Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-29 / 149. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 29. Kultúra 15 Magyarország virágkora címmel a passaui kiállítás önálló részt szentel Corvin Mátyás uralkodásának, különös tekintettel mecénási tevékenységére Évezredes bajor-magyar kapcsolatok A kiállítást hirdető plakát a város összes kirakatában látható 2001. május 7-én, Gizella napján Passauban nagyszabású kiálb'tás nyűt a bajor és a magyar kulturális miniszter részvételével Bajorország és Magyarország ezer éve címen. Az időszaki tárlat ez év október végéig tekinthető meg a bajor Velencének is titulált szépséges kisváros múzeumában, majd Budapesten, a Nemzeti Múzeumban várja a magyar érdeklődőket november 28-tól. L. JUHÁSZ ILONA Gizella és Sissi jegyében A Duna, az Inn és az Hz hármas torkolatánál elterülő város szinte jelképnek számít a magyar-bajor kapcsolatokban. Innen indult el Gizella, a fiatal bajor hercegnő, akinek frigye első magyar királyunkkal örökre összekötötte e két nép történelmét is. István király halála után Passauban találta meg lelki békéjét, és itt is tért örök nyugalomra. Sírhelyét a niedemburgi kolostor templomában ez év elejétől már naponta látogathatják tisztelői, s ha valaki többet szeretne hallani róla, életének történetét az angol kisasz- szonyok szívesen mondják el újra és újra, ugyanolyan nagy szeretettel, mint amilyennel emlékét is ápolják. Itt elsősorban Rita és Renáta nővér szerepét kell kiemelnünk, akiket a kiálb'tás megnyitója előtti szombaton - éppen e tevékenységüket értékelve - a Szent György Lovagrend tagjaivá ütöttek. A kolostortemplom bejáratának falán május 7-től kétnyelvű emléktábla hirdeti, hogy itt található boldog Gizella sírhelye. Gizella után több nőnek is fontos szerepe volt a magyar-bajor kapcsolat elmélyítésében. Gondoljunk csak Erzsébet királynéra, a közkedvelt Sissire. A nők missziójának fontosságát Rockenbauer Zoltán, a Magyar Kulturális Örökség minisztere a kiállítás megnyitóján elmondott beszédében külön is kiemelte, kitérve Richard Wagner feleségének, Liszt Ferenc lányának, Cosima Wagnernek a szerepére is. A kiállítás helyszíne a passaui püspöki várban, az úgynevezett Ober- hausban található múzeum, az ünnepélyes megnyitót azonban a passaui Szent István-dómban tartották, közel ezer résztvevő jelenlétében. Lorenz Hüttner, a passaui püspökség nevében üdvözölte elsőként a jelenlevőket. Méltatva a bajor-magyar kapcsolatokat a közös történelemnek elsősorban azt a mozzanatát emelte ki, amikor Pilgrin püspök onnan indulva el magyar földre, eljuttatta a kereszténységet ahhoz a néphez, amelynek első keresztény királynéja Passauban nyugszik. O is, valamint az utána szóló Willi Schmöller, Passau főpolgármestere is hangsúlyozta, mennyire örülnek annak, hogy e nagyszabású rendezvénynek éppen ez a város adhatott otthont. Passau testvérvárosa, Veszprém püspöke, Szendi József beszédében kitért azokra a viharos történelmi időszakokra, amelyek mindkét nép életét beárnyékolták, a megpróbáltatások, a barátság azonban a kommunista hatalom minden törekvése ellenére továbbra is megmaradt, sőt tovább mélyült az idők folyamán. Rockenbauer Zoltán kiemelte Magyarországnak a német újraegyesítés elősegítésében játszott szerepét is. Azáltal, hogy 1989-ben megnyitotta nyugati határát az NDK-beli menekültek előtt, egész Közép-Európában felgyorsította a rendszerváltás folyamatát. A megnyitó műsorában a világ legnagyobb templomi orgonáján Liszt Ferenc és Koloss István egy-egy műve is felhangzott. Az ünnepi előadást a bajor kulturális miniszter, Hans Zehetmair tartotta. Sorra vette a bajor-magyar kapcsolatok fontosabb állomásait, Gizella házasságától az 1989-es határmegnyitásig, örömmel konstatálva, hogy a két ország kapcsolata az említett évtizedben ismét virágzik. Ennek egyik szép bizonyítéka ez a kiállítás is. Beethoven István király című nyitányával zárult az ünnepi megnyitó, utána külön autóbuszok szállították a résztvevőket a várba, ahol Wolfgang Jahn kalauzolt végig a kiállításon. A több millió márkás tárlat rendezőinek - az augsburgi székhelyű Haus der Bayerischen Geschiditének, a passaui múzeumnak, a városnak és a püspökségnek, valamint a budapesti Nemzeti Múzeumnak - az 1000 évhez méltó, igazán reprezentatív anyagot sikerült összehozniuk. A kiállítás anyagát - több mint 300 tárgyat - nem csupán Németország és Magyarország, s nem is csak Európa, hanem a tengerentúli múzeumok gyűjteményeiből válogatták. A megnyitóra megjelent a kiállítás rendkívül szép kivitelezésű és tartalmas katalógusa, az összes kiállított tárgy leírásával. Az egyes nagyobb fejezeteket nyitó tanulmányok, valamint a képaláírások kétnyelvűek (német és magyar), a részletes, a téma legelismertebb szakembereitől származó tárgyleírások viszont csak németül olvashatóak benne. A város és környéke egyébként már jó két hónappal a megnyitó előtt tele volt a kiállítást népszerűsítő plakátokkal, szórólapokkal, a regionális sajtó pedig az előkészületek szinte valamennyi mozzanatáról tudósított, de a tekintélyes Süddeutsche Zeitung is többször foglalkozott vele. A sajtó több mint 60 képviselője már a megnyitó előtti napon megtekinthette a kiállítást. A márciusban megrendezett hagyományos passaui Koratavaszi Kiállításon a múzeum külön pavilonját már akkor szinte csak a készülő Bajorország és Magyarország ezer évének szentelték. Itt tájékoztatták először a nagyközönséget arról a technikai megoldásról, amelynek segítségével Passau széles körzetében lehetőség nyílik arra, hogy az iskolák egy gombnyomás segítségével megtekinthessék a kiállítást anélkül, hogy az osztályt el kellene hagyniuk. Közkedvelt királynénk embemagyságú kartonfigurája is megjelent szerte a városban, mégpedig Andrássy Gyula gróféval, az Osztrák-Magyar Monarchia egykori külügyminiszteréével egyetemben. Közösen invitálnak a kiállításra, de még a gyufaskatulyákon is megjelent a plakát mása. A kiálb'tás előkészületei azonban jóval messzebbre nyúlnak vissza. 1995-ben kezdődtek az előmunkálatok, amelyek két, 1999 és 2000 őszen megrendezett tudományos tanácskozásban csúcsosodtak ki. Ezeken a szakemberek e kiállítás egy-egy résztémájának újabb kutatási eredményeit vonultatták föl, vitatták meg. Nem mindig felhőtlen viszonyok Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a bajor-magyar viszony nem volt mindig felhőtlen. Gizella hercegnő és István királyunk házassága előtt a magyarok hosszú ideig tartották rettegésben Nyugat-Európa népeit, így a bajorokat is. A magyar történetírás ezt az időszakot a kalandozások koraként emlegeti. Ebben a korszakban a nyugat-európai népek álhtólag imáikba foglalták, hogy „a magyarok nyüaitól ments meg, Uram, minket”. (Egy ilyen íj a kiállításon is látható, sőt a technika segedelmével ki is próbálható: digitális kijelző mutatja, hogy az egykori germán harcosok utódai milyen távolságra tudnának ellőni a magyarok félelmetes íjával. Amíg ott jártam-keltem, a négyszáz métert egyiküknek sem sikerült elérniük - igaz, nekünk sem). A Passau közelében kanyargó Rótt folyócska a néphagyomány szerint - ha áttételesen is - a magyarokról kapta a nevét. Amikor eleink ezen a vidéken pusztítottak - így a legenda -, az egyik település lakói cselt eszeltek ki, s a váratlanul meglepett magyarokat lemészárolták, majd a holttesteket a folyóba vetették. A vértől vörösre színeződött a víz, s mivel a vörös németül rőt, a folyó neve a hagyomány szerint erről az eseményről kapta a nevét. Kalandozó magyarok később is megjelentek a bajorok életében, mégpedig a 18. század elején, Trenck báró és pusztító szabadcsapatai személyében. A kiállítás rendezői a magyarok kalandozását, pusztításait nagyon intelligensen mutatják be, nyoma sincs a vádaskodásnak, a sérelemnek. Európa más népei is sokat tanulhatnának a bajoroktól. Időrendben: Szent Istvántól napjainkig A kiállítás nyolc téma köré csoportosul. A legelső teremben a Kereszt és korona jegyében nem mindennapi látvány tárul a látogató elé: a Bambergi lovas szobra néz le a magasból, amely az ottani dómban találhatónak a kicsinyített mása. Köztudomású, hogy az eredeti szobrot 1225-1937 között alkotta egy ismeretlen művész, s II. Henrik császár temetésén állították mai helyére. A magyar hagyomány szerint a szobor István királyt, a német szerint pedig Nagy Konstantint ábrázolja. A valóságban viszont hasonló korabeli királyszobrok Európa számos templomában, katedrálisában előfordulnak. A magyar Szent Koronát is aprólékosan szemügyre vehetik az érdeklődők. Mivel az eredeti nem hagyhatja el Magyarország területét, filmen mutatják be a magyar koronázási ékszerek e legfontosabb darabját. Ugyanebben a kiállítóteremben látható egyebek közt a koronázási palást másolata, valamint a Zágrábi Dómkincstár gyűjteményéből kölcsönzött életnagyságú Szent István-mellszobor- ereldye, idősb Lucas Cranach Szent István koronával című festménye és még sorolhatnánk tovább, mert teremről teremre haladva az ember csak a fejét kapkodja a sok ritkaság láttán. A látogató számára a sokadik helyiség után sem válik unalmassá az 1200 négyzetméternyi területű kiálb'tás, mert a rendezők olyan ügyes technikai megoldásokat alkalmaztak, hogy a figyelem egy percre sem apadhat. Helyhiány miatt most nem áll módunkban részletesen bemutatni a kiállított anyagot, csupán nagy vonalakban érzékeltessük, mit láthatunk még. A már embtett első témakört a Szomszédok, ellenségek, barátok című blokk követi, amely őseink kalandozásainak időszakát, majd a letelepült, keresztény hitre tért magyarok és a bajorok közös történelmét prezentálja. Itt látható egyebek közt a Képes krónika a budapesti Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből, valamint a Gizeba és István eljegyzését ábrázoló olajfestmény a scheyemi kolostorból, az Árpád-házi Szent Erzsébet 1490 körül hársfából készült szobra a marburgi Egyetemi Múzeum gyűjteményéből... Magyarország virágkora címmel a kiábítás önábó részt szentel Corvin Mátyás uralkodásának, különös tekintettel mecénási tevékenységére a reneszánsz művészetek terén. Több darabot láthatunk itt együtt híres corvinái közül, például az úgynevezett Müncheni kódexet, Thuróczy János Chronica Hunga- rorumát, a Historica Turcicát, egy bibliát. Művészetekről lévén szó, természetesen nem hiányozhat az Ajtósról származó Dürer famflia sem. Számos magyar festőművész tanult a Müncheni Akadémián, vagy került a müncheni művészeti élet vonzásába, gondoljunk csak Hobóssy Simon müncheni festőiskolájára. Á magyar festőművészek munkáiból, valamint kortársaiknak a magyar történelemmel kapcsolatos képeiből láthatunk többek közt egy kisebb válogatást Az idő sodrásában - A forradalomtól az aranykorig címet viselő részben (pl. Szinyei Merse Pál Wilhelm Leibi bajor festőművészről készült portréját, Michael Echter A magyarok elleni Lech-mezei csata című festményét). A Magyarországgal szembeni osztrák politikát pozitívan befolyásoló Sissi magyar királyné emlékét is számtalan tárgy, művészi alkotás idézi (különböző ruhadarabjai, vagy például Benczúr Gyula róla készült festménye). A 20. század történetéről nyújt áttekintést a kiállítás befejező része az első és második világháború, az 1956-os magyar forradalom történései, valamint az 1989-es határmegnyitásra helyezve a hangsúlyt. Archív filmfelvételek, valamint fényképek és plakátok segítenek közelebb hozni ezt az időszakot a ma emberéhez. Az 1989 augusztusában Sopron mellett rendezett Páneurópai Piknik alkalmából készült filmanyag az NDK-beli állampolgárok menekülését mutatja be a magyar- -osztrák határon át, s fogadtatásukat az osztrák oldalon, ahol a szögesdrótok eltűnése tulajdonképpen egy új korszak nyitányát jelentette a bajor és a magyar nép kapcsolatában is. Városok, iskolák, intézmények létesítettek baráti kapcsolatokat, s ennek hálózatát térképre vetítve is láthatjuk. Virágzó gazdasági kapcsolatok Bajorország és Magyarország az elmúlt évezred alatt élénk gazdasági kapcsolatot tartott fenn, ezt mutatja be a tárlat Városok, piacok, utak címmel összeállított anyaga. Ezekben a kapcsolatokban a legfontosabb szerepe a Dunának volt. Ezen folyt évszázadokon keresztül a kersekedelem: ezen szállították a sót, a szálfát, a Passau környéki bányákban kitermelt grafitból készült fazekastermékeket Bécs és a Kárpát-medence irányába. Ezen vontatták föl többek között a komáromi szekeresgazdák a gabonáshajókat Passau érintésével egészen Ulmig. A Duna völgyében hajtották a híres magyar marhát a bajor vásárokra, elsősorban Nürnbergbe, s a sort szinte vég nélkül lehetne folytatni. A kiállítás jól kiválasztott dokumentumok (metszetek, festmények, pénzleletek, kerámia, makettek stb.) segítségével érzékelteti ezeket az igazán sokrétű kapcsolatokat. A különböző Duna menti városok látképei között ott találjuk Komáromét is. A magyarországi német telepeseknek köszönhetően e kapcsolatok még jobban kibővültek. A török idők után német családok százai úsztak le a Dunán, hogy újra megműveljék az elnéptelenedett dél-alföldi területeket. A török pusztítások során elvadult táj nekik köszönhetően néhány évtizeden belül ismét kultúrtáj lett. És a rendezvények korántsem értek véget Az ezer évet bemutató kiállítás megnyitása Passauban azonban nem egyedülálló rendezvény, bár a legfontosabb, de csak egyik mozzanata egy sorozatnak. A tárlathoz különféle kísérőrendezvények kapcsolódnak. Ilyen páldául a Bajor Rádió május 13-án Passauban felvett adása, amelyet szintén a bajor-magyar kapcsolatok fémjeleztek. Itt a hévízi Csárdás cigány- zenekar képviselte a magyar kultúrát, amely „eredeti magyar népzenéd’ adott elő, mégpedig egy-egy blokkban csárdás- és operettmelódiákat, valamint a Pacsirtát... No, igen: nehéz változtatni a nyugat-európaiak csárdáson, gulyáson, cigányzenén és a pusztán alapuló magyarságképén. A kiálb'tás kísérőrendezvényeinek kategóriájába tartozik továbbá a tervezett Bajor- magyar filméjszakák, valamint a Harangöntés elnevezésű projektum, melynek keretében bajor és magyar kézművesek mutatják be a harangöntés mesterségét, majd az elkészült munkákat a várban ki is állítják. A passaui dómkincstárban és múzeumban június és július folyamán Összekötő örökség - Közös jövő címmel külön kiállítás ad ízelítőt a passaui és a veszprémi püspökség műkincseinek gyűjteményéből az 1000 éves kereszténység tükrében. A helyi utazási irodák magyar vonatkozású városnéző sétákra invitálják az ide érkezőket, egy hajózási társaság Sissi-emlékutakat szervez Passau és Straubing között. A passaui egyetem több tanszéke is bekapcsolódik ezekbe a rendezvényekbe (a néprajzi tanszék hallgatóinak például a vendégkutatóként éppen ott tartózkodott Liszka József Passau és a magyarok címmel tartott előadást a két nép ezeréves történelmének kapcsolódási pontjairól). A rendezvénysorozat a június 23-24-én váijátékokban csúcsosodott ki. Márciustól december végéig hozzáférhető az interneten a Bajorország- Magyarország projektum, amelynek keretében a képzőművészek mutatják be a témához kapcsolódó alkotásaikat (http:// niederbayern.bbk-bayern.de/un- gam). A Bajorország és Magyarország ezer éve rendezvénysorozat kétségtelenül nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ne csupán a passauiak, a bajorok, hanem Európa és a világ többi népei is még jobban megismerjék Magyarországot és a magyarokat általában, felbecsülhetetlen szolgálatot téve ezzel az éppen az Európai Unió kapujában varakozó Magyarország számára. Szent István ereklyetartója A kiállítás színhelye a passaui Oberhaus Museum
