Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-19 / 165. szám, csütörtök

8 DIGI TÁ LIA ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 19. HÍREK Új Macek a Macworld Expón Steve Jobs elnök-vezérigaz­gató a New York-i Macworld Expón mutatta be az Apple új gépeit. A várakozások megfelelően bemutatkoztak az új iMacek új színekkel és gyorsabb processzorral, vala­mint egy folyadékkristályos kijelzőjű modellt is láthatott a közönség. Az LCD-kijelzős iMac szakít majd az elődök designjával, és a jövőben vár­hatóan ezt a formát viszi to­vább az Apple. Az új G4-es PowerMac gépekről számta­lan oldalon jelent meg hamis fénykép, amelyeket az Apple levetetett azóta, (ix) Villámgyors CD-új ráírok A hazánkban kevéssé ismert QPS bejelentette Que! CD- ŔW-meghaj tócsaládjának leggyorsabb darabjait. A 24x10x40 Que! 24-szeres sebességgel képes CD-R, va­lamint 10-szeres sebesség­gel CD-RW lemezeket írni, és mindemellett 40-szeres CD-olvasóként is funkcio­nál. Egyelőre csak az EIDE- meghajtó vásárolható meg 229 dolláros ajánlott fel­használói áron, míg a többi drive július végétől lesz hoz­záférhető. (hwsw) Növekszik a munkahelyi internetezés Az egész nap számítógép előtt ülő irodai alkalmazot­tak közül egyre többen csat­lakoznak a világhálóra, és sokkal több időt töltenek el rajta, mint egy évvel koráb­ban - derült lti a Niel- sen//Netratings legfrissebb jelentéséből. Az internetezők számát vizsgáló cég adatai szerint az elmúlt évben 23 százalékkal növekedett meg az internet használata a munkahelyeken. Eszerint jú­niusban összesen 42 millió ember csatlakozott a világ­hálóra irodai számítógépé­ről. Ugyanebben a hónapban az alkalmazottak átlagosan negyvenháromszor csatla­koztak a netre, szemben az egy évvel ezelőtti 39 csatla­kozással, és átlagosan har­mincöt különböző weboldalt töltöttek le a korábbi 28 he­lyett. Mindezek mellett ta­valy átlagosan még csak 20 órát és 30 percet töltöttek el az interneten, míg idén már 22 órát és 38 percet. A leg­nagyobb növekedés a válla­lati információs oldalak né­zettségében volt: összesen 49 százalékos, ami idén már 14 611 000 egyedülálló láto­gatót jelent. (s) Cenzúrakerülő szoftver Az információáramlás sza­badságáért küzdő crackerek olyan szoftvert fejlesztettek ki, amellyel simán elérhető­vé válnak a felhasználó szá­mára cenzúrázott weboldalak. A lépés tovább szíthatja a szólásszabadság­ért küzdő csoportok és a cenzúrát szívesen alkalma­zó, elsősorban ázsiai és kö­zel-keleti országok kormány­zatai közötti harcot, (s) SMS-AJÁNLÓ Élvezem ajkaid gyűrűjét, cse­rébe az élvezetért szádba jut­tatok egy kis lét, és szomjad nyomban tovaszáll, mert én vagyok a szívószál! :-) Vajon mikor épül ki Európa államaiban a GPRS-t felváltó UMTS-rendszer; hazánkban várhatóan csak 2002-ben írják ki a pályázatot UMTS, a jövő generációja RÖVIDEN AZ UNITS RENDSZERRŐL UMTS (Universal Mobile Telekommunications System) - az egész világon egységes, jelen­leg bevezetés alatt álló, mobil­kommunikációs rendszer, amely más hullámhosszon repíti majd az adatokat, mint a GSM- rendszerek. Az UMTS az adato­kat - akárcsak a GPRS - szintén csomagokban továbbítja, de mi­vel fejlettebb adatátviteli techno­lógia áll mögötte, mint a GSM- rendszereké, másodpercenként két megabitnyi adatot tud továb­bítani, míg a közönséges GSM csupán 9,6-14 küobitnyi, a GPRS-sel megfejelt GSM- rendszerek pedig 56 kilobitnyi adattal képesek megbirkózni másodpercenként, (szí) HÁTTÉR urópa országaiban vagy lezajlottak már a mobiltelefónia har­madik generációja­ként számon tartott UMTS-rendszer mű­ködtetésére kiírt pályázatok, vagy épp mostanában van terítéken ki­írásuk, értékelésük (ez alól kivételt csak a legszegényebb, legelmara­dottabb államok képeznek). Né­hány távközlési óriáscég úgy kiköl- tekezte magát, hogy az már elbi­zonytalanítja jövőjüket. 2001 első felében hat országban (Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Göröhország, Íror­szág, Luxemburg) írtak ki kon­cessziós tendert a legújabb mo­bilgeneráció, a Universal Mobile Telecommunication Services (UMTS) rendszer működtetésére alkalmas frekvenciákra. A német állam a tavaly júliusban megtartott aukción 12 UMTS- koncessziót adott ki 50 milliárd euróért. A távközlési vállalatok szinte mindenáron pozícióhoz akartak jutni, s a két héten át zaj­ló küzdelemben hat cég végül egyenként 8,4 milliárd euróért ju­tott két-két frekvenciablokkhoz. Nagy-Britanniában az öt kiadott koncesszióért közel 38 milliárd eurót fizettettek a nyertesekkel. A brit aukció sajátossága volt, hogy a legszélesebb sávot eleve olyan cégnek tartották fenn, amelyik nem érdekelt a brit piacon. Az árverés a kis piacokon a vártnál is kisebb összegeket mozgatott meg. A legkevesebbet - mindössze 130 millió eurót - a svájci aukció hozta, de Ausztriában is csak 610 millió euró jött össze, míg Hollan­diában 2,5 milliárd euróért keltek el a frekvenciák. Ebben az érintett piacok kicsinysége mellett az is szerepet játszott, hogy a távközlési cégek a brit és a német árverése­ken már kiköltekeztek. Erre utal, hogy még a szintén nagy piacnak számító Olaszország sem hozta a tervezett összeget: Róma az öt frekvenciáért mindössze 12,5 mil­liárd eurót kasszírozott. Gyökeresen más utat választott Finnország, Spanyolország, Svéd­ország, Norvégia, Portugália; itt kizárólag a pályázatok technikai tartalma döntött, sőt az első há­rom állam egyenesen ingyen osz­togatta az UMTS-koncessziókat. E mögött az a megfontolás rejlett, hogy ha a nyertesnek nem kell in­duláskor kifizetnie egy hatalmas összeget, több pénze marad a há­lózat gyors és jó minőségű kialakí­tására. A svédek olyannyira semle­gesek maradtak a tender elbírálá­sakor, hogy a legnagyobb hazai távközlési vállalat, a Telia - terve műszaki hiányosságai miatt - nem kapott frekvenciát, ami óriási fel­háborodást váltott ki (végül még­sem maradt ki az üzletből, mert a svéd Netcom céggel megállapo­dott, hogy beszáll az annak a tulaj­donában lévő Tele2-be, amelyik az egyik koncessziót elnyerte). Az UMTS-koncessziók drága meg­szerzése miatt néhány távközlési cég hatalmas hitelek felvételére kényszerült, ami hozzájárult ah­hoz, hogy részvényeik árfolyama zuhanni kezdett. A mobilüzíetág- ban a brit Orange és a német Mobil­com révén érdekelt francia France Télécom (FT) eladósodása például saját tőkéjének kétszeresére rúg, a T-Mobil mobilcéget birtokló Deuts­che Telekomnál (DT) ez a megfele­lés 127 százalékos, a British Tele­comnál (BT) 113 százalékos. Rá­adásul a nyerteseknek még leg­alább 340 milliárd eurót kell költe­niük az UMTS-hálózatok kiépítésé­re, valamint marketingre, reklám­kampányokra. Az idő sürget, hiszen az Európai Unió (EU) direktívája szerint a tagállamoknak legkésőbb 2002. január 1-jével be kell indíta­niuk az UMTS-szolgáltatást, és ezt - szakértők szerint - nem lesznek képesek mindenütt tartani. Közép- és Kelet-Európa államai kö­zül Lengyelország jutott a legto­vább az UMTS-rendszer bevezeté­sének az előkészítésében, ám az ot­tani rossz tapasztalatok miatt - vé­lik elemzők - a térség többi államá­ban is lelassulhatnak a dolgok. A varsói kormány 2000 októberétől december elejéig fogadta az eladni kívánt öt koncesszióra benyújtott jelentkezéseket, s egy ideig úgy tűnt, közel tízen pályáznak majd az egyenként mintegy 690 millió eu­róért mért hálózatfejlesztési enge­délyekre. Az érdeklődők egy része azonban menet közben kiszállt. így végül csak három cég maradt az öt koncesszióra, a/.ok, amelyek a len­gyelországi GSM-rendszerek mű­ködtetőjeként már jelen vannak a 38 milliós ország piacán. Varsó vé­gül - két nappal a pályázatbeadási határidő lejárta előtt, november 30-án - érvénytelenítette a ten­dert, és kiadta a koncessziókat a három GSM-szolgáltatónak. A len­gyel UMTS-rendszer várhatóan 2003-ban kezdi meg működését, s a tervek szerint 20Ö2-ben még kiír­nak egy újabb pályázatot a negye­dik koncesszió kiadására. Csehországban sem zökkenőmen­tes az UMTS útja. Sok szakértő túl­zásnak tartja, hogy a kormány négy koncessziót akar kiadni a har­madik generációs telefonhálózatok kiépítésére, mondván, a lengyel-, cseh- és magyarországi UMTS-be- fektetések még akkor sem lehetnek nyereségesek, ha e három ország­ban jóval alacsonyabb az egy pol­gárra jutó koncessziós díj - 87, 54, és 110-130 euró -, mint Olasz­vagy Németországban, ahol ez a mutató 223, és 659 euró volt. A cseh koncessziókat a tervek szerint néhány hónapon belül ki is adják: három engedélyt a már működő GSM-szolgáltatók kapnak meg, a negyediket árverés útján értékesí­tik. Az első három koncesszióért Prága összesen legalább 20 milli­árd koronás (530 millió eurós) összbevételre számit, míg nem hi­vatalos jelentések szerint a negye­dikért 5-6 milliárd koronát szeret­ne kasszírozni. A koncessziókat a tervek szerint 2001 második felé­ben osztják ki, a szolgáltatások 2002-ben indulnának. Szlovákiában a tervek szerint csak az év végén hirdetik meg az UMTS-pályázatot: a három kon­cesszióból várhatóan kettő a két je­lenlegi GSM-szolgáltatóé, a közve­tetten a DT többségi tulajdonában álló Eurotelé, valamint a zömmel az FT által birtokolt Globtelé lesz, a harmadikat pedig a legjobb pá­lyázó kapná. Elemzők szerint Po­zsony mintegy 210 millió eurós be­vételre számíthat. A délszláv államok közül Szlovéniá­ban és Horvátországban egyengetik az UMTS útját. Szlovéniában - ahol három engedélyt adnak ki - várha­tóan már 2002-ben megindulhat­nak a szolgáltatások. Horvátország­ban az idei év utolsó negyedében hirdetik majd meg a várakozások szerint három koncesszióra vonat­kozó pályázatot, s valószínűnek tű­nik, hogy a jelenlegi két GSM-szol- gáltató teijesztheti majd ki tevé­kenységi körét az UMTS-re is. Már néhány volt szovjet köztársa­ságban is mozog valami UMTS- ügyben: Lettországban ez évvégé­re várható az egész országra kiter­jedő koncesszió értékesítése, ami­ből Riga 3,7-4,3 millió eurós bevé­telre számít. Oroszországban Moszkva és Szentpétervár térsé­gében ítélik oda - 2001 végén vagy 2002 elején - az első UMTS- frekvenciákat. Nagy nemzetközi üzleti tanácsadó cégek - köztük a Morgan Stanley Dean Witter - szerint Magyaror­szág a legjobb esetben egyenként mintegy 320-320 millió eurós be­vételre számíthat a tervezett négy UMTS-koncesszió értékesítéséből. A magyar kormány ez év végére tervezte a licencek kiadását, de Bu­dapest - okulva a lengyelországi fi­askóból - a napokban visszatért azokhoz az eredeti tervekhez, me­lyek szerint csak 2002-ben írják ki a koncessziós pályázatokat (vagy árverést). Ennek ellenére 2003- ban várható a szolgáltatások bein­dítása. (A HVG nyomán) Az új rendszer szinte teljesen megszünteti a kellemetlen zajokat és hangtorzulásokat Zajmentes, élvezhetőbb hangminőség TECHNOLÓGIA eszélj hangosabban! Nincs elég térerőd? Hol vagy?” Ismerős mondat. Eddig a mo- bütelefonokat gyártó cégek arra törekedtek, hogy az adatátvitel minőségi javítá­sával küszöböljék ki a mobiltelefo­nok egyeden igazi hibáját: a rossz hangminőséget. Egy új technológia segítségével mindez szinte szükség­telenné válik. Az alkotók szerint még rossz minőségű kapcsolat ese­tén is kitűnő, tiszta hangokat fo­gunk hallani, minden zaj nélkül. A nagy-britanniai Middlesexben lé­vő Sensaura vállalat eddig hangstú­diók felszereléseinek tökéletesíté­sén dolgozott, és ezt a technológiát alakította át a személyi számítógé­peken futó játékprogramok számá­ra. Innen csupán egy lépés volt, hogy megpróbálják beépítem ugyanezt a rendszert a mobiltelefo­nokba is. A háromdimenziós hang­képzés úgy fejti ki a hatását, hogy az emberi hallás dinamikáját utánoz­za. A program a két fülünk hallása közötti időbeli és távolságbeli elté­réseket veszi alapul, és ennek meg­felelően képezi a hangokat. A cég szerint a kellemetlen zajokat és hangtorzulásokat - melyek igen gyakoriak még a legújabb telefo­noknál is - a rendszer szinte telje­sen képes lesz megszüntetni. Be­szédpartnerünk hangja zajmentes és élvezhetőbb lesz, mint valaha - úgy tűnik majd nekünk, mintha mellettünk állna. Egy probléma van csupán a háromdimenziós hangok­kal: csak két füllel élvezhetőek, ezért kizárólag fülhallgatókkal le­hetne velük telefonálni. Az újfajta hangtechnológia a fej­lesztők reményei szerint néhány éven belül helyet kaphat a követ­kező generációs mobiltelefonok­ban. (stop!) WEBAJÁNLÓ English version ^ ü'íodné strunka Í| Névé nawwvy kosice.sfc j m S*flK*P»áv# I ti Iňíôr fítácí% o rrtísís t ÍR História 5 f| Kultúra I Él S'port 1 ,:oo i Ü Dopta-.a J «I M** £ Dófezltéteteíávre fc.tsta £ Guestbook ft túr&v £ Design 5 MThU. In’úrmac'né centrum & Pcc>:le 0ý Zjazdnosť'ciest http://www.kosice.sk/ í»«« prétvfova* VW.KOBICE.SK oi 2 í.06.2flOÜ 4o 30.06.2001 {♦ «5.911 EoztiÁaiky * etaiUy prasia äcíŕwsjtí \ tv'.KOBtCE ÜK Sűfí s m y jwt&íSíáí Wiífc 4.0 * YjS ■>. *. www. pszichológia, hu Az ország legtartalmasabb városi honlapjának minősítették Kassa honlapját, amelyen a képviselő-tes­tület és a városi tanács üléseinek programjain kívül megtalálhatjuk a határozatokat, a város statútumát, illetve a nyüvános árverések idő­pontjait is. A honlapon ezenkívül társadalmi, kulturális és sportren­dezvényekről is találhatók informá­ciók, legtöbbször gazdag képanyag­gal. Nem hiányzoznak a fontos tele­fonszámok, linkek és e-mail címek sem, a külföldiek részére pedig an­gol nyelvű változat is rendelkezésre áll. A dizájn még hagy némi kivetni­valót maga után. (juk) Értékelés: Az oldal neve önmagáért beszél. Lelki tanácsok mindenkinek - ezt kínálja az on-line oldal. Lehet itt lelki problémákról beszélgetni vagy csevegni, de a doki tanácsát is kikérhetjük. De a kíváncsiskodók­nak is akadnak írások, így például megtudhatjuk, ki az úr a háznál: a pénisz vagy az agy, de arra is fény derül, hogy a szorzótáblát nem kell érteni. Én meg ezt nem értem... Értékelés: ★★★

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom