Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-06 / 129. szám, szerda

14 Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 6. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 22. számában feltett kérdésre összesen 482 helyes meg­fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Nagy Ildikó lekéri, Szó­lás István sőregi és Zsilka Éva kőkeszi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 1633-ban barokk stílusban. A Ghymes és St. Martin közös koncertje Pozsony. A Szlovák Rádió 5-ös stúdiójában 19 órakor kezdődik a Ghymes együttes és a világhírű budapesti szaxofonos, St. Martin közös koncertje, (új Borostyán Zenés Fesztivál Komárom. Dévai Nagy Kamilla és növendékei ma 13 órakor a Selye János Gimnáziumban adnak verskoncertet, (ú) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ NE MZETI SZÍNHÁZ: A Notre Dame-i toronyőr 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A vihar 19 KIS SZÍNPAD: Inkognito 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 STÚDIÓ: Megy a tojás vándorút­ra 10 MOZI POZSONY CHARLIE CENTRUM: Mátrix (amerikai) 17.30 Ne áruld el otthon! (francia) 19, 20.45 Magánosok (cseh-szlovén) 20 Gyanú (ameri­kai) 19 Csokoládé (amerikai) 20.30 Madárfiókák, árvák és bolon­dok (szlovák) 19 HVIEZDA: 102 kiskutya (amerikai) 16 Bravo Girls (amerikai) 18, 20.30 TATRA: Bíbor folyók (francia) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Amerikai szépség (amerikai) 15.15,17.30 KASSA CAPITOL: Pokémon (amerikai) 16 Kevin and Perry go large (an­gol) 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Monty Python és a szent grál (an­gol) 19 LÉVA-JUNIOR: Charlei angyalai (amerikai) 16.30,19 John Travolta és Halle Berry Los Angelesben új közös filmjük, a Sword­fish bemutatóján (TASR/EPA-felvétel) A XXVI. DUNA MENTI TAVASZ MAI MŰSORA Amire szükségünk van, az nem annyira a tünetek összessége, hanem inkább a gondos és megfontolt elemzés Népek, nemzetek, sorskérdések Szlovákiai magyar filozófus (Mészáros András), prágai magyar egyetemi professzor (Rákos Péter), volt szlovák nagykövet (Rudolf Chmel), szlovák történész (Ľubomír Lipták) és cseh politológus (Bohumil Doležal) egy asz­talnál, egy témáról, a nemzeti jellegről beszélt (Dömötör Ede felvétele) 8.20 A Kistiglinc gyermek tánc- együttes műsor a vmk előtti téren 8.45 Fesztiválnyitó, a város kulcsá­nak átadása 9.30 Háry János (árnyjáték, átdol­gozás Kodály Zoltán nyomán), a galántai Magyar tannyelvű Gim­názium Fabula bábcsoportja, ren­dezte: Mészáros Andrea Kaplárik - Sidó: A három kismalac (bábjáték), a galántai Magyar Tan­nyelvű Gimnázium Manócska báb­csoportja, rendezte: Mészáros Andrea Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő (dramatikus színpadi játék), a Dunaszerdahelyi VMK és a Cse- madok Vámbéry Ármin Alapszer­vezete Fókusz Gyermekszínpada, rendezte: Jarábik Gabriella, Ta­kács Tímea 11.00 A háztűznéző legény (bábjá­ték) a Somoijai Alapiskola Futrin­ka bábcsoportja, népmese nyomán feldolgozta és rendezte: Csémy Erika Molnár Andrea: A bűvös játék (bábjáték), pozsonyeperjesi alap­iskola és kultúrház Kis Ugri-Bugri bábcsoportja, rendezte: Ágh Er­zsébet, Nagy Erzsébet Arany János: A fülemile (dramati­záltjáték), a nagygéresi alapiskola Vadóc színjátszó csoportja, ren­dezte: Zvolenszky Gabriella 13.00 Karinthy Frigyes: Az ember­ke tragédiája (dramatikus játék), a nyárasdi kultúrház, és alapiskola Tekergők színjátszó csoportja, ren­dezte: Nagy Irén, Gaál Lívia Jófonó Zsuzsika (bábjáték), a Pár­kányi Ady Endre Alapiskola Kuckó bábcsoportja, népmeséből feldol­gozta és rendezte: Himmler Zsófia 15.00 Vitéz László és társai (Ke­mény Henrik bábjátéka) Nemzeti jelleg - a miénk és a másoké. Egy évvel ezelőtt ma­gyaruljelent meg Rákos Péter könyve a Kalligram Kiadó gondozásában, hétfőn csehül. Mtég meleg volt, friss nyom- daszagú, amikor behozták a pozsonyi Cseh Kulturális Köz­pontba a bemutatóra. GRENDEL ÁGOTA A Károly Egyetem professzorának tiszteletére nemcsak - talán elsősor­ban nem - csehek jöttek el, hanem olyan emberek, akik képesek szem- ellenző nélkül vizsgálni a nemzeti karakter kérdését, és saját nemze­tükre is képesek felülnézetből tekin­teni. Sőt elsősorban saját nemzetük sajátosságait, ne adj’ isten fogyaté­kosságait kezelik humorral, igaz, szeretetteljes humorral vagy fanyar iróniával. Az emberek többsége gör­csösen kapaszkodik egy idealizált nemzeti jellegbe - ha a sajátjára gondol, ha úgy érzi, azt bántják. Ám ha a legkisebb támadási felületet megtalálja egy másik nemzet jelle­gében, fegyvert ragad, s azon nyom­ban támadásba lendül. Nincs hu­mor, nincs megbocsájtás, száz-, ezer- akárhány éves sérelmek sajgá­sa újból felerősödik, mint a fantom­fájdalmak. Holott ahhoz, hogy má­sokat bírálhassunk, fel s el kell is­mernünk saját gyarlóságainkat, té­vedéseinket, elhibázott lépéseinket. Igénytelen sztereotípiák mindig vol­tak, vannak és lesznek, miként előí­téletek is, meg másság is. Csak meg kell tanulni elfogadni. Meg kell szokni őket, hogy képesek legyünk együtt élni velük, s tudjunk önma­gunknak erényt kovácsolni belőlük. Miként annak is eljön az ideje, hogy leszámolunk az önámítással, öncsa­lással, feltárjuk magunk előtt nem­zetünk fogyatékosságait, hogy tisz­tábban lássuk, honnan jöttünk, ho­vá tartozunk. Aligha létezik a földkerekségen TALLÓSI BÉLA Komárom. A Csemadok-galériá- ban Bácskái Béla-emlékkiállítás lát­ható a művész halálának huszon­egyedik évfordulója alkalmából. A kiállítás tavalyról, amikor is a ke­rek, a huszadik évfordulóról kíván­tak megemlékezni, tolódott át ez évre. Farkas Veronika művészettörté­nész, a kiállítás kurátora elmondta, a Pro Arte Danubii - amelynek kö­szönhetően e mostani bemutató megvalósulhatott - rendkívül fon­tosnak tartja, hogy egy-egy kiállítás anyagával, mint ezzel a jelenlegivel is, felidézzék Bácskái Béla emlékét. Egyebek között azért is, hogy az olyan magas művészi színvonalon megfogalmazott vizuális üzenetek, amelyek Bácskái Béla műtermében olyan nemzet, melynek tagjai időről időre ne tennék fel maguknak a kér­dést: mik vagyunk (mi a magyar, a cseh, a német, a spanyol). „A »nemzeti jelleg« - ha van - éppen azért olyan agyonvitatott, szövevé­nyes és zavaros jelenség, mert irra­cionálisak a gyökerei. Közhely, hogy a tudomány vagy szerényebben: az elmélet, alkalmas rá, hogy az irraci­onális természetű tárgyalthoz is ra­cionálisan közelítsen. Ámire szüksé­günk van, az nem annyira a tünetek összessége, a példatár, hanem in­kább a gondos és megfontolt elem­zés: afféle rendcsinálás, nagytakarí­tás a fogalmak közt.” - úja Rákos Péter, aki könyvének anyagát az életből és az irodalomból, tehát mindenünnen merítette. megszülettek, folytonosan a köztu­datban maradjanak, tehát eljussa­nak a mai fiatalokhoz és a követke­ző nemzedékekhez egyaránt. Nem árt ugyanis újra és újra tudatosíta­nunk, amit Szabó Gyula festőmű­vész fogalmazott meg Bácskái táj­képeivel kapcsolatban 1966-ban, hogy velük „Bácskái Béla szűkebb pátriája kér bebocsátást az egyete­mes emberi létezésbe, és igen, az egyetemes kultúrába is.” „A Csema- dok-galériában közönség elé tárt anyagot két intézménytől kértük kölcsön. A losonci Nógrádi Galéria és a komáromi Duna Menti Múze­um gyűjteményéből válogattunk a legértékesebb művek közül. Még­pedig úgy, hogy a művész korai kor­szakának munkáiból is adjunk ízelí­tőt, és természetesen lényegesen dominánsabb képet formáljunk ar­A Nemzeti jelleg élvezetes, de nem könnyű, s még kevésbé könnyed ol­vasmány. A nép, népek sorskérdése­it feszegeti - hagyományos mód­szerrel, de mint úja, nem tartóztatja meg magát az alábbi öt a-tól: analó­giák, anekdoták, aforizmák, aktua­litások és ankétok. Hiszen a nemze­Az emberek görcsösen kapaszkodnak egy idea­lizált nemzeti jellegbe. tek közt, akár tetszik, akár nem, analógiák sorát lelhetjük fel; az anekdotákból és az aforizmákból olykor pontosabb nemzeti jellem­rajz bontakozhat ki, mint egy-egy ról a területről, amelyen Bácskái Béla igazán nagy volt, akvarellfes- tészetéről” - mondta Farkas Veroni­ka. Közel harminc alkotással ez az inkább csak kamarajellegű komá­romi kiállítás arra kíván lehetősé­get adni, hogy ha már ismerjük, csodáljuk meg újra, ha nem fedez­zük fel Bácskái nagyságát, ami Ku­bická Kucsera Klára művészettörté­nész szerint „abban rejlik, hogy e- lénk tárta szülőföldjének egyedül­álló szépségét és dinamizmusát ... művészete szülőföldjéhez, az ott­honához, édesanyjához üs barátai­hoz fűződő gazdag érzelmi világból fakad”. (Idézet a Nógrádi Galériá­ban 1990-ben rendezett Bacskai- kiállításhoz megjelent katalógus előszavából.) Az emlékkiállítás június tizenhete­dikéig tekinthető meg. elemző munkából, az aktualitások a nemzetijelleg-szemlélet módosulá­sait tükrözik, az ankétok jó segéd­anyagként szolgálhatnak a saját vagy más nemzetek jellegének meg­határozásához. Ilyen egyszerű - mondhatnánk, de nem tehetjük, mert éppen ezekből a látszólag egy­szerű felfedezésekből születik a leg­kevesebb. Könnyű Rákos Péternek - gondolja az ember, akiből hiányzik az objek­tivitás, a felülnézetből való szemlé­lés képessége -, hiszen ő Prágában, Pozsonyban, Budapesten is otthon van. Jó Rákos Péternek, akit úgy fo­gadnak mindhárom fővárosban, mintha hazajött volna. S jó mindhá­rom országnak, hogy van egy min­dig, bármikor hazatérő fia. Nemzetközi Operafesztivál Bartók és Verdi Miskolc. Az opera fővárosa lesz 15-től kilenc napig Borsod megye székhelye. Ekkor rendezik meg először a Bartók+... Miskolci Nemzetközi Operafesztivált. Az évente sorra kerülő fesztivál olyan helyszíne lesz az operavilágnak, ahol egyszerre, egy helyen mutat­hatják meg művészetüket a kelet­európai operatársadalom kima­gasló reprezentánsai és nagy ígé­retei, valamint a ma mesterei: vi­lágsztárok a Scalától, a Bolsojon keresztül a Metropolitanig. A fesz­tivál művészeti koncepciója sze­rint minden évben Bartók Béla művei adják a rendezvény alapját, és emellett évente más-más opera­szerző műveit járják körül. Az idei, első fesztivál Bartók összes színpa­di művét + Verdi operáinak legja­vát mutatja be a térség legkiválóbb művészeinek, valamint amerikai, olasz és német kiválóságok elő­adásában. (MTI) Budapesti Kamaraszínház Mannheimi vendégjáték Budapest. A Budapesti Kamara- színház tizenegy bemutatót tartott a szezonban; a hivatalos évadzárás után a társulat németországi ven­dégszereplésre utazik. Schiller Ha­ramiák című művét vasárnap Mannheimben játssza. Az együttes a nemzetközi Schiller-napok kere­tében mutalja be a darabot. Az elő­adást Alföldi Róbert rendezte. A főbb szerepekben Horváth Lili, László Zsolt, Stohl András és Kránitz Lajos lép színpadra. A dísz­letet Kentaur tervezte, a jelmezek Bartha Andrea munkái. (MTI) Bácskái Béla Guszonai táj II. tusrajz 1977 (Reprofotó) „Bácskái nagysága abban rejlik, hogy elénk tárta szülőföldje szépségét és dinamizmusát" A szeretett táj csodált részletei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom