Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-23 / 168. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 23. Politika 5 Az állam azért kárpótolja az áldozatot, mert csődöt mondott, nem sikerült megvédenie saját állampolgárát Kutyába se veszik az áldozatokat A természeti katasztrófák, közúti balesetek és főleg a bűncselekmények áldozatai­ról gyakran megfeledke­zünk. A Segítség az Áldoza­toknak polgári társulás őket próbálja felkarolni: pszicho­lógiai és jogi tanácsokkal szolgál. Jana Šípošová pszi­chológussal, a szervezet ügyvezető igazgatójával be­szélgettünk. SZENTGÁU ANIKÓ Önök az áldozatokat segítik. Az ember azt gondolná, elég a bű­nösöket megbüntetni... A bűncselekmények elkövetőire odafigyel a társadalom, garantálják emberi jogaikat. Rengeteg pénzt költenek az elfogásukra, a bírósági tárgyalásra, a büntetésre, a reszo- cializációra. Az áldozatokról, akik ártadanul, akaratukon kívül kerül­tek megalázó, veszélyes helyzetbe, szinte megfeledkezünk. Őket és hozzátartozóikat senki sem védi. Az ügyvédet sem fizeti meg senki, ráadásul nem is szívesen képviselik » Csak a bűncselek­mények elköve­tőire figyel a társa- dalom. \\ a bűncselekmények áldozatait, mert az nem attraktív számukra. Nem az állam feladata lenne vé­deni az áldozatokat? Tulajdonképpen a kormányzaton kívüli szervezetek helyettesítik az államot. De talán nem is lenne jó, ha az állam nyújtana ilyen szolgálta­tást. Az állam saját magával nem fog szembeszállni. Polgári szerve­zetként gyakran bíráljuk az állami hatóságok lépéseit. Az áldozatok kárpótlása azon­ban mindenképpen az állam fel­adata. Ez nálunk nem működik. Megpró­bálják törvénybe iktatni az erősza­kos bűncselekmények áldozatai­nak kárpótlását, de előbb a kárpót­lás alapfilozófiáját kell megváltoz­tatni. Szlovákiában az illetékesek csak a keletkezett anyagi kárt is­merik el, erkölcsi kártérítésről szinte hallani sem akarnak. Tuda­tosítani kellene végre, hogy az ál­lam nem az elégett ruhákért, autó­ért, a temetés magas költségeiért, hanem azért kárpótolja az áldoza­tot, mert csődöt mondott, mert nem sikerült megvédenie saját ál­lampolgárát. Ha erkölcsi kárpótlásra nem is, legalább tanácsadásra idén a belügyminisztérium már elkülö­nített bizonyos összeget. A kormány tartalékaiból csak júni­usban hagyták jóvá, hogy minden kerületi székhely 300 ezer koronát kapjon tanácsadói központok ki­alakítására. A pénzt még nem kap­ták meg a városok, ám ez év végéig fel kell használni. Milyen problémákkal fordulnak önökhöz az emberek? Jelenleg körülbelül száz ügyfelünk van, és nagyon eltérőek az esetek. Megkeresett bennünket egy meg­gyilkolt családapa felesége, vagy említhetném a kert miatt egymást halálba kergető szomszédokat, de van olyan is, hogy a férjet veri a fe­lesége. Egy hölgyet elütött az autó, a biztosító mégis tőle követeli az autón keletkezett kár kifizetését, és még sorolhatnám. Nem az a cé­lunk, hogy mi oldjuk meg a problé­mákat. Tanácsot adunk, és csak akkor vesszük kezünkbe a dolgot, ha az ügyfél egyedül nem boldo­gul. Olyankor jogi képviseletet is biztosítunk, az áldozatot elkísér­jük a tárgyalásra. Senki sem születik gyilkosnak, fajgyűlölőnek, az erőszakos­ságra való hajlam mégis min­denkiben benne van. Hogy ez felszínre kerül-e, az csak raj­tunk múlik. Amíg az emberek fejében nem történik változás, nehéz megvédeni az áldozato­kat. Ön szerint mi lehet a meg­oldás? Nagyon egyszerű: a tízparancso­latban minden benne van. Állan­dóan új törvényeket gyártunk. Mi­nél több van belőlük, annál nehe­zebb ellenőrizni betartásukat. Az emberek sajnos mindig borsot akarnak tömi egymás orra alá. Ez a politikában a legszembetűnőbb, és a rossz példa láttán nehéz pozi­tív változásra számítani. Elfelejtet­tük a legalapvetőbb erkölcsi érté­keket. Nem csak politikusaink mutat­nak rossz példát. Paradox mó­don a rendőrök, akiknek véde­niük kellene bennünket, ma­guk is erőszakosan viselked­nek, gondoljunk csak Karol Sendrei esetére. Társadalmunkban erős a hatalom­vágy, hogy megmutassuk, ki ki fö­lött uralkodik. A rendőrök is talán az erejüket fitogtatják, akivel szembekerülnek; vagy megijed és csendben szenved, vagy a rendőri brutalitás benne is erőszakot vált ki. Eszünkbe sem jut a békés meg­egyezés. Cselszövéseket, jogi trük­köket keresünk, ahol csak lehet. Elcsépelten hangzik, de nem va­gyunk őszinték, és elfelejtettük a mondást: amit nem szereméi, hogy mások neked csináljanak, azt te se csináld embertársáidnak. Amíg nem jutunk el ehhez a fel­ismeréshez, addig mégiscsak törvényeket kell alkotni. Jogren­dünk elég hézagos, most zajlik a büntetőjog módosítása. Hol vannak még tartalékok, min kel­lene változtatni? Mindenképpen változtatni kell az áldozatok jogi helyzetén. Például a gyerekeket csak egyszer kellene kihallgatni. Lehetővé kellene ten­ni a közvetett vallomástételt, hogy az áldozat a bíróságon ne le­gyen kitéve további lelki traumá­nak, ne lehessen megfélemlíteni. A kihallgatáson pszichológus is részt vehetne. A bíróság azonnali előzetes intézkedéseket foganato­síthatna, mellyel véget vethetne a családon belüli erőszaknak, és megkímélné a feleséget vagy a S\ A bűncselekmények r áldozatainak is jo­guk van a méltóság- .. teljes életre. \\ gyerekeket a további szenvedés­től. Törvényeink szerint hónapo­kig is eltarthat, amíg az erőszakos családtagot eltiltják áldozatától. Közben az áldozat elveszíti kez­deti bátorságát, és mivel a társa­dalom is mintha az erőszakosko- dónak adna igazat, inkább tűri a szenvedést. A családon belüli erő­szakot társadalmunk magánügy­ként kezeli. Mit tehet egy nő, aki fél a rend­őrségtől, nem mer feljelentést tenni, ráadásul szégyenli helyze­tét, nem képes beszélni ember­telen helyzetéről? Ilyen áldozatoknak találták ki a tanácsadó központokat. Az első lépés a legnehezebb. Ha sokáig habozik, elveszíti önbizalmát, ké­telkedik a tervezett lépés helyes­ségében. Bűntudata támad, vajon nem ő idézte-e elő a bajt. Az áldo­zatoknak is joguk van a méltóság- teljes életre, hogy tiszteljék őket és bízzanak bennük. Csak azt tu­dom tanácsolni, ne adják fel, és tegyék meg az első lépést: keres­senek fel egy szakembert. Ha az állami szervekben nem bíznak, akkor forduljanak polgári szerve­zethez. Pavol Hrušovský szerint nem valószínű, hogy még ebben a választási időszakban külön Szepes megyét lehet kialakítani Ledőlt a szepességi papírfal Szepesváralja. Kartonpapírból készült falat - a Szepesség éssze­rűtlen kettévágásának jelképét - döntötték le tegnap a fiatal ke­reszténydemokraták a Szepessé­gi vár alatt. A tiltakozó akción a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke is megjelent. Pavol Hrušovský szerint azonban nem valószínű, hogy még ebben a vá­lasztási időszakban külön Szepes megyét lehetne kialakítani, az er­ről szóló ígéreteket ezért nem kell komolyan tartani. A kereszténydemokraták poprádi szervezetének alelnöke beszédé­ben kiemelte: a remény hal meg utoljára. A ledöntött fal helyén egyébként az egyesített régiót szimbolizáló oszlopot állítottak fel. (TASR) Döntsd a falat, ne siránkozz! (TASR-felvétel) RÖVIDEN Felvételi előkészítő a Közgázon Pozsony. Októbertől újra felvételi előkészítő tanfolyamokat indít a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem (EU). Főleg a végzős középiskolások érdeklődésére számítanak, de szívesen várnak bár­kit, aki 2002-ben náluk kíván felvételizni. A hatvanórás kurzus ke­retében idegen nyelvet, közgazdaságtudományi alapismereteket és matematikát oktatnak. Az érdeklődők az alábbi telefonszámokon kaphatnak felvilágosítást: 02/54411386, 5441 2608. (SITA) Erkölcsi kódexet készít az SDĽ Pozsony. Ha a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) tagja alkohol vagy más ajzószer befolyása alatt nyilvánosan szerepel a jövőben, akár el is búcsúzhat tisztségétől. Morális kódexet készítenek az SDĽ fiatal képviselői. Benne egyebek között szerepel egy érdekes tétel: ha egy tag bizonyos időn belül nem igazolja vagyona erede­tét, távoznia kell. Ismeretes, az SDĽ által delegált volt védelmi mi­niszter, Pavol Kanis is villaépítés miatt volt kénytelen lemondani. A szóban forgó erkölcsi kódexszel a párt országos tanácsa augusztusi ülésén foglalkozik majd, valószínűleg már az SDĽ rendkívüli köz­gyűlésén elfogadják. (TASR, ú) Csökken a kérelmek száma Pozsony. Az év második negyedében összesen 489 kérelem érke­zett a kormányhivatal ellenőrzési osztályához; ebből 253 petíció, 64 panasz, a maradék 133 pedig felkérés ellenőrzésre, értesítő, stb. A legtöbb kérelmet (pontosan 284-et) egyenesen a kormányfőnek címeztek a polgárok, a legkevesebbet - mindössze huszonötöt - a négy miniszterelnök-helyettesnek. Az adatokat összehasonlítva az előző negyedév eredményeivel kiderül: hetven százalékkal csök­kent a kérelmek száma, ám a márciusig terjedő időszak már hagyo­mányosan a szakszervezetek időszaka: 1804-ből 1511 petíciót küldtek a vasutasok szakszervezeteinek képviselői. (SITA) Téves ponthatárok az egyik interneteimen Budapest. Téves felvételi ponthatárok jelentek meg az egyik interneteimen, erősítette meg az Országos Felsőoktatási és Felvéte­li Iroda (OFI). A tájékoztatás szerint a www.palya.hu oldalon sze­replő számok egy része eltér a hivatalos ponthatároktól. Az OFI ké­ri az érdeklődőket, hogy csak a hivatalos honlapon szereplő adato­kat tekintsék hivatalosnak. Ennek címe: www.felvi.hu . (MTI) Nem kellenek a számítógépek? San Jose. 1986 óta először csökkent az eladott számítógépek szá­ma a világon. 2001 második negyedévében ugyanis mindössze 30,4 millió számítógép talált gazdára, ez 1,9 százalékos mínuszt je­lent. Az USA-ban 6,1 százalékos csökkenésről szólnak a felméré­sek, ám Latin-Amerika piacain tízszázalékos növekedést mutattak ki éppen az USA hatására. A Dell volt az egyetlen, amely 20,2 szá­zalékkal több számítógépet tudott eladni március óta, mint az azt megelőző három hónapban. (TASR) Hiányosságok az elnöki irodánál Pozsony. Milan Krajčovič és Viera Sotáková - a kassai főpolgár­mesteri hivatal két alkalmazottja - ideiglenesen a köztársasági el­nöki irodánál is dolgozik; havi bérük 53 100 és 34120 korona. Az elnöki hivatalban végzett számvevőszéki (NKÚ) vizsgálat több hiá­nyosságra is rámutatott: a szerződésükben nincs tisztázva, hogy a különböző járulékokat kinek kell fizetnie utánuk, sőt az sem, hogy az említett két összeg bruttó vagy nettó bért jelent-e. (SITA) Furcsa szerződések köttetnek a Nyitrai kerületben Erkölcstelen irodák SITA-HÍR Nyitra. A jó erkölcsöket sértő szerződéseket írat alá a Nyitrai kerületben működödő néhány utazási iroda - derül ki a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet felméré­séből. Štefan Mišovič jogász kö­zölte mégy helyen feltételül szab­ták, hogy az ügyfél csakis az Allianz vagy az Union biztosító­nál köthet balesetbiztosítást. Ez ellenkezik a szabad választás el­vével - állítja Mišovič. Néhány utazási iroda még akkor is pénzt kért az ügyfelektől, amikor az ál­taluk meghirdetett árú számlát azok már teljesen kiegyenlítet­ték, pusztán a korona árfolyamá­nak vagy az üzemanyag árának változására hivatkozva. Sokszor fenntartották a jogot a szállás­hely és az elutazás időpontjának megváltoztatására, ez pedig egyenesen a polgári törvény- könyvbe ütközik. Több száz leszármazott a romközségben Főleg román állampolgárok kaptak magyar állampolgárságot az év első felében Hatvanhat új magyar hazánkból Búcsú Derenken MTI-HÍR Budapest. Az idei év első felében 4042 személy kapott magyar ál­lampolgárságot, közülük 2470- en Romániából települtek át - de­rül ki a magyar Belügyminisztéri­um statisztikájából. A Romániá­ból érkezők után a Jugoszláviát elhagyók száma volt a legmaga­sabb, ők 733-an vannak, majd az Ukrajnából áttelepülők következ­nek 465-en. Szlovákiából hatvan- hatan kaptak magyar állampol­gárságot. Az év első hat hónapjában ma­gyar állampolgárságot kapott hat­vanöt orosz, hét bolgár, huszonöt horvát, negyvenhárom lengyel, négy szíriai, tíz vietnami, két gö­rög mellett tizenöt német, vala­mint hat kazah állampolgárságú személy. A teljesség igénye nélkül az első hat hónapban többek kö­zött 3-3 afgán, mongol, svájci, 2-2 belorusz, jordán, líbiai, örmény, pakisztáni, türkmén, továbbá 1-1 angolai, bissau-guineai, bolíviai, ciprusi, egyiptomi, ecuadori, je­meni és svéd „vált magyarrá”. Érdekesség, hogy hatvanegy, iga­zolt külföldi állampolgársággal nem rendelkező, úgynevezett hontalan kérelmét is elfogadta a köztársasági elnök. Az év első fe­lében összesen 2949 elintézett honosítási, illetve visszahonosí­tási kérelemmel foglalkozott a hi­vatal. Ebből 2250 esetben meg­történt a honosítás, 522 ügyben pedig a visszahonosítás, míg 177 kérelmet elutasítottak. A honosítási, visszahonosítási ké­relmek között első helyen a ma­gyar származás (1675) állt, míg a háromszázharminchat esetben a pozitív döntés a házastárs ma­gyar állampolgársága miatt szü­letett meg, de ötvenhat esetben a kiskorú gyermek magyar állam- polgársága játszott közre. Orság halálának oka Szakadékba zuhantak a megfigyelők Pozsony. Két méter átmérőjű, körülbelül ötven centiméter mély krátert vájt a földbe az a robba­nás, amely kioltotta Ľubomír Or- sag életét Macedóniában. Az EU- megfigyelőként szolgálatot telje­sítő szlovák férfi, svéd kollégájá­val együtt autóstul egy mély sza­kadékba zuhant, halálukat a zu­hanás következtében elszenve­dett sérülések okozták. Ľubomír Orság földi maradvá­nyait ma este szállítják Szlová­kiába. (ú) MTI-HÍR Derenk. Lengyel-magyar búcsút tartottak tegnap a magyar-szlovák határtól néhány méterre lévő egy­kori Torna vármegyei Derenken, ahol hat évtizede még négyszázöt­ven Lengyelországból három évszá­zaddal ezelőtt betelepedett lengyel élt. A falu ma néptelen romközség. Derenken tizenegy éve rendez min­denjúliusban búcsút az országos, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ön- kormányzat. Lengyelországból ­ahová Derenk lakóit 1941 és 1943 között kitelepítették - a mostani ta­lálkozóra is sok száz leszármazott érkezett autóbuszokkal, vonaton és saját autókkal, hogy tisztelegjen az ősök emléke előtt. A római katoli­kus templom helyén 1943-ban állí­tott keresztnél és az 1994-ban épí­tett aprócska kápolnánál emlékez­tek a lengyel elődökre, akiknek azért kellett elhagyni falujukat, mert a település Horthy Miklós va­dászterületének túl szoros szom­szédságában élte életét. A strasbourgi Európa Bizottság arra kötelezte Szlovákiát, hogy er­kölcsijóvátétel címén fizessen több mint félmillió korona kártérítést Ľubomír Feldeknek. Részletek a Vasárnapban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom