Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-14 / 136. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 14. KOM /MENTÁR Szlovák Állóvasutak MOLNÁR IVÁN Piszkos, télen fitteden, nyáron túlfűtött vagonok. Értelmeden késések, elmaradt bocsánatkérések. Állandó áremelés, folyamatos minőségromlás. Élő vonatmúzeum - a Szlovák Vasutak. A tavalyi évet 4 milliárd koronás veszteséggel zárták, tartozásaik meghaladták a 38 milliárdot. Csaknem 50 ezer alkalmazottjával az elmúlt tíz évben képtelen volt bármilyen változásra, így ma majdnem ott tartanak, ahol az 1989-es rendszerváltás idején. A monopolhelyzetben lévő csődtömeg hatalmas terhet jelent az államnak, így nem csoda, ha a kormány végre megelégelte az egyhelyben toporgást, és úgy döntött, átalakílja és részben privatizálja a vállalatot. Terveik szerint a vasutat két részre osztanák. A Szlovák Vasutak felügyeli majd a vasúti pályaszakaszokat, a Vasúttársaság Rt. a vállalkozói és kereskedelmi tevékenységet végzi, valamint a személy- és teherforgalmat bonyolítja le. Ez utóbbit a jövőben privatizálhatnák. A korszerűsítések és az elbocsátások azonban tájainkon együtt járnak. Az elmúlt hét évben a vasút tízezer alkalmazottjától vált meg, az elkövetkező években az elbocsátások azonban drasztikus méreteket ölthetnek, a vasút ugyanis az előttünk álló 4-5 évben évente 3 ezer alkalmazottal szeretné csökkenteni a létszámot. Kettéválasztás, modernizáció, elbocsátások. Vörös posztó a szakszervezetek számára. Az amúgy nagyrészt tetszhalottként viselkedő, lanyha szlovák szakszervezetek ezúttal bekeményítettek. Persze ezt is csak afféle „szlovák” módon teszik. Nyugat-európai társaik napokig tartó munkabeszüntetése mellett inkább csak viccnek hat a mai kétórás sztrájk. Mit sikerül vele elérniük? Talán nem osztják ketté a vállalatot? Nem lesznek elbocsátások? Dehogynem! Megszokhatták már, hogy Szlovákiában a munkásoknak semmi beleszólásuk nincs abba, mi is történik a vállalatuknál. Amit egy ilyen rövid ideig tartó, felemás sztrájkkal elérhetnek, csupán az, hogy tovább csökken a lakosság bizalma a vasúttal szemben. Ez ugyan már ma sem nagy, hiszen míg a lakosság több mint háromnegyede közlekedik autóbusszal, vasúttal csak a fele. Az árakat az elkövetkező években azonban drasztikusan a piaci szintre szeretnék növelni. Ha ezt nem követi a minőségjavulása és a vállalat modernizációja, a vasút tovább veszthet piaci ré- szedésén, ami ugyancsak létszámleépítéshez vezetne. Bármilyen eredménnyel jár is a sztrájk, modernizációval vagy anélkül, az elbocsátások sajnos elkerülhetetlenek. JEGYZET A bűnös nemzet? KÖVESDI KÁROLY Megszületett a nemzeti konszenzus a határon túli magyarok ügyében, kivéve egy törpepártot, melynek a nemzet sorsa nem szívügye. Lelke rajta. Érveik, pontosabban ellenérveik azonban megérnek néhány gondolatot. Egyeztetni kellett volna a külfödli magyar szervezetekkel, állítja az SZDSZ. A határon túli magyarok legitim képviselete ott ül a Máértben. Csak Mečiar és Malíková kérdőjelezi meg a legitimitásukat. A környező országokkal. Nem emlékszem, hogy Szlovákia egyeztetett volna Magyarországgal a külföldi szlovákok jogállásáról szóló törvény készítésekor. A nemzetközi jog azt sem úja elő, hogy egy nép jogokat és előnyöket biztosítson más népeknek. Ezt az sem hiszi komolyan, aki állítja. Emberi alapjog viszont a munkához való jog. Szlovákiában húsz százalék körüli a munkanélküliségi arány, míg a felívelő magyar gazdaságnak munkaerőre lesz szüksége. Magyarország tehát munkalehetőséget biztosít azoknak a magyaroknak, akiknek országa a szülőföldjükön nem tudja azt biztosítani. Egyeztetni kellett volna, úgymond, az Európai Unióval, amely fenntartásokkal tekint a diszkriminatív törvényekre. Nyugat- és Kelet-Európa nem egyeztetett sem Párizsban, sem Jaltán, csak fogta a baltát, és darabolt. Minden országnak joga védeni nemzetét; erről szól az amerikai akciófilmek zöme, Jupiter meg az ökör esetét pedig tudtommal nem alkalmazza a nemzetközi joggyakorlat. Hál’ istennek elmúlt az az idő, amikor a „tömb” országainak „egyeztetni” kellett Moszkvával. Európa majd feledi az üyen törvényeket, ha valamennyien tagjai leszünk az Uniónak; nem hunyhat szemet viszont a mostam asszimüációs törekvések fölött. Magyarország d- vilizáltan védi a nemzet érdekeit, véget vetve a bűnös nemzet doktrínájának és gyakorlatának. Minden egyéb maszlag és odakoz- mált kortesgulyás. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Szilvássy József (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt '(58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Grendel Ágota - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőbizottság: Szigeti László - elnök, Álbert Sándor, Csáky József, Farkas Iván, Zachariáš István. Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Žiačik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403 fax* 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press teijesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vývoz dače, Košická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok eleKtronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. jt\ A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, . az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található. Avcüt • i * j i . .—« . ľ oi cir<ulít «i: E-mail: redakcia@ujszo.com TALLÓZÓ PRÁCA „A kormány tagjai között is vannak egykori titkosügynökök” - jelentette ki Kassán Vladimír Mečiar, a hamisított átvilágítási igazolások miatt kirobbant botránnyal kapcsolatban. Ugyanaz a Mečiar mondja most ezt, aki a szövetségi állam megszűnése után leállíttatta az átvilágításokat, most pedig azt hangoztatja, ha alaposan keresnénk, biztosan a titkosszolgálaton kívül is találnánk ügynököket - jegyzi meg tegnapi számában a szlovák napüap. A „Doktori’ fedőnévvel kapcsolatban Mečiar azt állítja, egykor valóban rendelkezett azokkal a dokumentumokkal, amelyek ezzel foglalkoztak. Mivel az ügyben érintett egykori barátja már nem él, elárulhatja, hogy Dr. V. Krajči volt a fedőnév birtokosa. „Mindent eltüntettek az hatok szövegéből, csak annyi maradt ott: V. Mečiar. Disznóság volt” - állítja áz egykori kormányfő, aki a belügyminisztérium munkatársai között és a parlamentben is látni véli az egykori titkosszolgálat ügynökeit. „Az emberek velük szembeni politikai toleranciája rendkívül nagy.” - tette hozzá Mečiar. Még apozsonyi törvényhozás elé sem került, az ellenzék máris támadni kezdte a nemzetközi dokumentumot Senkit sem diszkriminál, de a kisebbségeknek segít a Charta Amikor januárban a kormány elfogadta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, már világos volt, az ellenzék aligha hagyja háborítatlanul végigfutni a törvényhozáson a magyar kisebbség számára különösen kedvező dokumentumot. JUHÁSZ LÁSZLÓ Viharos parlamenti pengeváltás várható kedden, és ezen nem is csodálkozhatunk: az Európa Tanács 1992-ben kelt dokumentumának ratifikálásával valamennyi szlovákiai kisebbség közül a magyarok jutnak a legtöbb joghoz. Hiába mutat rá a Charta preambuluma, a regionális vagy kisebbségi nelveket nem lehet a hivatalos nyelvek rovására védeni, illetve támogatni, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Anna Malíková még a kabinetbeli szavazás után kijelentette, a charta diszkriminálja majd a Szlovákia déli részén élő szlovákokat. Malíková szerint Mikuláš Dzurinda kormánya a „magyar szélsőségességet” támogatta a dokumentum elfogadásával. „Ez nem több hangulat- keltésnél a Charta és a kormány ellen” - nyilatkozta akkoriban az Új Szónak Csáky Pál. „Mindenkit biztosíthatok, a Charta senkit nem fog diszkriminálni. Valóban nagyobb lehetőséget nyújt a kisebbségi csoportok érvényesüléséhez, azonban éppen ez a célja ennek a nemzetközi dokumentumnak” - mondta egy lapunknak adott januári interjúban a miniszterelnök-helyettes, aki nem teljesen elégedett a honatyák elé került változattal. „Ez a charta kompromisszum eredménye. El tudnék képzelni sokkal jobb változatot is, hiszen a szlovákiai magyarság számaránya erőteljesebb dokumentumot is indokolt volna” - mondta Csáky, aki szerint azonban nemzetközi összehasonlításban ez a charta az egyik legjobb változat, amelyet Európában elfogadtak. Eduard Kukán az egyik szlovák lapnak akkoriban elmondta, a Charta nem avatkozik bele a szlovákiai jogrendszerbe. A külügyminiszter egyebek között megjegyezte, a dokumentum egy pontja sem tartalmaz utalást az államok egységét és függetlenségét védő nemzetközi jogon alapuló szerződésekre. Ennek értelmében célja nem az államnyelv „helyettesítése”, szögezte le Kukán. Ézt természetesen így gondolták a dokumentum megalkotói is, akik a Charta preambulumában rámutatnak, hogy Európa történelmi regionális vagy kisebbségi nyelveinek - amelyek közül néhányat az eltűnés veszélye fenyeget - védelme hozzájárul Európa kulturális gazdagságának és hagyományainak megóvásához és fejlesztéséhez. Regionális vagy kisebbségi nyelvek alatt ugyanazt érti a dokumentum: azokat a nyelveket, „amelyeket valamely állam adott területén az állam olyan polgárai hagyományosan használnak, akik az állam fennmaradó népességénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és amelyek különböznek ezen állam hivatalos nyelvétől/nyelveitől”. A kissé nyakatakert megfogalmazás után a charta figyelmeztet: „azonban ez nem foglalja magába sem az állam hivatalos nyelvének/nyelveinek dialektusait, sem a bevándorlók nyelveit.” Valamennyi ország, amelyik a Chartát ratifikálta, saját szükségleteinek megfelelően alakíthatja át a dokumentumot, illetve kiválaszthatja, annak mely rendelkezéseit ülteti át jogrendjébe. Abban a formában, ahogy a kormány elfogadta, a charta Szlovákiában 9 kisebbséget (a magyart, a bolgárt, a csehet, a horvátot, a németet, a lengyelt, a romát és a ruszint) érint majd azokon a területeken, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a lakosság 20%-át. Szlovákia a 25. ország, amely aláírta a dokumentumot. Akár munkaszerződéseket is köthetünk az anyanyelvűnkön. A Chartához eddig huszonnégy ország csatlakozott, közülük 12 állam - Dánia, Finnország, Hollandia, Horvátország, Liechtenstein, Magyarország, Nagy-Britan- nia, Németország, Norvégia, Svájc, Svédország és Szlovénia - ratifikálta azt. Törvényhozási szentesítésre vár a kisebbségi nyelvi charta a többi között Ausztriában, a Cseh Köztársaságban, Franciaországban, Romániában,« Szlovákiában. A nemzetközi charta különleges státust biztosít a „terület nélküli nyelveknek”, amelyek közé a jiddist és a roma nyelvet sorolja. Bennünket elsősorban a magyar nyelvre érvényes előírások érdekelnek. Az oktatásban az óvodától a középiskolákig, valamint a szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben elérhetővé teszik a magyar nyelvű oktatást. A Charta lehetővé teszi az egyetemi és más felsőoktatási képzést magyar nyelven. Ez a kormány nyilatkozata szerint a pedagógusok és teológusok oktatására, a kulturális dolgozók és művelődésszervezők képzésére vonatkozik azzal a kitétellel, hogy az ne menjen a szlovák nyelvű oktatás rovására. A dokumentum alapján a tantárgyak többségét azonban - beleértve a szaktantárgyakat is - magyar nyelven kell tanítani. Azokon a területeken, ahol a 20 százalékos kitétel teljesül, a büntetőeljárásokban szavatolják a vádlott jogát, hogy a saját anyanyelvét használja. Magyar nyelven is hozzáférhetővé kell tenni a legfontosabb törvényeket, valamint azokat, amelyek különösen a magyarokat érintik. Az országban készült jogi okmányokat nem minősíthetik érvénytelennek pusztán azért, mert magyar nyelven íródtak. Szlovákiának arról is gondoskodnia kell, hogy a magyar közösséggel kapcsolatban álló állami tisztviselőik anyanyelvűnket használják, ha hozzájuk magyarul fordulnak az állampolgárok. Ahol 20 százaléknál több magyar él, a regionális vagy helyi köz- igazgatásban is megengedik anyanyelvűnk használatát. Szóbeli vagy írásbeli kérelmeinket benyújthatjuk anyanyelvűnkön, és a regionális és helyi testületek hivatalos dokumentumaikat is kötelesek lesznek közzétenni magyarul is. A helynevek megjelölésénél lehetővé teszik a regionális vagy kisebbségi nyelveken hagyományos és helyes formák használatát vagy elfogadását, ha szükséges a hivatalos nyelv szerinti elnevezésekkel együtt használva. A közigazgatási hatóságok megengedik, hogy kérelmet magyarul is előterjesszünk, és úgy is kapjunk rá választ. Ha szükség van fordításra vagy tolmácsra, azt is be kell biztosítaniuk, és a lehetséges mértékben ki kell elégíteni azokat az igényeket, „melyek arra irányulnak, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának területein a regionális vagy kisebbségi nyelvet ismerő köztisztviselőket nevezzenek ki”. A Charta bizosítja a családnevek használatát, illetve felvételét magyar nyelven. A Charta rendelkezései szerint meg kell könnyíteni a magyar rádió- és tévéműsorok rendszeres sugárzását, illetve az audiovizuális műalkotások készítését és terjesztését. Meg kell könnyíteni legalább egy magyar nyelvű sajtóorgánum fenntartását, és fedezni kell a magyar tömegtájékoztató eszközök többletköltségeit. A magyar kisebbség érdekeit képviseltetni kell a rádió- és tévétanácsban is, áll a Chartában. A gazdasági és társadalmi élettel kapcsolatos rendelkezések egy része az ország egész területére érvényes. Nem szabad megakadályozni, hogy az árukhoz magyar nyelvű használati utasítást mellékeljenek, sőt ha a Charta hatályba lép, akár munka- szerződéseket is köthetünk az anyanyelvűnkön. Arról is gón- doskodni kell, hogy a kórházak, nyugdíjasházak, otthonok lehetőséget teremtsenek arra, hogy Magyarul is hozzáférhetővé kell tenni a legfontosabb törvényeket. az egészségügyi, életkori vagy egyéb okból gondozásra szorulókat regionális vagy kisebbségi nyelvükön fogadják és kezeljék, az ország egész területén. Ahány ország, annyiféleképpen közelítette meg a Chartát. Franciaországban előbb ratifikálták a dokumentumot, majd később az alkotmánybíróság semmisített meg belőle néhány cikkelyt. Ukrajnában elfogadták, és a ratifikálás során derült fény olyan gondokra, amelyek kérdésessé tették annak alkalmazását. Legutóbb Nagy-Britannia törvényhozása adta rá áldását; az Egyesült Királyságban idén július 1-jén lép hatályba a törvény, amely a Chartában megfogalmazott alapelvekkel összhangban védelem alá helyezi a walesi, ír stb. kisebbségi nyelveket. Amikor február 20-án Eduard Kukán Strasbourgban aláírta a Chartát, az Európa Tanácsnál letétbe helyezte a kormány nyilatkozatát, amely a többi között rögzíti, hogy az egyes nyelvekre a dokumentum mely cikkelyeit alkalmazzák majd Szlovákiában. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának végrehajtási rendelkezése kimondja, a kormány nyilatkozatán a parlamenti vita már nem változtathat, nem lehet újból vitára bocsátani a Charta egyes rendelkezéseit. A parlament vagy ratifikálja abban a formában, ahogy azt a kormány ajánlja a törvényhozásnak, vagy egyáltalán nem fogadja el.
