Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-01 / 125. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 1. TÉMA: A MÁRIA VALÉRIA HÍD 9 Minden esély megvan arra, hogy ősszel összekösse a Mária Valéria híd Párkányt és Esztergomot Már az átadásra készülnek Párkányban hónapok óta szinte csak a hídépítésről beszélnek. E héten pedig még a korábbinál is na­gyobb volt az érdelkődés, a várakozás: a hiányzó három hídív egyikének behelyezé­se az egyszerű szemlélők számára is hihetővé tette az őszi átadás realitását. Ján Oravec párkányi polgármes­terrel a Mária Valéria híd újjáépítésének menetéről és az időközben felmerült gon­dokról beszélgettünk. INTERJÚ Elégedett a munkák menetével ? Igen. A megszabott időrendhez képest ugyan voltak csúszások, de a lemaradást sikerült behozni, így a szeptember végi határidő nincs veszélyben. Mi következik az első hídív el­helyezése után? A tervek szerint a fennmaradó két ívet két hónapon belül emelik a helyére. Ezután már csak az út és a járdák építése marad hátra. A város lakossága mennyire fi­gyeli az építkezést? Az emberek nagyon érdeklődőek, figyelnek, vannak olyanok is, akik Öt perc sem telt ** el, kerékpáron, gépkocsin, gyalog tó­dult le a tömeg a Duna-partra. « naponta kijárnak megnézni, mi is változott. Sok családnál ez rendsze­res hétvégi programmá vált. Az első hídív beszerelése előtt, bárhova mentem, mindenki csak erről kér­dezett. Végül úgy döntöttünk, hogy a helyzetről a hangosbemondón tá­jékoztatjuk a lakosságot. Kihirdet­tük, hogy a tervek szerint szerda délután kettő és három óra között kezdődik az ív szállítása a hajógyári kikötőből. Sokan vártak a parton, az időjárási viszonyok miatt azonban el kellett halasztani az indulást. Ter­mészetesen a halasztásról is tájé­koztattuk az embereket, nehogy feleslegessen várakozzanak. Az épí­„Remélem, nagyon hamar olyan helyzet alakul ki, amikor már csak az lesz a kérdés, vajon ki tud beruházókat csábítani Párkányba." tésvezető viszont este hét óra tíz perckor értesített, hogy mégis meg­kezdődik a szállítás, így az újabb változásról is hírt adtunk a lakos­ságnak. Öt perc sem telt el, kerékpá­ron, gépkocsin, gyalog tódult le a tö­meg a Duna-partra. Szerintem ezer- ötszáz-kétezer ember is várhatta a szerkezet megérkezését. Bevallom, jó volt látni, hogy az emberek meny­nyire örülnek az eseménynek. Készülnek már az átadási ün­nepségre? Kollégáim éppen szerdán voltak Esztergomban, hogy áttekintsék az átadás forgatókönyvét. Az nyil­vánvaló, hogy államközi esemény lévén két része lesz az ünnepség­nek. A hivatalos részt az államfő vagy a kormányfő protokollirodá- ja szervezi, majd mi rendezünk egy több napig tartó népünne­pélyt. Mire is számíthat Párkány a híd átadása után? Először is a turistaforgalom növe­kedésére. A Párkányba érkezőkön kívül pedig nyilvánvalóan az át­utazó turisták is megállnak majd a városban. A legfontosabb vi­szont az, hogy a túloldalon sokkal több a munkavállalási lehetőség, ez rendkívül fontos az itteni har­minc százalékot meghaladó mun­kanélküliségi arány szempontjá­ból. Esztergomban - ahova akár kerékpáron is el lehet jutni - főleg a Suzuki cég toboroz embereket. Nem okoz majd gondot a két or­szág közötti foglalkoztatási egyezmény? A Suzuki már most is több mint százötvenen szlovákiai ingázónak ad munkát, a járási munkahivatal pedig foglalkozik a probléma ke­zelésével. Igaz, hogy a magyar fél kérésé­re a hídon megtiltották az autó­buszok áthaladását? Az egyezményben valóban van egy, az autóbuszokra utaló rész, de az tévedésből került a doku­mentumba. Azóta mindkét ol­dal illetékes szerveivel tisztáztuk ezt a kérdést, amely tudomásom szerint hamarosan az egyezmény módosításával végleg rendező­dik. Állítólag Párkányban is tervez­nek ipari parkot. A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ez fontos lenne. A be­ruházók számára felkínált helye­ket a papírgyár területén szeret­nénk kialakítani. A gyár jelenlegi vezetése kedvezően viszonyul a kérdéshez, a tárgyalások ígérete­sen alakulnak. Az üzemben már adott az infrastruktúra, így csak minimális beruházásra lenne szükség. Remélem, nagyon ha­mar olyan helyzet alakul ki, ami­kor már csak az lesz a kérdés, va­jon ki tud beruházókat csábítani Párkányba. Megtörténhet, hogy az Eszter­gomban tervezett úgynevezett cluster, vagyis bedolgozói háló­zat egy része is itt telepedik meg? A Suzukinak több mint 150 be­szállítója van, de közülük csak minden ötödik telepedett le a ré­gióban. Ha lesz megfelelő terület, reméljük, többen is ide költöznek, ez előnyös lenne a szállítóknak is, hiszen jelentősen csökkennének a költségeik. Hónapról hónapra követik az építés menetét Mérleg félidőben ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A Párkány és vidéke című lapban tavaly ősztől hónapról hónapra jelentek meg a cikkek Bartusz Gyula tollából a híd építéséről. A kivitelező GanzIS konzorcium na­pi ütemterv alapján kezdett dol­gozni. A párkányi oldalon első­ként a híd melletti platánfasort vágták ki, helyet adva ezzel a jö­vendő négysávos útnak, valamint a vámhivatalnak. A Duna medré­ből kiemelték a második világhá­ború óta ott fekvő hídroncsokat és robbanóanyagokat. A parton pedig már faragták a pillérek bo­rításához szükséges köveket - a víz alá gránitot, a víz feletti rész­hez travertínót. Az első hónap elteltével a partra gyakorta kilátogató párkányiakat kissé türelmetlenné tette, hogy még mindig csak geodétákat vagy a pillérek közelében mozgó hajó­kat láttak, jószerével csak a Sport presszó esett az előkészítés áldo­zatául. Az építők megnyugtatásul közöl­ték, minden a tervek szerint ha­lad, a Duna medrében 440 méter hosszú és 36 méter széles sávot tűzszerész búvárok vizsgálnak át, illetve 250 tonna acél vár kieme­lésre. A pillérek könyékére 4 600 köbméter követ szórnak be, hogy megakadályozzák az alámosást. A hídfők és mederpillérek átépí­téséhez 2 680 tonna vasbeton szerkezetet és ezer köbméter megmunkált követ használnak föl. Február végén, az építési idő első harmadának végén mindkét par­ton megjelent a vízszintes acélge­rendákkal merevített cölöpjárom. Ezeken helyezték el a hidraulikus emelőszerkezeteket, amelyekkel 60 centiméterrel megemelték a megmaradt hídcsonkokat. A mű­szaki megoldások között szere­pelt még a meglevő ívekre felsze­relt hosszanti futómacskasín, ezen hordják be a szerkezeti anya­gokat. Az egyik alvállalkozó az aszfaltozott útpálya burkolatát bontotta magasnyomású vízsu­gárral. Tavasszal megélénkült a kép - mindkét oldalról bárkahidat épí­tettek, hogy a magasításhoz szük­séges nehézgépek is akadálytala­nul bejussanak a pillérekig. Idő­közben a Ganz Mávag budapesti üzemében megkezdődött a híd­elemek acélszerkezeti elemeinek leszabása és összeállítása hajók­kal szállítható részekké. Áprilisban, a hídépítés félidejekor a papírgyár kikötőjében már folyt az első két hídív összeszerelése. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy a híd használatához elkerül­hetetlen lesz a két felvezető út, valamint a vámhivatal építésé­nek befejezése. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Himmler György a Balassi Klub vezetőjeként a kilencvenes évek elején nyilvános kampány kereté­ben elsőként vetette fel a Mária Valéria híd újjáépítését. Most úgy látja, a város nagy várakozással tekint a hídépítés eseménye elé, de bizonyos kételyei is vannak. Szerinte Párkány elsősorban gaz­daságilag felkészületlen. Eszter­gom nagyobb város, várhatóan Bizonyára felélénkül a két város közötti kulturális élet is. rengeteg munkalehetőséget kínál majd a párkányiaknak. Az utóbbi­aknak viszont azokat a lehetősé­geket kellene kihasználni, ame­lyek Esztergomban nem adottak. Jellemző példaként a termálfür­dőt említette. Himmler György szerint felélén­kül a két város közötti önkor­mányzati, kulturális és művészeti élet. Eddig is szorosak voltak a kapcso­latok, de nem tudtak igazán ki­bontakozni. Ezenkívül Eszter­gomtól mondhatni karnyújtásnyi­ra van Budapest, ezáltal teljesen új távlatok nyílnak. Érdekes lenne, mondjuk egy év múlva felmérni, milyen változást hozott a megépített híd. Himm­ler György úgy gondolja, hogy több lesz a pozitívum, mint az esetleges negatívum. A város egyelőre a hídépítés lázá­ban ég, az emberek naponta meg­nézik, hogy halad a munka. Az önkormányzatok is készülődnek, igaz, egyelőre inkább még csak a megnyitó ünnepséget látja maga előtt mindenki. A civil szféra is nagyban készül az új helyzetre. Néhány hónappal ezelőtt létrejött az Esztergom- Párkány Baráti Társaság, ebben az alapításban pedig oroszlán- részt vállalt a Párkány és Vidéke Kulturális Társaság. A szervezet a kistérségi, valamint a határmenti kulturális együtt­működést szeretné fejleszteni, és az önkormányzatokkal közösen ilyen jellegű projektumokat sze­retne menedzselni. Az esztergomi polgármesteri hi­vatalban is létezik egy program- iroda, amely különféle európai alapokhoz nyújtja be a pályáza­tokat. Az oldalt írta: Tuba Lajos hídépítés képekben Somogyi Tibor felvételei A civil szféra is készül az új helyzetre Közös társaság alakult

Next

/
Oldalképek
Tartalom