Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-07 / 130. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 7. KOMMENTÁR Kitörési kísérletek MALINÁK ISTVÁN Ha nem hangzana túl cinikusan, azt mondhatnánk, a múlt pénteki, sok fiatal életet követelő brutális tel-avivi merénylet arra volt jó, hogy mindenki rádöbbenjen: az utóbbi fél év kísérletei az izraeli-palesztin rendezésre teljes kudarcot vallottak. Valamit nagyon rosszul csinál­tak, és ez mindenkire vonatkozik - a közvetlenül érintettek szűkebb és térségbeli tágabb körére éppúgy, mint a számtalan közvetítőre. A közel-keleti politika rendkívül szövevényes, de azért a járatlanabbak figyelmét sem kerülheti el néhány új elem és hangsúly. Az alaphely­zet: immár nem a béke van karnyújtásnyira, hanem a totális konfron­táció, az események bármely pillanatban kicsúszhatnak az ellenőrzés alól. Izrael ezt pontosan tudja, és - Sáron dicséretére legyen mondva - még soha nem tanúsított ilyen fokú önmérsékletet, mint ezekben a számára nagyon nehéz pillanatokban. A térségben tartózkodó német külügyminiszter mindent felrúgva azonnal békéltető ingadiplomáciá­ba kezdett. Ez pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Josdika Fis­cher bátorságát dicsérik a közel-keleti szakértők, kezdeményezése egyrészt német, másrészt talán hatékonyabb uniós dimenziót is adott a békéltetésnek. Az eddigi képlet az volt, hogy Izrael minden provo­kációért Arafatot tette felelőssé, mondván, nem hogy fékezné, inkább ösztönzi az erőszakot. Javier Solanának volt a héten egy kulcsmonda­ta: nem biztos, hogy minden szélsőséges palesztin szervezet hallgat Arafatra. Ezt mintha Saronék is kezdenék elismerni, hiszen nem ad­tak pontos határidőt Arafatnak, Peresz külügyminiszter pedig azt mondta, a tűzszünet megvalósítása hetekbe is beletelhet. Nos, ezek a hetek döntőek lesznek Arafat jövője szempontjából. Kiderül, tud-e még parancsolni minden palesztinnak, mennyire gyengült meg a po­zíciója. Mert azután már az lenne a kérdés, lehet-e nélküle bármiféle megbékélést elérni, nem omlik-e össze nélküle minden, amit eddig el­értek, beleértve a palesztin autonómiát is. Nem valószínű, hogy bárki­nek lenne forgatókönyve egy ilyen helyzetre. Különösen veszélyes, hogy a Hamász mégsem csatlakozott a tűzszünethez, ez Arafat maj­dani tárgyalási pozícióit, hitelét is gyengíti. Sáron egyelőre állja saját szélsőségeseinek nyomását, akik azonnali megtorlást követeltek. Ket­tejüknek kellene áttörni a bosszúállás ördögi körének falát, de erre egyedül nem képesek. Fordulatnak számít az is, hogy a jelek szerint ezt a Bush-kormány is felismerte, és visszatér a nagyobb amerikai sze­repvállalás politikájához. Csak Washington tudja elérni, hogy a felek a békében legyenek érdekeltek, ne a háborúban. JEGYZET lyen, mert egy idő után minden­honnan elűzik a környező bol­tok zajérzékeny eladói. Ahány­szor elmegyek mellette, annyi­szor erősödik fel bennem az ön­gyilkossági hajlam. Szívszorító, reménytelen szomorúság árad a bácsiból, zenéje maga a nagy, lerombolhatatlan bánat, a lélek keserűsége, a kelet-európai gyógyíthatatlanság. Ám nem csak rá jellemző ez az attitűd, alig találni utcai zenészt miná- lunk, aki vidám dalokkal örven­deztetné a járókelőket. Bizonyá­ra úgy érzik, aki koldul, az ne vidámkodjék, hiszen a bús nóta jobban megnyitja az elhaladók pénztárcáját. Nem tudom, igaz- e ez, ám annyi bizonyos, hogy a kassai utcai muzsikusok egyál­talán nem tartják magukat művészeknek, nem örülnek a közönség figyelmének, nincs si­kerélményük egy-egy jó impro­vizáció után. Valljuk be, nem is nagyon lehet, hiszen hangsze­res tudásuk legtöbbször hagy némi kívánnivalót maga után. Nekik nem azért dobunk aprót a kalapjukba, mert tetszik, amit csinálnak. Inkább azért, hogy hagyják már végre abba. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Álbert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403 fax' 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz tlače, Košická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, totók és grafikonok teljesítése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, 4 az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. «□«Sám E-mail: redakcia@ujszo.com A hangulat festői JUHÁSZ KATALIN Személy szerint Amszterdamban találkoztam a világ legjobb utcai zenészeivel. Oroszok voltak, ér­telemszerűen népi ihletésű „ur­bánus foltot” játszottak, síppal, dobbal, sodró elvetemültséggel és fiatalos lendülettel. A turista­többségű úri közönség ugrált, táncolt, és adakozott is a kalapba rendesen, hiszen megérdemel­ték a művész urak. Mindkét fél tisztelte a másikat, az utca népe örült, hogy jót hall, a zenészek meg nem mentek le koldusba. Ez a vonás Nyugat-Európa más tá­jain is jellemző az utcai dalno­kokra. Sugárzik róluk, hogy passziójuk, ám egyben pénzfor­rásuk is a köztéri zenélés, miköz­ben mellékesen ördöngős tudású profik, gyakran konzervatóriumi oklevéllel a zsebükben. Mindez a kassai korzón jutott eszembe, ahol egy ideje bánatos öreg cigány húzza-nyüszköli a hegedűjét, mindig más-más he­TALLÓZÓ Ml I právo Nem akarnak burgonyát termeszte­ni a kelet-szlovákiai gazdák, tavaly ugyanis gyakorlatilag az egész ter­mést tönkretették a romák, írja a cseh napilap tegnapi száma. A kö­zelmúltig egy kilogramm krumpli ellopása mindössze szabálysértés­nek minősült, most már bűncselek­ménynek. A kelet-szlovákiai romák helyzetét tekintve azonban jelentős változás nem várható: a büntetés miatt valószínűleg idén sem kerülik el a krumpliföldeket. SLOVO A cseh-szlovák kapcsolatokról kö­zöl jegyzetet a cseh napilap. írója szerint a Csehszlovákiát felosztó po­litikusok annak idején megígérték, a két ország között áüagon felüli kapcsolatokat építenek ki. ígéretü­ket nem teljesítették, sőt most derült ki, mennyi fontos államközi szer­Pár(t)választás, avagy Migaš násztánca (Agócs Ernő karikatúrája) ződésről, jogszabályról feledkeztek MNMMK.». -mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmsi- meg az ország kettéosztásakor. /(Vü\i "'"'Tavv«)/»'■' M (/i\> u/ujií'ii z ti,.' ,, í/u/vr,u j(i j qm W íauwi, J i/unJii ' 1 f //dnom i1 1 ' ' w VM i 0[A\i/ < 1' •' 0» „ / l\ /'* . ” Ml ' M {KJ i ^ / V. 1 * t \ / /n-'/ Érdemes gyermekeink taníttatásába pénzt fektetni? - az információs társadalom felcsillantott egy új lehetőséget II. Változtatásokra vár az oktatás írásunk első részében már hangsúlyoztuk, hogy Szlová­kia oktatási rendszere megé­rett egy átfogó reformra. Tu­datosítanunk kell, hogy a „váltás“ nem választási le­hetőség többé, hanem a túl­élés feltétele. Ma már nincs értelme azon tépelődni, hogy legyen-e iskolareform, vagy ne legyen. Ma az a kér­dés, hogyan készüljünk fel a néhány év múlva esedékes EU-csatlakozásra. ALBERT SÁNDOR Az „európainak“ tartott közoktatás talán két legnagyobb értéke az au­tonóm iskola és a minőség. Hogyan állunk mi ezen a téren, és mi a teendőnk? Szlovákiában a leg­nagyobb jóakarattal sem beszélhe­tünk autonóm iskolákról, még min­dig a központi irányítás dominál, és a tartalmi szabályozás is központi tantervek segítségével történik. Igaz, hogy középiskoláink jogala­nyisággal rendelkeznek, de a gazda­sági megszorító intézkedések és a fi­nanszírozás bonyolultsága és átte­kinthetetlensége miatt nagyon ne­héz (néha leheteden) élni a törvény adta lehetőségekkel. Általános iskoláinknak a jogalanyi­ságot kérvényezniük kell. Ezt eddig nagyon kevés iskola tette meg. Je­lenleg az említett iskolák csak mint­egy 6%-a kérte és kapta meg ezt a lehetőséget. Az iskolavezetők döntő többsége valószínűleg „fél az önál­lóságtól“, ném meri felvállalni a jo­galanyiságból adódó nagyobb fe­lelősséget. Természetesen szerepet játszik az is, hogy a járási hivatalok nem szívesen engedik ki markukból az „irányítás“ hatalmi eszközét. Az autonóm iskola megteremtésé­nek elengedhetetíen feltétele a ha­táskörök átruházása az állami hiva­talokról a helyi önkormányzatokra, illetve közvedenül az iskolákra és a kétszintű tantervek bevezetésére. A kétszintű tanterv azt jelenti, hogy az állam határozza meg (központilag) a tananyag kb. 60%-át. Ez az a tan­anyag, amit az adott iskolatípus va­lamennyi tanulójának el kell sajátí­tania. Áz eredményességet állami sztenderdek (sztenderdizált didak­tikai tesztek) segítségével mérik. Ez egyúttal a „kimenet“ összehasonlít­hatóságát biztosítja, és talán felesle­gessé teszi majd a felsőbb fokú isko­lák által szervezett felvételi vizsgá­kat is. A tananyag további 40%-át az iskola határozná meg a helyi igé­nyekhez igazodva. Ebből követke­zik, hogy ezt a tananyagot az iskola közösen dolgozza ki (vagy legalább­is egyezteti) a diákokkal, szülőkkel, helyi vállalkozókkal, a felsőbbfokú intézményekkel stb. így alakulhat­na ki az iskola saját arculata, és így válhatna az iskola a tanárok és a használók iskolájává. Amíg ez nem így lesz, addig senki sem érzi az is­kolát igazán a sajátjának. Addig az iskola csak azt teljesíti, amit a köz­ponti tanterv előír (vagy azt sem). A decentralizálásról természetesen csak a „nagy politika“ dönthet. Ez tehát politikai akarat kérdése. A két­szintű tantervek bevezetése viszont szakmai kérdés, és mint ilyen, az ok­tatási tárca hatáskörébe tartozik. A minőség biztosítása mindene­kelőtt pénz kérdése, de nem csak az. Európa az egész életen át tartó tanulás rendszere felé halad. Szlovákia jelenleg a bruttó nemzeti össztermék kb. 3,7%-át költi az ok­tatásra, míg az európai átlag több mint 6%. Ez az összeg lassan az is­kolák működőképességére sem ele­gendő, nem pedig minőségi okta­tásra. A jövő évi költségvetés már nagy vonalakban elkészült, és ha­marosan a parlament elé kerül. Kí­váncsian várjuk, hogy képviselőink nem feledkeznek-e meg újra arról, hogy az oktatás -közügy. Eredmé­nyességétől az egész társadalom jövője függ. A pénzen kívül természetesen szak- rriaüag jól felkészült pedagógusokra van szükség, de a pedagógusok er­kölcsi és anyagi megbecsülését is rendezni kell végre. Intézményesí­tem kell a pedagógusok továbbkép­zését, növelrn kell az iskolák önálló­ságát stb. Mindezeket meg kell lép­nünk, ha lehet, minél előbb, mert ez az egyetlen esély arra, hogy felzár­kózhassunk az „európai“ oktatás­hoz, és megalapozzuk gyerekeink sikeres jövőjét. Nem szabad persze megfeledkez­nünk arról sem, hogy Európa az egész életen át tartó tanulás rend­szere felé halad, és ezért olyan tanu­lási képességekkel kell felruházni tanulóinkat, amelyek megalapoz­hatják a későbbi szakmai tovább­képzést, esetleg átképzést és szem­élyes fejlődést. Középiskoláink elsőrendű feladata tehát nem az, hogy szakmát adjanak, hanem az, hogy tanulóinkat megtanítsák ta­nulni, és felkeltsék bennük a tudás iránti igényt. A hagyományos taní­tási módszerekkel viszont ez nem megy. És nem megy a hagyományos tartalommal sem. A cikk első részét tegnap közöltük A szerző a kassai Műszaki Egye­tem tanszékvezető tanára A The Economist, a Financial Times és a The Times is Blair Munkáspártját támogatja a mai választásokon Nagy-Britannia: jobboldaliak a baloldalért ÚJVÁRI MARGIT Meglepetésre a The Economist brit hetilap hétvégi vezércikke után a brit üzleti körök lapja, a Financial Times és a mértékadó The Times konzervatív napüap is a Tony Blair vezette Munkáspárt támogatását sürgette a mai brit törvényhozási választásokon. A brit üzleti körök lapja szerkesztő­ségi cikkében úgy ítéli meg, Tony Blair kiérdemelte a második le­hetőséget az ország kormányzásá­ra. Az FT szerint a választásoknak három központi témája van: az eu­rópai integráció, a gazdaságpolitika alakítása, valamint a közszolgálta­tások jövője. A lap rámutat: „Nagy­Britannia gazdasági jóléte és bizton­sága attól függ, hogy az ország ér­dekeit az Európai Unión belülről juttassa érvényre. A konzervatívok idején azonban az ország az európai döntéshozatal partvonalára szo­rult.” A munkáspárti kormányfőnek sikerült elérnie, hogy Nagy-Britan­nia ismét komoly játékos legyen az európai politika formálásában, és arra sürgeti a kormányt, hogy Euró­pa ügyének erőteljesen adjon han­got otthon, ha hatékonyan akarja érvényesítem Nagy-Britannia ügyét Európában. „A makrogazdasági po­litika irányításában a Blair-kor- mánynak sok szerencséje volt, sike­rei összhangban vannak Európa többi részével. A kormány saját sze­rencséjének a kovácsa lett azzal, hogy a kiadásokat szigorúan kordá­ban tartó fiskális politikát folytatott. A Munkáspártnak sikerült eltávo­lodnia múltjától és megbékélnie a piacgazdasággal” - mutat rá a cikk­író. A párt által meghirdetett prog­ram kockázataira is figyelmeztet a lap, „kisebb kormányt, kevesebb adót és több piacgazdasági megol­dást” sürgetve, valamint „az állami beavatkozás határainak visszaszorí­tását.” Mivel „a munkáspárti kor­mány hozzáértéssel kormányzott”’, a lap úgy ítéli meg, „Tony Blair meg­érdemli a második lehetőséget.” A Financial Timesban a brit közgazda­ság-tudomány neves képviselői, a London School of Economics és a London Business School professzo­rai vezérletével levélben teszik le a garast az euróhoz való csatlakozás munkáspárti szándéka mellett. Az FT mellett a konzervatív The Ti­mes - a lap fennállásának történeté­ben először! - a Munkáspárt támo­gatására buzdítja olvasóit, hangsú­lyozva, hogy „a mostam választáso­kon a Labour kiérdemli a reform­pártiak szavazatát.” A napüap sze­rint a Munkáspárt Margaret That­cher egykori konzervatív kor­mányfő gazdaságpolitikájának - el­lenállás az inflációs nyomásnak, a kiegyensúlyozott adózásnak - örök­ségét viszi tovább, és bátorítja Tony Blair terveit a közszolgáltatások to­vábbi privatizálására. OLVASÓI LEVÉL Nem mind arany, ami fénylik Huzamosabb ideig gyakran lesz té­ma Szlovákiában a közigazgatási reform. Óvakodnunk kell azon­ban, hogy a mostani körülmények között ne fűzzünk hozzá túlzott re­ményeket. Itt van mindjárt a me- KNMMHMMmMMI gyei felosztás, amellyel kapcsolat­ban még a legkisebb gesztust sem várhatjuk el a többségi nemzet hangadóitól. Az önkormányzati választásokról készülő törvénnyel hasonló a helyzet. Antidemokrati­kus módon, ellenünk irányuló, „méretre szabott” előírásokat szándékoznak minden áron beve­zetni a két fordulóval, hogy a ma­gyarjelöltek egy komolyabb pozí­cióért labdába se rúghassanak. Ha meg is valósul a reform, majd jön­nek a további problémák, mert ed­dig csak a jogkörök átruházásáról hallani. De hogy ezzel kapcsolat­ban hatékony ellenőrzési mecha­nizmusokat is ki kellene alakítani, erről nagyon kevés szó esik. Ezért félő, hogy mikor az ügyintézést kö­zelebb akarjuk hozni az egyszerű polgárhoz, a szlovákiai viszonyok­nak megfelelően tulajdonképpen a korrupció lehetőségeit fogjuk gya­rapítam, ami még hatalmasabb méreteket ölthet, mint központosí­tott formájában. Ebből kiindulva, ha valaki komolyan gondolja a közigazgatási reformot, azzal kel­lene kezdenie, hogy szigorú játék- szabályokat teremt a visszaélések megakadályozására. A Nyugaton bevált önkormányzati rendszer er­kölcsi hátterét kell kialakítani. Kelecsényi Imre Pozsony mmmmm#**»;-»*«**

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom