Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-28 / 148. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 28. Megkezdődött Estrada pere Manila. Tegnap megkezdő­dött Joseph Estrada volt Fü- löp-szigeteki elnök pere. Estradának jogtalan haszon- szerzésért, illetve az ország kifosztásáért is felelnie kell - ez utóbbi miatt halálbüntetés­sel is sújtható. Ebben a vád­pontban július 10-én kezdő­dik meg a per. (MTI) Szembenéz az igazságszolgál­tatással (Reuters) Meghalt négy túszejtő Manila. A Fülöp-szigetek déli részén a kormányerők és a külföldi túszokat is fogva tar­tó iszlám szélsőséges Abu Szajjaf lázadócsoport közötti három összecsapásban négy ellenzéki fegyveres meghalt kedden. (MTI) Több pénz jut a rakétapajzsra Washington. A Bush-kormány az elődjéhez képest lényege­sen nagyobb összeget kíván fordítani a nemzeti rakétavé­delmi programra - derült ki a védelmi minisztérium egy a sajtóhoz eljutott dokumentu­mából. A Paul Wolfowitz vé­delmi miniszterhelyettes által aláírt emlékeztető szerint az új amerikai adminisztráció 7,9 müliárd dollárt akar költeni a rakétapajzs fejlesztésére a 2002. pénzügyi évben. (MTI) Újabb harcok Tetovo közelében Szkopje. A Macedónia észak- nyugati részén fekvő Tetovo város térségében szerdán újabb harcok robbantak ki az albán lázadók és a kormány­erők között. A lázadók ellen harci helikoptereket is bevetet­tek. Az albánok Sipkovicában és a fővárostól mintegy 35 ki­lométerre lévő néhány más fa­luban rendőrségi állásokat tá­madtak. Az Egyesült Államok megkezdte a személyzet egy részének kitelepítését szkopjei nagykövetségéről. (MTI) Kommunista tüntetés készül Athén. Ötvennégy kommunis­ta és munkáspárt képviselői határozták el Athénban, hogy a világ hét iparilag legfejlet­tebb állama és Oroszország (G8) júliusi genovai csúcsérte­kezletének idején az olasz vá­rosban a lehető legtömege­sebb tüntetéshullámot szer­veznek. (MTI) Megerősítették Annan jelölését Washington. Az ENSZ Bizton­sági Tanácsának 15 tagja teg­nap egyhangúlag megerősítet­te Kofi Atta Annan jelölését a világszervezet főtitkári poszt­ján betöltendő második ötéves periódusra. Diplomáciai érté­kelések szerint az egyenes be­szédű Kofi Annan eddig szinte sértetlenül közlekedett az ENSZ politikai aknamezőm, diplomáciai szupersztár lett belőle, különösen a fejlődő or­szágokban népszerű. (MTI) Corneliu Vadim Tudorék megnyirbálnák a státustörvénnyel élni kívánók jogait Odahaza is külföldön? Bukarest. A magyar igazol­vány tulajdonosait külföldi állampolgárokként kezelnék Romániában - legalábbis ezt szeretnék elérni a Nagy-Ro- mánia Párt képviselői. ÖSSZEFOGLALÓNK Corneliu Vadim Tudorék törvény- tervezete szerint - az alkotmány értelmében - elesnének attól a jo­guktól, hogy köztisztségeket tölt­senek be a civil társadalomban, a hadseregben, és hogy a parlament tagjai lehessenek. Hasonló hely­zetbe kerülnének azok a jogi sze­mélyek is, amelyek élvezni kíván­nák a státustörvény által nyújtott előnyöket, ezek szintén külföldi jo­gi személyeknek minősülnének. A törvény tilt a magyar igazolvány kiadásával kapcsolatos minden te­vékenységet Románia területén. Megszegői fölött az alkotmányos rend elleni bűntett vádjával mond­hatnának ítéletet. A román honvédelmi miniszter szerint a státustörvény elfogadása nem befolyásolja közvetlenül a román-magyar katonai kapcsola­tokat, amelyek nagyon jók - jelen­tette ki loan Mircea Pascu. A mi­niszter ugyanakkor hozzátette, tel­jes mértékben egyetért a kormány státustörvénnyel kapcsolatos ál­láspontjával. Szerinte Ausztria ki­vonása a törvény érvényessége alól azt is igazolja, hogy az nem al­kalmazható az EU-országok vi­szonylatában. A törvénnyel kap­csolatos nézeteit kifejtette a kor­mányon lévő PDSR főtitkára, Cosmin Guse is. A már megszokott érvek felsorakoztatása után úgy értékelte, a státustörvény alkalma­zását fel kellene függeszteni a Ma­gyarország és az EU közötti csatla- kozási tárgyalások lezárulásáig. Románia kedvezően fogadja azt a magyar kezdeményezést, hogy hívják össze a román-magyar kor­mányközi bizottság kisebbségi al­bizottságát - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Markó tegnap találkozott Adrian Nastase kormányfővel, a kormány­zó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével. „Nem annyira a törvény tartalmáról, hanem a törvény kö­rül kialakult helyzetről beszél­tünk. A román miniszterelnöknek is elmondtam, hogy rendkívüli módon eltúlozták ennek a jelentő­ségét, miközben a mi együttműkö­désünk, de általában a jelenlegi helyzet is azt kívánja, hogy valami­képpen vessünk véget ennek a vi­tának. Kértem, hogy keressék meg a két ország közötti párbeszéd út- ját-módját” - mondta. A román miniszterelnök válaszul közölte,- hogy a magyar fél részéről az el­múlt napokban megkeresés érke­zett Bukarestbe a kisebbségi ve­gyes bizottság összehívására. „Ro­mánia a javaslatra kedvezően fog válaszolni, Nastase miniszterelnök már kiadta az utasítást, hogy mi­nél hamarabb jöjjön létre a kisebb­ségi vegyes bizottság keretében a konzultáció. Reméli, hogy a bizott­ság keretében meg lehet tárgyalni és valamiképpen fel lehet oldani a véleménykülönbségeket” - közölte az RMDSZ elnöke, (hp, mti) Minden rendben van a törvénnyel Budapest. A státustörvény összhangban van az Európa Tanács ki­sebbségvédelmi dokumentumaival - jelentette ki tegnap a magyar külügyi szóvivő. Horváth Gábor a román ET-delegáció státustör­vénnyel kapcsolatos kezdeményezésével kapcsolatban leszögezte: az Európa Tanácsban nem szokatían, hogy valamely küldöttség alá­írásgyűjtési akcióba kezd határozati javaslatának elfogadása érde­kében. Értékelése alapján a román delegáció tervezetében számos pontatlanság van. (MTI) Újabb titkos amerikai kezdeményezésre lehet számítani a Gázai övezetben Különböznek a nézőpontok MTI-HÍREK Jeruzsálem/Gáza. Ariel Sáron iz­raeli kormányfő elismerte, hogy vannak nézeteltérések közte és George Bush amerikai elnök kö­zött a zsidó telepek terjeszkedésé­nek befagyasztása körül. A Washingtonban tárgyaló izraeli kormányfő az izraeli katonai rádi­ónak nyilatkozva ugyanakkor megjegyezte: e nézetkülönbségek nem érintik a két ország kapcsola­tait. Sáron megerősítette: az Izrael által elfoglalt területeken folytatni kell a zsidó telepek bővítését a né­pesség gyarapodásával összhang­ban. Emlékeztetett rá: a március­ban megalakult nemzeti egység­kormány csak abba egyezett bele, hogy nem létesítenek új telepeket, és nem sajátítanak ki újabb terüle­teket a megszállt övezetben. A miniszterelnök ismét leszögezte, amit Bush elnökkel is közölt: csak akkor lát esélyt a továbblépésre, ha palesztin részről megszűnnek az erőszakos cselekmények. Az amerikai elnök ugyanakkor elkép­zelhetőnek tartotta a további tár­gyalásokat abban az esetben is, ha nem szűnnének meg az izraeli cél­pontok elleni palesztin támadá­sok. A palesztinok üdvözölték az ame­rikai elnök álláspontját, amelyet az izraeli kormányfővel folytatott tárgyalásokon tanúsított. A palesz­tin kormányszóvivő gázai tájékoz­tatója szerint Sáron kudarcot val­lott Washingtonban, mert az ame­rikaiak rájöttek, hogy veszélyezteti érdekeiket. Az izraeli sajtó szokatlannak mi­Óriásplakát mögött járőröző izraeli katonák (Reuters) nősítette az amerikai-izraeli tár­gyalásokon kirobbant vitát. A Maariv egyik cikkében nem tartja kizártnak, hogy újabb titkos ame­rikai kezdeményezésre lehet szá­mítani a térségben. Közben szer­dán palesztinok a Gázai övezetben lévő Neve Dekalim zsidó település közelében harckocsi-elhárító grá­nátot lőttek ki izraeli állások felé. Áldozat vagy sérült nem volt - je­lentette az izraeli katonai rádió. A volt jugoszláv elnök nem hiszi, hogy kiadnák a hágai Nemzetközi Bíróságnak Milosevics nem vette át a vádiratot MTI-JELENTÉS Belgrád. Szlobodan Milosevics teg­nap nem vette át a hágai törvény­szék kiadatási kérelmét és nem nyi­latkozott tudomásul vételéről sem, mert védőügyvédéi az ügyben eljá­ró bírák felmentését kérték. Zdenko Tomanovics, a volt elnök egyik ügy­védje elmondta, Milosevics jogi kép­viselői a vizsgálóbíró, valamint a belgrádi körzeti bíróság elnöke és a körzeti ügyész felmentését kérték az ügy alól, ezért a hágai kérelem átadásáig és Müosevics meghallga­tásáig (amelyen a volt elnök a kére­lem tudomásul vételéről, esetleges fellebezési szándékáról nyilatkoz­hatott volna) el sem jutottak. Müo­sevics egy másik ügyvédje, Veszelin Cerovics elmondta, a volt elnök jól érzi magát, s bár „rezignáltan” fo­gadta az elmúlt napok belgrádi ese­ményeit, továbbra sem hiszi, hogy kiadják Hágának. A jugoszláv kormány a napokban rendeletben szabályozta együttmű­ködését a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszékkel és tette lehe­tővé a kiadatást, Momcsilo Grubacs igazságügy-miniszter pedig megin­dította a kiadatási eljárást. Müose- vic ügyvédei alkotmányos panasszal éltek a szerintük az alaptörvénybe ütköző rendelet miatt; az alkot­mánybíróság várhatóan ma tárgyal­ja majd a beadványt. Az új kor­mányzat szándékaira utal azonban, hogy belgrádi sajtójelentés szerint Grubacs másik három hágai vádlott kiadatási eljárását is megindította. Össze kell hívni a kisebbségi vegyes bizottságok ülését Tévedések indítványa MTI-HÍR Strasbourg. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munká­jában részt vevő magyar ország- gyűlési delegáció tegnap munka­ülésen alakította ki a státustör­vényt kifogásoló román indítvány­nyal kapcsolatos álláspontját, és azt javasolta, hívják össze a két or­szág kisebbségi vegyes bizottságá­nak ülését - mondta Sutján László, a magyar ET-küldöttség vezetője. A strasbourgi tanácskozás résztve­vői pártállástól függetlenül egyet­értettek abban, hogy a román in­dítvány szakmai és tárgyi tévedé­seket tartalmaz. Üdvözölték vi­szont a bukaresti állásfoglalásnak azt a felvetését, amely arra kéri fel az ET-t, sürgesse a két felet, hogy a kétoldalú egyezmények keretei kö­zött mozdítsák elő a közösen vál­lalt célok megoldását. Magyaror­szág - hangsúlyozta Surján László - pontosan erre törekszik. A magyar delegáció visszautasítot­ta azokat a román vádakat, ame­lyek a területenkívüliségi elv érvé­nyesítését és diszkriminatív jelle­get vélnek felfedezni a státustör­vényben. A törvényt az Európai Unió a társulási szerződéssel össz­hangban lévőnek nyüvánította - jelentette ki a magyar delegáció vezetője. Amerika befogadta Kucsma egykori bizalmasát Menedékjog a testőrnek MTI-HÍR Washington. Politikai menedék­jogot adtak az Egyesült Államok­ban Leonyid Kucsma ukrán elnök egyik testőrének, akinek menekül­nie kellett hazájából, mivel azt állí­totta, hogy Kucsmának köze van Georgij Gongadze újságíró tavalyi meggyilkolásához. Mikola Mel- nyicsenko az elnöki testőrség tagja volt, és azt állítja, hogy több száz órányi hangfelvételt készített az elnöki irodában, egyebek között olyanokat, amelyeken egy Leonyid Kucsmáéhoz hasonló hang megfe­nyegeti az interneten publikáló Gongadzét, aki különösen bíráló hangnemet ütött meg az elnökkel és környezetével szemben. Gon­gadze fej nélküli hulláját tavaly novemberben találták meg az uk­rán fővárosban. Az egykori elnöki testőr április közepe óta tartózko­dik az Egyesült Államokban, de Ukrajnát már azelőtt elhagyta, hogy Olekszandr Moroz ellenzéki szocialista politikus a parlament­ben lejátszotta az elnököt kompro­mittáló szalagrészletet. Kucsma ta­gadja, hogy köze lenne a gyilkos­sághoz, és a megtorlástól, merény­lettől tartó 34 éves Melnyicsenkót árulónak és kémnek nevezi. II. János Pál pápa boldoggá avatott 28 görög katolikust Békülélceny j elzések MTI-HÍREK Kijev/Róma. A vértanúság ökume- nizmusára emlékeztetve megbéké­lésre és kölcsönös megbocsátásra szólította fel a keresztényeket uk­rajnai látogatásának utolsó napján II. János Pál pápa azt követően, hogy boldoggá avatott huszonnyolc görög katolikus személyiséget. A lembergi (Ívovi) lóversenypályán több mint egymillió zarándok előtt bizánci liturgia szerint tartott szentmisén mondott homíliájában a pápa az elmúlt századok türel­metlensége után a múlt elfeledésé- re, a kölcsönös megbocsátásra, Is­ten és a jó iránti szeretette intette a híveket. A mártírok között volt Romzsa Teodor munkácsi püspök, (1911-1947), aki szembeszállt a kárpátaljai görög katolikus egyház­megyének az ortodox egyházba va­ló erőszakos beolvasztásával. II. Alekszij moszkvai pátriárka tovább­ra is eltolja magától a pápa kinyúj­tott kezét, de legutóbbi nyilatkoza­ta mintha óvatosabb lenne a koráb­biaknál - vélik a tegnapi olasz sajtó­kommentárok. A Corriere della Sera utal II. Alekszij legutóbbi meg­nyilatkozására, amellyel ismét el­utasította a békekötést a katolikus egyházfővel. Moszkva pátriárkája leszögezte: a megbékéléshez nem elegendőek a puszta nyilatkozatok, különösen akkor nem, ha II. János Pál mostam ukrajnai látogatása csak „újabb megosztottságot” idéz elő az ortodox egyházak között. Száz országban kerestek menedéket a délszlávok Kevés a visszatelepülő MTI-HÍR Zágráb/Szarajevó. Bosznia és Hercegovinában mindössze 741 ez­ren települhettek vissza a háború előtti otthonaikba a délszláv hábo­rú 2,2 millió menekültje közül - je­lentette be Szarajevóban a két enti­tásra tagolt ország emberi jogi és menekültügyi minisztériuma. Az adatok szerint mintegy 613 ezer boszniai menekült a világ 100 or­szágában keresett magának ideig­lenes menedéket vagy új otthont. A kormányhivatal arról adott tájékoz­tatást, hogy e menekültek közül 328 ezerre tehető azoknak a száma, akik külföldön már véglegesen ren­dezni tudták a státusukat, és valószínl’leg már sohasem térnek vissza Bosznia és Hercegovinába. A szarajevói statisztikák is azt erősí­tik meg, hogy a legtöbb boszniai menekült Jugoszláviába települt át, számukat 223 ezerre teszik. A sza­rajevói minisztérium szerint Auszt­riában mintegy 70 ezer, Svédor­szágban pedig több mint 56 ezer egykori boszniai telepedett le a dél­szláv háború miatt. Washington nagy összeggel akarja támogatni Belgrádot Nem jön azonnal a pénz MTI-HIR Washington. Az Egyesült Álamok nagy összeggel kívánja támogatni Jugoszlávia felépülését, de csak az­zal a feltétellel, ha Belgrád továbbra is együttműködik az ENSZ hágai tövényszékével. Washington több napi kivárás után csak tegnap jelen­tette be, hogy részt vesz a Jugoszlá­via pénzügyi megsegítését szolgáló pénteki brüsszeli konferencián. Egy név nélküli külügyi illetékes erntek kapcsán elmondta: az Egyesült Ála­mok azért döntött a brüsszeli se­gélyértekezleten való részvétel mel­lett, mert Jugoszlávia megtette az első jogi lépéseket Szlobodan Milosevics kiadatására. A tisztviselő azonban kijelentette, hogy a Brüsz- szelben kitöltendő csekkre csak ak­kor kerül rá az aláírás, ha Belgrád beváltja ígéretét, és a Hágával való együttműködés útjára lép. A wa­shingtoni forrás ugyanakkor jelezte, hogy az Egyesült Államok korábban sem konkrétan Müosevics hágai ki­adatását támasztotta a pénzügyi tá­mogatás feltételéül, és most sem ez a szándéka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom