Új Szó, 2001. július (54. évfolyam, 151-175. szám)

2001-07-12 / 159. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JÚLIUS 12. Másfél millió mobiltelefon-tulajdonos van Szlovákiában Az új törvény értelmében 2002-től a cégek helyett az önkormányzatoknak fizetünk a hulladék elszállításáért Nyereséges a távközlés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai lakosság mo­biltelefonok iránti érdeklődése az idei első fél évben sem lanyhult, ha­zai telefontársaságainknak így to­vábbra sincs okuk a panaszra. A Globtel ügyfeleinek száma az el­múlt egy évben 92, az EuroTelének 83 százalékkal nőtt. Két mobilszol­gáltatónknak június végére együtt több mint másfél millió ügyfele volt, vagyis mára a lakosság csaknem 30 százalékának van mobiltelefonja. Ez az évvégére akár 35 százalékra is nőhet. A gyors növekedésnek kö­szönhetően a mobiltelefonok száma rövidesen meghaladja a vezetékes telefonokét. Ez elsősorban az előfi­zetős kártyák bevezetésének kö­szönhető, hiszen a Globtel 906,7 ezer ügyfele közül 400 ezer, az EuroTel 664,5 ezer ügyfele közül pedig 458 ezer használja ki a kár­tyás telefon adta szabadságot. Ha a mobiltelefonok száma majd meg is haladja a vezetékes telefonok szá­mát, a Szlovák Távközlési Vállalat bevételei továbbra is meghaladják majd a mobilszolgáltatóékét. Pa­naszra azonban az utóbbiaknak sincs okuk, hiszen csak a Globtel be­vételei 33%-kal nőttek az elmúlt egy évben, az idei első félévben elér­ve a 4,6 milliárd koronát. Adózás előtti nyeresége június végére 1,7 milliárd koronát tett ki, ami 74%-kal több, mint tavaly ilyenkor. (Ú) TANÁCSADÓ A lakásvásárlás módja L. I.: Egy hónapja vásároltunk egy lakást egy idős nénitől. Az adásvételi szerződést a néni ismerőse (üzemi jogásznő) fogalmazta meg. A szerződés­ben csak az a 115 ezer koro­nás vételár szerepel, amelyet mi a szerződés aláírásakor azonnal kifizettünk, de ezenkívül aláírtunk még egy kötelezvényt is további 450 ezer koronáról. Utólag derült ki, hogy az új tulajdonlap megszerzéséhez nem elég az adásvételi szerződés, emellett még fel kell becsültetni a la­kás értékét. A néni, illetve a jogásznő most azt követeli, hogy kötelezzük magunkat a szakértő díjának és a lakásel­adási adó kifizetésére is. Jo­gos ez a követelés?- FEKETE MARIAN Az ingatlanszakértői véleményt jobb lett volna még a lakásingat­lan átruházásáról szóló szerző­dés aláírása előtt beszerezni, de a törvény sehol sem mondja ki, hogy egy lakásingatlan vételárá­nak megállapításakor szakértői véleményből kell kiindulni. Más kérdés az, hogy Önök félmillió koronás vételárban állapodtak meg, miközben a szerződésben csak 115 ezer koronás vételár szerepel. Több mint nyüvánva- ló, hogy ez csak az ingatlan­átruházási adó minimalizálása miatt történt - ami adócsalás­nak nevezhető, és alighanem büntethető is. Az ingatlanát­ruházási adót a 318/1992 Tt. sz. törvény 8. § (1) bek. szerint az eladó köteles megfizetni és az adó alapja (az az összeg, amely­ből az adót kiszámítják) az in­gatlanért járó térítés, miközben a megállapodás szerinti árból, de legalábbis (minimálisan) a szakértői véleményben megálla­pított árból kell kiindulni. A szakértői véleményt két pél­dányban kell csatolni az adásvé­teli szerződéshez, illetve a tulaj­donjog bekebeleztetése iránti kérelemhez. Másrészt ezekre a szerződésekre nemcsak a Polgá­ri Törvénykönyv vonatkozik, ha­nem a lakások tulajdonáról szó­ló 182/1993 Tt. számú törvény, amely az 5. § (7) bekezdésében megállapítja, hogy a lakás el­adásával járó költségeket az el­adó viseli. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK 1,1 milliárd a pöstyéni fürdőért rült, a felügyelőbizottság jóvá­hagyta a Nafta és a Nafta Trade Rt. egybeolvadását. (SITA) Pozsony. Négy hazai és egy csehországi társaság érdeklődik a Pöstyéni Gyógyfürdő (SLK) magánosítása iránt. Ivan Drabá- lek, az SLK vezérigazgatója úgy véli, hogy ezek a társaságok kül­földi cégeket képviselnek. A magánosítás iránt érdeklődők­nek augusztus 10-ig kell megten­ni vételi ajánlatukat, (ú) Nyereséges a Nafta Gbely Pozsony. A hazai könyvelési elő­írások alapján 120,9 millió koro­nás konszolidált nyereséget ért el tavaly a Nafta Gbely Rt. Csak­nem 7 millió koronás vesztesége származott a társaságnak a más társaságokban lévő részesedései­ből. Az rt. 1999-ben 2,04 milliárd koronás konszolidált veszteséget produkált. A zárszámadás elvég­zése után változások álltak be a társaságban: a Nafta ID Rt. és a Nafcom Kft. felszámolás alá ke­Veszélyes spanyol olívaolaj Pozsony. A szlovák élelmiszer- ipari felügyelőség a hazai nagy­raktárakban és bolthálózatban ellenőrzi a spanyolországi im­portból származó olívaolajat. A Monterreal néven forgalmazott olaj (importőre Kamila Magálová, P plus K Vágújhely) esetében ugyanis felmerül a gya­nú, hogy veszélyes rákkeltő anyagokat tartalmaz. (TASR) Finisei az euró nyomása Brüsszel. Szűk fél évvel az euró készpénzként történő bevezetése előtt a szükséges mennyiségű euróbankjegyek közel 80 száza­léka már elkészült - közölte az EU Bizottsága. Jelenleg az euróérmék mintegy 78 százaléka van készen. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. július 12-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,799 Magyar forint (100) 16.603 Angol font 70,475 Német márka 21.833 Cseh korona 1,257 Olasz líra (1000) 22,104 Francia frank 6,525 Osztrák schilling 3,110 Japán jen (100) 39,901 Spanyol peseta (100) 25,723 Kanadai dollár 32,761 Svájci frank 28.188 Lengyel zloty 11.013 USA-dollár 49,781 Nem szemét, hanem nyersanyag Szemétkupac a város peremén. Fizetünk a hulladékért. (Archív felvétel) Pozsony. Július 1-től érvény­be lépett az új hulladékgaz­dálkodási törvény. A környe­zetvédelmi tárca tízéves tör­ténetének legnagyobb mun­kával előkészített jogszabálya alapjaiban átalakítja a hulla­dékok kezelésének és tárolá­sának rendszerét. TUBA LAJOS Ivan Závadsky, a környezetvédelmi minisztérium szekcióigazgatója a törvény hatálybalépésekor elmond­ta, hogy még egy törvény miatt sem végeztettek el ennyi elemzést és legiszlatív munkát. Szintén rekord­nagyságú volt a véleményeztetési folyamat is, kikérték a hulladékok tárolásával, feldolgozásával foglal­kozó szövetségek, az önkormány­zatok, sőt a nyüvánosság vélemé­nyét is. Fontos mozgatórugó volt az uniós jogszabályok átvétele. Ennek 2002-ig le kellene zárulnia, viszont a környezetvédelem terén hatalmas mennyiségű anyagról van szó, ezért a hulladékgazdálkodáshoz kötődő­eket kénytelenek voltak két csomag­ra osztani és a jövő évre halasztani a munka mintegy ötödét. Ez azonban már csak részletkérdéseket illet, az új rendszert a jelenlegi törvény ki­alakította. Mivel az EU-ban a kör­nyezetvédelmi törvények az egyik legdinamikusabban változó terület­nek számítanak, fel kell készülnünk arra, hogy ezeket nálunk is rendsze­resen módosítani kell. Legutóbb például a hulladékégetéssel, továb­bá a roncsautók kezelésével kapcso­latos előírásokat változtatták, amit Vezet a nagykereskedelem Növekvő nominálbérek Pozsony. Leginkább a nagykeres­kedelemben nőttek az elmúlt év­ben a nominálbérek. A statisztikai hivatal adatai szerint múlt év má­jusához viszonyítva a nagykereske­delemben dolgozók átlagos nomi­nálbére 12,9%-kal növekedett. Az iparban 8,8, a közlekedésben 6,5, az építőiparban 3,8, a kiskereske­delemben és a szállodaiparban 3,4, a postai szolgáltatásoknál 9,1, a távközlésben pedig 1,7%-os nominálbér emelést könyveltek el. A fogyasztói árak alakulását figye­lembe véve a reálbérek a nagyke­reskedelemben 4,8, az iparban 1%- kal nőttek, a többi ágazatban csök­kent a reálbér. Az elmúlt öt hónap­ban a postákon dolgozók átlagbére 9 810, a távközlésben dolgozóké 19 742, az iparban 12 484, a közle­kedésben 12 182, a közszolgálta­tásokban 12 011, a nagykereskede­lemben 11 204, az építőiparban 10 322, a kiskereskedelemben 8 631 korona volt. (TASR) jövőre szintén be kell építeni a hazai jogszabályba is. Ivan Závadsky egyébként az új hulladékgazdálko­dási törvény legfontosabb változá­sának azt nevezte, hogy piaci ele­meket vezetett be az environmetális jogba. Ilyen például a hulladéktáro­lók bezárására szolgáló alap. Ma­napság örök vitatéma, hogy ki fe­dezze ezeket a költségeket, és az os­tor általában az önkormányzatokon csattan. Ezentúl a tárolók üzemelte­tői kötelesek lesznek előre kidolgoz­ni a bezárás tervét, és ennek megfe­lelően az üzemeltetés során végig tartalékot képezni a költségek fede­zésére. Az is alapvető változás, hogy az önkormányzatok helyi illetéket vethetnek ki a kommunális hulladé­kok kezelésére, így a polgárok az ez­zel foglalkozó cégek helyett nekik fi­zetnek majd szemétdíjat. Božena Gašparíková, a tárca legiszlatív fő­osztályának vezetője elmondta, ezentúl az államigazgatási hivata­lok kénytelenek lesznek nyilvános vitára bocsátani a regionális hulla­dékgazdálkodási programterveze­teiket - vagyis az érintettek bele­szólhatnak azok tartalmába. Érde­mes is lesz követniük a folyamatot, hiszen csökkentették azt a határt, amikor a vállalkozók saját hulladék­gazdálkodási tervet dolgoznak ki. Ezentúl ez olyanokra vonatkozik, akik évente 50 kilogrammnál több veszélyes, illetve 10 tonnánál több egyéb hulladékot produkálnak. Az állami hivatalok szempontjából a legfontosabb változásként értékel­te, hogy az uniós gyakorlatnak meg­felelően bővült a döntési jogkörük, az eddigi háromról ez 12-re bővült. Ezt érdemes a hulladékokkal foglal­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány kötelezte ma­gát a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió adósságainak a törlesztésére, ám sokáig kereste a forrást, melyből a közel egymilliárd koronát ki lehet­ne fizetni. A nagyprivatizációról szóló jogszabállyal összhangban a tartozást a privatizációs bevételből, a fejlesztési projektumok intézmé­nyén keresztül törlesztik. „A Nem­zeti Vagyonalapnak van pénze, a tartozást mégsem térítette. A tévé, rádió és a vagyonalap vezetői levél­lel fordultak a kormánytagokhoz, a kiválasztott törlesztési mód törvé­nyességét és végrehajthatóságát fir­tatták. Levélben biztosítottam őket, hogy a fejlesztésre szánt pénzt fel­használhatjuk az adósságok téríté­sére. Ha ennek ellenére a törlesztés július 18-i határidejéig mégsem utatlják át a pénzt a Szlovák Távköz­lési Vállalat számlájára, az már nem a kormány problémája, és nem cso­dálkozhatunk, ha a Deutsche Telekom él majd jogaival. A kabinet kozó vállalkozóknak is követniük, hiszen szinte mindegyiküknek új engedélyek beszerzésére lesz szüksége. Kissé a felfogás is átala­kult, eddig a törvények lényegében csak a hulladék termelőivel foglal­koztak, ezentúl viszont végigköve­tik a hulladék útját egészen a végső elhelyezésig. A közvélemény legin­kább a kommunális hulladékokkal kapcsolatos változást érzékeli majd. Eddig ennek felelőse az önkor­mányzat volt, de uniós hatásra ezentúl ez a polgárokra is vonatko­zik. Az ezzel kapcsolatos részleteket a községek saját rendeletükkel sza­bályozzák. Fontos az is, hogy ezen­túl a hulladékért nem az elszállítá­sukkal foglalkozó cégeknek fize­mindent elkövetett az adósság kifi­zetése érdekében. Pénz van, és szá­munkra értheteden, miért nem tör­lesztik a tartozást” - mondta Mária Machová privatizációs miniszter. A televízió és a rádió 927 millió ko­ronás adósságát kiegyenlítő pénz­összeg rendelkezésünkre áll - kö­zölte lapunkkal Tatjana Lesajová, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) szóvi­vője. Az összeg korábbi privatizáci­ós bevételekből folyt be az FNM számlájára. A pénzt átutalják a két intézménynek, a két médiumnak - a Deutsche Telekommal kötött szer­ződés értelmében - legkésőbb július 18-ig kellene a Szlovák Távközlési Vállalatnak (ST) kifizetni az össze­get. A nyomasztó adósságállomány 1996 és 2000 júliusa között halmo­zódott fel, ebből 565,6 millió koro­na jut a Szlováki Televízióra és 361,4 millió a Szlovák Rádióra. Azonban további fejtörést okoz, hogy 2000júliusa óta a két médium további adósságokat könyvelt el, ezek kifizetése egyelőre még nem tisztázott, (sza, shz) tünk, hanem az önkormányzatnak, amely eldöntheti, hogy ennek fel- használásával miként irányítja a hulladékgazdálkodást. Bár az új hulladékkezelési törvény július 1- től érvényes, bizonyos rendelkezé­sei csak később lépnek érvénybe, így például a jövő év elejétől érvé­nyes az említett helyi iEeték és az ún. reciklációs alapba való befizeté­sek nagy része. 2002. július 1-től kell képezni a hulladéktárolók bezá­rására vontakozó tartalékot, a hasz­nált olajat és az akkumulátorokat pedig csak az illetékes engedéllyel rendelkezők számára adhatjuk le. 2003-től megkezdődik a gépkocsik szakszerű feldolgozása, illetve tilos lesz a gumiabroncsok tárolása. Vagyonalapi kötvények Októberig kifizetik? Pozsony. Ha a kormány az Általá­nos Hitelbank (VÚB) eladásából nagyobb összeget utalna át a Nem­zeti Vagyonalapnak, úgy a vagyon­alap október végéig ki tudná fizetni a polgárok kezében lévő összes va­gyonalapi kötvényt. Jozef Kojda, az alap elnöke kifejtette: jelenleg 27 milliárd koronával rendelkezik a va­gyonalap, az összes kötvény kifize­tésére pedig 55 milliárd kell. Kojda szerint az alapnak már csak egy-két eladást kell lebonyolítania, azaz már nem mérvadó számára, hogy mikor kerül sor a Szlovák Gázmű­vek magánosítására. Kojda meglá­tása szerint az SPP-t még az év végé­ig magánosítják. A Nemzeti Va­gyonalap az év elején még 1,921 millió kifizetetlen kötvényt regiszt­rált. Június végéig 303 ezer darabot kifizetett a kötvénytulajdonosok­nak, 24 ezer kötvényt pedig tartozá­sok törlesztéseként jóváírt. Az alap jelenleg az 1944-ben születettek kötvényeit fizeti ki. (ú) A Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió adóssága Már megvan rá a pénz A dél-szlovákiai járásokban már javában aratnak - országos viszonylatban a tavalyinál nagyobb hozamok várhatók Magtárban van a repce, aratják a búzát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nagykapos/Rimaszombat/Ko- márom. Csapadékos időjárás lassít­ja az aratást a keleti régió gabona­földjein. „Májusban kellett volna több csapadék a kalászosokra, ám így is elfogadható a 200 hektáron megtermett őszi árpa minősége. Jobbnak mutatkozik a tavalyinál az olajrepce, úgy tűnik, hozama eléri a tervezett 2,2 tonnát hektáronként. Rövidesen hozzálátunk a búza beta­karításához is, termése szintén ígé­retesebbnek mutatkozik a korábbi­nál, főleg a malomipari célokra ter­mesztett Hana búzafajta vált be ná­lunk.” - mondta Lefelholc Imre, a nagykaposi mezőgazdasági szövet­kezet növénytermesztési ágazatá­nak vezetője. A zétényi Ticce terme­lőszövetkezet gabonaföldjein a hét elején tartottak határszemlét. „Idén csak repcét és búzát vetettünk, az előbbiből 100, az utóbbiból pedig 200 hektáron. Ma láttunk volna hozzá a repce begyűjtéséhez, de újabb sötét felhők tornyosulnák fö­löttünk, félő, hogy az időjárás ismét keresztülhúzza számításainkat” - tájékoztatott Szakszón Ferenc, a szövetkezet elnöke. Szerinte a ko­rábbi kedveződen időjárás ellenére az idei termés jónak mutatkozik. Múlt mondta: ha semmi nem jön közbe, repcéből 2, búzából 4 tonna körüli hektárhozammal számolnak. A gyors betakarítás érdekében 3 vendégkombájn segíti majd az ara­tást. Javában folyik az aratás a sajó- szentidrályi szövetkezetben is (Ri­maszombati járás). A gazdaság el­nöke szerint a hónap közepén lehul­lott csapadéknak köszönhetően 4,5 tonnát takaríthattak be hektáron­ként, a búza betakarításával még várnak. Az árpa tárolható állapot­ban került a magtárba, 13,5 százalé­kos volt a nedvességtartalma. A sajószentkirályiak a kicsépelt gabo­nát nem adják el, a szövetkezetnek szüksége van a terményre. A régió mezőgazdasági üzemeiben is teljes a bizonytalanság. Árakról keveset beszélnek a termelők, nyilván azért, mert Gömörben az utóbbi években nincs „hagyománya” a termésel­adásnak. A felvásárlók pedig örül­nének a kínálatnak. Konderla Tibor, a feledi terményfelvásárló központ tulajdonosa elmondta, két héten be­lül fizet a terményért, ahol igény szerint szárítják, tisztítják és tárol­ják a terményeket. A takarmány­alapra elhelyezett gabonáért nem számolnak fel tárolási díjat, ebben az esetben a termelő a felvásárlási árat maga szabja meg. A visszavásá­rolt táp árának kiszámolása ebből az alapárból történik. „Manapság a terményeladás, illetve terményfel­vásárlás bizalom kérdése. Ha van párbeszéd, van üzlet, ha nincs biza­lom és párbeszéd, nincs üzlet sem” - jegyezte meg a magánvállakozó. A Komáromi járásban a 75 130 hektár szántóföld jelentős részén már dü­börögnek a kombájnok, folyik a ga­bona betakarítása. Földes Csaba, a Komáromi Regionális Agrárkamara igazgatója lapunknak elmondta, a 3 768 hektáron termesztett olajrep­ce betakarítását befejezték, a hét elejétől a járás valamennyi mező- gazdasági vállalatánál megkezdő­dött a búza és az árpa aratása. A betakarítás az időjárástól függően előreláthatólag két, három hétig tart. „Vannak olyan területek, ame­lyeken a szárazság miatt gyengébb lesz a hektárhozam, mint tavaly, de nem ez a jellemző régiónkra. A ta­valyi eredményekhez viszonyítva átlagosan mintegy 30 százalékkal magasabb hektárhozamra lehet szá­mítani” - véli Földes, (kát, kas, km)

Next

/
Oldalképek
Tartalom