Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-22 / 143. szám, péntek

Importpiac ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 22. A magyar vállalatok szerint érdeklődés lenne a termékeik iránt, de az alacsony vásárlóerő korlátozza a szlovákiai kivitelt Mikor jut pénz a tervezett Ikaruszokra? Somogyi Tibor felvétele ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szlovák-magyar keres- ; kedelém évről évre növekszik, és általá­ban jellemző rá, hogy ■■■■■■ a kölcsönös mérleg­ben a szlovák export jóval magasabb a magyarnál. A magyar külkereskedelmi szakem­berek ennek ellenére sokáig elége­dettek voltak, hiszen mind a két té­tel folyamatosan nőtt. Tavaly azonban a magyar oldálon egy kis­sé meglepődtek, hiszen a szlovák kivitel növekedésének dinamikája jóval meghaladta a magyarét. így azután a 288,5 millió dolláros, 3,4 százalékos növekedést elérő ma­gyar exporttal szemben 574,9 mil­lió dolláros, 21 százalékos növeke­dést felmutató szlovák export állt. Balassiné Simon Gizella, a pozso­nyi Magyar Kereskedelmi Képvise­let igazgatója érdeklődésünkre el­mondta, hogy a szlovák kereske­dők nagyon aktívak Magyarország irányába, bár a Képviselet dolga elsősorban a magyarországi kivitel segítése, a hozzájuk beérkező megkeresések több mint fele a má­sik irányból érkezik. Az idei év első négy hónapja során egy kicsit változott a kép. Idén a magyar export növekedett jobban. Érdekes jelenség, hogy a kölcsönös kereskedelemben mindkét oldalon a gépkocsialkatrészek állnak az el­ső helyen. Ez a két országban meg­telepedett multinacionális cégek­nek, a Volkswagennek és az Audinak köszönhető. Győrből pél­dául a motorok érkeznek Dévényújfaluba, de egyre több szlovák cég képes beszállítóként eladni magát a Magyarországon működő gépkocsiipar számára. Bár a szlovák oldalon továbbra is jelentős szerepe van a hagyomá­nyos cikkeknek, mint a hengerelt áru és a fa, egyre nő a feldolgozott, főként gépipari termékek súlya is. A másik oldal viszont egyelőre er­ről nem számolhat be, a magyar gépipari termékek jelenléte a szlo­vák piacon kisebb, mint ami a szakemberek szerint lehetséges lenne. Igazán komoly magyar gép­ipari szállítás utoljára két évvel ez­előtt volt, amikor is az Ikarus adott el kétszáz darab autóbuszt Po­zsonynak. Közismert, hogy a hazai autóbuszállomány felettébb le­romlott és az Ikarusszal több köz­lekedési vállalat is , tárgyalt, az anyagi helyzetükre v$ló tekintettel azonban nem tudtak üzletet kötni. Változásra igazában csak akkor számítanak, ha az önkormányzat­ok az eddiginél több pénzhez jut­nak és akkor legalább a városi köz­lekedési vállalatok képesek lesz­nek erőteljesebben fejleszteni. A magyar gépkocsiipar hallatán szinte természetes az a felvetés is, vajon a határ mellett gyártó Suzuki miért nem igyekszik komoly része­sedést szerezni a szlovák piacon. Balassi Gizellától megtudtuk, hogy a vállalat kereskedelmi tervezésé­ben néhány éve Szlovákia a bécsi központhoz tartozik és ez akkora különbséget jelent, hogy a nálunk működő Suzuki-kereskedésekbe általában nem is az Esztergomban gyártott gépkocsik kerülnek. A Szlovákiába irányuló magyar ex­port esetében természetesen a leg­érdekesebb téma a Magyarorszá­gon sikerágazatnak számító élel­miszeripar forgalma. Míg ez né­hány éve a dinamika egyik legfon­tosabb hordozójának számított, néhány éves stagnálás után ez je­lentősen visszaesett. A magyar, szakemberek sokat törték a fejüket ennek az okain és legnagyobb va­lószínűséggel a vásárlóerő korláto­zottságát jelölték meg. A helyzet odáig jutott, hogy már a két ország között megegyezett kedvezményes kótákat sem sikerül kimeríteni. Az élelmiszerek külkereskedelme ugyanis nagyon érzékeny kérdés és még mindig különböző korláto­zások alá esik. Ezek egy részét eny­hítik a kétoldali kedvezményekről szóló megállapodások. De ezeket a magyar élelmiszeripar évek óta nem képes teljes mértékben ki­használni. Ezen a téren számos ku­darc érte a szervezőket a tavalyi gabonaprogram során is, amikor a szlovák földművelésügyi miniszté­rium dotált importtal igyekezett enyhíteni a szárazság miatti gabo­nahiányt. Az ok az ár volt, a ma­gyar gabona nem tudott versenyre kelni az otthon is jócskán dotált nyugati termesztők ajánlatával. Ezenkívül az is belejátszott a siker­telenségbe, hogy Magyarországon egy ideig eltartott, amíg kiderült: az aszály ellenére mégiscsak jut ki­vitelre gabona. Akad azért sikeres ágazata is a Szlovákia felé irányuló magyar ki­vitelnek. A hagyományos ágazatok közül ilyen a vegyipar, különösen a gyógyszergyártás. Minden is­mert gyógyszergyár jelen van a szlovák piacon, de közülük is fő­ként a Gedeon-Richter és az Égisz bonyolít le komoly forgalmat. Az előző képviseleti irodát tart fennt Pozsonyban, az utóbbi pedig szlo­vákiai vegyesvállatot alapított ér­sekújvári székhellyel. Tekintettel a hazai egészségügy helyzetére, a forgalom bővülésével manapság nem számítanak, de egyelőre a ko­rábbi szintet tartani tudják. A Képviselet évek óta hagyományos akciója a magyar gazdasági napok rendezése az olyan szlovák városok­ban, amelyekben egyelőre nem túl erős a magyar jelenlét. Ezeken álta­lában 15 és 50 között vesznek részt magyar cégek, viszont a tapasztala­tok egyre inkább azt mutatják, hogy hiába a kiküldött több száz meghí­vó, a hazai potenciális partnerek nem élnek igazán ezzel a kapcsolat­teremtési lehetőséggel. Az egykori szocialista országok kölcsönös kereskedelmében idő­szerű annak vizsgálata is, mennyi­re próbálnak még a cégek az olcsó árakkal piacohoz jutni, illetve mennyire kelnek versenyre a jobb minőségű, drágább árukat kínáló más külföldi cégekkel. Balassi Gi­zella szerint nagyon sok magyar cég már túllépett az olcsó ár kate­górián és képes eleget tenni az igé­nyes kritériumoknak. Egyelőre azonban nem jellemző, hogy ezek a hagyományosnak tekinthető nyugat-európai piacaikon kívül, éppen a vásárlóerő miatt, megpró­bálkoznának a szlovákiai piaccal is. Kísérletek azért vannak, leg­utóbb a Pólus Centerben nyitott üzletet több ilyen kategóriájú cég. Érdekes jelenség az is, hogy MOL-t leszámítva a Szlovákiába irányuló magyarországi befektetések elősor- ban a kereskedelmi szférában tör­ténnek, termelő jellegű cég alig-alig van. Az alacsony vásárlóerő tényét egyébként az is alátámasztja, hogy a tapasztalatok szerint a Magyaror­szágról legtöbbet importáló szlovák cégek az áru túlnyomó részét a cseh piacon terítik - ez leginkább a gyü­mölcs, zöldség és a bor kapcsán je­lentkezik. A Szlovákia és Magyarország közötti külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete (2001 január-április között) Tétel kivitel behozatal egyenleg 2001 MUSD 2001/2000 % 2001 MUSD 2001/2000 % 2001 MUSD Élelmiszer, ital, dohány 17,5 130,9 8,5 95,7 8,9 Nyersanyagok 4,8 87,1 15,1 107,5-10,3 Energiahordozók 3,8 109,3 27,4 63,9-23,6 Feldolgozott termékek 62,3 138,7 85,1 122,5-22,8 Gépek, gépi berendezések 28,9 134,3 46,7 101,4-17,8 Szlovákia felé összesen 117,2 132,1 182,7 100,8-65,5 (forrás magyar gazdasági minisztérium) A Citroen Szlovákiában jelenleg a hatodik legnagyobb autóimportőr Saját kézben a forgalmazás INTERJÚ hilippe Claverol, a Citroen Slovakia Kft. vezérigazgatója nem tartja különle­ges dolognak, hogy az idei évtől a fran­cia cég megvált szlovákiai fő forgalmazójától és saját kezébe vette az autógyár szlovákiai pia­cának irányítását, úgynevezett direkt kirendeltséget nyitott. Cégünk, a Peugeot-Citroen kon­szern három fő piacfejlesztési térségre összpontosít: Dél-Ame- rikára, Kínára és Közép-Európá- ra. Az említett térségek kiemel­ten fontosak a piac fejlesztése szempontjából. Az utóbbi idő­ben Csehországban és Szlováki­ában, ahol hazai termékforgal­mazón keresztül voltunk jelen a piacon, nem voltak túlzottan jó eredményeink. Úgy láttuk, hogy az előirányzott fejlesztést csak úgy tudjuk véghezvinni, ha saját kezünkbe vesszük az irányítást, vagyis direkt kirendeltséget nyi­tunk e két országban. Igaz, hogy ezzel szinte egyedül vagyunk Szlovákiában, ám azt is látni kell, hogy pozsonyi cégünk 39 alkalmazottjából csak ketten, egy technikus szaktanácsadó és én vagyunk franciák, a többiek hazaiak. Milyen változást jelent cégük számára ez az új felállás? A hazai fő forgalmazó esetében nem biztos, hogy annak mindig a cégünk érdeke lebeg a szeme előtt, és az sem kizárt, hogy ő a rövid távú meggazdagodásra, és nem a hosszú távú eredmények­re összpontosít. A direkt kiren­deltség megnyitásával cégünk többet invesztálhat a reklámte­vékenységbe, effektívebben van jelen a piacon és nem utolsó sor­ban jobban tudja segíteni a már­kakereskedőket. Közép-Európa országaiban szinte mindenütt direkt kirendeltséggel vagyunk jelen a piacon, ez persze nem azt jelenti, hogy a jövőben nem fo­gunk hazai fő forgalmazóval dolgozni. Izraelben például már több mint ötven éve egy ottani cégen keresztül értékesítjük az autóinkat, meg vagyunk a mun­kájával elégedve, nincs okunk a változtatásra. Milyennek látja a szlovák au­tópiacot? Ebben az évben az autópiac igencsak meglendült. Ezt annak tudom be, hogy a tavalyi és a ta­valy előtti év rettenetesen rossz volt, a cégek és az egyének a megtakarított pénzüket csak most kezdik befektetni, most kezdenek rajta vásárolni. Az idei eredményeink a tavalyi évhez képest harminc százalékos növe­kedést mutatnak. Ez nagyon szép eredmény, figyelembe véve a szlovák piac specifikus voltát. Mi ez a specifikum? Sehol Európában nincs olyan összetétele az autópiacnak, mint Szlovákiában és Csehországban, ahol egy márka - jelen esetben a Skoda - domináns szerepe olyan magas, hogy meghaladja az öt­ven százalékot. Ez a tény a két nemzet kultúrájából fakad, ezért ezen pusztán piaci, illetve szoká­sos marketingpolitikai eszközök­kel nehéz valamit is változtatni. Ennek ellenére a Citroen a szlo­vák autópiac négy százalékát birtokolja, ami azt jelenti, hogy. Szeretnénk az év végére a jelen­legi pozíciónkat megerősíteni, és az idei évet még jobb eredmény­nyel zárni, (kis) Philippe Claverol optimistán látja a szlovákiai piac jövőjét A szlovákiai elosztóközpontot Darina Cviková mutatja be Ötven éves a Neckermann cég KIS PÉTER világ nagyjai között ötödik, Németor­szágban a harmadik, sok leányvállalata van - ez a Neckermann Versand Frankfurt statisztikája az újabb ötven év küszöbén. A Neckermann Versand társaság sikerének alapkövét Josef Neckermann tette le. Az alapötle­te: „Luxust a kispénzűeknek is!”. 1950. április 1-jén nagy izgalom­mal vette kezébe az új csomagkül­dő-ház katalógusát. Ezen a napon jegyezték be a céget Neckermann- Textil Versand KG néven Frank­furtban. Az alapító figyelme nem csak az egyén lakása, öltözködése felé fordult, hanem annak sza­badidejére is kiterjedt. Josef Neckermann hallgatott megérzé­seire, és felfigyelt az új áramlatok kibontakozására. A hatvanas évek gazdasági stabilizációja új igénye­ket alakított ki - utazás, ismeret- szerzés, pihenés. Neckermann utazási katalógusa már 1963-ban valami teljesen újat hozott - nem a zsúfolt ausztriai és adriai utakat hirdette, hanem repülőutakat szervezett szigetekre, tengerpart­okra. Elsőként fedezte fel Mallor­cát és sok olyan, az „Ezeregyéjsza­ka meséibe” illő turisztikai látvá­nyosságot, mint Tunisz, Dalmácia avagy Costa del Sol. A német tu­risták előtt kelet felé is megnyitot­ta a határokat, így „fedezték fel” a Magas-Tátrát, Oroszországot. A Neckermann csomagküldő há­lózat igazi kolosszus. 2000 szállí­tó tölti fel újra és újra a frankfurti ellátó központot. Németország­ban naponta 25 000 csomagot postáznak, a raktárakban 120 000 tonna áru cserélődik. Számí­tógép ellenőrzi a megrendelése­ket, és a számlán jelzi a kartondo­boz optimális nagyságát is. Kará­csony előtt több mint félmillió da­rab árut csomagolnak, több mint 100 000 vásárlónak. Náluk az első a gyors ügyintézés és az elégedett ügyfél. A konszern együttműkö­dési sikereit kihasználva a Neckermann Versand társaság be­tört Közép-Európa piacaira is, és 1994-ben Szlovákiát is „meghó­dítva” szerzett újabb 450 000 megrendelőt. Szlovákiában logisztikai központ létesült. Igazgatónője, Darina Cviková beszél róla: „Közpon­tunk 1997 óta teljesíti a szlováki­Darina Cviková ai, magyarországi, lengyelországi és csehországi ügyfelek kívánsá­gait. A földrajzilag jó fekvésű helynek és a hatékonyan dolgozó személyzetnek köszönhetően már megcéloztuk az oroszországi Moszkvát és Szentpétervárt is. A pályázatot nem csak azért nyerte . Érsekújvár, mert 6000 négyzet- méteres területet tudott biztosíta­ni, hanem azért is, mert a város nemzetközi vasúti csomópont, és a logisztikai központba is vezet vasúti sín. Az érsekújvári Novofruct Szlovákia csarnokai­ban, amelyek 1997 óta a Neckermann Logistik székhelye­ként működnek, van hely vasúti átrakónak, vámirodának, és itt megoldható négy kamion párhu­zamos kirakása is. A logisztikai központ csúcstechnológiával van felszerelve, és 90, az anyavállalat által képzett alkalmazottja van. A centrumban a Szlovák Posta ki- rendeltséget létesített.” Szlovákiában a Neckermann szlo­vák nyelven szólítja meg ügyfele­it, a német katalógusok fordítását a cég önerőből biztosítja. A szállí­tási határidő egyre rövidül, és a Neckermannál olyan fontos szol­gáltatások is mindinkább javul­nak. 2000-től a szlovákiai Neckermann megtalálható az interneten is, a www.neckermann .sk oldalakon. Szlovákiában majdnem minden hónapban jele­nik meg újabb katalógus, egyre szélesebb kínálattal. Több mint 200 oldalon, nőknek, férfiaknak, sőt 2001-től gyermekeknek is kí­nálják termékeiket. A Neckermann igyekszik egyre közelebb jutni a megrendelőkhöz. Ez tükröződik a kizárólag Szlová­kiában nyújtott szolgáltatásokon is. A hét minden napján lehet ren­delni árut, akár mobiltelefonon is. A szállítási határidő csökkentése is lehetségessé vált azzal, hogy új vásárlási rendszert vezettek be Frankfurtban. A másik új lehető­ség a hitelkártyás rendszer az AU­RA társaság jóvoltából. Az ügyfe- 'leknek nem kell készpénzzel fizet­niük. A katalógusok tulajdonosai versenyeken vehetnek részt. 2001 első félévében egy Škoda Fabia-t, mallorcai utazást, Koryna kony­habútort nyerhettek. Az érsekúj­vári elosztóközpont szállítója, amely 1996-tól továbbítja cso­magjaikat Magyarországra, Len­gyelországba, Csehországba, a Kemžár társaság. A központot 12 000 csomag hagyja el naponta, s nagyon fontos, hogy ezek idejé­ben érkezzenek a címzettekhez, ezért fontos a központ és a szállító jó együttműködése, (ú) VX-418

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom