Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-16 / 138. szám, szombat
Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 16. Gazdag műsorkínálat Nagyida. Az alapításának 750. évfordulóját ünneplő település idén 48. alkalommal rendezi meg a Járási Csemadok-napot, melyre kilenc fellépő csoportot várnak a szervezők. Holnap 15 órától a kultúrkert szabadtéri színpadán látható lesz a jászberényi Jászság néptáncegyüttes, a salgótarjáni Dűvő népzenei együttes, a stószi fúvószenekar, a helyi Ilosvai néptáncegyüttes, valamint az utánpótlást jelentő Kis Ilosvai gyermek néptáncegyüttes. A népzene mellett kassai countryt és könnyűzenét is hallhatnak az érdeklődők. A műsor ideje alatt rendezik meg a népi mesterségek bemutatóját is. (juk) Dunaszerdahelyi Nyár Ma 10 órakor a VMK előtti tér a gyermekeké, este nyolc órakor kezdődik a Nemzetiségek néptáncfesztiválja, tíz órától táncház a népi táncok kedvelőinek. Holnap 15.30-kor a csallóközi Lovasíjászok bemutatója folyik a Vásártéren, 16.30-tól a néptáncegyüttesek vonulnak fel a városban, 18.30-kor kezdődik a VMK előtt a néptáncosok gálaműsora, a program a 21 órakor kezdődő vásártéri cserkésztábortűzzel zárul, (ú) SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ NE MZETI SZÍNHÁZ: Eladott menyasszony (sz.) 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A segéd 19 (sz.) KIS SZÍNPAD: Kinek se nap, se szél 19 (sz., v.) KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ - STÚDIÓ: Ment a tojás vándorútra 14.30 (v.) THÁLIA SZÍNHÁZ: Én és a kisöcsém 18, vendégjáték Hanván (v.) KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 19 (v.) NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Csipkerózsika 16 (sz.) MOZI POZSONY CHARLIE CENTRUM: Hannibal (amerikai) 20.30 Bátyám, hol vagy? (amerikai) 18.30 Gyanú (francia-német-magyar) 20 Tájkép (szlovák-cseh) 18 Kevin and Perry go large (angol) 19, 21 Szeplős Max és a szellemek (szlovák) 19 (sz., v.) HVIEZDA: A múmia visz- szatér (amerikai) 15.30, 18, 20.30 (sz., v.) 23 (sz.) HVIEZDA - KERTMOZI: A kis Nicky 21 (sz., v.) KASSA CAPITOL: Sárkányüregek (amerikai) 15.45,18, 20 (sz., v.) DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Beépített szépség (amerikai) 19 (sz., v.) DUNA- SZERDAHELY-VMK: Macskafogó (magyar) 17.30 (sz.) NAGYME- GYER- SLOVAN: Horrorra akadva (amerikai) 20 (sz., v.) GALÁN- TA - VMK: A hajótörött (amerikai) 21.30 (sz., v.) NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Ellenség a kapu előtt (amerikai) 19 (sz., v.) POSZT-olás Pécsett, a Király utcában Jelenésünk volt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pécs. Ha nincs is jelen a POSZT-on - a Pécsi Országos Színházi Találkozón - határon túli magyar hivatásos színház, nagy érdeklődést váltott ki az egyetemi színpadok versenyének győztese: a pozsonyi színművészeti főiskolások csapata. A Czajlik József rendezte Hozomány nélküli menyasszony egy hét alatt fesztiválkarriert futott be. A kísérőrendezvények közül bekerült a POSZT körforgásába, s a pozsonyi fiatalok a Pécsi Nemzeti Színház Szobaszínházában igazolták a találkozó műsorával szemben rosszallásukat kifejező szakembereket. Szerintük a határon túli magyar társulatok legjobbjának itt lett volna a helye. Czajlik József rendezőként Pécsett is felhívta magára a magyarországi színházi szakma figyelmét. Mindez azonban a legkevésbé sem befolyásolja a laikusokból álló zsűrit, melynek tagjait egy pályáztatás után, a jelentkezők közül sorsoltak ki. A szervezők ötle- tük megvalósulásának várható következményeitől mintha kissé megijedtek volna, így a szakmai értékeléseken a tizenkét személy elég intenzív befolyásoltatásnak volt kitéve. Ennek volt egy érdekessége is, amit a zsűri elnöke által felolvasott vallomás tartalmazott az ártatlanul a nézőtéren ülő, önmagukat nézőnek tartó zsűritagok lelkivilágáról. A színházhoz kicsit is értők tudják, ezek a zsűritagok elvesztették ártatlanságukat. Többé nem lesznek képesek rácsodálkozni a színházra. Döntésük vasárnap kihirdetett eredményét pedig vitatni fogja a szakma, s értékét a laikus hozzáértés sem tudja elismertetni azokkal, akik nem akarják elfogadni, (dn) Kiállítások megnyitásával kezdődött a nyári fesztivál Roma és szlovák tárlat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Csütörtökön a Roma Képzőművészeti Tárlat vándorkiállítás megnyitásával kezdődött el a Nemzetiségi Folklór Fesztivál 2001 a zeneiskolában. „Lehetőséget akartunk adni a nemzetiségeknek, így a romáknak is a bemutatkozásra” - foglalta össze a fesztivál célját Nagy Melinda, a rendezvény egyik főszervezője. A kiállításon bemutatkozott a Ternengo ílo nagymegyeri roma hagyományőrző csoport, valamint a város zeneiskolájának roma diákjai. Tegnap délelőtt a szlovák kultúra következett a Matica slovenská helyi székházában, ahol a Szlovákok a vüágban című kiállítást nyitották meg helyi és magyarországi szlovák művészek közreműködésével, (e) Nem a kor, nem is a kezdés ideje számít, hanem az irányító pedagógus felkészültségének a foka Bábosok a Duna Menti Tavaszon A japánok mesevilágába kalauzolta el nézőit az ipolysági Csillag-szóró és rendezőjük, Köteles Judit (Gyökeres György felvétele) Még nem mondta ki senki, de fokozatosan kettészakad a Duna Menti Tavasz bábjátszóinak mezőnye. Nem mintha olyan nagyon népes lenne ez a maroknyi csapat, csak hát vannak, akik a sikeres szereplést kockáztatva szinte kivétel nélkül a kísérletezést választják. DUSZA ISTVÁN Mások viszont ragaszkodnak saját, jól bejáratot bábtechnikai, formai és képzőművészeti megoldásaikhoz. A baj nem is ebben rejtezik, hanem abban, amikor elfeledkeznek alapvető szabályok és bábszínpadi törvényszerűségek megtartásáról. Ez nem menti fel sem a maga kitaposta úton járó pedagógus-rendezőt, sem a kísérletezésekbe bátran belevágó kollégáját. Noha a mostanság már előrehaladott állapotú szemléletváltásnak vagyunk a tanúi, ritka kivétel az olyan kezdő csoport, mint a somoijai Futrinka. Amelyben ugyan Csémy Erika rendezésében a bábozást most tanuló kiskamaszok vezetik a nagy méretű bábukat, mégis sikert arattak. Vagyis: nem a kor, nem is a kezdés ideje számít, hanem az irányító pedagógus felkészültségének a foka. Természetesen más jellegű feladatot kell ellátnia a kisiskolásokból bábjátszó csoportot alakító pedagógusnak. Míg az előző esetben a kreatív feladat a bábvezetési technika elsajátításán túl a közösen kialakítható dramatizált szöveg megkom- ponálását is jelentheti, addig a kisebb gyerekeknél a mesetudat és a bábvezetés szerepjátszó jellegének az összekapcsolása is fontos. Miközben szinte valamennyi csoport a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház nagytermének a rossz akusztikájára hivatkozik, egyre kevesebb az olyan, amelynek vezetője törődne a beszédtechnikával és a bábszínpad kialakításakor a hangot áteresztő anyagok felhasználásával. Jóllehet, egyre kevesebb a csoportok fenntartására a pénz, a beszéd hallhatóságát befolyásoló paravánokat mégsem kellene az eredeti felhasználásuk során hang- szigetelő funkciót is betöltő anyagokból készíteni. A bábosok tanfolyamának újabb sorozatában a beszédtechnika fejlesztésére is gondot kell fordítani. Tehetik majd ezt azzal az elszántsággal és tudással, amelyet a neves magyarországi bábpedagógus és bábtörténész Mészáros Emőke társaságában a hazai fiatalok, Kecskés Marika, Badin Ádám és Boráros Szüárd is bizonyítottak. Nem kis mértékben az érdemük, hogy a szlovákiai magyar bábmozgalom minőségben igencsak nagy mértékben gyarapodott. A csoportok létszáma lehetne nagyobb is, de szépen gyarapodnak az óvodai csoportok. Ennek az amatőr művészeti ágnak a jövője elképzel- heteden a magyar óvodák és iskolák pedagógusainak érdeklődése nélkül. Feltédenül ezt a gyarapodást segítené, ha a Duna Menti Tavaszra sikerülne visszahozni a pedagógiai bábjátékot, amelynek keretében a legkisebb gyerekekkel, minden kötelezettség nélkül bemutatkoznának a legjobb óvodai vagy alsó tagozatos csoportok. Ehhez viszont szükség lenne olyan támogatásokra, amelyek ezt a pedagógiai törekvést segítenek kiteljesíteni. Az oktatási tárcának és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége óvodapedagógiai tagozatának is meg kellene nyilvánulniuk, aminek inspirálásában a DMT szervezőinek lehetne nagy szerepük. Valószínűleg arra is figyelmet fordít majd a bábmozgalom szakmai irányítása, hogy az évente kiválóan szereplő együtteseinket a kapcsolatteremtés hivatalos útjain eljuttassa hazai és külföldi fesztiválokra. Az olyan kiváló együtteseknek, amilyen az idei nagydíjas, a Makki Márta vezette kisudvarnoki Kabóca, máshol is szerepelniük kellene. Ha van bepótolnivalója a DMT szakmai és szervezői csapatának, akkor ebben nyilvánvalóan van. A Kabócát második éve már nyelvi gátak sem akadályoznák a szlovák, cseh vagy lengyel fesztiválokon való szereplésben. Makki Márta olyan formanyelvet alakított ki, amely a választott zene inspirálta történetet vetíti elénk. Idén Bartók Béla A fából faragott királyfi esetében a bábjáték eszközeivel megelevenített történet változott át egy más dimenziójú történetté, mint amilyen az eredeti táncjáték szüzséje volt. Ugyanakkor a rendezőnek dramaturgként és képzőművészként is olyan bábjátékot sikerült komponálnia, mely megfelelő közegben és pedagógusi felkészítéssel az alsó és felső tagozatos gyermekközönséget is magával ragadja. A kisudvarnoki gyerekek profi szinten is mérhető teljesítményre képesek, anélkül, hogy egyetlen pillanatra is kétségbe vonható lenne a bábjáték pedagógiai funkciója. Ehhez társul az a művészi kifejezéstöbblet, amely a gyerekek számára is tanulhatóvá, megélhetővé, de legalább érezhetővé teszi a felnőttek szellemi elvárásait is kielégítő produkciót. Ez jó példa arra, hogy érthetővé váljon a bábpedagógia útján elsajátítható gyermeki készségek és a pedagógusi kreativitás egymást kiteljesítő lényege. Most nyár következik, s talán több bábegyüttesünk is fellép falunapokon, regionális ünnepeken vagy fesztiválokon. Méltán tehetik, hiszen mindaz, amit idén a Duna Menti Tavaszon játszottak, megérdemli a közönség figyelmét. A lap titka az volt, hogy nemcsak irodalmat közölt, hanem oldalairól megismerhetők lettek a világ szellemi.áramlatai is Korunk - egy folyóirat hetvenöt esztendeje E. FEHÉR PÁL Viharos háromnegyed évszázadot élt meg a kolozsvári Korunk, amely e tisztes életkorral minden bizonynyal a magyar nyelvű folyóirat-irodalom doyenje. Emigránsok alapították: Dienes László, a Fővárosi Könyvtár fehérterror által Magyarországról elüldözött direktora és Gaál Gábor, Lukács György segédtisztje a Tiszánál a román királyi csapatok ellen harcoló Vörös Hadseregben, mégpedig Ady mecénásának, az íróként is kiváló Hatvány Lajosnak a pénzén. Az első olyan magyar nyelvű folyóirat lett, amely a forradalmak leverése és Trianon után a világba szerteszóródott magyar írástudók közlését vállalta. Jászi Oszkár, József Attila, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Veres Péter, Sinkó Ervin mellett az akkori Csehszlovákiából Fábry Zoltánt, Forbáth Imrét, Balogh Edgárt, Szalatnai Rezsőt, Dobossy Lászlót. A második bécsi döntés után Horthyék betiltották. Vagy másfél évtized után tudták új életre támasztani Gáli Ernő, Méliusz József és az addigra kolozsvárivá lett eredetileg pozsonyi sarlós, Balogh Edgár. A sztálinista cenzúra üldözte, ám a valós helyzetet leplezendő Nicolae Ceausescu éppen egy negyedszázaddal ezelőtt kitüntette. Aztán a szeszélyes diktátor parancsára csaknem megfojtották. A rendszerváltás után a harmadik új folyama indult és létezik, hat műid a mai napig. Klasszikus folyóirattá lett, amelyben a szerkesztői szándék a vüágban való naprakész tájékozódásra, az igényes gondolkozásra vonatkozott. Azt írta Méliusz József, aki már Gaál Gábor mellett is szerkesztette a folyóiratot, hogy a szülőföld kézzelfogható nehéz valósága, a kérlelhetetlen társadalmi fejlődés igazsága s a 20. század forradalmi és aktív polgári humanizmusának közös géniusza szólalt meg a Korunkban, azaz a szülőföld és a nagyvilág, a valóság és az igazság. A lap titka az volt, hogy nemcsak irodalmat közölt, hanem oldalairól megismerhetők lettek a világ fontos szellemi áramlatai. A Korunkban az irodalom forma volt: a történelmi, a filozófiai tanulmány, sőt a politikai helyzetA folyóirat titka az volt, hogy nem csupán irodalmat közölt. elemzés nem különben, a szerkesztők igényei szerint, úgy jelent meg, hogy még akkor is az alkotás rangjára emelkedett, ha a napi szükséglet parancsolta az oldalakra. És valamit a genius lociról, a hely szelleméről. .. A Korunk számára Kolozsvár, Erdély ideális otthonná lett. Nem abban az értelemben, hogy ne kellett volna szerkesztőinek keményen megküzdenie a fennmaradásért, azért, mert a Korunk az erdélyi történelmi tolerancia szellemében élt. VUágnézeti és nemzetek közötti türelem volt ez. Magától értetődik, hogy a Korunkban is jelentek meg olyan írások, amelyek az irodalmi, a vüágnézeti közelharcok, kézitusák lázában türelmetlenek voltak. A folyóiratra mégis az volt a jellemző, hogy a dialógus szellemét támogatta olyan világban, amelyben a politika, az egymást váltó és az egymással akár szembenálló hatalmak nem voltak hajlandók a párbeszédre. József Attilát kitagadta a baloldali szektarianizmus Budapesten és Moszkvában, a Korunk pedig megértette és közölte. Németh László maga is türelmetlenül hadakozott a baloldallal, a marxista Molnár Erik azonban a Korunkban dialógust ajánlott neki és Németh el is fogadta a lehetőséget. A müncheni szerződés megásta Csehszlovákia sírját, de Karel Čapek utolsó írását a Lidové noviny 1938-as karácsonyi számából, az Üzeneteket a Korunk közli a kassai Anton Straka tolmácsolásában. A román nacionalizmus tombolása ellen a román írókkal való szövetségben száll harcba. Terjedt a hitleráj az erdélyi szászok között? - a Korunkban az antifasiszta szász írástudók szólalnak meg. Természetesen a Korunk klasszikus, legkiemelkedőbb kora az alapításától, 1926-tól az első betiltásáig, 1940 augusztusáig terjedő időszak volt, amikor előbb Dienes László, majd Gaál Gábor jegyezte a folyóiratot főszerkesztőként. Csehszlovákiai szerkesztőként pedig előbb Fábry Zoltán, majd Sándor László. A korra, a Korunkra, Gaál Gáborra és, természetesen, Fábryra egyaránt jeUemző, az a vallomás, amelyet Fábry egy 1963. március 4- én, nekem címzett leveléből idézek: Fikszírozott irányelvek, szerkesztőségi elvek nem voltak. És én nem vagyok, nem voltam szerkesztő, azaz szerkesztési érzékkel megáldva, ami természetes is (izoláltság). Ez az Út-nál is alapvető baj volt. De itt a nevem kellett. Nagyjából úgy volt, hogy az én szektorom inkább a német irodalom volt és Gaálé a többi. (Ezt Balogh Edgár meg is írta valahol: az én íróasztalom tele német folyóiratokkal, a Gaál Gáboré franciákkal.) A szlovenszkói szerkesztésnél sem voltam elég agilis. (Itt plusszom: én fedeztem fel” Szüágyi Andrást, Új pásztorából én küldtem részleteket, kérve, hogy ezt a szenzációt azonnal hozza. Hozta is.) (...) Jellemző viszonyunkra, hogy leveleinek megszólítása mindig Kedves Uram” volt (ami érthető is a cenzúra miatt). Én per Kedves Gaál Gábori’. Leveleinek hangja mindig tanáros volt, az enyém rapszó- dikus, szenvedélyesen vitázó. Veszekedtünk... Aztán néha - és ez olyan volt, mintha kisüt sűrű felhőjárás után a nap - egyszercsak meleg hangot és meleg kézszorítást éreztem....” Ekként szerkesztették a Korunkat Szlovákiában is, Stó- szon. Mára mintha felejtődni látszana ez a Korunk-hagyomány. A mai Korunkat pedig alig-alig ismer- heqük, hiszen a romániai magyar sajtó csak véletlenül jut el Szlovákiába. Ez utóbbi ügyben biztosan kellene és lehetne tenni valamit. A hagyomány pedig él akkor is, ha mostanság lappang. Hiszen az az igény, amelyet a Korunk roppant nehéz körülmények között vállalt és megvalósított, hogy tudni illik lássuk egységben a magyar szellemi életet, az állami határoktól függetlenül - napjaink óhaja is.
