Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-02 / 126. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001: JÚNIUS 2. Politika 5 Ľubomír Žitňan: a naponta változó költségek mellett még hetekre sem lehet megjósolni az üzemanyagárakat Döntő a nemzetközi verseny Ma már szinte senki sem üt­közik meg azon, hogy a Slovnaft hetente változtatja az üzemanyagok árait. En­nek összefüggéseiről beszél­gettünk Ľubomír Žitňannal, a cég szóvivőjével. TUBA LAJOS Küszöbön a szabadságok idő­szaka. Ön szerint a nyári hóna­pokban miként alakulnak az üzemanyagárak? Néhány hónapra előre manapság nagyon nehéz felbecsülni az üzemanyagok árának alakulását. A piaci helyzet hétről hétre válto­zik, ez érvényes a kőolajra és az üzemanyagokra éppen úgy, mint a dollár árfolyamára. Míg például korábban a kőolaj ára havi szinten is alig mozgott, manapság a na­ponta akár egy dolláros elmozdu­lás sem ritka. Minden ilyen moz­gás nálunk több tízmillió koronás kihatással bír, havonta pedig ez százmilliókra rúg. A legfontosabb tényező pedig a dollár árfolyama. Nemcsak a nyersanyag ára miatt, hanem azért is, mert a termékein­ket általában a terméktőzsdéken kialakult árak alapján tudjuk érté­kesíteni. A kőolaj ára a Brent típus londoni tőzsdei árától függ, az üzemanyagok árképzésénél pedig a rotterdami árutőzsde alakulását kell figyelembe venni. Ezek ugyan­is az adott régiók számára megha­tározóak, és ezek alapján bonyoló­dik a nemzetközi kereskedelem. Ezeket használják az itthoni ár­képzéskor is? A hazai piacon óvatosabbak va­gyunk, abban az értelemben, hogy az üzemanyagok árképzése során bizonyítani kell a valós költségeket és a méltányos hasznot. Ez azon­ban az Európában általában ta­pasztalható trendekhez képest nem jelent alapvető különbséget. A kontinensen belül manapság már nincsenek nagy árkülönbsé­A legfontosabb * tényező a dollár árfolyama, nem csak a nyersanyag ára . . miatt. \N gek. Természetesen esetünkben a finomítók eladási árairól van szó, ehhez minden országban még egyéb költségek járulnak. Ilyenek például az adók, ezek nagysága or­szágonként eltérő. Ezenkívül az árat az alkalmazott kiskereskedel­mi árrés is befolyásolja, ez minden Ľubomír Žitňan: „Senki sem fektet donképpen nincs szüksége" be olyan dolgokba, amelyekre tulaj- (A szerző felvétele) hálózat esetében a marketingpoli­tika része. De természetesen sok függ a piaci helyzettől, mert példá­ul Csehországban hiába próbálunk mondjuk 15 százalékos nyereség­gel dolgozni, ha ott csak 3 százalé­kot lehet érvényesíteni. Nem tudna megbecsülni egy olyan dollárárfolyamot, illetve kőolajárat, amely esetén a ben­zinárak újra 30 korona alá ke­rülnének? Ilyen becslések természetesen lé­teznek, de esetünkben ez spekulá­ciónak számítana, hiszen a gyártá­si költségeknek egyéb összetevői is vannak, ezek alakulását szintén fi­gyelembe kellene venni. A Slovnaft által hetente végzett ármódosítást még egyeztetni kell a pénzügyminisztérium­mal? Erre nincs szükség, 1998. január elsejétől megszüntették a pénz­ügyminisztérium által meghirde­tett maximált árakat. Korábban, ha a gyártók vagy a szállítók ár­emelésre tettek javaslatot, bizonyí­taniuk kellett, milyen költségemel­kedés miatt kérik ezt. Most ezt nem kell beterjeszteni, de készen kell állnunk arra, hogy ellenőrzés esetén az ártörvénynek megfelelő­en bizonyítani tudjuk az emelés megalapozottságát. Ménnyire érzik a hazai piacon a versenyhelyzetet? Megtörtént, hogy áremelés után valamelyik hálózat inkább külföldi finomí­tóból kezdett benzint importál­ni? A konkurencia erős, ami persze a gépkocsi-tulajdonosok számára kedvező. A hazai üzemanyagpiac rendkívül nyitott: a vám alacsony, és a vámpótlékot is eltörölték. Tu­datában vagyunk annak, hogy ha nem kínálnánk ésszerű árakat és jó minőséget, gyorsan elveszte­nénk mostani piaci részesedésün­ket. Ezt az is lehetővé teszi, hogy az új technológiának köszönhető­en minőségi szempontból az euró­pai élmezőnyben vagyunk. A nagykereskedelemben az utóbbi időben sikerült tovább javítani a pozíciónkat, a kiskereskedelem­ben viszont még mindig negyven százalék alatt vagyunk. Ehhez per­sze tudni kell, hogy a MÓL belépé­sekor a Versenyhivatal megszabta, 2004 végéig a két cég birtokában lévő benzinkutak száma nem ha­ladhatja meg a 333-at. így azután legfeljebb a felújítással törődhe­tünk. A MÓL jelenleg a Slovnaft rész­vényeinek 36,2 százalékát birto­kolja. Létezik megegyezés a ré­szesedés további növeléséről? A fő tulajdonosok megállapodása értelmében a MÓL két év múlva 50 százalék plusz egy részvényre nö­velheti részesedését, a felső határ nincs meghatározva. Tehát, ha a Nemzeti Vagyonalap eladásra kínálja a visszakapott közel 8 százalékát, a MÓL ezt nem veheti meg? Ehhez az említett megállapodás módosítására lenne szükség. A héten meghirdették a Trans­petrol részleges privatizációját, amely iránt a Slovnaft is érdek­lődik. Miért szeretnének jelen lenni a cégben? Eléggé érthető, hogy érdeklődünk a vállalat nyersanyagellátását biz­tosító egyetien vezeték iránt. Biz­tosnak kell lennünk abban, hogy a vezeték ezentúl is megfelelő kéz­ben lesz. Ez ugyanis avilágon min­denütt vagy az állam, vagy pedig az érdekelt társaságok tulajdoná­ban van. Ha nálunk több finomító lenne, akkor ezt egy konzorcium keretében közösen is megpályáz­hatnánk, de mivel egyedül va­gyunk, feltétlenül szeretnénk el­nyerni az ellenőrzés lehetőségét. Nekünk ugyanis elsőrendű érde­künk a vezeték biztonságos és gaz­daságos üzemeltetése. Nehogy megtörténjen, hogy esetleg né­hány évtized múlva kiderül, a szükségesnél kevesebbet fektettek be, és veszélybe kerül az üzemelte­tése. Egyébként ha a Transpetrol a mi szempontunkból megbízható­an működik, akkor ez jó a többi potenciális megrendelő számára is, hiszen Ipolyságról Csehország és Magyarország felé szintén to­vábbítható a kőolaj. A privatizáció lényege a vállala­tok hosszú távú perspektívájá­nak megteremtése, márpedig ebben leginkább a Slovnaft ér­dekelt. Ha már erről van szó, \\ A MÓL két év múlva 50 száza­lék plusz egy rész­vényre növelheti . . részesedését. N\ nem gondoltak arra, hogy Cseh­országhoz hasonlóan szintén ki­építsenek valamilyen alternatív szállítási lehetőséget? Ez ü?leti kérdés. Senki sem fektet be olyan dolgokba, amelyekre tu­lajdonképpen nincs szüksége. Pél­dául az ÓMV is csak egyetlen veze­tékkel kötődik külföldre. A Barát­ság kőolajvezeték kapacitása lé­nyegesen meghaladja feldolgozó kapacitásunkat, így ha még ehhez egy másik vezeték is csatlakozna, akkor az jelentősen növelné a költ­ségeinket. Öt és fél millió tonna kapacitással ezt a vezetéket is ép­pen hogy csak képesek vagyunk megfelelő költségekkel üzemeltet­ni. A csehországi helyzetről pedig csak annyit, hogy az ottani két fi­nomító közül egyik sem képes fel­dolgozni az orosz kőolajat. A Slovnaft viszont igen, így egyelőre nem szorulunk rá a kisebb kéntar­talmú típusokra. Eddig csak egy törvény bizonyult alkotmányellenesnek Vladimír P. és társai akár 12 évet is kaphatnak Magánvélemény volt Lezárult a vizsgálat TASR-JELENTÉS Kassa. Csak egyetlen esetben ta­lált alkotmányellenesnek a jelenle­gi törvényhozás által elfogadott törvényt az alkotmánybíróság: egy 2000. november 15-én keltezett, a bírósági végrehajtókról szóló jog­szabály bizonyos rendelkezései sértették az alaptörvényt. A köz- társasági elnök azonban múlt pén­teki országértékelő jelentésében sokkal több esetről tud: „1999 jú­niusától, tehát hivatalba lépésem óta a parlament 27 olyan törvényt fogadott el, amely más törvénybe ütközött. Ebből 13 ráadásul az al­kotmánnyal sincs összhangban” - jelentette ki Rudolf Schuster. Az alkotmánybíróság első elnöke viszont azt mondta, bárkinek lehet saját véleménye egy jogi norma al­kotmányosságáról; ám „hogy egy törvény összhangban van-e az al­kotmánnyal, azt csak az alkot­mánybíróság döntheti el” - szö­gezte le Milan Čič. Az államfői hi­vatal jogi osztályának igazgatója szerint azonban a már említett al­kotmányellenes törvényhez Schus­ter egy olyan jogszabályt is hozzá­számított, amelyről alkotmánybí­rósági döntés még nem született (konkrétan a Gyermek- és Ifjúsági Alapról szólót). „Ehhez a kettőhöz még saját véleményét is hozzászá­mította az államfő, úgy vélte, hogy még további tizenegy elfogadott törvény is alkotmányellenes” - magyarázta Mária Dreninová. Te­hát az államfő az alkotmányelle­nesek közé sorolta azokat a törvé­nyeket is, amelyeket - megjegyzé­seket fűzve hozzájuk - ő adott vissza a parlamentnek újratárgya­lásra. Egy esetben viszont a parla­ment ,javított”, azóta már az új törvény lépett érvénybe. Egyéb­ként az elnöki hivatal jogi osztá­lyának vezetője is úgy véli, csupán az alkotmánybíróság mondhatja ki egy jogszabályról azt, hogy nincs összhangban az alaptörvénnyel. Dreninová közölte azt is, hogy, az államfő rövid időn belül - hivatal­ba lépése óta először - élni fog al­kotmányos jogával, és az iskolai berendezésekről szóló törvény al­kotmányosságáról kér elemzést a taláros testülettől. TASR-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Befejeződött a Nafta Gbely ellen pénzügyi visszaélést el­követő Arad cég ügyében a rendőr­ségi vizsgálat. Pontosabban „csak” egy 255 milliós, valamint egy 18,4 millió koronás esetben. A fő vádlott mindkét esetben ugyanaz: a HZDS volt nagyszombati kerületi vezető­je, Vladimír P., valamint két társa, Karol R. és Jozef Č. Az eddigi ada­TASR-HÍR Pozsony. Elutasítják az egészség- ügyi miniszter érveléseit az Általá­nos Egészségbiztosító (VŠZP) igaz­gatótanácsának tagjai, Roman Ko­váč ugyanis tegnapelőtt kijelentette, hogy a biztosító törvényt sértett a közös elosztószámla kezelőjeként. Az igazgatótanács elnöke tegnap er­re azzal reagált, hogy állami ellenőr­tok szerint az Arad cég 1996-ban a Nafta Gbelyvel kötött állítólagos megállapodás alapján 18,4 millió koronához jutott soha el nem vég­zett munkák fejében. A vizsgálat eredményével a vádlottak már megismerkedhettek, a 255 milliós csalás nyomozási eredményét pe­dig a napokban ismerhetik meg. Ha az ügyész bebizonyítja bűnös­ségüket, a bíróság akár 12 év bör­tönbüntetést is kiszabhat. zést kezdeményezett. „A VŠZP igaz­gatótanácsa a vizsgálat során nem talált szabálysértésre utaló nyomot” - szögezte le Martin Demeš. Szerin­te a biztosítók közötti pénzügyi csa­tornákkal kapcsolatban keletkezett feszültséget félreértés okozta, A biz­tosító helyzetét az is nehezíti, hogy a Közös Egészségbiztosító a közös számlára még mindig nem utalta át adósságát, az egymilliárd koronát. Már csak a pénz és a hatékony megoldás hiányzik Rendben van a számla RÖVIDEN Kinčeš átadja lakásának papírjait V Pozsony. Pavol Kinčeš, a Szlovák Gázművek vezérigazgatója teg­nap közölte, a lakásvásárlásával kapcsolatos valamennyi hivatalos iratot a Számvevőszék rendelkezésére bocsátja, s az intézményre bízza, hogy eldöntse, vajon jogszerű-e a lakás folyamatban lévő megvétele, vagy sem. Kinčeš úgy látja, az ügy az ellene irányuló fo­lyamatos nyomásgyakorlás része, (shz) A költségvetés aktuális hiánya Pozsony. Az állami költségvetés összesített hiánya május végén el­érte a 14,65 milliárd koronát, ami 12,4 milliárddal haladja meg a tavaly májusi deficitet. A vizsgált időszakban a bevételek 84,8 mil­liárd, a kiadások pedig 99,45 milliárd koronára rúgtak. Az idei hi­ány mélyülése főleg a bankkonszolidációra fordított 7 milliárd ko­ronás kiadásnak köszönhető. Az állami költségvetés éves szinten 37,2 milliárd korona deficittel számol, (č, s) Vonatkozik az államfőkre is Gerlachfalva. „Nem sértjük meg a Tátrai Nemzeti Park látogatási rendjét az európai államfők tervezett hegymászása során” - szögez­te le a szlovák elnök tanácsadója. Ismeretes, a TANAP vezetősége nemrég még tiltakozott az akció ellen, hiszen fennáll a veszély, hogy az államfők és népes kíséretük, testőreik esetleg károkat okozhatná­nak. Ján Bílek megpróbálta eloszlatni az aggodalmakat, s közölte: legfeljebb harminc fő megy majd a Gerlachfalvi csúcsra. (SITA) Szlovák nagykövetség lesz Kuvaitban Pozsony. Problémamentes Kuvait és Szlovákia viszonya, ám mindkét ország érdeke a gazdasági kapcsolatok bővítése, hangzott el a szlovák külügyminiszter és Kuvait - Bécsben székelő - szlovákiai nagykövet­ének találkozóján. Eduard Kukán arról is tájékoztatta Nabeely al- Mullát, hogy Pozsony ismét ideiglenes külképviseletet nyit Kuvaitban, ám mérlegeli az állandó nagykövetség létrehozását is. (SITA) 488 millió dollárral csökkent a tartalék Pozsony. Szlovákia devizatartaléka május 30-án 5,257 milliárd dol­lár volt, 488 millióval kevesebb, mint egy héttel korábban. A csökke­nés két okra vezethető vissza: az euró okozta árfolyamváltozásra és az állam adósságállománya egy részének törlesztésére, közölte Ivan Paška, a Szlovák Nemzeti Bank sajtóosztályának vezetője. (SITA) Markíza: az ANO csak a harmadik Pozsony. Három tévécsatorna közül a Markíza nyújtotta a legtöbb adásidőt az Új Polgár Szövetségének (ANO). Április 22. és május 20. között főműsoridejének 6,7 százalékában szerepelt a társtulajdonos Pavol Rusko pártja. A MEMO ‘98 felmérése szerint a Szlovák Televí­zióban mindössze 2,6 százalék; a Luna Televízióban pedig 2,2 száza­lék műsoridő jutott az ANO-nak. Azonban az ANO-nál is többet sze­repelt a Markízában az SDĽ és az SOP. (TASR) Akkreditációt és több pénzt Virt. Államvizsgavégzést biztosító jogot javasol majd a Cirill-Metód Egyetem Tömegkommunikációs Karának (FMK UCM) az Akkreditációs Bizottság. A testület elnöke közölte, a döntést meg­beszélés előzte meg a kar vezetőivel. Lev Bukovský megjegyezte, hogy hasonló jogot biztosítanának a Közgazdaságtudományi Egye­tem hat karának is. A bizottság egyébként ismételten kérte a kor­mányt, hogy növelje a felsőoktatási intézmények költségvetését a bruttó hazai össztermék 0,1 százalékára. (SITA) Sürgetik a közalkalmazotti törvényt Pozsony. Már a jövő év január elsején életbe léphetne a közalkalma­zotti törvény, a hozzá tartozó bértáblázattal együtt. Ezt a követelést a pedagógusok szakszervezete fogalmazta meg, felszólítva a honatyá­kat, hogy értékeljék át a kormányjavaslatát az új törvény hatálybalé­pésének időpontját-2002. április 1. - illetően. (TASR) Folytatódik a leváltási hullám Pozsony. Azonnali hatállyal visszahívták a Beruházási és Fejleszté­si Bank (IRB) informatikai osztályának vezetőjét, Jaroslav Kollárt tegnap már be sem engedték a pénzintézet pozsonyi székházába. A bank felügyelő tanácsának nyilatkozata szerint Kollár megsértett egy belső szabályt: közzétett egy nyilvánosságnak nem szánt infor­mációt. Az IRB egyébként privatizáció előtt áll, a vezetőség szerint a vevőket esetleg elriasztanák az effajta botrányos esetek, (ú) Kártalanításukat kérhetik a holokauszt áldozatai Visszakapják a pénzüket TASR-JELENÉS Pozsony. Kártalanításukat kérhe­tik a holokauszt áldozatai a máso­dik világháború során ellenük el­követett vétségekért; igényükkel a Nemzetközi Migrációs Szervezet­nél (IOM) jelentkezhetnek. Az erre a célra létrehozott, jelenleg 1,25 milliárd USA-dollárral rendelkező Megbékélési Alapból (a pénzinté­zetekkel kötött korábbi megállapo­dás szerint) a holokauszt áldozata­inak svájci bankokban elhelyezett azon betéteiért fizetnek kártalaní­tást, amely betéteket sosem kapták meg az örökösök. Az Alap szintén fizet majd a munkaszolgálatra hur­colt személyeknek, a nácik által ül­dözött romáknak, a Jehova Tanúi szekta híveinek és a homoszexuáli­soknak. Az IOM mindenesetre fel­készült 20-25 ezer kérvény fogadá­sára és feldolgozására. A szervezet egyébként három csoport kártala­nításáért felelős: a Munkaszolgálat 1. kategóriába a német vállalatok­nak vagy a náci vezetésnek, a Mun­kaszolgálat 2. kategóriába pedig a svájci cégeknek rabszolgamunkát végzett személyeket sorolják. A harmadik csoportba azok kerültek, akiktől megtagadták a belépést Svájcba, vagy érkezésük után kito­loncolták őket. Az áldozatok örö­kösei akkor tarthatnak igényt a kártérítésre, ha az áldozat 1999. február 15-e után hunyt el. Részle­tes információért forduljanak a szervezethez. Címe: IOM Slo­vensko, Pribinova 25, P. O. Box 54, Bratislava. Telefonszám: 07/ 506 33 622. E-mail: swissbankclaims @iom.int. Az IOM svájci központ­jának címe: IOM/HVAP, P. O. Box, 711211 Geneva 19, Switzerland.

Next

/
Oldalképek
Tartalom