Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)
2001-07-18 / 164. szám, szerda
Szerda, 2001. július 18. 5. évfolyam, 7. szám A Galántai járásban a tavalyinál kedvezőbb terméshozamokkal számolnak, noha az időjárás az idén sem kedvezett túlságosan a növényzetnek Növekvő érdeklődés a közraktárak iránt Illusztrációs felvétel ÚJ SZÓ-HÍR előzetes felmérések szerint a tavalyinál jóval kedvezőbb terméshozamokra számítanak a Galántai járás gabonatermelői, tudtuk meg Perleczky Gábortól, a regionális agrárkamara igazgatójától, noha az idei időjárás nem kedvezett túlságosan a növényzetnek. A csapadékhiány az idén is csaknem olyan mértéket öltött, mint tavaly, szerencsére azonban egyelőre nem voltak akkora forrósá- gok, és a kevés csapadék is kedvezőbben oszlott meg. A tavaszi árpa jobban megsínylette az időjárás szeszélyeit. A járásban idén 14 592 hektáron termelnek őszi búzát, a június végi felmérés alapján a gabonatáblák átlagosan 4,5 - 5 tonna körüli hektárhozamokat ígérnek. Néhány gazdaságban már hozzá is fogtak a korai fajták aratásához, a munka dandárja azonban vélhetően csak a hónap közepétől indul meg. Az eddig betakarított parcellákon a hozamok változóak, volt olyan parcella, ahonnét 5 tonnát takarítottak be hektáronként, a száraz, homokos területeken, például Jóka környékén viszont egyelőre csupán alig haladták meg a 3,4 tonnát. Egyelőre jó hír viszont, hogy a búza minősége a várakozásoknak megfelelő, a növény meghálálta a fokozottabb gondoskodást. A járásban volt olyan gabonatábla, amelyről a betakarított búza sikértartalma meghaladta a 30 százalékot, ami a jelenlegi kívánalmak alapján 11,9 százalékos fehérjetartalomnak felel meg. Perleczky Gábor szerint az idei aratási eredmények is egyértelműen mutatják, hogy ahol a növények megkapták a szükséges tápanyagmennyiséget, ott szolid eredményekre számíthatnak. Az előzetesen kedvezőnek mutatkozó hozamokban minden bizonnyal szerepe van a kormány által tavaly az aszály okozta károk mérséklésére jóváhagyott állami támogatásnak is, hiszen ezekből a forrásokból jutott az előző időszakban több műtrágya, vegyszer a vetésekre, s ez most a hozamokban és a minőségben is megmutatkozik. A tavaszi árpa jobban megsínylette az időjárás szeszélyeit. A több mint 6 ezer heltámyi területről átlagosan 4 tonna körüli hozamokat várnak. Az őszi árpa úgy tűnik eléggé gyengére sikeredett. Igaz ugyan, hogy vetésterülete csupán 283 hektár, így a hozamcsökkenés itt nem okoz számottevő kiesést. Az őszi repce 2716 hektáros vetés- területének több mint a felét már learatták a járásban, a hozamok eléggé széles határok - 1,8-3,2 tonna - között mozognak. A legnagyobb gondot a repceszemek mérete okozza, mivel sokhelyütt eléggé apró szemek termettek. Az idei aratásban az előző évek gyakorlatához hasonlóan szintén fogadnak vendégkombájnosokat is. A betakarítógépek Kelet-Szlovákiá- ból és Csehországból érkeztek. A gabonafelvásárlás az igazgató véleménye szerint vélhetően rugalmasabb és folyamatosabb lesz mint tavaly, noha az árak körül továbbra is kemény harc várható. A termelők jelentős része igénybe vette a tőkeerős szolgáltató cégek tavaszi kínálatát, s így az akkor vételezett vetőmag, műtrágya, vegyszer árát majd most a terméssel törleszti. A járásban elsősorban az RWA, a Belar-Dunaj, a Techagra, a Chemstar, a WTC-Agri és az Agrisem nyújtót ilyen szolgáltatást, a vélemények szerint a termelők elégedettségére. Mint ismeretes, az országban a tervezettnél mintegy 60 ezer hektárral kevesebb területen vetettek sörárpát, ezért érthető, hogy e termék iránt ebben a járásban is fokozottabb kereslet mutatkozik. A felvásárló cégek eléggé jó árat, 4750 - 5000 koronát kínálnak érte. A repce felvásárlása már hagyományosan a Palma-Tumys szervezésében zajlik, a járás termelői 5 ezer tonnányi mennyiség eladására kötöttek előzetes szerződést a fizetési megbízhatóságáról ismert feldolgozó vállalattal, amely az előző évi hagyományokhoz híven szintén megelőlegezte számukra a vetőmag, vegyszer és műtrágya árát. Perleczky Gábor elégedetten állapította meg, hogy a gabonafelvásárlásban évek óta komoly és megbízható lehetőségként felkínált közraktári rendszer végre beindulni látszik. A termelők közül egyre többen érdeklődnek iránta, s a búzán kívül ma már jónéhány esetben a rozs, az árpa, a sörárpa és a borsó felvásárlását is e rendszer által finanszírozzák. Ebben minden bizonnyal szerepe van az Állami Piacszabályozási Alap által felkínált előlegnek is. Kenyérgabona esetében például 3750 korona előleget ad a termelőnek a raktározás időszakára, ugyanakkor a ki- és beraktározás költségeit teljes egészében, illetve a tárolás költségeit három hónapig szintén teljes egészében az ÁPA állja. A hírek szerint a piacszabályozási alapnak egyelőre 2,5 milliárd korona áll rendelkezésére a fent említett rendszer költségeinek finanszírozására. Noha még alig indultak be a kombájnok, a hazai gabonapiac jellegzetessége, az árak körüli huzavona már megkezdődött, s vélhetően az idén is sok borsot tör majd a termelők orra alá. A regionális kamara igazgatója szerint a malmok és a felvásárló üzemek a költségeikre és egyéb nehézségekre hivatkozva újra megpróbálják letörni a minimális és garantált árakat, szerencsére a gabonatermelőknek ma már több lehetőségük is van a termés értékesítésére, (szí) Az Állami Piacszabályozási Alap által folyósított kölcsönök feltételei az idei termés közraktárakban való tárolására Előleg a termékre, dotáció a raktározási költségekre ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Állami Piacszabályozási Alap piacszervezési szándékkal az idei aratásból származó gabona termelőinek visszatérítendő kölcsönt folyósít a termény közraktárakban való tárolásának finanszírozásához. A piacalap és a termelő szerződést kötnek a közraktárban elhelyezendő terménykészletek visszatérítendő kölcsönnel való finanszírozására, amelyben többek között pontosan megszabják a raktározandó gabona mennyiségét és a raktározás helyszínét is. Az aláírt szerződés értelmében a termelő miután felmutatta és leadta a közraktárban elhelyezettt gabonáról szóló raktári jegy megfelelő részét (zálogjegy) és az átvételi elismervény valamint a termékelemző lap másolatát, a piacalaptól visszatérítendő kölcsönt A kiállított raktári zálogjegy maximálisan 12 hónapig érvényes. kap, abban az esetben, ha az általa leadott gabona legalább a B minősítésű élelmiszeripari búza következő minőségi paramétereinek felel meg: nedvességtartalma 14,0 %, tömegsúlya 760 g/1, Illusztrációs felvételek a fehérjetartalmú anyagok meny- nyisége min. 11,5 %, SDS teszt min. 45 ml, az esésszám 220 s, a keverékanyagok mennyisége max. 5% és a szennyeződés max. 0,5 %. A sörárpára az érvényes állami minőségi szabvány adatai vonatkoznak, úgyszintén az érvényes szabványadatok vonatkoznak a rozsra, a takarmánybúzára, a takarmány- árpára, a kukoricára, a repcére, a napraforgóra és a borsóra is. A piacszabályozási alap az egyes terményekre a következő összegű kölcsönöket folyósítja: Élelmiszeripari búza „B”3750,- Sk/t Rozs Sörárpa Takarmánybúza Takarmányárpa Takarmánykukorica 3750,- Sk/t 3750,- Sk/t 3000,- Sk/t 3000,- Sk/t később szabják meg 5000,- Sk/t 5300,- Sk/t 3800,- Sk/t Repcemag Napraforgómag Takarmányborsó A piacalap egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződött partnere számára támogatást nyújt a közraktárban tárolt gabona raktározási költségeinek fedezéséhez. A beraktározás költségeihez tonnánként 85,70 koronát, a kiraktározáshoz úgyszintén 85,70 koronát a gabonafélék esetében (3 hónapig 100%) - 29,90 Sk/t/hó a hüvelyesek esetében (3 hónapig 100%) - 30,30 Sk/t/hó az olajosok esetében (3 hónapig 100%) - 41,50 Sk/t/hó a gabonafélék esetében (3-6 hónapig 70%) - 20,90 Sk/t/hó a hüvelyesek esetében (3-6 hónapig 70%) - 21,20 Sk/t/hó az olajosok esetében (3-6 hónapig 70%) - 29,00 Sk/t/hó a gabonafélék esetében (6-9 hónapig 50%) -14,90 Sk/t/hó a hüvelyesek esetében (6-9 hónapig 50%) -15,10 Sk/t/hó az olajosok esetében (6-9 hónapig 50%) - 20,70 Sk/t/hó 9 hónap felett már nem jár támogatás. A támogatás folyósítását az igénylő a raktározási költségek kifizetését igazoló dokumentum felmutatásával kérvényezi. Az említett kölcsön folyósításáról szóló szerződést gabonafélékre, hüvelyesekre és repcére 2001. október 31-ig, kukoricára és napraforgóra 2001. december 31-ig lehet megkötni. A kiállított raktári zálogjegy maximálisan 12 hónapig érvényes. A termelőnek lehetősége van arra, hogy az áru értékesítéséig a zálogjegyet kifizesse. A piacalapnak joga van a folyósított kölcsönnel kapcsolatos kamatokra, egyúttal a zálogjegy birtokosaként követelheti a zálogban levő termény eladását, vagy piaci áron való átvételét. Ha a szerződésben foglalt követelést nem teljesíti a termelő, a piacalap az árut vagy eladja, vagy saját készleteibe vételezi. Kivételes esetekben az alap olyan raktárakban elhelyezett terményekre is folyósíthat kölcsönt, amelyeket nem közraktári minősítésű raktárban helyeztek el, de az adott raktárral árutárolásra szerződést kötött, (feld.sz.) A támogatási alap vége Az agrárágazat forráshiányos helyzetében a különböző támogatási alapok 1995- től valóban sokat segítettek abban, hogy a pénz- és főleg hitelhiányos időszakban az ágazat legalább az újratermelés szintjén lépést tudjon tartani a fejlődéssel. A Mező- gazdasági Állami Támogatási Alap elsősorban kedvező kamatú, a banki hitelek kamatlábainál jóval alacsonyabb kamatú hiteleket folyósított, s ennek keretében az elmúl fél évtizedben csaknem 5,7 milliárd korona értékű hitelforrást juttatott az ágazatba, amelyet az alapok működési rendje alapján ráadásul már többször „megforgattak”, tehát a kedvező kamatú hitelek visszafizetése után ezeket a forrásokat további agrár- vállalkozók kapták meg. Az alapok felszámolása azonban jónéhány eddig tisztázatlan kérdés rendezését is időszerűvé teszi, többek között annak a két milliárd koronának a sorsát is tisztázni kell, amelyet a Nemzeti Vagyonalapnak a törvényből kifolyólag kellett volna az agrárvállalatok privatizációjából befolyt összegekből a támogatási alap számlájára átutalnia, s amelyet eddigi információink szerint még nem tett meg. A Mezőgazdasági Állami Támogatási Alap tevékenységét felszámolása után meg nem erősített hírek szerint a kezesbank hatáskörébe vonják. Az egyéb támogatási alapokat feltételezhetően a különböző uniós alapokhoz csatolják, (sz)
