Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-12 / 159. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 12. Mészáros filozófiatörténeti áttekintést nyújt a témáról, aminek egyik pólusa Platón, a másik Schopenhauer A szolidaritás a szerelemben Kultúra - oktatás Egy kis csók, egy kis bók A komáromi Jókai Színház szombaton Kisudvamokon lép színpadra. A társulat 20 órai kezdettel a kisudvamoki faluház szabadtéri színpa­dán az Egy kis csók, egy kis bók című zenés darabot mutatja be. (ú) MOZI _____________________POZSONY_____________________ HVI EZDA: Evolúció (amerikai) 16, 18, 20.30 HVIEZDA KERTMO­ZI: Mi kell a nőnek? (amerikai) 21.15 MLADOSŤ: érzéki csalódás (amerikai) 15.45,17.30,20 MÚZEUM: Ó, azok a csajok! (amerikai) 17, 19 CHARLIE CENTRUM: Lázadók és szeretők (cseh) 18.30, 20.30 Szívörvény (amerikai) 18.30 Árvák hercege (amerikai) 18 Amerikai nyom (francia) 20.30 Magányosok (cseh) 20.45 Szeptem­ber (amerikai) 20 Rózsaszín álmok (szlovák) 19 _______________________KASSA_______________________ TATRA: Gazemberkék (amerikai) 18,20 CAPITOL: Evolúció (ame­rikai) 18, 20 ÚSMEV: Pasik és csajok (amerikai) 18, 20 IMPULZ: Amerikai pite (amerikai) 19.15 __________________DÉL-SZLOVÁKIA__________________ DUN ASZERDAHEĽY- LUX: Hannibal (amerikai) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A pók hálójában (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: A mú­mia visszatér (amerikai) 18 AMFITEÁTRUM: Mi kell a nőnek? (ame­rikai) 21.30 PAT - AMFITEÁTRUM: Pokoli szerencse (cseh) 21.30 _______________________GYŐR_______________________ PLA ZA: Bíbor folyók (francia) 13.30, 15.45, 18, 20.15 A csábí­tás elmélete (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Érzéki csalódás (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Hannibal (amerikai) 15, 17.30, 20 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Mi kell a nőnek? (amerikai) 20 A múmia visszatér (amerikai) 14, 17.30, 20 Nincs több suli (amerikai) 13.45, 15.45 Reszkess, Amerika! (francia) 16.15, 18.15, 20.15 Sebhelyek (amerikai) 17.45, 20 Shrek (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Vad kanok (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Két napig szól a muzsika a Matáv Zeneházban Nyáresti koncertek MTI-TU DÓSÍTÁS Budapest. A Bop-Be Trió, majd a Trió Yengibarijan lép fel a Nyáresti koncertek a Matáv Zeneházban mottóval meghirdetett kétnapos program nyitóestjén, július 17-én. A Matáv IX. kerületi, Páva utca 10-12. szám alatti zeneházában a Bop-Be Trióban ifjabb Szakcsi Lakatos Béla zongorázik, Orbán György bőgőzik és ifjabb Pecek Lakatos András do­bol. A trió vendégeként Balássy Betty, a Garai Attila jazzénekverse- eny harmadik helyezettje lép pódi­umra. A Trió Yengibarijan lemezbe­mutató koncertjén a Tango Passion című album anyagát hallhatja a kö­zönség. Július 18-án először a Tin- Tin Quintet muzsikál. A Coolactive szaxofon Quartet műsorában Pozsár Eszter alt- és szopránszaxo­fonos, fuvolás; Elek István tenor­szaxofonos; Zsemlye Sándor altsza­xofonos és Urbán Orsolya bariton­szaxofonos játékát hallhatják az ér­deklődők. A ritmusszekciót Frey György basszusgitáros, Nagy János zongorista és Szendőfi Péter dobos alkotja. A Francia Intézet különleges rendezvénnyel ünnepel Idényzáró utcabál Túl keveset beszélünk a sze­relemről, miközben úgy tű­nik, lassan nem is beszélünk már másról, csak a szere­lemről. „Mi” - ezen most ál­talában a nyilvánosság leg­különbözőbb szintjeit és for­máit értem. PÁLYI ANDRÁS Mészáros András könyve első lap­jain Karl Kraus aforizmájára hivat­kozik, aki szerint a szerelem a teo­lógia számára bűn, a jogban tiltott kapcsolat, a medicinában testi sér­tés, a filozófia viszont nem foglal­kozik ilyesmivel. Akkor hát? A sze­relem a bulvársajtó, a tömegkom­munikáció, a lektűrgyárosok, a té­vésorozatok szabad vadászterüle­te, noha urambocsá’, itt-ott a mag­vas, tartalmas alkotásokat létreho­zó művészek is foglalkoznak vele. Egy filozófus, gondolkodó, egy magára valamit adó „komoly em­ber azonban nem nyúl a témához. Ugyanakkor a nyájas nagyérdemű tétovázás nélkül meghozza az íté­letét: a bestsellerlisták áttanulmá­nyozása után újra és újra rádöb­benhetünk, hogy az olvasók döntő többsége számára egyetlen ko­moly téma vén: a szerelem. Szerzőnk mindenesetre nem rest „alapvető emberi létformaként” kezelni a szerelmet, amely „meg­testesíti, kifejezi azt az idődimen­ziót, amely mindenfajta emberi lé­tezés fundamentuma: a pillana­tod’. Sőt, mindjárt idézi a szocioló­gus Georg Simmelt, aki szerint „a szerelem a legtisztább tragikum: csak az individualitás lobbantja lángra s az individualitás megha- ladhatatlansága töri szét”. S ezzel már benn is vagyunk az őt foglal­koztató kérdések sűrűjében: miért kezeli fenntartással a filozófiai közvélemény tudományossággal „megfertőzött” tábora azokat a fi­lozófusokat, akik e témához nyúl­nak, s úgymond mítoszokat alkot­nak (mint Platón), szépírókká vál­nak (mint Kierkegaard vagy Nietz­sche), művészeket inspirálnak (mint Schopenhauer)? Tény, hogy a szerelem „nem olyan steril elvontságú jelenség, mint amilye­neket a bölcseleti fogalmak több­Mészáros András sége takar” - hangsúlyozza szer­zőnk, ám ugyanakkor hozzáfűzi: tagadhatatlan, hogy a tudomá­nyos racionalitás elterjedtsége el­lenére ma sem halt ki az a gondol­kodástípus, amely Platónnál még a bölcselet legitim alkotóeleme volt, s ami újabban „miszticizmus” cím­szó alatt futja karrierjét. Magyarán a megismerésnek a racionalitás határait meghaladó módozatairól van szó, amelyek a „közvetlen megismerés”, a „beleérzés”, a „sej­tés" segítségével „kapcsolatot tud­nak létesíteni a dolgok rejtett lé­nyegével”. A dolgok rejtett lényege? A transz­cendencia lehelete? Nem keveri-e eleve gyanúba magát az a filozófi­ai író, aki a szerelem metafizikáját akarja megragadni, mikožben kol­légái megkönnyebbülten vesznek örök búcsút a metafizikától? Igaz, szükségesnek tartja megjegyezni, hogy csak annyiban kívánja a „miszticizmust” segítségül hívni, amennyiben az leírja „a paradox időformákat, amelyeken belül ész­szerűen előre nem jelezhető és meg nem magyarázható változá­sok állnak be egy ember életvite­lében”. így például, amikor „a sze­relem alapellentmondását” elem­zi, miszerint az „eredetét és be­ágyazottságát tekintve a minden­napok része, de lényegét tekintve a mindennapok abszolút ellentéte. A szerelem egyedüli alanya az egyén, de a szerelem állandóan a transzszubjektivitással és a transz­cendenciával szembesít bennün­ket: a szerelemben úgy ébredünk saját legemberibb létünkre, hogy közben elveszítjük saját magun­(Prikler László felvétele) kát, és a másikkal azonosulunk.” Vagy amikor a szerelem idejét ve­szi szemügyre, amely nem lehet más, csak a jelen, mégsem „a min­dennapok folyamatos történései­nek éppen mostja”, hanem „az ál­talános emberi tapasztalat iránt megnyílt, és annak viszonylagos időfelettiségét magába záró, ha­tártalan most”. így jutunk szekularizált korunk alapvető dilemmájához, amit kissé leegyszerűsítve a transzcendencia tagadásának és szomjazásának ne­veznék. Igaz ugyan, hogy a mo­dern ember tudatában, miután el­vesztette kapcsolatát a mágikus vi­Mészáros András könyve ritka szellemi kalandra invitál. lágkép égi hatalmaival, Witt­genstein szállóigévé lett kifejezésé­vel élve, „istenforma űri’ maradt, mégis minden „tudománytalan” nézet vagy fogalom gyanús neki, hogy aztán, ha váratlanul kicsúszik lába alól a talaj, gondolkodás nél­kül leboruljon a régi, halott isten lába elé. Ezen a kórképen nem so­kat módosít, hogy a posztmodern mintegy utat nyitott a miszticizmus reneszánszának is, amivel legfel­jebb rövidre zárta a fenti folyama­tot: az ezredforduló polgára, miti­kusan tekintve a tudományra, ké­zenfekvő, tudományos igazolást szeretne kapni a legelképesztőbb miszticista konfigurációkra. Vagyis a helyzet egyre rosszabb. Mostan­ság kezdünk gondolkodni azon, nem fordítottunk-e túl radikálisan és meggondoladanul hátat őseink levitézlett világképének, nem akar­tunk-e mindenáron felvilágosultak és racionalisták lenni, nem illett volna-e szembenéznünk azzal a kérdéssel, hogy ugyan mire kellett a régieknek a transzcendens él­mény? Vagy még blaszfémiku- sabban, de inkább lényegre törően fogalmazva meg a dilemmát: mire használták a transzcendenciát? Ma már megkerülhetetlen ez a kérdés, s nem azért, mintha vissza akar­nánk forgatni a történelem kere­két. A szekularizált embernek is nélkülözhetetlen igénye a transz­cendens léttapasztalat, mert érzé­kelni kívánja helyét a mindenség- ben és bizonyosságot szerezni az én határairól. Ebből a szempontból tartom nagyon fontos könyvnek Mészáros András munkáját, amely - ahogy az alcím is utal rá - a szere­lem és az idő viszonyáról szól. Ez ugyanis a lényeg: elementáris szükségletünk, hogy alkalmasint kilépjünk abból a dimenzióból, amit diszkurzív gondolkodásunk időnek nevez. Ebben az értelem­ben a transzcendencia önmagunk meghaladását jelenti, a misztika a mindennapiság körén túli érzéki léttapasztalatot. Vagyis itt a „köz­vetlen megismerés”, a „beleérzés”, a „sejtés” korántsem fogalmi ködö­sítés, hanem létünk mélyebb, eg­zisztenciális rezdüléseinek egzakt vizsgálata. Mészáros könyve ritka szellemi kalandra invitál. Filozó­fiatörténeti áttekintést nyújt a té­máról, aminek egyik pólusa Platón, aki szerint az erotikus ember nem az egyént célozza meg érzelmeivel, hanem „a szépség nagy tengerébe” önti szerelmét, a másik Schopen­hauer, aki „a nemi szerelem meta­fizikájára” helyezi a hangsúlyt, va­gyis arra, hogyan érvényesül a faj akarata az egyénben. Majd miután e történeti áttekintéssel, amellyel a feminista filozófiáig elkalauzol, ex­ponálta a modern szerelemfoga- íom létrejöttét, A szerelem a min­dennapokban című fejezet a ne­mek játszmájától a szerelem nagy paradoxonán („az ember legszen­vedélyesebb szükségleteivel arra a lényre van utalva, amelytől talán a legmélyebb metafizikai szakadék választja el”, idézi ismét Simmelt) és a hűség kérdéskörén át a „szere­lem időcsapdájáig”, az időn kívüli­ség „misztikus élményének” evi­denciájáig ível, hogy végül a szere­lem transzcendálódásának három típusát három mitikus hőspárral mutassa be: „a szexualitás bajno­kaival” (Casanova és Undine), „a végtelen rezignáció” hőseivel (Don Quijote és Psyché) valamint az örök lázadás és a szolidaritás képviselőivel (Don Juan és Péne­lopé). Mészáros nem etikát ír, ha­nem filozófiai-kultúrtörténeti esz- szét, ám ezzel az utolsó hang­súllyal mégis egy új etikai követel­ményre utal, a szolidaritás fogal­mát kívánván bevezetni a szere­lembe, amely az alá-fölé rendelt­ség elavultnak érzett formációi után „egyértelműen a kölcsönös­ség jelentését hordozza”. (Mészá­ros András: A transzcendencia le­helete. Kalligram Könyvkiadó) MTI-HÍR Budapest. A Francia Köztársaság nemzeti ünnepén, július 14-én az idén is utcabállal zátja az idényt a budapesti Francia Intézet. A szombati rendezvény helyszíne különleges módon közelíthető meg. Alföldi Róbert látványterve­zői és rendezői elképzelése alapján az I. kerületi Szilágyi Dezső tér rak­parti oldalán öt méter magas Bas­tille épül, s az erődítmény másola­tának lebontásával lehet bejutni a színpadhoz. A látogatókat utcamű­vészek szórakoztatják, a vendégek megtekinthetnek képzőművészeti munkákat, válogathatnak könyvki­adók kínálatából. A Halász utcai felhajtóban felállított nagyszínpa­don francia sanzonokat szólaltat­nak meg magyar előadók. A fél ki­lenckor kezdődő esten közreműkö­dik Kútvölgyi Erzsébet, Vári Éva és Hobo. Színpadra lép az Amorf Ör­dögök együttes. Hét órától a Ha­lász utca és a Lánchíd között közle­kedő villamos divatbemutatónak ad helyszínt. A Batthyány tér és a Lánchíd közötti Duna-szakaszon fel-fel tűnő hajón minden forduló­ban más-más élőkép elevenedik meg a fedélzeten az 1789-es fran­cia forradalomra emlékezve. Tíz óra előtt öt perccel kezdődik a tűzi­játék, utána az utcabál. PÁLYÁZATI ŰRLAP II. MÁRTON ÁRON NYÁRI EGYETEM Gyerekeknek, tanároknak (Kérjük nyomtatott betűkkel, ol­vashatóan kitölteni!) Személyes adatok Neve: Születési éve, helye: Anyja lánykori neve: Útlevél száma: Állandó lakcíme: Telefonszáma: Mobil telefonszáma: E-mailcíme: Intézményi adatok Egyetem: Város: Kar: Szak: Évfolyam: Jelölje be, melyik szekcióra szeret­ne jelentkezni: csak egy szekció választása lehetséges! EU ismeretek, Gyógypedagógia és szociális munka, Kisebbségi jog, Lélektan és neveléstudomány, Elektronikus média, írott sajtó, Közgazdaságtan, Művészettörté­net, filozófia, országismeret, A Ti­sza forrásvidékének felkutatása, Néprajzkutatás Jelölje be, melyik szakkollégiumi képzésre szeretne jelentkezni: Angol nyelv, Karrierfejlesztés, In­formatika Keltezés: Aláírás: A kitöltött űrlaphoz mellékeljen: * egy háromoldalas esszét a válasz­tott szekció témájához kapcsoló­dóan, * egy részletes szakmai ön­életrajzot, * két, a szakmában elis­mert tanár ajánlólevelét. A budapesti Márton Áron Szakkol­légium 2001. augusztus 20-30. kö­zött, az Oktatási Minisztérium Ha­táron Túli Magyarok Főosztályá­nak támogatásával megszervezi az II. Márton Áron Nyári Egyetemet, az alábbi szekciókban: KÉPZÉS KÉPZÉS JELLEGE Politológia EU tanulmányok Elméleti-gyakorlati írott sajtó Eméleti-gyakorlati Elektronikus média Elméleti-gyakorlati Közgazdaságtan Elméleti-gyakorlati Kisebbségi jog Elméleti Gyógypedagógia,- szociális munka Gyakorlati Lélektan és neveléstudomány** Elméleti-gyakorlati Művészettörténet-filozófia-or­szágismeret Elméleti A Tisza forrásvidékének felkuta­tása* Terepgyakorlat (Kárpátalja) Néprajzkutatás** (2001.07.23.- 08.03) Terepgyakorlat (Erdély) *vízépítő- és környezetmérnöki képzésben lévő hallgatók jelentke­zését várjuk! **kárpátaljai, vajda­sági és felvidéki pályázók jelentke­zését várjuk! Jelentkezhetnek határon túli ma­gyar egyetemi vagy főiskolai hall­gatók. A pályázati űrlap mellé csatolni kell két, a szakmában elismert ta­nár ajánlólevelét, valamint egy részletes szakmai önéletrajzot, a választott szekció témájában írt, legalább 3 oldalas esszét. Pályázási határidő: 2000. július 20. Helyek száma szekciónként: 5-15 fő. A szállás és ösztöndíj mel­lett ingyenes intenzív idegennyelv­tanfolyamok, karrierfejlesztési tré- nig, sportolási lehetőségek, könyv­tár, internet, mozi, tábortűz, ki­rándulás. Bővebb tájékoztatás, je­lentkezés: A Diákhálózat tagszer­vezeteinek irodáiban (Kassa és Nyitra), Márton Áron Szakkollégi­um, Budapest. Postán: 1037 Budapest, Kunigun­da útja 35. (írja rá a borítékra, hogy II. MÁNYE) faxon: +36-1- 2506887, e-mailen: tothg@mad. hu, nyariegyetem@mad.hu , 81103 Pozsony, Klariská u. 7 (írja rá a bo­rítékra, hogy II. MÁNYE) telefo­non: + (421)-2-544-10-411, e-mai­len: sardo@freemail.hu www.martonaron.hu Zenés nyári egyetem Esztergom. Harminchatodszor nyílik meg július 16-án a Dunaka­nyar Művészeti Nyári Egyetem Esz­tergomban. Az egyetem célja gye­rekek, tanárok zenei írás- és olva­sáskészségének fejlesztése a Ko- dály-módszerrel. Ä szakmai mun­kát Szőnyi Erzsébet egykori Ko- dály-tanítvány irányítja. A foglal­kozásokon a budapesti Kós Károly és az érdi Körösi Csorna Sándor Ál­talános Iskola tanulói működnek közre. A hallgatók bemutató taní­tása július 26-án lesz. Ugyanezen a napon a részvevők közös búcsú­koncertet adnak az esztergomi ba­zilikában. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom