Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-18 / 164. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 18. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 28. számában feltett kérdésre összesen 434 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Csalava Melinda szentpéteri, Katona Éva dunatőkési és Orosz Róbert losonci olva­sónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Szépfalvi Ágnes és Nemes Csaba. Jörge Amado elhagyhatta a kórházat Rio de Janeiro. Elhagyhatta a kórházat hétfőn Jorge Amado brazil író, akit a múlt hónapban szállítottak Salvador de Bahia egyik gyógy­intézetébe, mert túl magas volt a vércukorszintje, és mellkasi fájdal­makat érzett. Az orvosok vesegyulladást és légzési zavarokat állapí­tottak meg nála, majd kómába esett. A 89 éves író felesége és lánya kíséretében távozott a kórházból. Orvosai szerint állapota stabilizáló­dott, de otthonában további terápiás kezelésben részesül. (MTI) MOZI POZSONY HVIEZDA: Evolúció (am.) 16, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMOZI: A múmia visszatér (am.) 21.15 MLADOSŤ: Érzéki csalódás (am.) 15.45, 17.30, 20 MÚZEUM: Pasik és csajok (am.) 17 A milliódollá­ros hotel (am.) 19 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) 18.30, 20.30 Szívörvény (am.) 18.30 Amerikai nyom (fr.) 20.30 Magányosok (cseh) 20.45 Hatalmas Aphrodité (am.) 20 KASSA DRUŽBA: Ó, testvér, merre visz utad? (am.) 18,20 TATRA: A mexi­kói (am.) 17.45,20 CAPITOL: Evolúció (am.) 18, 20 ÚSMEV: Pasik és csajok (am.) 18, 20 IMPULZ: Amerikai pite (am.) 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Ghost Dog - A szamuráj útja (am.) 18 AMFITEÁT­RUM: Ghost Dog - A szamuráj útja (am.) 21.30 GALÁNTA - KERT­MOZI: Kevin and Perry Go Large (ang.) 21.30 PAT: Bíbor folyók (fr.) 21.30 NAGYMEGYER- SLOVAN: A leselkedő (am.) 20 GYŐR PLAZA: Bíbor folyók (fr.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A csábítás el­mélete (am.) 13.30, 15.45,18, 20.15 Érzéki csalódás (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hannibal (am.) 15, 17.30, 20 Lara Croft: Tomb Raider (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Mi kell a nőnek? (am.) 20.00 A múmia visszatér (am.) 14, 17.30, 20 Nincs több su­li (am.) 13.45, 15.45 Reszkess, Amerika! (fr.) 14.15,16.15, 18.15, 20.15 Sebhelyek (am.) 17.45 20 Shrek (am.) 13.15, 15.30, 17.45 Áttekinthetővé kell tenni az alapok gazdálkodását Emelik az illetéket? Holnap este nyilvános főpróbát tartanak Keszegfalván, ezután körútra indul a Csókos asszony Vándorló álomvilág, hitelekből Lelkes Simona (Rica Maca) és Olasz István f.h. (Ibolya Ede) - két fény­lő szemű pályakezdő (Saláth Richárd felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elsősorban a művészeti alapok pénzügyeinek, gazdálkodá­sának jobb áttekintését szolgálja az erre vonatkozó törvény módosítása. El kell választani egymástól az ala­pok irányító és felügyelő testületéit, s meg kell határozni az alapok irá­nyításához való hozzájárulás mérté­két. A kormány törvényalkotási ter­ve szerint az Irodalmi Alapra, a Ze­nei Alapra és a Képzőművészeti Alapra vonatkozó módosító javas­latnak novemberben kell a parla­ment elé kerülnie, nyilatkozta Emí­lia Kršíková, a kulturális minisztéri­um jogalkotó osztályának igazgató­ja. A módosítás célja az is, hogy minden művésznek, aki valamelyik alapba hozzájárulást fizet, legyen lehetősége meríteni belőle, ezen felül összhangba kell hozni néhány fogalmat, melyek a szerzői jogban is szerepelnek. A szerzők honoráriu­muk két százalékát fizetik be az ala­pok valamelyikébe, az örökösök három-öt százalékot, a színházak és a mozik a belépőjegy árának egy százalékát, a kiadók a könyv árának ugyancsak egy százalékát, ám eze­ket a tételeket senki sem ellenőrzi. Nincs törvénybe foglalva az ellenőr­zés mechanizmusa, s az sem, bün- tethető-e, aki nem adózik az alapok­nak. A kulturális minisztériumnak nincs áttekintése arról, mekkora összeggel gazdálkodnak az alapok, mert ezek nem kötelesek pénzügyi helyzetükről tájékoztatni a tárcát. Egyelőre csak az Irodalmi Alap anyagi helyzetét ismerik, tavaly 20-22 millió koronából gazdálkod­tak. Darina Kárová, a kulturális mk nisztérium művészeti részlegének igazgatója úgy véli, a törvénymódo­sításon dolgozó csoport egyik leg­fontosabb feladata, hogy megtalálja a módját annak, miként ellenőriz­hetik az alapok gazdálkodását, a be- és kifolyó összegeket. A csoport tagjai nemcsak azt akar­ják elérni, hogy a módosított tör­vény a gazdálkodás áttekinthetősé­gét szolgálja, azt szeretnék, ha en­nek értelmében 3,5-4 százaléknyi illetéket kellene az alapokba fizetni a művészeknek, (g) Ráérős volt a múlt vasárnap délután Keszegfalván, a Ko­máromtól nem messze talál­ható faluban. Senkinek sem tűntek fel az egymás után ér­kező autók, meg a belőlük kiszálló színészek. A helyi művelődési házba igyekez­tek, melynek homlokzatáról lelopták a szlovák feliratot. Csak annyi maradt: Stre­disko. Mondják, azt hitték a tolvajok, vörösréz, azért lop­ták el. És azért adták vissza csakhamar, mert rájöttek, mégsem az. BÁRÁNY JÁNOS Idekint ez volt a valóság, odabent, a színpadon már állt báró Tarpa- taky palotája a Bajza utca sarkán. Abba igyekeztek a színészek. Hála a helyi polgármesternek meg a kul- túrház igazgatójának, Keszegfal­ván készülhet a Csókos asszony cí­mű háromfelvonásos nagyoperett. Ingyen. A Teátrum Színházi Polgá­ri Társulás első produkciójának szórólapján az áll, Iglódi István rendezését átdolgozta Dráfi Má­tyás. Mikor gondolt először arra, hogy beutazzák az országot az ope­rettel? „Annak idején a bemutató után két nappal jutott eszembe, hogy vidék­re is elvihetnénk. Az azóta eltelt csaknem tíz esztendő alatt ezt a színház nem tudta megoldani. Idén néhányan elhatároztuk, létre­hozunk egy társulást, és színházon kívüli produkcióként felújítjuk a Csókos asszonyt, szerényebb dísz­lettel, kevesebb emberrel. Hogy a vidék is megkapja, amit egykor a komáromi közönség megkapott.“ Megint engedélyek kellettek. Zer- kovitz Béla zeneszerző, Szilágyi László szövegíró jogutódaitól. Könnyen beszerezték az engedé­lyeket. „Iglódiét azonnal. Csak azt kérdez­te, nem leszünk-e kevesen, huszon- ketten ehhez. A jogutódok is előzé­kenyek voltak. A nyolcszázalékos szerzői jogdíj helyett csak négy szá­zalékot kell fizetnünk, az első két előadásért pedig semmit. És előzé­keny volt Horváth és Mocsi úr is. Ők a teherautót és az autóbuszt ad­ják. Akkor fizethetünk nekik, ami­kor tudunk. Polgár József egy po­rolót készített, de még az anyagát is ingyen adta, felesége, Júlia a jel­mezeket varra át, egészítette ki RÁCZ VINCE Kettős apropója is van, amiért Mó- riczról írok. Áz egyik, kevésbé fon­tos momentum, hogy június har- mincadikán ünnepeltük az író szü­letésének százhuszonkettedik év­fordulóját, a másik viszont sikamló- sabb témát vet fel, és most elsősor­ban ezért érdemes vele foglalkoz­nunk. Egy paksaméta papírról van szó, mely legutóbb bukkant fel a gondosan őrzött írói hagyatékból. Móricz naplófejezeteiről, melyek eddig publikálatlanul hevertek az életmű óvó árnyékában. Sikamlós­nak neveztem a témát. Sikamlós, esetleg megbotránkoztató, kinek-ki- nek vérmérséklete szerint. A napló bensőséges műfaj, bárhogy tűnjék is, a kijelölt helye az intimitás szférájában keresendő, még akkor is, ha fél világ olvassa és csámcsog sorain. Az író, ha már egyszer író, rendelke­zik azzal a többé-kevésbé pozitív tu­lajdonsággal, hogy ír. ír ilyet is, meg olyat is. A naplójával közli világosan és kendőzetlenül a véleményét. A naplóírónak szíve joga, hogy bizo­nyos dolgokat fontosabbnak tart­son, olyanokat is, amelyek a sze­mérmesnek mondott nagybetűs iro­dalomban általában az elhallgatott, csupán a jótékony homályban sejt­hető jelenségekkel azonosíthatóak, szeretetből, szívességből, a színház iránti elkötelezettségből.“ Dráfi Mátyás nemcsak kívülről szemléli a produkciót, tíz évvel ez­előtti szerepébe bújik megint, Kubanek hentesmesterként csapja a szelet Hunyadinénak, a „többszö­rös özvegynek“. Hunyadinét Kucman Eta kelti életre. Mennyire áll közel hozzá az operett műfaja? „A peleskei nótárius világa hasonlít ezzeh a miliőhöz. A Csókos asz- szony szívhez szólóbb, gyönyörű dallamokkal teli, elringatja a nézőt és elviszi egy olyan mesevilágba, amiről a felnőtt ember a gyermeke­inek mesél, és megszabadítja attól a valós helyzettől, amelyben állan­dóan ott vannak a hétköznapi gon­dok. Ez a szerep nekem is mint szí­nésznek kiruccanás, lubickolok benne. Amióta a próbák folynak, és a dalokat tanulom, egyfolytában velem vannak. Az utcán, főzés köz­ben, ha beszélgetek valakivel. És ez bizsergetően jó érzés.“ Rég nem látott helyekre készülnek a produkcióval, ezért megkérdez­tem azt is, Kucman Eta készül-e az időutazásra: vissza azokba az évekbe, amikor a MATESZ-szal még tájoltak. „Az, hogy a főiskola után a Komá­és amelyek a nem kevésbé nagybe­tűs életben szintén csak a prüdéria itt-ott felfeslő durva darócszövete alatt megbújva virgonckodhatnak. A magyar szellemtől nem áll távol az álszemérem. Számos író, ha tet­szik, a szellem embere, tett bátrabb és kevésbé bátrabb kísérletet arra, hogy ledöntse - anélkül, hogy sirán­kozna - a lélek láthatadan paraván­jait. Gondoljunk csak Ady közsze­mérmet sértő zsoltáraira, melyekkel valósággal belecsörtetett a nagy magyar prüdériába. A költő korsza­kos jelentőségének felismerése el­sikkadt a felháborodás hangjai közt. Ellenfelek garmadát sikerült maga köré gyűjtenie. A szokatlan nyíltság, amellyel a férfi és a nő viszonyát ke­zelte, sokakat meghökkentett. Állítólag Kosztolányi is panaszko­dott a közfelfogást kárhoztatva, amely nehezen tűri a pajzán Múzsa csókját művelt fők homlokán. Fa- ludy György is csak mostanság bo­csátja nyilvánosság elé majd ötven évvel ezelőtt írt erotikus színezetű verseit. Móricz mint kissé zord társadalom­bíráló, a jobbító szándék elkötele­zett híve rögzült az iskolai oktatás nyomán az emberek tudatában, ho­lott a teljes Móricz-képhez más is hozzátartozik. Egyebek közt a me­rőben új viszonyulási mód a nemek harcához, amely az ó szemében va­romi Magyar Területi Színházat vá­lasztottam, Dráfi Mátyásnak kö­szönhető, aki azt mondta: ezt a színházat kell választanod, mert küldetésed van. Szlovákiai magyar vagy, aki viszi és élteti a magyar nyelvet, és az itt élő magyarok bás­tyája. Én ezt halálosan komolyan gondoltam! Amikor tizenhárom év után A kőszívű ember fiai Ba- radlaynéjaként visszajöttem a szín­házba, feltettem a kérdést, miért kellett nekem Matyira hallgatnom, miért nem „dobbantottam“, s men­tem a határokon túlra, s lettem hí­res színésznő. A közönség ünne­pelt! Tárgytalan lett a kérdés.“ Boráros Imre nemcsak itthon, ha­nem Magyarországon is nagy si­kerrel játszotta Tarpataky báró sze­repét. „Áz operett bűbájos műfaj. Sokan lenézik, és ez nagy kár. Olyanok vették ki a részüket belőle, mint Básti Lajos, Latinovits Zoltán, Tol- nay Klári vagy Páger Antal. A báró figurája kedves figura. Felvillan az agyában, hogy ifjúként talán újra lehetne kezdem egy szerelemmel teli életet. A harmadik felvonás vé­gén aztán amondó: maradjon ki-ki a maga mesterségénél.“ A Csókos asszony primadonnája lóban harc, még pontosabban kö­zelharc, ahol a vesztesnek is és a győztesnek is el kell buknia. A szere­lemnek ehhez az új rajzához társul a feszültség és a féktelenség eddig nem tapasztalt, újszerű ábrázolása is, az erotikus megszállottságot sej­tető brutalitás leírása. Valami ha­sonlót vitt végbe a prózában, mint amit Ady a lírában. Ez a testi-lelki tusa több regényalakjában is lepár- lódik, mint például a Sárarany hősé­ben, a falu bikája szerepét játszó Túri Daniban is. Másik fő motívum műveiben a vívódás két nő között. Az ismert effektus Móricz magán­életében is megjelenik, és mivel a naplójáról van szó, ež nem mellékes körülmény. Az egyébként színésznő barátnőjében is a feleségét szerette, aki végül is öngyilkos lett, mert nem akart félje útjába állni, kegyetlen ajándékot nyújtva át, saját halálát. Ézért lehet érdekes a tabunak szá­mító témákat nyíltan kezelő és a dolgokat néven nevező napló, amelyből elénk tárulhat a férfi és a nő kapcsolatának egy újabb megrá­zó fejezete, a feleséggel mint intim ellenséggel folytatott küzdelem nyers szépségű rajza, egy kivételes tehetségnek a mindennapok mély­ségeiben megmerítkező, a műalko­tások lehetséges eredetvidékén bot­ladozó lelke, anélkül, hogy alantas­sá válna egy pillanatra is. Pünkösdi Kató, a mángorló alatt ta­lált árvaleány, párja Dorozsmai Pista, a vele egy udvarban felnövő bohém zenész. Gál Tamás és fele­sége, Kiss Szilvia színművészeti fő­iskolai hallgató alakítják a szerepe­ket. A keszegfalvai kultúrházban ott van velük Réka lányuk is. Kiss Szilvia: „Rékának itt kell len­nie, még szoptatom, kilenc hóna­pos lesz. Ideges lennék, ha nem lenne mellettem. Nagy boldogság nekem ez a darab, mert álmom volt, hogy megint Tomival játsz- szam egy előadásban.“ Gál Tamás: „Berendeztünk neki itt egy gyerekszobát. Kislányunk az országjárásra is velünk tart, visz- szük minden előadásra.“ A nagyoperett szubrettje Rica Ma­ca, Pünkösdi Kató barátnője, revü­táncos és naiva. A táncos-komikus ebben a darabban Ibolya Ede, a szeretetre méltó, de mindig sze­gény hírlapíró és költő. Megszemé­lyesítőik: Lelkes Simona, a konzer­vatórium frissen végzett növendé­ke, valamint - a plakáton kiadottól eltérően - Olasz István főiskolai hallgató. Két fénylő szemű pálya­kezdő. Simona: „Örülök ennek a szerep­nek. Egy lépés előre. Végre a fény­be, a zenés színpadra, ahová min­dig is készültem. Külön öröm, hogy itt lehetek a komáromi színészek mellett.“ István: „Először megijedtem a sze­reptől. Soknak tűnt az ének, nem bíztam magamban. A figura na­gyon tetszik. Csetlik-botlik, min­denhol ott van. A próbákon egyre nőtt az önbizalmam, már az ének­kel sincs gondom.“ Mint Déryné korában a színházak, olyan volt a keszegfalusi kultúrház a múlt vasárnap délután. Jelme­zek, díszletdarabok szerteszét. A színésznők az utolsó simításokat végezték jelmezeiken. Varrtak. Úgy tűnt, a lelkes társulat többet vállalt, mint egy nagyoperett szín­re vitelét. Holnap lesz a nyilvános főpróba. A társulat ezzel az elő- dással hálálja meg a falunak, hogy a kultúrházban zavartalanul dol­gozhattak, használhattak kedvük­re villanyt, öltözőt, színpadot. Szombaton Tornaija, vasárnap Gö- möralmágy közönsége láthatja a Nagytemplom utcai szerelmesek tavaszillatú történetét. Komárom­ban a városi művelődési központ színpadán csendülnek fel az ismert melódiák július 28-án és augusztus 24-én, este fél nyolckor. Nem újdonság a jóga Testnevelés helyett javasolták Pozsony. Már Eva Slavkovská mi­nisztersége idéjén a tanterv része volt a jóga. 1995-ben az alapiskolák alsó tagozatának tanrendjében sze­repelt, ennek értelmében a testne­velésórákon jógagyakorlatokat - légző- és relaxálógyakorlatokat - is beiktathattak a tanárok - nyilatkoz­ta Magdaléna Sedláčková, a kultu­rális tárca sajtóosztályának vezető­je. Akkor a jóga bevezetésének az volt a feltétele, hogy a tanárok előt­te alapos elméleti és gyakorlati fel­készítésen vesznek részt. (SITA) A Négy évszak Pöstyénben Vivaldi szellemében Pöstyén. A 46. pöstyéni fesztivál mai napja Antonio Vivaldi jegyében zajlik. Ä művészetek házában est fél nyolckor Bohdan Warchal Szlovák Kamaraegyüttese a 260 évvel ez­előtt elhunyt kiváló olasz zeneszer­ző Négy évszak című darabját adja elő. A műsorban Georg Friedrich Händel és Arcangelo Correli művei is elhangzanak. (SITA) Tájba simuló objekt uszadékfából. Csölösztőn, a Duna partján látható an­nak a kilenc középiskolásnak az alkotása, akik július 11. és 16. között a somorjai At Home Gallery művészeti táborában vettek részt Liliane Csuka svájci képzőművész vezetésével. A zsinagógában rendezett fotókiállítás pedig azt mutatja meg, hogyan készült a mű. (Somogyi Tibor felvétele) A naplóírónak szíve joga, hogy bizonyos dolgokat fontosabbnak tartson Móricz Zsigmond naplója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom