Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-09 / 132. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 9. OUTIKA Iráni támadás Irakban Bagdad. Az iráni hadsereg támadást indított az iraki székhelyű Mudzsahedin Halk iráni ellenzéki szervezet köz­pontja ellen a dél-iraki Baszra tartományban és sú­lyos harcokat folytatott an­nak harcosaival. Az ellenzé­kiek azt állítják, hogy egy el­lenakcióval szétverték az irá­ni csapatot, és annak sok tag­ját megölték a határ menti összecsapásban. (MTI) Bűnösnek talált apácák Brüsszel. Bűnösnek mondott ki az 1994-es ruandai népirtás ügyében eljáró belga bíróság esküdtszéke tegnap négy ru­andai személyt, köztük két ka­tolikus apácát. Maria Kisito 1994 áprilisában benzint szol­gáltatott ahhoz, hogy felgyújt­sanak egy épületet, amelyben 500 tuszi rejtőzött el. Gertrude pedig több száz tuszit utasított ki a zárdából, ahol azok mene­déket kerestek üldözőik elől. Döntése 600 tuszi halálához vezetett. (MTI) Kellenek az új vadászgépek Brüsszel/Prága. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter csütörtökön este Brüsszelben azt javasolta cseh kollégájá­nak, Jaroslav Tvrdíknek, hogy Prága mondjon le az új, hang- sebességnél gyorsabb vadász­gépek vásárlásáról, ha az ve­szélyezteti a hadsereg egészé­nek reformját. Az USA ugyanis aggódik, hogy a cseh hadse­regnek van-e jelenleg elég pénze erre a projektre, inkább a szárazföldi egységek korsze­rűsítését részesítené előnyben. Václav Havel tegnapi sajtóérte­kezletén elutasította az ameri­kaijavaslatot. (MTI) A cseh államfő szerint szük­ség van a korszerű vadászgé­pekre (Archív felvétel) Horvát őrizetben Fikret Abdics Zágráb. A horvát hatósá­gok őrizetében van Fikret Abdic egykori szakadár bos- nyák vezető, aki a boszniai háborúban szembefordult Szarajevóval, és több ezer fős hadseregével a boszniai had­sereg ellen harcolt. Bosznia- Hercegovinában azzal vádol­ják, hogy 121 civil és 3 hadi­fogoly haláláért, valamint ci­vilek százainak a megsebesü­léséért felelős. (MTI) Lassulhat a csatlakozás Nicosia. A Ciprusi Köztársa­ság parlamentje egy kommu­nista politikust választott meg elnökének - az ország történetében először. Ugyan­is a sziget görögök lakta déli részén a május végi választá­sokat a kommunista AKEL nyerte. Hírmagyarázók sze­rint félő, hogy az AKEL- kormány lelassítja a reformo­kat, pedig ezek keresztülvite­le fontos, hiszen Ciprus is csatlakozási tárgyalásokat folytat az EU-val. (MTI) / William Hague, a Konzervatív Párt vezére elismerte a vereséget, majd bejelentette lemondási szándékát Fölényes Labour-győzelem William Hague toryvezér tehát távozik. Archívumi - 1977-ben készült - felvételünkön 16 éves diákként nagy elődje és példaképe, Margaret Thatcher társaságában látható. (TASR/AP-felvételek) London. Elsöprő győzelmet aratott a Tony Blair vezette Munkáspárt a Nagy-Britan- niában csütörtökön megren­dezett törvényhozási válasz­tásokon, és csekély számú mandátumot veszítve abszo­lút többségre tett szert a brit parlament 659 tagú alsóhá­zában. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap délutánra Anglia, Wales és Észak-írország 640 választókörze­tében kedd megszületett a brit tör­vényhozási választások végered­ménye: a Munkáspártnak 167 fős többsége lesz a parlament alsóhá­zában. A Labour a szavazatok 42 százalékának megszerzésével 413 mandátumot nyert el az alsóházá­ban, öttel kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt, A Konzervatív Párt 33 százalékkal 165 képviselői helyhez jutott, ugyanannyihoz, mint 1997-ben. A Liberális De­mokrata Párt a szavazatok 19 szá­zalékával 52 mandátumot szer­zett, héttel többet a négy évvel ko­rábbinál. Öt mandátumot nyert el a Skót Nemzeti Párt, négyet a wa­lesi nacionalista párt, a Plaid Cym­ru. Egy jelölt függetlenként került be a parlamentbe. A részvételi arány az első világháború óta a legalacsonyabb, 59,2 százalékos volt. (1997-ben a választók 71,5 százaléka szavazott.) Megfigyelők rámutatnak arra, hogy a Munkás­párt az összes szavazásra jogosult 25 százalékának a voksával nyerte meg a választásokat. A brit tör­vényhozási választások történeté­ben először fordult elő, hogy egy párt a szavazásra jogosult lakosság ilyen csekély arányú támogatásá­val került hatalomra. Tony Blair kormányfő történelmi jelentőségűnek nevezte pártja győ­zelmét, hangsúlyozván, hogy száz éves történetében először válasz­tották meg a Munkáspártot egy második teljes törvényhozási cik­lusra. A Labour londoni központjá­nál összegyűlt éljenző tömeg előtt azt mondta, arra kaptak mandátu­mot, hogy folytassák a megkezdett munkát. Hangsúlyozta: pártjának célja egy olyan társadalom, olyan nemzet megteremtése, amelyben nem csak a magaslaton lévő né­hány személynek, hanem minden embernek lehetősége van a sikerre. Létrehozzuk ezt a társadalmat egy olyan politikai párttal, amely a ko­rábbiaktól eltérő politikai válasz­tást kínál az embereknek. A Mun­káspárt győzelme azért is történel­mi, mert eddig egyetlen politikai pártnak sem sikerült ekkora szava­zattöbbséggel elnyerni a mandátu­mot a kormányzásra egy második törvényhozási ciklusra. A Konzervatív Párt súlyos veresége miatt William Hague pártvezér tegnap bejelentette lemondását. A Konzervatív Párt székházánál el­mondott beszédében közölte, tá­vozik pártvezért tisztségéből, amint megtalálják utódját. „Képte­lenek voltunk meggyőzni az embe­rek többségét arról, hogy mi je­lentjük az ország számára az alter­natív megoldást. Létfontosságú a vezérek számára, hogy meghallják Nyolcvan éve nem volt ilyen alacsony a részvé­teli arány. az üzenetet, a pártok számára, hogy változtassanak. Létfontossá­gúnak tartom, hogy lehetőséget kapjon a párt egy új vezér megvá­lasztására, aki munkámra épít és új kezdeményezésekkel áll elő.” Charles Kennedy, a liberális de­mokraták vezére szintén történel­minek nevezte pártja előretörését, amelyet a négy évvel ezelőtti nagy áttörésre építve ért el. Pártját a kö­vetkező parlament felelősségteljes ellenzékének, a brit politika jövő­jének nevezte. A Munkáspárt újabb földcsuszam­lásszerű győzelmét az elmúlt 80 év legalacsonyabb választási részvé­telével érte el. Egyes körzetekben alig érte el az 50 százalékot a rész­vételi arány, Liverpool egyik vá­lasztó körzetében a szavazásra jo­gosultak csupán 34,1 százaléka adta le voksát. A választások negatív meglepeté­se, hogy a Manchester közeli Old- hamben, ahol két hete súlyos faji zavargások voltak, a szélsőjobbol­dali Brit Nemzeti Párt két választó- körzetben is 10 százalékot megha­ladó támogatást kapott, sót az egyikben a Munkáspárt és a kon­zervatívok mögött harmadik erő­ként sorakozott fel, megelőzve a li­berális demokratákat. Közép-európai államfők Kötetlen értekezlet Verbania. Tegnap megnyílt az észak-olaszországi városban a kö­zép-európai államfők kétnapos ér­tekezlete, melyen a résztvevők az európai integráció és az európai értékrend témaköréről folytatnak eszmecserét. A vendéglátó Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök ünnepélyes keretek között fogadta a tágabb térség országai­nak legfőbb méltóságait: Mádl Fe­renc magyar, Milan Kucan szlo­vén, Thomas Klestil osztrák, Vác­lav Havel cseh, Leonyid Kucsma ukrán, Aleksander Kwasniewski lengyel, Petar Sztojanov bolgár, Rudolf Schuster szlovák, Johan­nes Rau német, Stipe Mesic hor­vát, Vojiszlav Kostunica jugoszláv, Ion Iliescu román és Vlagyimir Vo- ronyin moldovai elnököt. Az ál­lamfők e kötetlen fórumának alapjait 1993-ban vetette meg Thomas Klestil. Azóta minden év­ben megrendezik a találkozót, de egyre szélesebben értelmezik a térséget. (MTI) Kigyulladt egy indítóállás Felrobbant rakéták Moszkva. Több orosz légvédelmi rakéta is felrobbant a Moszkva melletti Ramenszkoje közelében, Zaharovo faluban, azt követően, hogy kigyulladt egy indítóállás. A közeli házak ablakai betörtek, a helyi lakosokat pedig elkezdték ki­telepíteni - állította tegnap az NTV orosz tévécsatorna. A tudósítás szerint „két rakéta szállt el”, de a beszámoló nem részletezte, hogy vajon vészindítás történt-e. Min­denesetre a helyszínre érkezett Anatolij Kornukov, az orosz légi­erő és légvédelem főparancsnoka, hogy személyesen vegyen részt a súlyos baleset kivizsgálásában. A hivatalos közlés szerint senki sem sérült meg, s komolyabb anyagi károk sem keletkeztek. (MTI) Orbán Viktor: a csatlakozást követő 7-8 évig külföldiek ne vásárolhassanak földet Budapest diplomáciai sikere MTI-JELENTÉS Varsó. A magyar diplomácia nagy diadalaként, egyben a lengyel tár­gyalási pozíció további gyengülé­seként értékeli a lengyel sajtó azt a tényt, hogy a magyar tárgyalókül­döttségnek valószínűleg sikerül le­zárnia a következő napokban a munkaerő és a tőke szabad áram­lásával kapcsolatos fejezeteket az EU-csatlakozási tárgyalásokon. A Rzeczpospolita szerint Lengyelor­szág számára precedens értékű, hogy az unió a magyarokkal szem­ben elfogadta a viszonosság elvét, vagyis azt, hogy uniós korlátozá­sok esetén Budapest saját nemzeti szabályozást alkalmazhasson. A lengyel lap úgy véli, hogy az unió egyebek között német nyomásra engedett ilyen hirtelenséggel. Né­metország ugyanis a lehető leg­gyorsabban szeretné lezárni a tag­jelöltekkel a munkaerő áramlásá­val kapcsolatos fejezetet, hogy ez a probléma ne váljék a jövő évi vá­lasztási kampány részévé. A Zycie kommentátora azt írta, hogy az EB megérti Lengyelország nehéz helyzetét a parlamenti választások küszöbén. Magyarország 21 lezárt fejezetet tudhat majd maga mö­gött, míg Lengyelország csak 16­ot, de ez a különbség nem olyan nagy, hogy emiatt Varsó kiessen a bővítés első köréből. Ám ha a kü­lönbség tovább növekszik, az ún. „kis bővítés” hívei kerekedhetnek felül - figyelmeztetett a lap. Orbán Viktor magyar kormányfő a Magosz jubileumi küldöttgyű- lén mondott tegnapi beszédében kijelentette: a kormány fenn kí­vánja tartani azt a javaslatát az EU számára, hogy a csatlakozást követő 7-8 évig külföldiek még ne vásárolhassanak földet Magya­rországon. „A mai naptól számít­va ez 10 éves tilalmat jelentene” - húzta alá. Csehszlovákia egykori elnöke az egyik lidicei hóhért is kegyelemben részesítette Zápotocký és a náci gyilkosok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Antonín Zápotocký, a kom­munista Csehszlovákia egykori köz­társasági elnöke titokban kegyelem­ben részesített náci háborús bűnö­söket, köztük a lidicei gyilkost is. A Mladá fronta Dnes napilap tegnapi számában megjelent leleplező írás beszámol arról, hogy a kommuniz­mus bűntetteinek kivizsgálását és dokumentálását végző hivatal (ÚDV) olyan, eddig titkosított levél­tári anyagokra bukkantak, ame­lyekből kiderül, hogy Zápotocký négy halálra ítélt nád háborús bű­nöst részesített kegyelemben. Köz­tük volt Max Rostock, az SS tagja, a biztonsági szolgálat (SD) kladnói egységének parancsnoka, akit a lidicei népirtásban való személyes részvétele miatt ítéltek el. Irenej Kratochvü, az ÚDV igazgatója el­mondta, a fellelt dokumentumokat nyüvánosságra hozzák azokkal az anyagokkal egyetemben, amelyek a kommunista érában nyújtott am­nesztiákkal kapcsolatosak. A most kiderült ügy kapcsán rámutatott, hogy Zápotocký egyrészt nád hábo­rús bűnösöket részesített kegyelem­ben, másrészt viszont negyvenhét politikai fogoly kivégzéséhez járult Lidice, 1942. június 10. A fasiszták 192 férfit lőttek agyon, Í96 nőt hurcoltak el koncentrációs táborokba és 105 gyermeket Németország­ba deportáltak. A házakat le­rombolták, a falut buldózer­rel tették a földdel egyenlővé. hozzá. Az iratok arra is rávilágíta­nak, hogy a hazai bírósági dönté­sekbe milyen nagymértékben bele­szóltak a legfelsőbb pártszervek. „A dokumetumok felfedezése hozzájá­rul az utolsó mítoszok egyikének le­döntéséhez is: a közvélemény még mindig úgy tekint a kommunisták­ra, mint a fasizmus elleni harc kö­vetkezetes harcosaira” - szögezte le Kratochvíl. Az igazgató szerint az előkerült anyagokból nem vüágos, hogy Zápotocký miért kegyelmezett meg a náciknak. Szakértők szerint vagy Moszkva utasítására cseleked­hetett, vagy pedig azért, mert politi­kai hasznot lehetett belőle húzni. Arra nézve sem találtak bizonyíté­kot, hogy valamelyik kegyelmet ka­pott náci Csehszlovákia vagy a Szovjetunió javára kémkedett volna Németországban, (m) Szkopje figyelmen kívül hagyja a tűzszüneti felhívást Macedón offenzíva MTI-HÍREK Szkopje.- Az albán szakadárok csü­törtök esti tűzszüneti felhívása elle­nére a macedón kormányerők teg­nap hajnalban összehangolt táma­dást indítottak a gerillák állásai el­len. Az UCK Assan nevű parancsno­ka délután azt nyüatkozta, hogy a kormányerők több mint harminc harckocsival lövik a falvakat, de nem sikerül előrenyomulniuk. A lá­zadók rakétavetőkkel és nehéz gép­fegyverekkel viszonozták a tüzet. Áz UCK által ellenőrzött övezetekben civüek ezrei rekedtek. A polgári la­kosság helyzete különösen Lipkovo és Otlja településeken ad okot aggo­dalomra, ahol 8-15 ezer albán me­nekült zsúfolódott össze. A gerillák már említett egyoldalú tűzszüneté­re válaszul Nikola Dmitrov, a mace­dón elnök nemzetbiztonsági tanács­adója azonnal elutasította, hogy tár­gyalásokat kezdjenek a „terroristák­kal”. Diplomáciai források szerint az elutasított fegyvemyugvási felhí­vás mégis utat nyithat a békés ren­dezéshez. Trajkovszki macedón el­nök délután a parlamentben ismer­tette a válság rendezésére kidolgo­zott tervét, amely a fegyverletétel után bizonyos kikötésekkel szabad elvonulást biztosítana a gerilláknak Koszovóba. Nyugati diplomaták úgy vélekedtek: senki sem hiheti, hogy az albán kisebbség nagyobb befolyásáért küzdő UCK az általa követelt reformok teljesítése nélkül visszavonul. Milosevicset háborús bűntettek eltussolásával is vádolják Tömegsírok Szerbiában ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Hans Haekkerup koszovói ENSZ-misszióvezető arra kérte a ju­goszláv hatóságokat, hogy koszovói szakértők is vegyenek részt a Belg­rád mellett nemrégiben fellelt, vél­hetően koszovói albánok holttesteit takaró sírok vizsgálatába. A közel­múltban derült csak ki, hogy a két évvel ezelőtti jugoszláviai NATO- csapások idején az akkori szerb ha­tóságok egy, feltehetően Koszovó- ból ideszállított holttestekkel meg­rakott kamiont süllyesztettek a Du­nába Kladovo térségében, majd a te­temeket elszállították és igyekeztek eltussolni az ügyet, miután halá­szok rábukkantak a járműre. Belg­rádi sajtóhíradás szerint 86 tetemről van szó, amelyeket a Belgrád mel­letti Batajnica területén földeltek el. Mihajlovics szerb belügyminiszter a héten közölte, hogy a belügyi szer­vek két másik állítólagos sírról szóló hírt is ellenőriznek. Lehetségesnek tartotta, hogy a Koszovóból elszállí­tott holttestek egy része egy autópá­lya alatt található, de azt nem pon­tosította, hogy melyik alatt. A sajtó ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy konfliktus idején az Újvidéket Szabadkával összekötő út egyik sza­kaszán folytak munkálatok. A Dnevni Telegraf arról számolt be, hogy az egyik batajnicai kaszárnya közelében már megkezdődött a sí­rok kihantolása, s becslés szerint összesen 800-900 albánt temettek ide. Mint ismeretes, Müosevics volt elnököt háborús bűntettek eltusso­lásával is vádolják. (MTI, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom