpenter óva int mindenkit attól, hogy jövőre Vladimír Mečiarra vagy Robert Ficóra adja a voksát Nem szavazhatunk illúzióra Nem igaz, hogy az új kormány összetétele nem befolyásolja az ország in­tegrációs esélyeit (Archívum) A múlt hétvégén utazott vissza Szlovákiából az Egye­sült Államokba Scott Car­penter, akit a demokráciáért és emberi jogokért felelős külügyminiszter-helyettes, Lome Craner tanácsadójává neveztek ki. Beiktatása előtt Carpentemek még nem kel­lett a diplomácia nyelvét használnia, amikor egyebek mellett a szlovákiai viszo­nyokról is véleményt mon­dott. JUHÁSZ LÁSZLÓ Két és fél évet töltött Pozsonyban a Nemzetközi Republikánus Inté­zet élén. Szeptembertől Washing­tonban az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozik. Mi­lyen tapasztalatokkal tér vissza az Egyesült Államokba? Elsősorban várakozásokkal telve utazom haza. Szlovákiában jövőre rendkívül fontos parlamenti válasz­tásokat tartanak. Hiába mondják néhányan, hogy a Dzurinda- kormány olyan eredményeket tud felmutatni, amelyek fényében már senkit sem érdekel és nem is számít, ki nyer. Arról is sokat hallottunk az elmúlt időszakban, hogy az Európai Unió és a NATO bármilyen választá­si eredményt elfogad, és az új kor­mány összetétele nem befolyásolja az ország integrációs esélyeit. Ez egyszerűen nem igaz. A közvélemény-kutatások hosz- szú ideje Vladimír Mečiar válasz-^ tási győzelmét jósolják. Ez nagyon komoly kérdés. Sztálin egyszer azt mondta: az a gond a de­mokráciával, hogy sohasem tudha­tod, ki győz. Fennáll a lehetőség, » Szlovákiában van egy maroknyi csa­pat, amelyik leg­alább megpróbálta. > hogy Mečiar vagy Fico nyeri a jövő évi választásokat. A legnehezebb azt megmagyarázni az emberek­nek, hogy nem szavazhatnak egy il­lúzióra. Ha Mečiarra vagy Ficóra voksolnak, lehet, hogy egy végső U- lúzióra adják a voksukat. Ha Szlová­kia lakossága országát a NATO-ban és az Európai Unióban akarja látni, nem szavazhat a Smerre és a HZDS- re. Ha mégis megteszi, olyan adut adnak az EU és a NATO kezébe, amelynek birtokában azok megaka­dályozhatják az ország csatlakozá­sát. Sok uniós állam szeretne nemet mondani Szlovákia tagságára. Egy ilyen választási eredmény teljes mértékben őket igazolná. Milyen változások álltak be a Bush-kabinet beiktatásával az Egyesült Államokban? Az új kormányzat átfogóbb pers­pektívából vizsgálja a társadalom történéseit. Amikor globalizá­cióról beszélünk, általában elvont kérdésekről esik szó. George Bush kabinetje a globalizációval kapcso­latban konkrétumokról beszél. Tu­datosítanunk kell, hogy vannak bi­zonyos áramlatok, szabályok, amelyek túlmutatnak egyes orszá­gok szabályozásain. Valamennyi országnak, amelyik része akar len­ni a nemzetközi közösségnek, tar­tania kell magát bizonyos előírá­sokhoz. Nem azért, mert valaki megpróbálja rájuk erőltetni eze­ket, hanem azért, mert lakosságuk megköveteli a választás lehetősé­gét. Az egyes államok vezetése nem ignorálhatja ezeket a jogos követeléseket. Mivel foglalkozik majd az ameri­kai külügyminisztériumban? Colin Powell külügyminiszter he­lyettese, Lome Craner tanácsadója leszek. A Bush-kormányban ó az emberi jogokért, a demokráciáért és a munkaügyekért felel, de termé­szetesen a közép-kelet-európai or­szágok helyzetéről szerzett itteni ta­pasztalataimat is hasznosítani tu­dom majd. Mi a legnagyobb gond a demok­ráciával az Egyesült Államokban? Az, hogy az amerikaiak nem tudato­sítják, müyen fontos, hogy elmenje­nek szavazni. Ezért aztán a lakosság viszonylag kis csoportja dönt arról, ki irányítsa az országot. Annyira elé­gedettek az amerikai demokráciá­val, hogy nem érzik szükségét a vá­lasztásnak. Biztonságban érzik ma­gukat. Közép-Kelet-Európában teljesen más a helyzet. Igen. Az itt élők nem engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy ne vegyenek részt a választá­sokon. Amíg nem szavaznak, addig .nem vesznek részt saját jövőjük ala­kításában. Ha pedig nem befolyá­solják jövőjüket, nem is panaszkod­hatnak a kialakult helyzet miatt. Amíg meg nem értik, hogy életük további alakulásáról döntenek az urnáknál, semmin sem lesznek ké­pesek változtatni. Tudatosítaniuk kell, hogy nem valahol a fejük fölött döntenek a sorsukról, a változtatás lehetősége az ő kezükben van. Ha Ha Szlovákiát " lakossága a NATO- ban és az EU-ban akarja látni, nem ezt nem értik meg, akkor valóban mások befolyásolják majd az életü­ket. Az a 30 százalék, amely Mečiart választja. Mit visz magával Szlovákiából? Mit adott önnek az itt töltött két és fél év? Egy érzést, pontosabban egy benyo­mást: a próbálkozás bátorságát. Azt a vállalkozókedvet, amellyel ez a kormány megpróbált minden tőle telhetőt. Azzal az érzéssel távozom Szlovákiából, hogy van itt egy ma­roknyi csapat, amelyik megpróbál­ta. Lehet, hogy belebuktak, de min­denképpen elismerést érdemelnek. Azért, hogy megpróbálták. Mi az, amit el szeretne érni ebben a pozícióban? Az Egyesült Államok teheti a legtöb­bet a világ országaiban uralkodó embeijogi állapot befolyásolásáért. Számomra a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megpróbáljam elérni a politikai foglyok szabadon bocsátá­sát. Jó lenne, ha elutazhatnék pél­dául Burmába, s azt mondhatnám: ez így tovább tarthatadan, majd ha­zahozhatnék magammal néhány politikai foglyot. Semminek sem örülnék ennél jobban. Jövedelemadónk egy százalékát Jövő januártól a közhasznú szervezetek javára fordíthatjuk Alapítvány segítségével támogatnák a civil szférát ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Polgári Konzervatív Társaság (OKS) a nonprofit szerve­zetekkel együttműködve állami esz­közökből egy pénzügyi alapítvány létrehozását tervezi, mely biztosíta­ná a kormányzaton kívüli szerveze­tek tevékenységének finanszírozá­sát. A harmadik oldal grémiumának szóvivője, Helena Woleková szerint az alapítvány éves hozama elérhet­né akár a 100 millió koronát is, ezál­tal a szektor támogatása függeüen- né válhatna a politikai helyzettől, a kormánytól és a külföldi támoga­tóktól. Peter Tatár konzervatív kép­viselő szerint a demokratikus társa­dalomnak kötelessége felkarolni a civil szervezetek tevékenységét. Ez azért is időszerű, mert a szlovák de­mokrácia megerősödésének követ­kezményeképp a külföldi támoga­tók más országokba irányílják majd segítségüket. Csáky Pál, a polgári szervezetekkel foglalkozó kormány­tanács elnöke jelezte, hogy szep­temberben a kabinet elé terjeszti az alapítvány létrehozására vonatkozó javaslatot, egyes tárcák viszont már most ellenzik azt. A problémát a pénzek felhasználásának ellenőrzé­se jelenti. Tatár szerint ennek nem a belügyminisztérium, hanem az Ál­lami Számvevőszék hatáskörébe kell tartoznia, mivel a támogatás közpénzekből történik. A kormány- javaslat egyelőre a belügyi tárca fel­ügyeletével számol. Ennek ellenére Tatár kijelentette, ha a kormány megfelelő javaslatot továbbít a par­lamentbe, a konzervatív képviselők támogatni fogják. A polgári társulásokat a jövő évtől két forrásból finanszíroznák. A má­sik forrást a jövedelemadó egy szá­zaléka jelentené. 2002-től minden adófizető polgár adója egy százalé­kát valamelyik kormányon kívül szervezetnek ajánlhatja. Az így be­folyó összeg kizárólag közhasznú tevékenységre fordítható, mondta Tatár, aki szerint pontosan meg kell határozni, mit takar a fogalom, hogy például a kommersz sportren­dezvényeket ne ezekből a pénzek­ből támogassák. A képviselő egyet­ért azzal, hogy a jövedelemadóról szóló törvény idevágó fejezete mó­dosításra szorul. Az érintettek sze­rint ugyanis a jogszabálynak meg kell határoznia, mely szervezetek és müyen feltételek mellett kaphatják meg az egy százalékot, (szm) 1994 óta először nem nyitották meg az egykori Derenk mellett a szlovák-magyar államhatárt Idén sokkal kevesebb résztvevője volt a búcsúnak ÚJ SZÓ-BESZÁMOLÓ Derenk. Egyharmaddal kevesebb - 400-450 - résztvevője volt a vasár­napi derenki búcsúnak, mint a ko­rábbi években. Az érdeklődők szá­mának csökkenése a szlovák határ- rendészeti szervek magatartásának köszönhető, mivel elutasították a Rozsnyói járásbeli Körtvélyes köz­ség és a szlovák-magyar határ túlol­dalán lévő Derenk közötti ideigle­nes határátkelőhely megnyitását a búcsú napjára. Török Gábor, Szögliget polgármes­tere szerint a búcsú részvevői rossz érzéssel fogadták a szlovák szervek magatartását. A magyarországi Szögliget és a szlovákiai Körtvélyes egyébként a tavalyi évben kötött testvérközségi szerződést. Az 1941-43-ban Horthy Miklós uta­sítására elnéptelenített, főleg len­gyelek által lakott falu lakóinak le­származottai 1990-ben találkoztak először a második vüágháború befe­jezése óta őseik egykori szülőhe­lyén, Derenken, amelynek romjai 400 méterre fekszenek a szlovák-magyar határtól. 1994-ben az egykori Derenkhez legközelebb álló magyarországi település, Szög­liget önkormányzata és az egykori kitelepítettek gyermekei egy kápol­nát építettek Derenken, s felújítot­ták a falu búcsújának hagyományát. A szögligetiek kérésére ezen a na­pon a magyar és a szlovák határőr­szervek azóta minden évben - még a HZDS kormányzásának idején is - megnyitották az említett ideiglenes határátkelőt. Ez alól csupán 2001. július 22-e képezett kivételt. Idén ugyanis a szlovák belügyminisztéri­um ületékes osztálya elutasította Szögliget kérését. így a határ szlo­vák oldalán lévő magyar községek lakói, ha el akartak jutni a búcsúba, kénytelenek voltak a legközelebbi, bódvavendégi határátkelőt igénybe venni, ami azonban a két és fél küo- métares körtvélyesi út helyett 45 ki­lométeres kerülőt jelentett. A kör­nyéken elterjedt szóbeszéd szerint mindez a szlovákok bosszúja a ma­gyar státustörvény elfogadása mi­att. Köteles László parlamenti kép­viselő lapunknak adott nyilatkoza­tában nem tartotta kizártnak a hír megalapozottságát, (kmot) RÖVIDEN Dzurinda kampányfőnök akar lenni Pozsony. Pártja, az SDKÚ egyre csökkenő népszerűsége eüenére Mikuláš Dzurinda pártelnök ragaszkodik tisztéhez, és ahhoz, hogy ő vezesse az SDKÚ választási kampányát. A kormányfő derűlátó, sze­rinte jó esélyük van a győzelemre. A párt az utóbbi időben 10 száza­lék alatti támogatottságot ér el a közvélemény-kutatásokban, (t, ú) Először a rimaszombatiakkal egyeztetnek Nagyrőce. Sólymos József, az MKP nagyrőcei járási tanácsának elnö­ke lapunknak elmondta, úgy döntöttek, nem nyüatkoznak a sajtónak, amíg nem keresik meg őket a rimaszombatiak, s nem egyeztetik állás­pontjukat. Az MKP Rimaszombati Járási Tanácsának elnöke, Boros Zoltán ugyanis kampányt hirdetett a Rimaszombati járás Kassai kerü­lethez csatolása érdekében. Ez azonban elképzelhetetlen a szintén Besztercebányai kerülethez tartozó Nagyrőce hasonló törekvése nél­kül, mivel az keletebbre fekszik, mint Rimaszombat, (kápé) Segítenek a kémelhárítási akták Pozsony. A volt katonai kémelhárítás Csehországban elhelyezett dokumentumai segítségével a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) el­lenőrizni kívánja az államtitkokkal kapcsolatba kerülő személyek megbízhatóságát. Erről a lehetőségről tárgyalt tegnap Jozef Stank védelmi miniszter és Ján Mojžiš, az NBÚ igazgatója. Szlovákia né­hány hónapon belül hozzáférhet az aktákhoz. (SITA) Fico megbízhatatlan és veszélyes Pozsony. Az Európai Emberi Jogi Bíróság Feldek kontra Szlovákia perben hozott döntése után Robert Fico azt állítja, a szlovák fél kép­viselőjének feladata, hogy Szlovákiát védje, akkor is, ha az alkot­mányellenesen lépett fel. Peter Tatár konzervatív képviselő elképesz­tőnek tartja Fico kijelentését, amivel bebizonyította, az áüamot a jog fölé helyezi, és vitatja az állam fő feladatát, a törvényesség védelmét. Azzal, hogy Fico a Ľubomír Feldek alkotmányos jogait megsértő állam védelmére kelt, megbízhatatlanná és veszélyessé vált. (szm) Magvaši a munkanélküliség csökkentéséről tárgyalt Munkahelyteremtés ÚJ SZÓ-HÍR Nagymihály. Peter Magvaši szoci­ális és munkaügyi miniszter tegnap a 29%-os munkanélküliséggel küz­dő Nagymihályi járásban a Sie­mens cég és a járási munkahivatal közös foglalkoztatási tevezetét vi­tatta meg a cég és a hivatal Uletéke- seivel. Lapunk kérdésére elmond­ta, a Siemens rövid időn belül 1100 munkanélkülinek, a tervezet má­sodik szakaszában pedig további 1200 személynek nyújt kereseti le­hetőséget a térségben. A foglalkoz­tatást elősegítő tervezetek érvé­nyesítése szerinte csak a helyi szer­veken, munkáltatókon múlik, pél­da erre a nagymihályi munkahiva­tal, amely a lehetőséggel élve lépni próbált. Peter Magvaši, aki délután Bodrogköz központját, Királyhel- mecet is meglátogatta, megjegyez­te, a közigazgatási vezetők keveset tettek annak érdekében, hogy kez­deményezésükkel munkáltatói részlegeket alakítsanak ki a Bod­rogközben. (kát) Segíteni szeretnék Szlovákia NATO-csatlakozását Hármas katonai egység MTI-HÍR Prága. Csehország, Lengyelország és Szlovákia várhatóan a NATO jövő őszi prágai csúcstalálkozójáig közös katonai egységet hoz létre, amely­nek a székhelye Szlovákiában lesz - jelentették be tegnap a Prága mellet­ti Kolodeje kastélyban, ahol munka- értekezletet tartott a cseh és a len­gyel külügy- és védelmi miniszter. Jaroslav Tvrdík cseh védelmi mi­niszter a megbeszélések után kije­lentette, hogy a nemzetközi egység létrehozásáról szóló konkrét kor­mányközi megállapodást szeptem­ber 20-ig írják alá. A kezdeménye­zés legfőbb célja Szlovákia NATO­csatlakozásának elősegítése. Kifej­tette: Lengyelország és Szlovákia egy-egy gépesített zászlóaljat ad az egységhez, Csehország azonban még nem döntötte el, müyen lesz konkrét részvétele az egységben, amelyet brigádnak fognak nevezni. A brigád az elképzelések szerint a jövőben a NATO nemzetközi béke­fenntartó hadműveleteiben kerülne bevetésre. A találkozó résztvevői ismételten le­szögezték, hogy Prága és Varsó tá­mogatja Szlovákia felvételét a NATO-ba. Csehország és Lengyelor­szág Magyarországgal együtt 1999 márciusában nyert felvételt a szer­vezetbe. Jozef Migaš szkeptikus, Mikuláš Dzurinda tárgyalni akar Kész a módosító javaslat TASR-HlR Pozsony. „Asztalomon van a má­sodfokú önkormányzatokról szóló jogszabály módosító tervezete. Ki­zárólag a partnerek politikai ak- arától függ minden” - jelentette ki Mikuláš Dzurinda kormányfő a Szepesség egyesítését célzó módosí­tó indítványt ismertetve. A minisz­terelnök még a héten kétoldalú tár­gyalásokat folytat koalíciós partne­reivel, és a tervezetet a legközelebbi koalíciós tanács elé terjeszti. Jozef Migaš, a Demokratikus Baloldal Pártja elnöke szkeptikus Dzurinda indítványával kapcsolatban. A ház­elnök a regionális választások első fordulóját november 24-ére, a má­sodikat december 8-ára szeretné ki­írni, amit a törvény értelmében au­gusztus 24-éig meg kell tennie. A kormányfő nemcsak a Szepességről kíván tárgyalni a héten, hanem a Magyar Koalíció Pártját is megpró­bálja maradásra bírni. Dzurinda szerint, ha a magyar párt nem lép ki a kabinetből, az kedvező hatással lesz integrációs törekvéseinkre. Dzurinda ezért egyelőre elutasítja a találgatásokat arról, a magyar mi­niszterek helyét kik foglalhatnák el. Leginkább a híradók, az újságok fekete krónikáiból tudjuk, hogy létezik és működik az alvilág. Alvilági körséta - a Vasárnapban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom