Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-29 / 149. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 29. A komáromi hajógyár megrendelése a magyar Ganztól Svédország most lezáruló európai uniós elnökségének összességében kedvező a mérlege Módosítják a törvényt Újra felfuthat a gyártás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A komáromi hajógyár 3 folyami teherhajó megépítésére ka­pott megbízást a magyar Ganz Da­nubius Trading cégtől. Az egyen­ként 27,5 méter hosszú homokszál­lító hajók 115 köbméternyi hasznos terhet tudnak szállítani. A megren­delést 2001 végéig kell teljesíteni - közölte Miroslav Bednár, a hajógyár sajtóosztályának vezetője, hozzáté­ve: a Ganz Danubius Tradinggel várhatóan hosszabb távú együtt­működést alapoznak meg. A 3 hajó megrendelése azt eredményezi, hogy Komáromban 2001-ben akár 8 hajó befejezésével is számolhatnak. Ezzel párhuzamosan német meg­rendelésre két Baltik típusú tenger­járó hajó építése is folyik, ebből az egyiket éppen most tesztelik a Feke­te-tengeren. A korábban 2500 főt foglalkoztató hajógyárban jelenleg közel 700-an dolgoznak, a megren­delések felfutásának köszönhetően az alkalmazottak száma az év végé­re elérheti az 1000 főt. (s, t) Még tovább mélyül az ország külkereskedelmi hiánya Erősödik a behozatal ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia külkereske­delmi mérlegének hiánya az áprili­si 6,91 milliárd korona után má­jusban további 7,96 milliárddal mélyült, és az év első 5 hónapjá­ban elérte a 33,73 milliárd koro­nás hiányt - tette közzé tegnap az adatokat a Szlovák Statisztikai Hi­vatal. Ez lényegesen rosszabb mu­tató, mint 2000 első 5 hónapjában, amikor a kumulált hiány csak 9,64 milliárd korona volt. Májusban 54,56 milliárd koronát tett ki az export és 62,52 milliárdot az im­port, az első 5 hónapban a kivitel 254,1 müliárd, a behozatal pedig 287,8 milliárd koronára rúgott, ami azt jelenti, hogy 2000 első 5 hónapjához képest az export 20,9 %-kal, az import pedig 30,9%-kal nőtt. 2001 május végéig Szlovákia a legnagyobb hiányt Oroszország­gal (-43,5 milliárd korona), Ja­pánnal (-4,3 milliárd), Spanyol- országgal (-4,1 milliárd), Kínával és Németországgal (egyaránt -3,8 milliárd) szemben halmozta fel, míg a legnagyobb aktívumra az Ausztriával (+10,4 milliárd koro­na), Olaszországgal (7,1 milli­árd), Magyarországgal (6,2 milli­árd) és Lengyelországgal (5,6 mil­liárd) folytatott külkereskedelem­ben tett szert, (ú) Egyre erősödik a forint, a cseh és a szlovák korona Más és más okok hatása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Prága/Pozsony. Amióta az Orbán-kormány bejelentette, hogy a forint konvertibilissé válik, azóta folyamatosan nő a magyar fi­zetőeszköz árfolyama. A Magyar Nemzeti Bank már másodszor jelez­te: aggasztja a túlzott árfolyamvál­tozás: a forint jelenleg lebegtetési sávjának felső határát ostromolja. A cseh korona tegnap délelőtt hirtelen erősödni kezdett, mégpedig azt kö­vetően, hogy Miloš Zeman minisz­terelnökbejelentette: a francia Soci- été Générale 40 milliárd koronáért megveszi az utóbbi időben sok fejtö­rést okozott Komerční bankát. A szlovák korona kurzusa már több mint két hete nő az euróhoz viszo­nyítva, tegnap például a 42,290/ 330 korona/euró nyitószintet kö­vetően napközben 42,240/290 ko- rona/euróra erősödött, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nyereséges villamosművek Pozsony. A Szlovák Villamos Művek (SE) az idei év első öt hó­napjában 1,4 milliárd koronás nyereséget könyvelhetett el. A vállalat eladására téli hónapok­ban, az enyhe időjárás miatt, 2%-kal estek vissza. Vincent Pil­lába vállalat vezérigazgatója szerint a fogyasztáson meglát­szott az árak emelése is. (SITA) Egészségbiztosítás diákoknak Pozsony. A tanulmányaikat most befejező középiskoláso­kért az állam augusztus 31-ig fi­zeti az egészségbiztosítást. Ha szeptember 1-től nem folytatják tanulmányaikat, nem lépnek munkaviszonyba, és nem jelent­keznek a munkaügyi hivatalnál, akkor a biztosítást maguknak kell állniuk. A főiskolát végzők számára az állam a záróvizsga napjáig fizeti a biztosítást, ne­kik - hacsak nem lépnek muka- viszonyba - az azt követő napon kell jelentkezniük a mukaügyi hivatalnál. (SITA) Privatizáció az energiaiparban Pozsony. A Szlovák Villamos Művek (SE) gyártóegységeit egy csomagban kellene privatizálni, a Kassai Távfűtőmű és az elosztó- hálózat leválasztása után. Az SE tegnapi rendkívüli közgyűlését követően a vállalat szakemberei elmondták, a privatizáció módjá­ba azonban jelentős beleszólása lesz még a privatizációs tanácsa­dónak is. A privatizációhoz szük­séges a bankok jóváhagyása is. Ezekkel eddig jó ütemben foly­nak a tárgyalások, így előbbre is hozhatják a vállalat jövő év júliu­sára tervezett privatizációs pá­lyázatának kihirdetését. (SITA) A fizetési mérleg aktuális hiánya Pozsony. A folyó fizetési mérleg hiánya 2001 első három hónap­jában 14,9 milliárd koronára rú­gott, a deficit elsősorban a külke­reskedelemben mutatkozó mé­lyülő deficitnek köszönhető. A jegybank ebben az évben a fize­tési mérleg hiányát 54,8 milliárd koronára prognosztizálja. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK \ "í , ' ''Éí> , 1 Érvényben 2001. június 29-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,244 Magvar forint (100) 17,441 Angol font 69,590 Német márka 21,599 Cseh korona 1,251 Olasz líra (1000) 21,817 Francia frank 6,440 Osztrák schilling 3,070 Japán ien (100) 39,516 Spanyol peseta (100) 25,389 Kanadai dollár 32,445 Sváici frank 27,805 Lengyel zloty 12,457 USA-dollár 49,267 Fogások a svédasztalról Brüsszel. Nem éppen ese­ménydús kezdet után fel­gyorsult tempóban, váratlan fordulatok közepette pereg­tek le az Európai Unió holnap záridó soros svéd elnökségé­nek utolsó hetei, amelyek mérlege Szlovákia szempont­jából több mint kedvező. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm egy adag északi prag­matizmust és polgárközeli terüle­teken elérendő konkrét eredmé­nyeket ígért, amikor januárban, a francia fél év mindenkit kimerítő reformvitái után átvette az elnöki tisztséget. Programjának három ki­emelt területe közül a környezetvé­delem és a foglalkoztatás képvisel­te a polgárközeliséget, de látványo­sabb eredmények a harmadik terü­leten, a bővítési folyamatban szü­lettek, nem akármilyen nehézsé­gek árán. A csatlakozási tárgyalá­sok a svéd elnökség alatt jutottak el abba a szakaszba, ahol a tárgyalt témák vagy azok összefüggései kezdenek egyre több ponton „ide­get érni”. Az uniós menetrend sze­rint ebben az időszakban kellett napirendre kerülniük az egységes belső piac lényegét jelentő négy alapszabadságra (az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő sza­bad áramlására) vonatkozó jog­anyagfejezeteknek is. A németek­nek és az osztrákoknak a munka­erő-áramlás problémájára való fo­kozott érzékenysége már korábbról ismert volt. A nehézségek mindig legalább kétfélék, mert a tizenö­töknek nemcsak a tagjelöltekkel kell egyetértésre jutniuk az egyes fejezetekről, hanem egymás között is a tagjelöltekkel szemben képvi­selendő közös álláspontjukról. Mindkét típusú nehézségnek része volt abban, hogy május közepén az unió váratlanul „időt kért”, két hét­Romano Prodi (balról), az Európai Persson svéd miniszterelnök tel elhalasztva a tagjelöltek egy ré­szével tervezett főtárgyalói fordu­lót. Az órák megállításának klasszi­kus fogása végül bevált, de ehhez a svéd diplomácia minden lelemé­nyességére szükség volt, és a tár­gyalóknak a kritikus tömeget elérő kompromisszumkészsége nélkül ez sem lett volna elég. Szlovákia szá­mára mindezeknek a tényezőknek a szerencsés találkozása hozta meg A látványosabb ered­mények a bővítési folya­matban születtek. a csatlakozási tárgyalásokon rég­óta várt politikai áttörést, amelyet számos fejezet ideiglenes lezárása jelentett. Nehezen túlbecsülhető szerepet játszott a svéd diplomácia abban is, hogy a június közepén tartott göteborgi félévzáró csúcson a tizenötök végre előálltak az ugyancsak régóta várt konk- rét(abb) csatlakozási menetrend­Unió Bizottságának elnöke és Göran (Archív felvétel) del. Állásfoglalásuk szerint az úti­tervnek a legfelkészültebb tagjelöl­tek esetében lehetővé kell tennie a tárgyalási folyamat 2002 végéig történő lezárását. A cél az, hogy az elsőként csatlakozó országok már „tagországként” vehessenek részt a 2004-ben esedékes következő eu­rópai parlamenti választásokon. Ez pedig nem több és nem kevesebb, mint a mindig is áhított csatlakozá­si céldátum (nem dátum!), még ha egyes tagországok nyomban meg­próbálták is másként értelmezni. Az elnöki stafétát július 1-jén át­vevő Belgium viszont nem keve­sebb mint 16 prioritás köré építette féléves programját, amelyben az eurókészpénz forgalomba hozata­lától kezdve az egységes európai szabadalom ügyén, a társadalom­biztosítási rendszerek korszerűsí­tésén és az uniós bevándorlási poli­tikák összehangolásán keresztül a közép-afrikai országokhoz fűződő viszonyig a tizenötöket ez idő sze­rint foglalkoztató kérdések szinte kivétel nélkül helyet kaptak, (m) Szigorítják a betétvédelmet Pozsony. A pénzügyminisztérium a betétvédelmi törvény olyan módosí­tását javasolja, amely a jövőben a vállalkozók és a nem kereskedelmi társaságok betétjeit is védené - nyi­latkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. Egyelőre nem tervezik a betétvédelem kiterjeszté­sét az összes társaságra, a pénzügy szerint ugyanis ezt még nem engedi meg az ország gazdasága. Szigorít­ják azonban a betétek védelmének feltételeit, arra ösztönözve a lakos­ságot, hogy jobban meggondolja, melyik bankba fekteti pénzét. Uniós tagságunk elnyerése után így csak a havi ádagbér ötszörösének megfe­lelő pénzösszegig fizetné ki a betét teljes összegét, az azt meghaladó betérnél csak 90%-ig garantálnák a betétet. A betétek védettségének felső határát 20 ezer eurónál húz­nák meg. A törvény akár már de­cemberben életbe léphet, (mi) Gépjármű-biztosítás Drágább lesz a vártnál Pozsony. Rudolf Schuster köztár­sasági elnöknek ma kellene aláírnia a parlament által nemrég elfogadott kötelező gépjármű-biztosításról szóló törvényt. Brigita Schmögnero­vá pénzügyminiszter tegnap ezért arra kérte az elnököt, ne úja alá a törvényt. A pénzügyminiszter sze­rint a törvény miatt a biztosítási dí­jak 2004-ig akár 44%-kal is emel­kedhetnek. Szerinte ha a kormány- tefvezetet fogadták volna el akkor például az 1350 köbcentis kategória alatt jövőre 2121-re, 2003-ra 2304- re, 2004-re pedig 2496 koronára emelkedne a biztosítás, az elfoga­dott törvény szerint 2002-ben 2469, 2003-ban 2668, 2004-ben pedig 2851 koronára nőhet a díjtétel, (mi) Az ország harmadik legnagyobb munkaadója, a Szlovák Villamos Művek a 2000-es évet végre nyereséggel zárta Továbbra is alacsony a villamos energia ára ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Villamos Művek (SE) gazdasági eredményei hosszú idő óta tavaly először vol­tak pozitívak. Az elmúlt évet, előzetes eredmények alapján, 47 millió koronás nyereséggel zárták. Egy évvel korábban a kimutatott veszteség még 3,9 milliárd korona volt, s a krízisterv alapján a múlt évre is 5,6 milliárd koronás veszte­séget vártak. Befejezték a bohuni- cei feldolgozóközpontot, a mohi állami lerakatot, Vajánban és No- vákyban pedig az ökológiai befek­tetéseket is sikerült megvalósítani. Tavaly összesen 26 257 GWó elekt­romos energiát termeltek, ami az 1999. évhez viszonyítva 12 száza­lékos növekedést jelent, és a Szlo­vákiában felhasznált elektromos áram 85 százalékát teszi ki. A villa­mos energia 18 százalékát hőerőművekben állították elő. Az atomerőművek 63 százalékra nö­velték részesedésüket az energia- termelésben, míg a vízi erőművek termelése 19 százalékot tesz ki. Többségi tulajdonosuk, 92 száza­lékos részesedéssel a Nemzeti Va­gyonalap. Hozzá tartoznak a Jas- lovské Bohunice-i és a mohi atom­erőművek, 14 nagyobb és több ki­sebb vízi erőmű, valamint a vajáni és a novákyi hőerőművek, vala­mint a kassai fűtőerőmű. A Trend TOP 200 rangsorolása szerint az SE Szlovákiában a hatodik legna­gyobb nem pénzügyi vállalat, a harmadik legnagyobb munkaadó, s a legnagyobb energiaipari válla­lat. Tavaly az egyéni bevétele 35,8 milliárd Sk volt, több mint 11 ezer dolgozót foglalkoztatva. A beveze­tett áremelések ellenére Szlováki­ában (a gyártási és terjesztési költ­ségeket figyelembe véve) még mindig viszonylag alacsony a villa­mos energia ára, összehasonlítva a többi transzformálódó gazdasá­gok energiaáraival. Egy átlagos háztartás például 3500 kWó éves fogyasztással 1 kWó-ért Ausztriá­ban 0,141 eurót, Németországban 0,135, Magyarországon 0,094, Csehországban 0,078, Lengyelor­szágban 0,070, Szlovákiában pe­dig 0,064 eurót fizet. A helyzet ésszerű megoldása mind a lakos­ság, mind a nagyfogyasztók ré­széről az energia célszerű felhasz­nálásában rejlik, melynek a hazai ára, úgy, mint másutt is a világban, közelíteni fog a gyártási költségek­hez és valódi értékéhez. A SE kulcsfontosságú céljai közé tartozik ezért a fogyasztói szoká­sok változtatása, az energiafo­gyasztás ésszerű, takarékos kere­tek közt tartása. Ezt a felvilágosí­tó munkát a vállalat ingyenesen végzi, és tanácsadó központjuk­hoz is bárki fordulhat kérdései­vel. A felvilágosítómunka ered­ményeit a statisztika is alátá­masztja: amíg az utóbbi három évtizedben az egy lakosra jutó át­lagos energiafogyasztás a négy­szeresére nőtt, (1971-ben 243 kWó, 1999-ben 1050 kWó), addig tavaly 1003 kWó-ra csökkent. A fogyasztói szokásokat vizsgáló felmérések alapján Szlovákia la­kosságának döntő többsége és a vállalkozói szektor is egyér­telműen híve az energia takaré­kos használatának, (kert.) A francia Société Générale veszi meg a Komerční bankát A vételár 40 milliárd ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. A cseh kormány tegnapi döntése alapján a francia Société Générale veheti meg a prágai Ko­merční bankát, a mérlegfőösszeg alapján nagyságra második cseh bankot. Ezzel a cseh bankprivatizá­ció véget ért. Belátható időre egész Közép-Európában ez volt az utolsó nagy bank, amely piacra került. A franciák 40 müliárd cseh koronát (1,02 milliárd dollár) fognak fizetni a bankért - jelentette be Prágában a kormány rendkívüli ülése után Mi­loš Zeman miniszterelnök. A bank­ban az állam a részvények 60%-át ellenőrizte, és most ezt veheti meg a francia pénzintézet. A kormányfő közölte, hogy a bevétel feléből ál­lamadósságot törlesztenek, a másik feléből meg infrastrukturális és la­kásépítési programokat támogat­nak. Elemzők emlékeztettek, hogy a České Radiokomunikace privatizá­lása leállt, úgyhogy a kormánynak sürgősen szüksége volt a Komerční banka-eladás sikerére, a költségve­tés helyzetének javítására. Jin Rus- nok cseh pénzügyminiszter el­mondta, hogy a Komerční banka iránt három külföldi pénzintézet ér­deklődött. A tárgyalások közben a franciák több mint küencmüliárd koronával emelték ajánlatukat. Az olasz UniCredito végső ajánlata 37,26 milliárd koronára, a német HypoVereinsbanké 20,3 milliárd koronára szólt. A Komerční Banka új tulajdonosának az adásvételi szerződés aláírása után egy tételben kell kifizetnie a pénzt. Az adásvételi szerződés aláírására mintegy két hónapon belül kerül sor. (m) Nyugdíjemelések az elmúlt években 1995 1996 1997 1998 1999 2000 július június július július július aug. A jelenlegi öregségi nyugdíj 5390 korona: 7 százalékos emelés esetén 377 koronával kapnának többet a nyugdíjasok, 5 százalékos emelésnél 269, 3 százalékosnál 161, 1 százalékosnál pedig 53,90 koronával nőne a nyugdíj. (Forrás. P) i fix összeg csak az öregségi nyug­iíjakra érvényes (a rokkant-, özve­gyi- és árvasági nyugdíjakra nem)

Next

/
Oldalképek
Tartalom