Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-02 / 151. szám, hétfő
1^1 Ponuka Pacemakert kapott Cheney Washington. Szívritmusszabályzót ültettek be Dick Cheney amerikai alelnök mellkasába, jelentette be szombaton George Bush. Az amerikai elnök elmondta, hogy a műtét rendben zajlott le. Chaney ma már munkába állhat. (MTI) Lemondott az északírek vezére Belfast. Szombat éjféli hatállyal lemondott posztjáról David Trimble, Észak-íror- szág kormányának a vezetője. A protestáns vezető pártjának, az Ulsteri Unionista Pártnak az egyik tagját, Reg Empey kereskedelmi miniszter bízta meg az első miniszteri (kormányfői) tisztség ideiglenes ellátásával. (MTI) Európai gazdasági csúcstalálkozó Salzburg. Felfegyverzett rendőrök százainak asszisz- tálása mellett, de rendzavarás nélkül tegnap délután Salzburgban megkezdődött a holnapig tartó európai gazdasági csúcskonferencia, a Világgazdasági Fórum rendezésében. Összesen több mint negyven ország vezető képviselői, köztük tucatnál is több államfő és kormányfő elsősorban az európai, ezen belül kiemelten a kelet-európai gazdaságok helyzetéről cserél eszmét, fejti ki gondolatait, különös tekintettel az EU várható bővítésére. A balkáni helyzet is kiemelt témakörként szerepel a tanácskozáson. (MTI) Kuncze Gábort választották elnökké az SZDSZ tegnapi rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén. Kuncze a június 16-án távozó Demszky Gábort váltja fel a pártelnöki poszton. (Archívum) Új ombudsmanok Magyarországon Budapest. Ma kezdik meg munkájukat az újonnan megválasztott magyarországi ombudsmanok. A magyar Országgyűlés június 19-én Lenkovics Barnabást az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Takács Albertet általános helyettesének választotta, és újraválasztotta Kaltenbach Jenőt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. Az adatvédelmi biztosi posztra jelölt Maczonkai Mihály nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. (MTI) Átszervezik a taszári bázist Budapest. Keith W. Mines, az amerikai nagykövetség másodtitkára bejelentette, hogy júliustól átszervezik a taszári légibázis kontingensét. Ajövő- ben a támaszpont tartalékbázis lesz és a katonák létszáma a jelenleginek egyharmadára csökken. A magyar kiszolgálószemélyzetet csak kis mértékben érinti az átalakítás. (MTI) Újabb támadástól tartanak a Libanonban állomásozó szírek (Reuters) Lövöldözés Ciszjordániában; izraeli támadás szír állások ellen; a Mitchell-terv sorsa Libanont lőtte Izrael Sebaa/Baalbek/Rajak/Lissza- bon. Izraeli harci repülőgépek csapást mértek a szíriai légelhárítás egyik állására a libanoni Bekaa-völgyben; három szíriai és egy libanoni katona megsebesült. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A radikális síita Hezbollah szervezet válaszul a vitatott hovatartozá- sú Sebaa-tanyákon gránátvetőkkel és rakétákkal lőtt izraeli állásokat. Az izraeli akció két nappal azután történt, hogy a Hezbollah rakéta- támadása következtében megsérült egy izraeli katona a Sebaa- tanyákon. Szemtanúk szerint az izraeli gépek tegnap egy szíriai radarállomást és légvédelmi ágyúkat lőttek Baalbektől délre a stratégiai fontosságú völgyben, ahol Szíria 20 ezernél több katonát tart. Az akció tényét az izraeli biztonsági kabinet is megerősítette jeruzsále- mi közleményében, megjegyezve, hogy az válasz volt a Hezbollah pénteki támadására. „Az izraeli kormány megállapítja, hogy a Hezbollah Szíria tudtával és támogatásával folytatja bűnös tevékenységét” - olvasható a közleményben. Egy libanoni tiszt szerint a Hezbollah tegnap mintegy negyven lövedéket lőtt ki izraeli állásokra a Sebaa-tanyákon, eltalált egy izraeli radarállomást, és abból fekete füstoszlop emelkedett az ég felé. Szemtanúk szerint ezzel egy időben az izraeli tüzérség Kfar Suba libanoni határtelepülést lőtte, és legkevesebb egy személy megsebesült. Izraeli katonák lelőttek két palesztint tegnap Ciszjordániában, amikor azok éppen bombamerényletre készültek egy arra haladó zsidó menet ellen. A palesztin biztonsági erők szerint a palesztinok egyike rendőr volt, a másik pedig a szélsőséges Hamasz tagja. Izrael meg akarja valósítani azt a béketervet, amelyet a George Mitchell volt amerikai szenátor által vezetett nemzetközi bizottság dolgozott ki. Ennek megkezdéséhez azonban szükség van az erőszakos cselekedetek beszüntetésére és a tűzszünet teljes körű betartására. Erről biztosította Simon Peresz izraeli külügyminiszter Jasszer Arafat palesztin elnököt a péntek este Lisszabonban folytatott megbeszélésükön. „Bennem egy szemernyi gyűlölet sincs a palesztinok iránt” - jelentette ki az izraeli politikus, hozzátéve, hogy Izrael népe nem akar egy palesztint sem szabadságától megfosztva látni. Elismerte, hogy Izrael is követett el hibákat, de „a legnagyobb hibát, ami az erőszak, a terror, a háború, nem szabad elkövetnünk” - figyelmeztetett. (mti, index) Bíróság elé kerülhet Sáron? Brüsszel. Egy belgiumi bíró úgy döntött, hogy elfogadható az a panasz, amelyet a szabrai és satílai palesztin menekülttáborban elkövetett 1982-es vérengzés áldozatainak Libanonban élő hozzátartozói nyújtottak be Ariel Sáron izraeli miniszterelnök ellen egy brüsszeli bíróságon. Sáron védelmi miniszter és az izraeli hadsereg tábornoka volt, amikor 1982-ben a Libanonban lévő szabrai és satilai menekülttáborban az izraeli hadsereg biztosítása mellett a libanoni keresztény milíciák több száz palesztin menekültet mészároltak le. Az Izraelben 1983-ban végzett állami vizsgálat kimondta Sáron közvetett felelősségét, mint védelmi miniszterét, de semmilyen bíróság sem marasztalta el Saront a történtekért, (m) ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 2 A kiutasított amerikaiak elhagyták az orosz fővárost Elmentek a diplomaták MTI-HIR Moszkva. Elhagyták az orosz fővárost az Egyesült Államok és Oroszország között márciusban kirobbant kémbotrány nyomán kiutasított amerikai diplomaták utolsó csoportjai is, néhány órával az előírt határidő lejárta, azaz július 1-jének a beköszönte előtt. Az Egyesült Államok moszkvai nagy- követsége nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem pedig cáfolni a hírt. Bár Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök első, ljubljanai találkozójukon jól megértették egymást, az amerikai diplomatáknak ennek ellenére is távozniuk kellett OroszországbóL Washington egy hónappal azutái jelentette be, hogy ötven oros: diplomatát nem kívánatos sze mélynek minősít és kiutasít, miu tán Oroszország javára folytatót kémkedés gyanújával őrizetbe vet ték az amerikai Szövetségi Nyo mozó Iroda (FBI) egyik ügynökét Robert Hanssent. Négy diplomatá nak szinte azonnal, a többieknél júliusig kellett távozniuk az Egye sült Államokból. Válaszul Oroszor szág azonos számú amerikai diplo matát utasított ki az országból pontosan ugyanolyan menetrend szerint ütemezve, mint azt Wa shington tette. Négy macedón falut foglaltak el a szakadárok Újabb albán megszállás MTI-HIR Szkopje. A macedóniai albán sza- kadár erők bevonultak négy Tetovo környéki faluba - jelentette tegnap a szkopjei rádió. A fegyveresek Otunje, Varvara, Szeüoe és Brezno településeket vonták ellenőrzésük alá. A helybélieknek megparancsolták, hogy hagyják el otthonukat. Blagoja Markovszki ezredes, a macedón hadsereg szóvivője közölte, hogy ennek ellenére nyugodtan telt el a tegnap virradó éjszaka a térségben, csupán szórványos lövöldözések zaja hallatszott. Ugyancsak kisebb kaliberű fegyverekből leadott lövéseket lehetett hallani tegnap kora reggel Ku- manovo környékéről. Markovszki szerint ennél a városnál az albánok több gépkocsira lőttek, de a kormánykatonák viszonozták a tüzet. A szomszédos Koszovóban állomásozó NATO-békefenntartók szombati közlése szerint két nap alatt 90 olyan személyt fogtak le, akikről feltételezhető, hogy Macedóniából érkezett szakadárok. Közülük 48 albánt egy, a macedóniai határ mentén lévő épületben vettek őrizetbe. Washingtoni dicséret a szlovákiai magyaroknak Autonómiatanácskozás ÚJ SZÓ-HÍR Washington. „A vajdasági autonómia visszaállítása: a többnemzetiségű stabilitás modellje Jugoszláviában” címmel nemzetközi szemináriumot szervezett a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és a Magyar Amerikai Koalíció Washingtonban, az amerikai törvényhozásban. Joe Biden a szenátus külügyi bizottságának elnöke nevében Michael Haltzel, a bizottság egyik vezető munkatársa méltatta a Romániában és Szlovákiában élő magyar kisebbség példamutató hozzájárulását a demokratizálódás és a kisebbségi jogok érvényesítéséhez. Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szólt a nemzeti kisebbségek megmaradásának fontosságáról, és rámutatott: az elmúlt időszak azt tanúsítja, hogy a jelenlegi belgrádi vezetéssel sem sikerült fontos kulturális és oktatási kérdésekben az előrelépés. Ne- nad Canak, a Vajdasági Tartományi Képviselőház elnöke szerint az autonómia megteremtése, ami a többi között gazdasági és kulturális önállósággal ruházná fel a tartományt, döntő fontosságú a balkáni stabilitás megteremtésében. A szemináriumot Lauer Edit, a Magyar Amerikai Koalíció igazgatótanácsának elnöke nyitotta meg, a délelőtti szakmai tanácskozást Hámos László a HHRF elnöke vezette, a szeminárium témájához pedig hozzászólt Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet is. (ú) Chirac Szentpétervárott Valótlan számadatokat közölt a román államfő Ion Iliescu magyarjai Már csak Havel elnök aláírására vár a jogszabály 99 Ovátlanít” Csehország ÖSSZEFOGLALÓNK Crans Montana/Lisszabon. Ion Iliescu a Crans Montana-i gazdasági fórumon felvetette a státustörvény kérdését is. A vezető román politikus arra a kérdésre keresett választ, miért tanúsított olyannyira engedékeny magatartást az európai közösség a törvény iránt. Szerinte ennek magyarázata abban keresendő, hogy a nemzetközi közvélemény eltorzított képet kapott Romániáról, úgy tudja például, hogy Erdély magyar terület, amelyet a románok Trianonnak köszönhetően foglaltak el. Ennek cáfolatára számokat is felhozott: kifejtette, hogy Románia 22 és fél millió lakosából 9 millió él a történelmi területeivel, a Bánsággal együtt számított Erdélyben, holott a valós szám 5-6 miihó közé tehető. Még nagyobb különbséget állapított meg a román fővárosban élő magyar lakosság számát felbecsülve. Iliescu - semmibe véve a legutóbbi népszámlálás eredményét és az utóbbi választások nyomán kapott adatokat - egyenesen 300 ezer bukaresti magyarról beszélt, leszögezve: „Budapest után Bukarest a világ második legnagyobb magyar városa”. Ez mintegy tizenötszöröse a tényleges számnak. Késeinek, de nem megkésettnek értékelte Mircea Geoana román külügyminiszter azt a levelet, amelyet a státustörvény kérdésében Martonyi János magyar külügyminisztertől kapott. A román diplomácia vezetője azt követően nyilatkozott szombaton Lisszabonban a magyar külügyminiszter leveléről, hogy annak részleteit a román sajtó nyilvánosságra hozta. Geoana elmondta, hogy a román vezetés június 7-én küldött levelet Budapestnek. A magyar válasz kései, mivel azután érkezett Bukarestbe, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta a státustörvényt.- Azt szerettük volna, ha ez a levél még a törvény elfogadása előtt érkezik, de mindenesetre így is jó, hogy megkaptuk - fogalmazott Geoana. - Jelenlegi álláspontunk mindaddig ugyanilyen határozott marad, amíg választ nem kapunk aggodalmainkra. Ugyanakkor ez nem kockáztathatja, vagy nem blokkolhatja le kétoldalú kapcsolatainkat, amelyeknek fejlődniük kell - szögezte le a román külügyminiszter. Arra a kérdésre válaszolva, elképzelhető-e az alapszerződés újratárgyalása, Geoana azt a véleményét fogalmazta meg, hogy ez „nem lenne sem reális, sem kívánatos opció”, mivel az alapszerződés fontos mindkét ország számára az Európai Unióba való integráció távlatában, (m, hp) Erősíteni a francia-orosz partnerséget Szentpétervár. Jacques Chirac szerint a francia-orosz partnerség erősítése a célja tegnap kezdődött háromnapos hivatalos oroszországi látogatásának. A francia elnök tegnap délelőtt érkezett Szentpétervárra, Vlagyimir Putyin orosz államfő szülővárosába. A két államfő közös vacsorán vett részt, és magánjellegű megbeszéléseket folytatott az egykori orosz fővárosban. A hivatalos program ma kezdődik Moszkvában. A két államfő tárgyalásainak középpontjában az amerikai országos rakétavédelmi rendszer, a közel-keleti válság és az Irak elleni ENSZ-szankciók kérdésköre szerepel majd. Ezek mellett Jacques Chirac és Vlagyimir Putyin megvitatja a balkáni fegyveres konfliktus jelenlegi helyzetét és az orosz-francia kétoldalú kapcsolatok alakulását is. A francia köztársasági elnök oroszországi látogatásának zárónapján, vagyis holnap Szamarába utazik, ahol megtekinti az egyik legnagyobb orosz űrbázist. A francia államfő Putyin elnökké választása óta most először látogatott Oroszországba. (MTI) ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Csehországban hamarosan életbe lép az anyakönyvekről szóló új törvény, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó nők a jövőben hivatalosan is a cseh nyelvben használatos -óvá végződés nélkül is használhatják majd a nevüket. A hagyományos -óvá végződés elhagyását a törvény a nemzeti kisebbségekhez tartozó, a külföldiekhez fétjezett nők, illetve az idegen nevet viselő nők számára teszi lehetővé, míg a cseh nemzetiségű nők továbbra is kötelezően -óvá végződéssel kell hogy írják a nevüket. Az új törvény által érintett nők visszamenőAz amerikai elnök javítana a MTI-HÍR Washington. George Bush amerikai elnök hazafias szólamokkal indokolta a hét végén a védelmi költségvetés tervezett emelését, de nem a rakétavédelmi programra szánt összeg jelentős emelésére helyezte a hangsúlyt, hanem a katonák életkörülményeinek javítására. Bush a hadseregben szolgáló, „a legesen is kérhetik nevük módosítását, tehát „ovátlanítását”. A nemzeti kisebbségek szervezetei üdvözölték a törvényt, s úgy vélik, ezzel Csehország lépést tett a nemzetiségek egyenjogúsítása felé. Egyes cseh nyelvészek, újságírók és főként baloldali politikusok viszont az -óvá végződés elhagyását bírálják azt állítva, hogy ez durva beavatkozás a cseh nyelv rendszerébe. A május végén a képviselőház által elfogadott kisebbségvédelmi törvényt a múlt héten a szenátus is megszavazta. Most már csak Václav Havel államfő aláírása hiányzik ahhoz, hogy érvénybe is lépjen. Ismerve Havel álláspontját, ez már csak formalitás, (kés) sorkatonák életén szabadságot védő férfiakat és nőket” dicsőítette, hozzátéve, hogy a nemzetvédelmi kiadások megfelelő szinten tartását az egyik legfontosabb céljának tekinti. Áz új országos rakétavédelmi tervről Bush azt mondta: olyan új védelmi stratégiára van szükség, amely felismeri, hogy a hidegháború véget ért, de az országra leselkedő fenyegetések nem tűntek el. Bush több pénzt kért
