Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-20 / 166. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 20. KOMMENTÁR Törököt fogtak MALINÁK ISTVÁN Nagyot nő a világ szemében Bulgária, jogosan fogja learatni az európai szervezetek osztatlan elismerését. II. Simeon, a volt cár és kijelölt miniszterelnök koalíciós megállapodást kötött a bul­gáriai törökök Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért nevű pártjával. Simeon Nemzeti Mozgalma 120, a törökök 21 helyet szereztek a 240 fős parlamentben. A koalíciós megállapodást ma kellene aláírni, s ha ez megtörténik, az kisebbfajta csoda is lesz: Bulgária történetében először vesz majd részt a török kisebbség az ország kormányzásában, a tervek szerint Simeon már a jövő kedden bemutathatja új kormányát. A hírek szerint a török pár­tot fiatal, nyugati egyetemeken végzett pénzügyi szakemberek fogják képviselni a kabinetben. Ha belegondol az ember, a for­dulat utáni Kelet-Európábán a magyar után a török a második kisebbség, amely kormányhatalomra kerül. És ez minimum ak­kora szenzáció, mint az RMDSZ meg az MKP esete volt. Persze, a bulgáriai törököknek is szembe kell nézniük azokkal a buktatók­kal, mint ez utóbbiaknak, s talán - igazán ne kívánjuk nekik - a későbbiekben ugyanazokkal a keserű tapasztalatokkal is. Az el­múlt évtizedekben tájainkon sehol nem volt rózsás a kisebbsé­gek helyzete, a bulgáriai törököké pedig különösen nem. A zsiv- kovi kommunista diktatúra - emlékezzünk csak: Todor Zsivkov felajánlotta Bulgária beolvadását a Szovjetunióba - a legkemé­nyebbek közé tartozott. A törököket a névhasználattól is meg­fosztották, csak a fordulat után derült ki a beavatatlanok számá­ra, hogy számos neves bolgár sportoló - különösen a súlyemelők - török nemzetiségű: a „szulejmanovokból” nagyhirtelen „szulej- manogluk” lettek. II. Simeon nemzetközi taktikai érzékét pél­dázza: lépésének van egy nem elhanyagolható vetülete is. A bul­gáriai törökök belekóstolhatnak a demokrácia felelősségébe, ugyanakkor ilyen szempontból erős anyaországra nem számít­hatnak. Hiszen Törökországban baj van a demokráciával, Anka­ra nagyon mostohán bánik saját kisebbségeivel, gondoljunk csak a kurdokra és az Öcalan-ügyre. Éppen az emberi jogok tisztelet­ben tartásának hiánya miatt nem kaphat Törökország meghívót az Európai Unióba sem. Most már csak az a kérdés, hogy a ma még rendkívül népszerű Simeon lépéséhez mit szól majd a bol­gár többség. Ez csak menet közben derül ki. JEGYZET ban azzal utasítanak el, hogy ők csak egy márkára specializá­lódtak, s az enyém, sajna, nem az. A másikban - merthogy tényleg hiper-szuper, van ben­ne három! - éppen elfogyott az elemük. A harmadikban ért a legnagyobb meglepetés. Miu­tán előadtam nagy nehezen be­tanult szlovák szövegemet, azt mondja a pult mögül a hölgy, mégpedig utánozhatatlan nyá­vogó kiejtéssel: „Nem értek szlovákul!” Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet meg­szegik, képzelem, mit érezhet­nek ilyenkor a nemzet asszo­nyai, emberei, ha engem ennyi­re mellbe vág, aki pedig értek, mi több, tudok is. Élmondom ugyanazt magyarul, mire a hölgy készségesen elkéri az órámat, s elvonul vele a füg­göny mögé. Eltelik vagy tíz perc, már kezdek aggódni, mi­kor visszatér, s közli velem szlo­vákul, hogy egyik elemük sem pászol az én órámba, próbál­kozzam máshol. Szóval, ve­gyem nyakamba a várost, s ke­ressek egy jó kis órásműhelyt. Mert az idő pénz. S ha nem tu­dom, hány óra, hogy tudjam, hányadán állok? Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly- sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 056/6382806, Kassa: 055/6002225, Rimaszombat: 047/5684214, Rozsnyó: 058/7329857, Komárom: tel., fax: 035/7704200, Nyitra: 037/6522543. Kiadja a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fűknek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiaäk - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit-értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 055/6709548, 6002210, fax: 055/6002229. Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: PRNS a. s. vývoz dače. Záhradnická 151,820 05 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, AVCiitBíí»uaz ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. * arcúiét.«« E-mail: redakcia@ujszo.com Hány az óra, barátaim? CS. LISZKA GYÖRGYI Hurrá, végre nálunk is megve­tették lábukat a szuperszonikus hipermarketek, magyarul a ho- dálynyi üzletközpontok, me­lyek egy helyen fogják össze a shopokat, boutique-okat, mark- tokat, pubokat, s hogy mik ezek, kit izgat, lényeg, hogy nem kell többé lejárni a lábun­kat kis szatócsboltoktól kezdve könyvkereskedéseken keresztül a sarki korcsmáig, mert itt min­den egy helyen, egy fedél alatt megtalálható. Nosza, rajta, jó katonák, gyerünk be a Városi Nagy Központba, mondom a családomnak, hiszen ezzel vég­re mi is időt s pénzt takarítha­tunk meg, ami, ugye, nem utol­só szempont. Minden igényt ki­elégítünk, hirdetik a táblák, mi­re vérszemet kapok. No, nem kell megijedni, nincsenek nagy igényeim, csak eszembe jut a karórám, mely - lemerülvén eleme - hónapok óta nem mu­tatja a drága időt. Majd itt ki­cserélik. Az egyik kis órajavító­- Dél-Amerika üdvözletét hozom. Gondjainkon nem tudnak segíteni, de küldtek egy többezer részes szappano­perát. (Agócs Ernő karikatúrája) Nem csak azt kell vállalnunk, akik voltunk és vagyunk, hanem azt is, mik lehettünk volna Nem lehet „nyolc” Betelt a pohár - legalábbis ezt lehet kiolvasni az MKP csúcsvezetőinek nyilatkoza­taiból. Nos, ha betelt a po­hár, érdekes lenne megnéz­ni, vajon kié. S vajon miért éppen most és miért éppen a közigazgatási reform első - s tegyük hozzá: csapnivaló - törvényének jóváhagyása után kell ellenzékbe vonulni. LOVÁSZ ATTILA Ami a miniszterelnök árulását il­leti, azért nem olyan egyértelmű a helyzet. A kormányfő ugyanis nemcsak a magyar koalíciós part­nereket lepte meg, hanem min­denkit, aki hitt abban, hogy elér­kezett az idő a legjelentősebb re­form beindítására. A nyolcas mo­dell (amelyhez' találtatott politi­kai akarat) rossz modell, drága, és elfogadása valóban a reform elárulásának tekinthető. Koránt­sem csak a magyarok számára kedvezőtlen - ennek a reformnak az árát immár másodszor a szlo­vákiai adófizető állja nagyon ke­ményen. Nižňanský exkormány- biztosnak pedig egyértelműen igaza van abban, hogy a valódi közigazgatási reformra való­színűleg évtizedeket kell még várni. Azt viszont Nižňanský és Dzurinda is nagyon jól tudták, hogy az MKP parlamenti frakció­ja nem szavazta volna meg a ti­zenkettes modellt sem, függetle­nül attól, hogy elnökségi határo­zat (legalábbis papíron) nem szü­letett ezzel kapcsolatban. Hallga­tólagos elnökségi jóváhagyás vi­szont igen (az OT-nak pl. több mint ötven tagja van, az ott el­hangzottakat lehet szépíteni, de eltitkolni nem). Az MKP részéről elhangzottak azt is sejtetik, hogy a kormányzatból való kilépés úgymond erkölcsi kér­dés (hiszen elárultak minket). Az erkölcsi alapú politizálással (ami nem azonos az elvi politikával) most már késő előrukkolni. Azt ak­kor kellett volna előhúzni, amikor Rudolf Schuster belezsaroltatta magát a köztársasági elnöki szék­be, hogy a hivatalt csapnivalóan lássa el. Akkor is elő lehetett volna húzni, amikor korrupciós botrá­nyok sora jelent meg a kormány­ban vagy a hozzá közel álló szemé­lyeknél. Erkölcsi alapon politizálni akkor is lehetett volna, amikor az SDĽ folyamatosan zsarolt és kompromisszumokra kényszerített további kormánypártokat, s akkor is, amikor a kormányfő (s most Az erkölcsi alapú politizálással most már késő előrukkolni. mindegy, megalapozott érveléssel, vagy anélkül) az SDK reformja he­lyett új pártot alapított. Summa summárum: ne akkor vegyük elő az erkölcsi normákat, amikor azok sárba rántását nem egyszer eltűr­tük, s amikor betelt a pohár - leg­alábbis a politikusok tűrőképessé­gét illetően, a választókat ugyanis senki nem kérdezte meg. Próbáljunk meg néhány percre pragmatikusan gondolkodni, s te­gyünk föl néhány kérdést. A szlo­vákiai magyar szellemi elit nagyon büszke volt az idei könyvhét szlo­vákiai termésére. A kormányból való távozás után vajon milyen hé­ják szállnak rá a költségvetési for­rásokra? Ki tudja megjósolni, jö­vőre milyen lesz a Thália, a Jókai Színház, az Ifjú Szivek költségveté­si támogatása. Vagy a kisebbségi sajtóé? De ami sokkal fontosabb - a magyar politikusok számára „nem lehet nyolc” még a nyolcas modell­nél sem, milyen lesz az illetékessé­gi törvény sorsa. „Nem lehet nyolc”, sikerül-e az MKP nélkül vé­gigzongorázni a szövetkezeti transz- formációt, a szlovákiai vízvezeték­rendszert, a nevesíteden földek jövőbeni tulajdonlását. „Nem lehet nyolc”, hogy a jogszabályilag fecni­nek sem tekinthető kormányhatá­rozat alapján mikor valósul meg Nyitrán a magyar kar. S végül „nem lehet nyolc”, ki lesz érintett a közalkalmazotti törvény január el­sejei hatályba lépésekor, magya­rán: ott leszünk-e, vagy sem. Magára valamit is adó magyarta­nár már a nyolcvanas években idézte diákjainak Illyés Gyula el- híresült mondatát: „Nem csak azt kell vállalnunk, akik voltunk és vagyunk, hanem azt is, mik lehet­tünk volna”. Nos, ha valaki kilépé­sért kiált, gondolja végig, hogy 10 százaléknyi érzelmi szavazót akar-e jövőre, tele frusztrációval, kisebbségi érzéssel, vagy 10 szá­zaléknyi mérlegelni képes válasz­tót, legalább részben remény­kedőt és saját személyes sorsát ke­resőt közigazgatásban, földműve­lésben, honi magyar kultúrában, közéletben, saját lakásában. A po­litika ugyanis nem betelt poharak­ról és árulásokról, nem is egy tál lencséről szól. A tét ma nem egy tál lencse. A szerző a Szabad Európa Rádió munkatársa OLVASÓI LEVÉL Jó magyar iskola kell(ene)! Sok kis- és nagydiáknak elérke­zett a várva várt szünidő. Van aki már élvezi a kirándulás örömeit, van aki csak most készül, s van akinek erre az idén sem jutott. Az iskolai ricsaj két hónapra elhall­gat. Az iskola ódon vagy éppen új épülete elhagyatva áll. Elhagyat­va diákoktól, pedagógusoktól, szülőktől. Ám figyelemmel kísér­ve a történéseket az iskolaügyünk terén, a falak között még ott vissz­hangzik a kérdés: „Szeptembertől majd hogyan tovább? Mennyi kis­diák kezdi meg magyar nyelven a tanulmányait? Milyen gazdasági intézkedés miatt kell majd ma­gyar osztályokat összevonni?” A múltkoriban az Új Szóban megje­lent egy olvasói levél a királyrévi Horváth Ildikó tollából Jó magyar iskola kell címmel. Arra utalt, hogy kiállunk a magyar tanítási nyelvű iskoláink mellett, hiszünk politikai elitünk prioritásainak és támogatjuk a magyar egyetem lét­rehozását (mint mindig most is felkészületlenül), úgyszólván mindent, amit ma nemzetiségi is­koláink védelmében a „szánkba tesznek”. A dolog másik oldalát pedig valahogy mellőzzük. Felké­szültek-e magyar iskoláink arra, hogy ne csak siránkozással és az itteni elnyomás és megfélemlítés érveivel győzzék meg a szülőket a magyar iskolába történő beíratás fontosságáról, hanem szakmai és erkölcsi felkészültségükkel, azzal, hogy már 21. századi körülmé­nyeket képesek biztosítani a ma­gyar felvidéki nebulóknak. Mert az önimádó, magukról dicshim­nuszokat zengő bárdok ideje le­járt. Tudatosítani kell, a szülő a döntő tényező! Mert amíg lesz magyar szülő, lesz magyar gyer­mek is - s addig talán lesz magyar oktatás, iskola is. A maguknak ki­tüntetéseket követelő és elváró „hősök” pedig inkább már pihen­jenek, hisz a mai kor embere ma­ga is „hős”, amikor ebben a politi­kailag zűrzavaros, gazdaságilag egyre romló helyzetben megállja a helyét, s nem adja fel nemzetisé­gét. A jó, régi vágású káderek, akik a tüntetések idején az iskola ablakain át mertek csak kinézni a szülőkre, ma sértődötten reagál­nak, mikor felmerül a kérdés: Mi­értjutottunk oda, hogy a szlovák tannyelvű iskolákba tolonganak a TALLÓZÓ NÉPSZAVA Az MDF Országos Elnöksége felké­ri az Orbán-kormányt, hogy kez­deményezzen konzultációt a po­zsonyi kabinettel. A testület közle­ménye szerint a szlovák parla­mentnek az új közigazgatási terü­leti egységek kialakításáról hozott döntése ellentétes a két ország kö­zött létrejött alapszerződéssel. Eb­ben ugyanis megerősítették, hogy tartózkodnak az olyan intékedé- sektől, amelyek megváltoztatják a népesség számarányát a kisebbsé­gek által lakott területeken. SME A lap egész oldalt szentel Karol Sendrei halálának. A középkorú roma férfit állítólag rendőrök ver­ték halálra, ám a nyomozók még két héttel az eset után sem hoztak új tényeket nyilvánosságra. Az ille­tékes kerületi bíróság döntött, a három gyanúsított szabadlábon védekezhet. „Amíg nem gyakorol­nak nyomást a rendőrségre, nem működhet” címmel beszélgetést közölnek Peter Horák cseh elemzővel, aki szerint a kormá­nyon kívüli szervezetek feladata lenne az erőszak elleni harc fel­ügyelete. A szakember magyaráza­ta szerint Karol Sendrei esetében az említett szervezeteknek kellene figyelemmel kísérni a rendőrség és a belügyminiszter eljárását. MLADÁ FRONTA DNES Csehországnak joga van ugyan ön­állóan dönteni a temelíni ato­merőmű ügyében, de azért a né­metek és az osztrákok véleményét is meg kell hallgatnia - írja kom­mentárjában a Mladá Fronta dnes című liberális cseh napilap. A szomszédok kételkedése és félelme az atomerőmű miatt érthető, hi­szen Csernobil atomfelhői sem áll­tak meg Ukrajna határainál - mu­tat rá. Ugyanakkor tudni kell, hogy Temelín összehasonlíthatadanul fejlettebb, mint Csernobil, s bizton­sága a német, francia és az ameri­kai atomerőművekhez mérhető. A nemzetközi jog és a jólneveltség nem tiltja a német kormánynak, hogy felhívással forduljon a cseh kabinethez. A jog és az ész viszont azt sugallják, hogy a végső döntést hagyjuk a cseh kormányra. A Te­melín elleni német tiltakozás ugyanakkor udvariasabb, mint az osztrák volt. Ugyanakkor az osztrá­kok sem kívánták a problémát egy­bekötni Csehország uniós csatlako­zásával. Diplomáciai elszigeteltség tehát Prágát nem fenyegeti. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy Csehország még nem egyenrangú Ausztriával és Németországgal. Ezek a szomszédok még hosszú időn át meghatározzák gazdasági sorsunkat. Kapcsolataink több mint törékenyek, s ebben benne van mmd a volt Csehszlovákia náci megszállása, mind a németek há­ború utáni kitelepítése. Ha a múl­tat egy atomerőmű megválthatná, akkor nem egy, hanem tíz Temelínt is megérne feláldozni. Komoly fel­mérések is azt mutatják, hogy ha az atomerőművet nem helyeznék üzembe, semmi nem történne: Csehországnak nincs szüksége a temelíni villanyáramra. tanulók, a magyar iskolák pedig elnéptelenednek? Talán valahol a színvonalban van a különbség?! Ne a szponzorok megszerzése le­gyen a legfontosabb feladat, ha­nem a tanítás színvonalának emelése. Akkor viszont változtat­ni kell az eddig kialakult szemlé­leten: letelt a tanítási óra, utá­nam a vízözön! (tisztelet a kivé­telnek). Sajnos, a felvidéki ma­gyarság körében is egyre na­gyobb teret hódít a nem éppen szakmai géniuszok (lásd önkor­mányzat, államigazgatás) maga­mutogatása, öndicsérete, sunyi megalkuvása. Van két hónapunk, hogy újraértékeljük tetteinket, hozzáállásunkat, elveink helyes­ségét. Addig is kellemes szünidőt felvidéki magyar nebulók! Bencze István Tardoskedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom