Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-21 / 142. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 21. KOMMENTÁR Keret és tartalom SZILVÁSSY JÓZSEF Ritkán vagy talán még sohasem fordult elő a szlovákiai magyar­ság több mint nyolc évtizedes történelmében, hogy ugyanazon a napon jó hírt kapjon Pozsonyból és Budapestről is. Kedden ez történt. A pozsonyi törvényhozás ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, az Országgyűlés pedig nagy többséggel hagyta jóvá.a státustörvényt. A hazai parlament döntése elsősorban a szlovák kormánypártiak politikai kurázsi­ját dicséri, mert a többségük nem riadt vissza a nacionalista hőbörgésektől. Igenlő szavazataikkal ismerték el, hogy Szlová­kia többnemzetiségű ország. Ahol mostantól a kisebbségek anya­nyelvét már újabb kormányok sem lesznek képesek az érintettek tiltakozásának és nemzetközi botrányok kockázata nélkül vissza­parancsolni a családi és társasági élet szűk keretei közé. A magyarországi jogi normával kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter érvelt a legfrappánsabban, aki kijelentette, hogy az elmúlt évszázadban a területi revízió és az úgynevezett proletár internacionalizmus sem volt képes megoldani a határon túli magyar kisebbségek sorskérdéseit. Létfontosságú hát a más­fajta megközelítés, amely abból indul ki, hogy a kisebbségi ma­gyarok kulturális közösséget alkotnak az anyaországiakkal, akik­nek alkotmányos és morális kötelessége a határon túli nemzet­rész megmaradásának és boldogulásának a segítése. Ez a törek­vés csupán a magyarellenes kútmérgezők szemében lehet vörös posztó. Az elfogulatlan szlovák, román és más külföldi politiku­sok aggályait remélhetően sikerül a soron következő eszmecse­rék során eloszlatni. A Charta szellemének és betűjének érvé­nyesülése jórészt attól függ, hogy a hazai nemzetiségiek tudnak- e, mernek-e élni jogaikkal. A mai napig elenyésző azoknak a ma­gyar nemzetiségű személyeknek a száma, akik anyanyelvükön fordultak írásban a helyi önkormányzatkohoz és a járási hivata­lokhoz, holott erre már hónapok óta lehetőségük nyílik. Talán kényelemből, esetleg egyfajta félelemből választják továbbra is a többség nyelvét. Vagy azért, mert egyszerűen nem ismerik anya­nyelvűk szakkifejezéseit. Ideje már felmérni, melyik feltevés - vagy valamennyi - a helytálló. És azután cselekedni. Mert a Szlovákiában is rövidesen hatályos európai dokumentum, akár­csak a státustörvény - amelynek életképességét csak a jó végre­hajtási rendelkezések szavatolhatják -, olyan keret, amelyet ne­künk, a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó polgároknak kell megtöltenünk értelmes és életrevaló tartalommal. JEGYZET Még döcög a szekér PÉTERFI SZONYA Az egészségügyben felte­hetően csak az ellátórendszer összeomlása hozhat kedvező változást, állítják egyre töb­ben, mert úgy vélik, ameddig valamiképp döcög a szekér, addig nem történik semmi. Holott egyre vészesebb mére­teket ölt a körbetartozás: a kórházak nem fizetnek a társa­dalombiztosítási alapokba, gyakran villanyért, vízért sem, a patikák a készpénzért kapha­tó gyógyszerek bevételéből tengődnek, miközben a forgal­mazóknál milliárdos adósságo­kat halmoznak fel, ugyanis számláikat az egészségbiztosí­tók csak többhavi késéssel ren­dezik. Amikor megunják az ál­datlan helyzetet, tiltakozó megmozdulásokat szerveznek. Feleslegesen, mert ígéretet kapnak, de pénzt nem. így az­tán az egészségbiztosítóknak a törvény által szavatolt ellátás­ra sincs elegendő pénze, nem­hogy a régi adósságok rende­zésére! A legnagyobb adós pe­dig maga az állam. Azért is, mert az általa biztosítottak be­tegellátására (nyugdíjasok, gyerekek, munkanélküliek stb.) ez év januárjáig csak havi 283 koronát szánt, - jelenleg 336 koronát fizet -, miközben az Általános Egészségbiztosító a 65-79 évesek (a biztosítottak 16,4 százaléka) gyógyításáért fejenként 7075 koronát térít, ebből a gyógyszerkiadások kö­zel háromezer koronát tesznek ki. Nincs jobb helyzetben a Si- deria-Istota egészségbiztosító sem. A miniszter legújabban bizottságok felállítását jelezte, mintha ezektől remélné a meg­váltást, pedig tudnia kellene, hogy az ágazatot csupán azon­nali pénzügyi injekció menthe­ti meg a teljes összeomlástól. Ha volt a kormánynak 105 mil­liárd koronája a bankok meg­mentésére, legyen a betegellá­tásra is. *' ® »LOVA«!«. ...... NAPILAP Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), J. Mészáros Károly- sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Albert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostoievského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.; 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-maü: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548,6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, Aydiurfe?uaz ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található, of arculat,«« E-maü: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ NOVÝČAS Vladimír Palkó (KDH) szerint a kormánykoalíció politikusainak több mint fele rendszeresen csú­szópénzt fogad el. A keresztény- demokrata politikussal részben egyetért Peter Tatár független képviselő is, aki szerint, habár Pal­kóhoz hasonlóan bizonyítékai ne­ki sincsenek, létezik korrupció a jelenlegi koalícióban is. Elutasít­ják azonban Palkó kijelentéseit Ja­roslav Slaný és Roman Vavrík (SDKÚ) képviselők, akik közül az utóbbi kéri a KDH-s Palkót, hogy ha valóban rendelkezik ilyen jel­legű információkkal, tegyen felje­lentést. Jaroslav Slaný állítja, őt még senki sem akarta lefizetni. El­ismerik ugyan, hogy létezik bizo­nyos fokú lobbi, de ezt nem tartja korrupciónak. Ján Budaj (LDU) véleménye szerint a ‘98-ban ígért változáshoz képest még mindig túl nagy a korrupció a kormány­- Öregem, maga igazán gazdag ember lehet, ha még újságvásárlásra is futja... körökben. „Nem követelhetünk (Gossányi Péter karikatúrája) rendet a polgároktól, amíg fent nem takarítottunk ki” - mondta. A fogyasztók azt szeretnék, ha a törvény parlamenti jóváhagyása után az ital bolti ára legalább kissé csökkenne Nullaszázalékos lehet a boradó r A napokban szavaz a tör­vényhozás a Dzurinda-kor- mány boradó-tervezetéről. Ha a képviselők jóváhagyják a beterjesztést, július else­jétől hatályba léphetne az új törvény, amely nulla százalé­kosra mérsékli az ún. csen­des vagy nem habzó borok fogyasztói adóját, amely ed­dig literenként 5 korona volt. GÁGYOR ALÍZ Drágább volt a leves, mint a hús - így lehetne egyszerűsíteni a pénz­ügyminisztérium indoklását, ami­re hivatkozva javasolta a kor­mánynak és a törvényhozásnak az 1994-ben literenként 5 koronában meghatározott boradó mérséklé­sét, legalábbis a csendes borok esetében. Amíg ugyanis boradó gyanánt évente megközelítőleg 200 millió korona csordogált az államkasszába, addig ennek az adónemnek a beszedésével és ad­minisztrálásával kapcsolatos költ­ségek aránytalanul magasak vol­tak. A tervezet beterjesztői nem titkolják, hogy jelenlegi kapacitá­saikkal és a termelés szétaprózó­dása miatt képtelenek voltak fel­térképezni minden szőlő- és bor­termelőt. Ezért az adófizetési kö­telezettség elsősorban a regiszt­rált nagytermelőket sújtotta. Hasonló megfontolásból törölte el például Görögország, Luxemburg, Németország, Portugália, Auszt­ria, Spanyolország és Olaszország is a csendes borok adótételét, illet­ve mérsékelte azt nullaszázalékos­ra. Ugyanakkor vannak olyan uni­ós országok is, ahol már-már csil­lagászati összegre rúg ez az adó­nem (Dániában például hektolite­renként 141 eurót tesz ki, Finnor­szágban 234 eurót, Írországban 287, Nagy-Britanniában 214 eurót, az abszolút csúcstartónak pedig Svédország számít a hektoliteren­ként; 293 eurós boradóval.) Eltérő adózási gyakorlatot alkal­maznak az EU-országokban a habzó vagy gyöngyöző borok ese­tében is. Amíg Olaszországban, Görögországban, Luxemburgban és Spanyolországban az adókul­csot szintén nulla százalékban határozták meg, addig például Ausztriában már 145 euró hekto­literenként, Németországban Szlovákiában átla­gosan 11-12 liter bort fo­gyasztunk fejenként. 135, Nagy-Britanniában 306, a rekordot pedig Írország tartja a hektoliterenként! 575 euróval. A világ vezető bortermelő országá­nak számító Franciaországban je­lentéktelen 1,45, illetve 3,50 ko­ronának megfelelő összeget kell fizetni a csendes, illetve a habzó borok után. A kormány mostani előterjesztése a habzó vagy pezsgős borok eseté­ben két kategóriát határoz meg, miközben eltérően kezeli az ala­csony és magasabb alkoholtartal­mú habzó borokat. Az előbbi kate­gória esetében (8,5 százalékos al­koholtartalomig) a kormány hek­toliterenként 1700 koronás (39 euró) adó bevezetését javasolja, a magasabb alkoholtartalmú habzó vagy pezsgős borok esetében pe­dig 2400 koronás (55 eurós) adót feltételez. Ez csak enyhe növeke­désnek számít a jelenlegi adóter- hekhez viszonyítva. Adókötelesek lesznek ugyanakkor a vermut és sherry típusú, azaz cukor, fűszer és alkohol hozzáadásával készített boralapú italok. Mivel alkalmi ita­lokról van szó, amelyekből megle­hetősen kevés fogy, a törvénymó­dosítás előterjesztői mindössze 1700 koronás (39 euró) adó beve­zetését javasolják. A fogyasztók törvényszerűen azt szeretnék, ha a boradóról szóló törvény parlamenti jóváhagyása után a bor bolti ára is csökkenne. A hazai szőlészek és borászok pedig abban reménykednek, hogy az adóterhek csökkenése után több pénz jut az ágazatra, amely a nyolcvanas évek derekától máig mély válságban van. Az egykor nyereséges szlovákiai szőlészetre ma az alacsony hektárhozamok, az évről évre csökkenő termőterület, a pénztelenség jellemző, minek következtében Szlovákia évről év­re több szőlő, bor, illetve must be­hozatalára kényszerül, hogy eleget tegyen a hazai igényeknek és ne veszítse el hagyományos, főként csehországi piacait. Egészségügyi szempontból sem lenne mellékes a hazai szőlészet és borászat fejlesztése. Hivatalos sta­Az adóterhek csök­kenése után több pénz juthatna az ágazatra. tisztikai adatok szerint Szlovákiá­ban ádagosan 11-12 liter bort fo­gyasztunk fejenként, miközben a borfogyasztás 1997 óta folyamato­san csökken, több mint egy literrel fejenként. Ugyanakkor a tömény, 40 százalékos alkoholtartalmú szeszes italok fogyasztása növek­szik, a hivatalos statisztikák 10,3 literről, a nem hivatalos becslések 12-13 literről szólnak. Az más kér­dés, hogy egyre jobban teljed ná­lunk is az olyan borok árusítása, főleg kimérőkben, amelyek „szőlőt nem is láttak”. Ezt azonban már nem a boradóról szóló törvénynek kellene megoldania. Külföldi szakértők a módosított kisebbségvédelmi törvényről, kifogásaik egy részét az illetékesek figyelembe vették Új jogi norma készül Prágában KOKES JÁNOS Az Európa Tanács lényegében elé­gedett a cseh kisebbségvédelmi törvénnyel, de azért több kifogása is van a jogszabállyal kapcsolat­ban, amely a tervek szerint július elsején lép életbe. A csehországi kisebbségvédelem jogi kereteit, beleértve az új jogsza­bályt is, az ET kisebbségvédelmi keretegyezményével foglalkozó szakértői tanácsadó testületé az el­múlt hetekben elemezte, s állás­pontját már el is juttatta Prágába. „A cseh törvények ugyan megfelelő módon védik a nemzeti kisebbsé­geket, de az egyének megkülön­böztetését egyelőre nem tudják teU jes mértékben megakadályozni” - összegezte az állásfoglalásból le­szűrt legfőbb következtetést Jan Jarab, a testület elnöke, a cseh kor­mány új emberi jogi biztosa, aki Petr Uhl ismert emberjogi aktivis­tát váltotta fel ebben a tisztségben. Uhl februárban azért mondott le, mert feleségét a parlament megvá­lasztotta a cseh ombudsman he­lyettesének, s úgy vélte, hogy e két funkció egy családon belüli birtok­lása politikai érdekütköztetést je­lentene. Jarab szerint az európai szakértők kifogásainak egy részét az új kisebbségvédelmi törvény el­távolítja. A kisebbségvédelmi tör­vényt, amellyel a leginkább érintet­tek, tehát a csehországi nemzeti ki­sebbségek nem egészen elégedet­tek, májusban fogadta el a képvi­selőház, s várható, hogy rövidesen a szenátus is áldását adja rá. „Erre valószínűleg még azelőtt sor kerül, hogy a cseh kormány választ ad­hatna az ET szakértői tanácsadó testületének kifogásaira. Az egyé­nek bírált elégtelen jogvédelme például azzal erősödik, hogy a büntető törvénykönyv szigorúb­ban fogja meghatározni a faji indí­tékú megkülönböztetést” - jegyez­te meg az emberi jogi biztos a Nem­zetiségi Tanács ülése után. Prágá­nak az ET kifogásaira, amelyeket konkrétan még nem hoztak nyilvá­nosságra, augusztus végéig kell vá­laszt adnia. Jarab elmondta, az ET állásfoglalását, illetve a rá adott hi­vatalos cseh választ egy időben hozzák majd nyilvánosságra. Jarab szerint az ET szakértői bizottsága kedvezően értékelte azt a tényt, hogy Prága a csehországi kisebbsé­gek helyzetét bemutató jelentésé­ben, amelyet 1999 áprilisában ter­jesztett a testület elé, reális képet adott a helyzetről, és semmit sem titkolt el. A jelentés szerinte úgy a törvényekről, mint a mindennapok gyakorlatáról, problémáiról is be­számolt. Az ET természetesen az 1999 utáni helyzetet is figyelem­mel kísérte, s értékelte. Az európai szakértők azt is méltányolták, hogy Prága igyekszik javítani a roma ki­sebbség oktatásügyének színvo­nalán, jegyezte meg az emberi jogi Az egyének megkü­lönböztetését még nem tudják megakadályozni. biztos. Csehországban a kisebbségi területen egyébként éppen a ro­mákkal vannak a legnagyobb prob­lémák. Azt azonban maguk a ro­mák is beismerik, hogy ezek nem mindig nemzetiségi gondok, s igen gyakran inkább szociális-gazdasá­gi vonatkozásúak. A témát érintő friss hír, hogy az észak-csehországi Mostból és környékéről mintegy 40 roma család készül kivándorolni Nagy-Britanniába, Írországba, Spanyolországba és Ausztráliába, ahol jobb megélhetést remélnek. A roma szervezetek szerint eddig erről a vidékről, ahol mintegy 15- 17 százalékos a munkanélküliség, mintegy száz roma család távozott nyugatra. Közülük mintegy 20-25 család később hazatért. Jarab még elmondta, politikai szinten a ki­sebbségvédelmi törvényt legin­kább a Polgári Demokratikus Párt támadta, mert feleslegesnek tartja a jogszabályt. Leszögezte, szemé­lyes meggyőződése, hogy bár a cseh kisebbségvédelmi törvény nem tökéletes, elfogadására és életbe léptetésére szükség van. Hangsúlyozta, a törvény nem a nemzeti kisebbségek kötelességeit, hanem jogait foglalja egységes ke­retbe. Ezután már az egyes kisebb­ségeken fog múlni, hogyan élnek ezekkel a jogokkal. Rámutatott, hogy míg például a lengyelek igényt tartanak az anyanyelvű is­kolákra és a kétnyelvű hivatalos ügyintézésre, közfeliratokra, addig a romák nem. Egyebek között azért nem - nyilatkozta nemrégiben az egyik roma aktivista -, mert egy ré­szüknek maga az írás-olvasás is gondot okoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom