Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-19 / 165. szám, csütörtök
Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 19. TOLLVONÁS Tele kérem agippal! TALLÓSI BÉLA Olvasói levelet böngészgetve jutott eszembe néhány olyan példa, amelyekből annak idején arra az elhatározásra jutottam, hogy két alapvető dolgot mindig meg kell tartanom. Az első, hogy minden helyzetben jól gondoljam meg, mit mondok ki. A másik, ha nem tudok, ne akarjak „hej, de fáintosan” viselkedni, és ne próbáljam hej, de választékossá tenni beszédemet a hej, de divatos idegen szavakkal, amelyek jelentésével nem vagyok tisztában, mert ez olyan helyzeteket szülhet, amelyekből egyeseknek az juthat eszébe, hogy na, ebből is előtört a hat elemi, vagy hogy ez az alak már az óvodában a nagycsoportból is kibukott. Visszás helyzetek olyankor szoktak leginkább előfordulni, amikor az egyszerű - teljes tisztelettel mondom - paraszti ésszel gondolkodó ember kimozdul saját környezetéből. Javában benne jártunk a szóéiban. Azokat az éveket éltük, amjkor pár kilométerre a csehszlovák-magyar határ mellől érdemes volt átruccanni a túloldalra néhány Amo szappanért, Amodentért, Omniáért meg Tibi csokiért. Átkelt a Du- na-hídon az egyszeri ember is, az efsz országhatáron belül világot járt nagy tapasztalatú sofőrje, aki mindig kivágta a rezet, s mivel a kocsi tartályában fogytán volt az üzemanyag, léhúzott CS jelzésű szolgálati embécs- kájával egy Agip-kúthoz - e hálózat akkortájt épült ki Magyar- országon s odaszólt a szolgálatot teljesítő kutasnak: „Töltse tele agippal!” Odahaza ugyanis azt látta, hogy az élelmiszerüzletben élelmiszert, a húsboltban húst, a tejcsarnokban tejet, a vasasban vasárut adnak a pult mögül. Józan paraszti ésszel úgy ítélte meg, hogy Magyarországon az Agip-kútból immár agip folyik - s mivel nem akarta, hogy azt mondják, faluról jött, megtankolt agippal. A nénike, akit csoportos kirándulásra vittek szintén odaátra, már tudta, hiszen hallotta a rádióban, meg látta a tévében, hogy a magyaroknál nem malinovkát isznak, hanem jaffát, magabiztosan szólt a pin- cérnőnek, hogy: „Nekem egy „ üveg nyaffát hozzon, kedves!” Ilyenekkel, meg a „horcsicás párkival” tudtuk elárulni magunkról, hogy: „Na, ezek is cseszkóból jöttek. ” A levél, amely e gondolatokat ébresztette bennem, mintha szintén „cseszkóból” érkezett volna a minap. írója egy, a „tisztelt nagyérdemű közönséget” fellépéseivel több mint fél évszázada „elkápráztató patináns együttesről” írt pár sort. Pedig már azt hittem, hogy az üyen és ehhez hasonló nyelvhasználati patináktól, amelyek még „cseszkóból” maradtak ránk, már rég megszabadultunk! Elhunyt Pálfy József újságíró Budapest. Kedd este rövid súlyos betegség után 80. életévében elhunyt Pálfy József újságíró. Debrecenben kezdte pályafutását, majd 1956-tól 1961-ig az MTI párizsi tudósítója volt. Utána a Hétfői Hírek, majd 1963-tól 1989-ig a Magyarország című hetilap főszerkesztőjeként dolgozott. Éveken át volt a Tv-Híradó külpolitikai kommentátora, műsorvezetője. Emellett 1974-től 16 esztendőn át a Magyar Újságírók Szövetségének (MÚOSZ) elnöki tisztét is ellátta. (MTI) MOZI POZSONY HVIEZDA: Szeretném, ha szereméi (am.) 16, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: A múmia visszatér (am.) 21.15 MLADOSŤ: Taxi 2 (ff.) 15.45, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) 18.30, 20.30 Szívörvény (am.) 18.30 Mielőtt leszáll az éj (am.) 20.30 Pasik és csajok (am.) 18.15 Magányosok (cseh) 20.45 Hatalmas Afrodité (am.) 20 Szeress, én szeretlek (szí.) 19 KASSA DRUŽBA: Szeretném, ha szereméi (am.) 18, 20 TATRA: A mexikói (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Szeretném, ha szereméi (am.) 18, 20 ÚSMEV: Shrek (am.) 18 Érzéki csalódás (am.) 20 IMPULZ: Amerikai pite (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Ellenség a kapuknál (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Sikoly 3 (am.) 18 AMFITEÁTRUM: A millió dolláros hotel (am.) 21.30 PAT-AMFITEÁTRUM: Sebhelyek (am.) 21.30 GYŐR PLAZA: Bíbor folyók (fr.a) 15.45, 20.15 A csábítás elmélete (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Érzéki csalódás (am.) 16.30, 18.30, 20.30 Evolúció (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Hannibal (am.) 20 Lara Croft: Tomb Raider (am.) 14.15,16.15, 18.15, 20.15 A múmia visszatér (am.) 14, 17.30, 20 Nincs több suli (am.) 14.30 Az ördögűző - rendezői változat (am.) 14.45, 17.15, 19.45 A pók hálójában (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 FELHÍVÁS A Szlovák Általános Iskola és Gimnázium (Budapest, Lomb u. 1-4.) a 2001/2002-es tanévben felépítményi tagozatot nyit középiskolai érettségivel rendelkező diákok számára. Szakirány: hostess és turistavezetői szolgáltatás. Felvételi követelmények: szlovák vagy magyar középiskolai érettségi vizsga, a szlovák nyelv alapjainak ismerete. Jelentkezési határidő: a gimnáziumok, szak- és más középiskolák negyedikes diákjai 2001. augusztus 20-ig adják le az érettségi bizonyítványt és az életrajzot az iskola igazgatóságán. Fontos információk: az 1 éves felépítményi szak ingyenes, a nem budapesti diákok szállást kapnak az iskola kollégiumában. Közelebbi tájékoztatást a következő budapesti telefonszámon lehet szerezni: 00361-350-0481-3. Szervezési információk: a szakirányon belül az iskola egy világnyelv oktatását biztosítja a diák érdeklődése szerint (angol, német), az idegen nyelv oktatása az adott nyelv alapjainak ismeretét biztosítja, a tanulmányok sikeres befejezésekor a diák kétnyelvű szlovák- magyar bizonyítványt kap. A mű egyik kiemelt cselekményszálát Izák Abelesnek Anna Zannin énekesnő iránt érzett szerelmének története képezi Egy lakájos történelmi regény A kilencvenes évek magyar regényirodalmát és annak kritikai reflexióját valamennyire is követő olvasó számára köztudott tény, hogy ebben az időszakban az úgynevezett történelmi regény (Márton László, Darvasi László, Láng Zsolt, Háy János, Tálamon Alfonz, Esterházy Péter művei) lépett elő a legmarkánsabb szépprózai műfajjá. BENYOVSZKY KRISZTIÁN A megszorító és pontosító szócska („úgynevezett”) használatát nemcsak e poétikai fogalom meglehetősen bizonytalan jelentése indokolja, hanem az is, hogy hangsúlyossá teszi: „ez” a történelmi regény már nem olyan, mint múlt századi társai, Jókainak a nemzeti illuzionizmust tápláló romantikus eposzai, a kissé talán nehézkes, ugyanakkor fontos regénypoétikai újításokat is hozó Kemény Zsig- mond-féle lélektani próza, Mikszáth ironikus anekdotizáláson alapuló történelmi parabolái, de teljes mértékben nem azonosítható Gárdonyi, Krúdy, Füst, Kosztolányi, Móricz és Déry hasonló zsánerű műveivel sem. A 90-es évek műveinek történelemszemléletét jól tükrözi egy idézet Darvasi nagysikerű regényéből, A könnymutatványosok legendájából: „a história soha nem az, aminek valójában látszik”. Erre egyrészt az elmúlt évtizedek történelmi-politikai tapasztalatai, másrészt a jelenkori történelem- és irodalomtudomány közös elméleti belátásai is magyarázatul szolgálhatnak, amelyek szerint - durva metaforizá- lással élve - nemcsak a történelmi regény, hanem a tudományos historiográfiai munkák is a dokumentum és a legendárium közti tág és bizonytalan szövegtérben lebegnek, egymással nagyon is sok pontban érintkezve. Ez jelenik meg az említett művek egyes rétegeiben is, leginkább talán az ironikus távolságtartást, a megszakí- tottságot, többszempontúságot, az önreflexióra való hajlamot nyoma- tékosító és az események hitelességét relativizáló elbeszélői eljáráA könyv egy jól megírt 19. századi realista regény benyomását kelti. sokban, valamint a mágikus-fantasztikus elemek gyakoriságában. Mindezek függvényében Dušan Šimko Esterházyho lokaj (Esterházy lakája) című regénye szokatlan, esetleg anakronisztikus vállalkozásnak is tűnhet, hiszen a magyar szerzőket foglalkoztató dilemmáknak itt nyomait sem találjuk. Mindez a jelenkori magyar és szlovák (regény)irodalmi kánon közti különbségből, ületve az utóbbi eltérő műfajtörténeti hagyományából eredeztethető. A könyv egészében egy jól megírt 19. századi realista regény benyomását kelti. Az olvasót biztos kézzel kalauzoló, visszafogottan társalgó elbeszélő, a végig ráérős, kiegyensúlyozott tempójú elbeszélésmód, a különböző társadalmi rétegekhez tartozó szereplők életútját részletesen bemutató plasztikus portrék, valamint a 18. század sok kultúrájú Magyarországának utolsó harmadáról rajzolt színes „tájkép“ mind erről árulkodik. A regény egyik kiemelt cselekményszálát Izák Abelesnek Anna Zannini, az Esterházy Miklós udvarában működő operatársulat énekesnője iránt érzett szerelmének története képezi. Áz önmagát a korra jellemző meg- bélyegzettség állapotából, a teljes perifériáról a nemesek és művészek bizalmas szolgájáig felküzdő, zsidó származású Abeles életútján keresztül azonban a szerző nagyon sok mindent felvillant abból a korból, amikor a fényűzéséről elhíre- sült testőrkapitány vidéki kastélyában olasz operatársulatot tart fenn, házimuzsikusként és karmesterként Haydnt alkalmazza, Mária Terézia látogatása tiszteletére pedig lélegzetelállító tűzijátékot rendez. Ennek az ünnepségnek a leírását a magyar olvasó ismerheti Bessenyei György Esterházy vigasságok című költeményéből, amire Šimko utal is (a szerző nevét kissé elírva: „Gyuri Bessényi“). A regény másik kulcsfigurája az olasz-osztrák A szlovákiai magyar befogadó számára külön élvezetet nyújt. származású főszolgabíró, Raiher. Ő az, aki nemcsak kíméletlen szigorral irányítja a kastély személyzetének életét, és pedáns diplomáciával bonyolítja urának hivatalos ügyeit, hanem aki a magyar nyelv - számára - fura hangtana iránti kíváncsiságtól hajtva, lelkesen szó- tárazza Bessenyei említett művét, szívesen hallgatja, még ha nem érti is teljesen, a magyar parasztok hozzá intézett beszámolóit és a kocsmákban fel-felhangzó kuruc dalokat. Dušan Šimko regénye is, Závada Pál nagy sikerű könyvéhez hasonlóan, a szlovákiai magyar befogadó számára külön élvezetet nyújt, mivel a két nyelv/kultúra ismerete az árnyaltabb, pontosabb megértést segíti elő. (Dušan Šimko: Esterházyho lokaj. Košice, Knižná dielňa Timotej) Szeptember másodikáig vasárnaponként báb- és gyermekszínházak fesztiválja a pozsonyi Bibianában Színes mesék a régmúltból és a mából MISLAY EDIT A pozsonyi Bibiana, a gyermekek nemzetközi művészeti háza kiállításaival, programjaival főként a kicsik fantáziájának, kreativitásának fejlesztésére, a képzőművészet népszerűsítésére törekszik. Megszokott rendezvényeiket idén új programmal bővítették: a báb- és alternatív gyermekszínházak fesztiválját, amely a nyári vakáció első napján kezdődött és egészen szeptember másodikáig tart, a szlovák Színházi Intézettel közösen szervezik. Vasárnap délutánonként a szlovákiai és cseh csoportok, társulatok előadását tekinthetik meg a gyerekek a Bibiana udvarán. Az elmúlt hét végén magyarországi vendég, a biatorbágyi Néder Nándor Ládafia Bábszínháza aratott nagy sikert a kicsik körében hajdani vásárok hangulatát idéző játékával, amelyhez különleges, régi hangszerek szolgáltatták a zenét. Az elkövetkező vasárnapokon a Bibianába váiják a rendezők a pozsonyi Divadlo Piraňa társulatát, amely A kakaska és a tyúkocska meséjét adja elő. A brünni Divadlo v 7 a pűl A három kismalac történetét viszi színre. Álmok és találmányok pavilonja a címe a kassai Divadlo Maškrta előadásának, amely a bennünket körülvevő találmányokról, valamint arról szól, mi történik, ha két ember lekési a vonatot. Krista Bendová szlovák írónő mesekönyvének motívumai alapján készült Az elrabolt Zuzanka című darab, amelyet a fesztivál házigazdája, a Bibiana színjátszó csoportja mutat be. A malackai Divadlo Žihadlo a Masza- tos mesét hozza Pozsonyba. A közelmúltban szerepelt a Bibiana programjában A dzsungel könyve írója, Rudyard Kipling elbeszélései nyomán készült Hogyan lettek a vadállatokból háziállatok című bábelőadás. Akik idáig nem látták a Kecskés Marika bábművész által megelevenített történetet, augusztusban még megtekinthetik, akárcsak a Báró, a nagy prímás című bábjátékot, amelyből a gyerekek megtudhatják, milyen az élet egy roma táborban. Érdekesnek ígérkezik a fesztivál utolsó előadása is, amely a brünni színházművészeti főiskola (JAMU) drámapedagógia szakos hallgatóinak, valamint a prágai színházművészeti főiskola (DAMU) alternatív és bábszínházi kara diákjainak közös munkájaként jött létre. A Madár a levegőben, hal a vízben című előadással arra szeretnék a gyerekeket rávezetni, hogyan lehet megérteni a „nem hallható” szavakat. Délutánonként a Bibiana udvara hús árnyékba borul, így akár forró nyári vasárnapokon is kellemes családi program lehet a fesztivál egy-egy előadása. Madár a levegőben, hal a vízben. A brünni színház szeptember 2-án lép fel (Archív felvétel) Nagycenki művészeti napok augusztusban A kamarazene jegyében MTETU DÓSÍTÁS Pannónia főtemplomát kutatják Gorsiumban Császárok temploma MTI-JELENTÉS Nagycenk. Augusztus 3. és 12. között rendezik meg a nagycenki művészeti napokat Széchenyi István egykori lakhelyén. Az események gerincét a kamarazenei koncertek alkotják. A Széchenyi István Emlékmúzeumban a megnyitón a Magyar Akadémia Vonósnégyes lép fel, és a Mosonmagyaróvári Alkotó Közösség munkáit láthatják az érdeklődők. A Szent István templom a színhelye augusztus 4-én az Ewald Rézfúvósötös koncertjének, másnap Kántor Zsolt orgonahangversenyének, augusztus 11-én pedig a Nagylózsi Kórus hangversenyének. Rajnai Gábor és Sárosi Orsolya ének, lant, gitár és csembaló hangversenyén reneszánsz dalok, táncok, angol virginál zene hangzik fel a Kastélyszállóban augusztus 5-én. Másnap Szabó András klarinétművész és Gábor József zongoraművész szonátaestje hallható ugyanott. A Magyar Akadémia Vonósnégyes és Varga Gábor klarinétművész augusztus 8-án szólaltatja meg Brahms Klarinét kvintettjét. Augusztus 9-én a vonósnégyes Tóth Gábor kürtművésszel közösen adja elő Turner Kürt kvintettjét. Jandó Jenő zongoraművész augusztus 11-én az Új Budapesti Fúvósötössel lép fel. Á művészeti napok záróhangversenyének szólistája is Jandó Jenő lesz. A zongoraművész a Magyar Akadémia Vonósnégyessel adja elő Dvorák Zongorás kvintettjét a Széchenyi Emlékmúzeumban. Gorsium. Az istenné nyilvánított császárok templomának teljes feltárásán, valamint az előtte húzódó, reprezentatív tér kibontásán dolgoznak a régészek Gorsiumban. A templom feltárásával még idén végeznek. A reprezentatív teret pedig, amely a szent kerület központja volt, s ahol a provincia főoltára is állt, egy-két év alatt tátják fel. A 40 méter hosszú és 14 méter széles, görög-római stílusú templom a legnagyobb volt Pannóniában, s a római tartomány főtemploma volt. A feltárás során előkerült régészeti emlékek alapján rekonstruálni lehet az alakját: a kisebb emelkedőn álló épületet széles lépcsőkön lehetett megközelíteni. A lépcsők a fedett, de oldalt nyitott előcsarnokba vezettek, amelyet középen szobor díszített. Innen lehetett belépni a cellába, ahol az istenszobrok álltak - ez volt a templom. Az épület a II. században zajló markomán háborúk során súlyosan megsérült, de a Pannóniában betöltött kivételes helyzetét igazolja, hogy Septimius Severus császár saját költségén helyreállíttatta. Az uralkodó 202-ben díszes ceremóniával avatta fel. A pompás épület 260-ban, a nagy szarmata támadás során semmisült meg, a köré emelt szent kerülettel együtt. Bár a templom falainak csak a helyét találták meg a régészek, belső tere viszonylag épen megmaradt, ennek feltárását, elemzését végzik. A régészek már dolgoznak a templom előtti reprezentatív tér kibontásán is.
